Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1869-03-08 / 10. szám
Uraynak rendezett fákjászene alkalmával. Egy úri egyén ugyanis jó előre botos embereket fogadott fel, hogy verekedést rendezzen, azonban látván mily nem remélett nagy tömegben hullámzik a tisztelgő nép a fákjás menettel, — szándéka meghiúsult, — de mégis e tisztelt egyén botrány nélkül nem akarván eltávozni, embereit kapuk alá állította s megvárta mig a menet a tisztelgésből visszajő, s midőn vissza- jöttében előttük elhaladt, a menet végén vonuló csoport után illetlen csufondáros inger- kedő szavakat kiabáltak. Ez a tisztességes úri egyén pedig ki ezen demonstratioval a kormánypárt előtt érdemeket kívánt B. I. volt : a Guthy alispán sógora. Styx. Kaszoni választó-kerület, febr. 27. Beregmegye „kaszoni“ választó-kerületében két zászló van kitűzve — Deákpárté és a balközépé. Amarra egy családfája, de személyes érdemeinél fogva is kitűnő földbirtokos B. F. erre egy szerény, szép tehetségű ügyvéd B. J. neve van jegyezve. Még mielőtt a választási mozgalmak javában megindultak volna; e választó-kerület községei közzül többen megjelentek elöljáróik vezetése mellett B. J. balközépi jelölt házánál — Ígérve, hogy őt, mint a beregmegyei „ellenzéki kör“ által választó-kerületünk részére ajánlott képviselőjelöltet, tiszta meggyőződésből, az elv iránti lelkesültségből pártolandják. A választó-kerület községeinek szilié, java így nyilatkozván, pártunk győzelme biztosunk látszott. Azonban a józan, még félre nem vezetett népnek a „balközép“ elvei irányában tanúsított ezen nyilatkozata, mozgásba hozta a „Deákpárt“ embereit is s megkezdette a hadjáratot a „balközép“ ellen. Erős hadoszlopokban jelentek meg a csatatéren a választó-kerület tisztviselői és nagyobb birtokosai; hozva a csatatérre oly fegyvereket, melyekkel a szegény, csekély földbirtoku s a tisztviselői tekintélytől még mindig rettegő nép mérkőzni képtelen. — És lőnek nagyszerű elpártolások; lőnek az azelőtt egy elvet — a balközép elvét — valló községekben részre szakadások. Álljon itt erre vonatkozólag egy példa a többek közzül, mely annál szomoritóbb, mivel egy ref. lelkész adta. — Z. község lelkésze jónak látta a választók összeírására kitűzött határidő előtt jóval, önként, hívatlanul, szabad, független férfinhoz illő önelhatározás folytán a „balközép“ képviselőjelöltjénél megjelenni; ott a maga mellé vett két vagy bárom elöljáró fü- lehallatára kijelenteni, hogy ő s vele együtt az egész község a „balközép“zászlója körül kíván sorakozni. Ennek nagyobb erősségére felpénzt is vesz fel s B. J. zászlóját a toronyba kitűzi. Időmultával azonban, midőn az összeírás napjai közelgettek, a lelkész úr meghívást kap egy fő úrtól, ki észrevette, hogy Z. község választó polgárai baloldali képviselőjelölt körül csoportosulnak. A bős balpárti lelkész (?) maga mellé véve hozzá hasonló ingatag czimboráit, megjelenik az úr színe előtt; s miután a főúr által — az előttünk annyira ismeretes émelygős modorban -— előadattatott, hogy mily nagy haza elleni bűnt követnek el. Z. község választói, ha a „forradalomra törekvő balpártott“ támogatják; záradékul kimondta azt is, hogy ha szándékuktól el nem állanak feles kaszálóra, legelőre, égerfára — ne számítsanak, — A hitében, elveiben megingatott lelkész s társai haza jővén, első teendőjük vala B. J. balközépi képviselőjelölt zászlóját bevonni, s helyére a jobboldal jelöltje zászlóját kitűzni. De hogy fölháborodott, elvtagadó lelkiösmeretét lecsendesitse lelkész úr egy kis furcsa csínt gondolt ki : nevezetesen a község választó polgárait, mint esz- trengás juhokat kétfelé hányta, — felét „jobb,“ felét „balra“. így lett Z. községben két párt. Ilyen lelkészeket szeretnek és becsülnek most nálunk némely urak. De mi nem becsüljük 1 Legyen mindenki adott szavának ura — s ha nem bízik jelleméhez — ne válaljon politikai szerepet. Boszantóbb s a „balközép“ biztosnak látszó győzedelmét jobban veszélyeztető azonban azon törvénytelen eljárás, melyet e választó-kerület némely tisztviselői elkövetnek. Ugyanis tisztviselői szép és nemes hivatásokról megfeledkezve; hivatal szobáikat, melyekben a bc- végezetlcn ügyek halmazva nyakig ér —- oda hagyva, éjjel, nappal a választó-kerületben lótnák,-futnak; s minden hatalmakban álló nemtelen érvekkel, ijeszgetésekkel hivatalos tekintélyükkel igyekeznek a Deákpártnak dárdait szerezni. A perlekedő feleket perök elvesztéssel fenyegetik. Valóban óhajtandó volna, hogy a tisztviselő urak ne élnének vissza a minden becsületes polgár előtt tiszteletben álló tiszti hivatallal, —• ne gyengítenék a népben, a felsőbbek iránt különben sem nagyon erős hitet s tiszteletet, — ne mételyeznék meg oly Ígéretekkel a nép erkölcsét, melyet beváltani becsületes utón, módon — nem lehet nem szabad. A politikai türelmetlenségnek egy nevetséges példája is fordult elő választó-kerületünkben a közelebb lefolyt napokban, mely annyival nevetségesebb, mivel a politikai térről a vallási körébe vág. Egy választó-kerületbeli Deákpárti úrnak épen a választási előmozgalmak napjaiban figyermeke születvén, azt az illetékes lelkész által csak azért nem keresztelteté meg, mivel az a „balközéppárt“ elveit vallja. És a nélkül, hogy az illetékes lelkésznek bejelentetett volna, annak híre, tudta nélkül egy „színtelen“ lelkész által, ki a népzászlóját iiordatja ugyan, de a nagy urak előtt annak elveit ana- themával sújtja — megkereszteltette. Bizonyosan félt azon úri ember is, hogy ha baloldali lelkész önti fia fejére a keresztség szent vízét, valami Garibaldi, Kossuth-féle forradalmár válik belőle; •— vagy legalább is amolyan Tisza, Giczy-féle lángkeblü jó hazafi. — Pedig kár volt félni — hiszen a természet örök szabalya szerint — „minden magéhoz hasonlót nemz“. Kaszoni. VEGYES HÍREK. ** F. hó 3-án kisértük örök nyugalomra Nyíregyháza városának egyik érdemes polgárát, néhai Pásztor Jánost, — ki mint szegény iparos ernyedetlen szorgalom által mintegy 30,000 forintnyi vagyont szerzett, melyet — gyermekek hiányában — többnyire rokonainak hagyományozott végrendeletileg. Meg nem felejtkezett azonban több jótékonyczélu intézkedésekről, — melyek közzül kiemelendő a nyíregyházai ref. egyháznak hagyományozott 2000 o. é. fr. Végrendelete értelmében temetésén a sárospataki ifjúsági dalkar éneklé a szokásos énekeket, — Gyöngyösy Sámuel nyíregyházai és Vitéz Mihály kemecsei ref. lelkészek végzék a halotti beszédeket. Estve a halotti torra 100 meghívott vendég jelent meg. Örök béke lengjen az elhunytnak porai felett! ** Múlt pénteken egy katona a Bujtoson — életét megúnva — felakasztotta magát. Bizonyosan félt a puskaportól.-t- (Beküldetett.) A nyíregyházai választó- kerületben összeiratott február 21-től mart. 6-nak esteli 6 órájáig, a mikor is az összeirás befejeztetett, 1711 szavazó, az összeíró küldöttség által ezenkívül külön feljegyzés mellett eluta- sittatott 122. — Az összeirási lajstrom f. hó 7-, 8- és 9-én közszemlére a városháza nagytermében lesz kitéve; 10-, 11- és 12-én a re- clamatiók beadása s azok feletti intézkedésekre tűzetett ki a központi választmány által, — a szavazati jegyek átvétele szintén a városháza teremében f. hó 17- és 18-án fog megtörténni, a képviselő-választás pedig f. hó 19-én reggeli 8 órakor kezdődik. — (Beküldetett.) Tályán február 28-án az ifjúság által — a létesítendő kisdedóvoda javára — rendezett tánczvigalom tiszta jövedelme 45 frt, mely összeg a városi hatóságnak mint ezen tőke kezelőjének átadatott. A rendezőség köszönetét nyilvánítja az összes báli közönségnek nemes részvétükért, de különösen hálás elismerését nyilvánítja herczeg Breczenheim Karolina ő nagyméltóságának a 20 frtnyi utalványért; továbbá Bergstein kassai orvostudor urnák az 5 frtnyi adományért, úgyszintén a következőleg megnevezett uraknak a pénztárnál tett 12 frtnyi felülfizetésért (Pavlovszky János, Zimmermann, Rothmüller, Pollatsek, Dorosnyák, Wider, Nemvohner és Stern J.) Megemlítés nélkül nem hagyhatom a mulatság szép lefolyását, mely reggelig tartott és melyből mindenki megelégedéssel távozott. A rendezőség nevében Y. 4- Uray Miklós beregmegyei tiszaháti választókerület ellenzéki képviselőjelöltje a napokban Beregszászba utazott. Útja valóban diadalmenet volt. Beregszászban fáklyászenével tisztelték meg. Onnan Szabolcsmegyének utaztában alig volt utbaeső beregmegyei helység, hol tisztelgő tömeg ne fogadta volna. A Suránytól Tarpára vezető végtelen sáros utón haladva, a Szipa hidjánál egy tisztelgő tömeg várta, mely állott Tarpa város egyházi és világi elöljáróiból, hatvan lovaslegényből, tizenkét fehérbe öltözött koszorúzett leányból és a tarpai választó-polgárok tömegéből. így kisérték be városukba, átültetvén a sáros út miatt egy más szekérre, melyet négy szép czimeres felszalagozott ökör vontatott. — Táborszky és Parsch pesti műkereskedéséből a következő, zongorára szerzett zenedarabok küldettek be szerkesztőségünkhöz: 1) Eredeti magyar ábránd, Fáy Lőrincztől; ára 1 ft. 2) Tisza- vagy baloldali követválasztási induló, Herdy Ferencztől; ára 60 kr. 3) Sziv- dobogó csárdás, Herdy Ferencztől; ára 60 kr. 5) B.-Csabay pengető nóta, (induló,) Herdy Fe- rcncztől; ára 40 kr. 5) Kis-Zombori nóta, csárdás, Au Álajostól; ára 60 kr. 6) Delegatio-polka, Mihályi Ignácztól; ára 50 kr. 7) 1848. honvédek harczemléke, énekre zongora kísérettel, szerzé Herdy Ferencz; ára 80 kr. Ajánljuk e darabokat a zenekedvelők figyelmébe. (K—y.) Király-Helmeczröl, hol a közelebbi összeírás alkalmával a jobb- és bal, illetőleg a Kossuth és Hegedüs-féle pártfelek közt oly véres összeütközés történt, hogy az afölötti nyomozástétel eszközlése végett, egy törvényszéki küldöttségnek a helyszinérei kimenetele vált szükségessé, 49 elitéit egyén hozatott be Uj- helybe a megyei börtönbe. Folyó hó 3-án pedig 70 főből álló katonai csapat vezényeltetett Bodrogközre a rend és csend fen'tartása végett. (K—y.) Zemplénmegyében a képviselőválasztási nap folyó martius hó 16-ára tűzetett ki minden választókerületre nézve. NYÍLT TÉR.*) Tudomásomra esvén, miszerint a legutolsó szabolcsmegyei közgyűlésen ellennyilatkozatom daczára is kijelöltettem a megüresedett nyir-baktai járás orvosi állomásra, még pedig Braun Leo elég fiatal sebész ügyféllel szemben, — a hol is nem tudom, közfelkiáltás, vagy szavazás utján-e ? Braun Leo ur lett — egy — már tizedet meghaladott orvos tudor ellenében járás-orvosul megválasztva. Én igen tisztelem a rólami szives megemlékezését a ttes bizottmánynak, hanem visszaemlékezve *) E rovat alatt közlöttekért csak a sajtóhatóság irányában vállal felelősséget a szerkesztőség. a 67-iki tisztujitásra, a midőn is az én nevem köpenyege alatt más Sziklássyra ruháztatott a kijelölt állomás, s én a morális megaláztatás mellett még legkevesebb másfélezer forintig megkáro- sittattam; — már ki által? azt, magamnak tartom fen; — de hogy most ismét, s pedig tudtom és akaratom ellenére is ily morális gunynyal sújtott a tt. bizottmány, azt már sehogy sem köszönhetem meg, — mert ha orv-os- tudori oklevelem nem elég előny egy sebészi oklevél ellenében, elég előnyt igényelhetnék magamnak e tekintetben azáltal, hogy idó'sb orvos vagyok, s hogy Szabolcsmegyéért a haza vész- napjaiban mint szabolcsi fi s mint bécsi kis pap fegyvert fogtam. No de hiszen ez most talán már bűn is ? Mely morális meggyalázásom méltó fájlalása után t Braun Leo úrnak, kit. igen tisztelek, s becses tudakozódására kedvére nyilatkoztam is, sok szerencsét az állomáshoz, magamat pedig a ttes bizottmánynak továbbra is kellő szívességébe ajánlva, vagyok tisztelettel Nyíregyházán, február 26-án, 1869. Dr. Sziklássy. ítéljen a közvélemény. Kégly G. urnák a „Tiszavidék“ 8 számában — a Nyilttér rovata alatt személyemre vonatkozólag közlött nemtelen és miveletlen módoni nyilatkozatát a következő hiteles adatokkal czá- folom meg : 1- ör a nyíregyházi ns csizmadia- czéli fő- és alczéhmesterei által kiadott bizonylat szerint, Holik József a czéh- gyűlésben nyíltan bevallotta, miként azon hamis hirt — mintha én azt mondottam volna „hogy a csizmadia- czéhet orránál fogva a jobboldalra vezetem,“ — előtte is csakugyan Kégly G. terjesztette; — K. G. pedig fentebb érintett nyilatkozatában, e szennyes rágalom iránt, nem csak hogy nem igazolta magát, sőt jónak találta titokban tartani azon egyén nevét, kitől ő — állítólag a koholmányt hallotta. 2- or a községi képviselet k. 2352. 1868. sz. határozata tisztán igazolja, hogy a város „kincstári só-r aktárt“ kért Nyíregyházán; de a pénzügyminisztérium e helyett a városnak, mint „testületi vállalkozónak“ kínálta az ebbeli engedélyt, melyet azonba a több mint 100 tagból álló képviselet nyilvános közgyűlési vitatás utján (melyben én is mint városi képviselő, nem csak jogosan, de köt.e- lességszerüleg is részt vettem) a határozatban kimondott fontos okok miatt, egyhangúlag el nem fogadhatónak találván, maga azt határozta : hogy kéressék föl a pénzügyminisztérium, miként a só-raktári engedélyt egyes folyamodó és biztosítékot nyújtó magán vállalkozóknak adományozza. Ezen képviseleti határozat alapján folyamodtam tehát én is — s folyamodhatott bárki más is a só-raktári engedélyért, de melyet a szerződés felette terhes feltételei iránt támasztott nehézségeimnek most is folyó tárgyalása miatt, tettleg még mai napig sem birok. 3- or a városi főbírói hivatal által, jegyzőkönyvileg kihallgatott ifj. Maurer Károly és Fitkonidesz Sámuel urak egyhangúlag határozottan vallják, hogy én velük a sóárulásra nézve egyátalá- ban és semmi tekintetben nem alkudtam, s hogy ők nekem sem 1000 irtot, sem nagyobb vagy kisebb Ígéreteket soha nem tettek. 4- er a polgármesteri hivatal által k. 324. 1869. sz. alatt kiküldött mérnökök, a helyszínén minden térképek fel- használásával próbaméréseket és ösz- szehasonlitásokat tevén, beadott jelentésében szakértői hitelességgel azt bizonyítják : miként én a város birtokában levő pásiti földekből a magam tanyájához nem csak hogy egy pár köblöst nem árkoltattam — a mint engem ezzel K. G. aljasan vádol, de sőt „itt semmi legkisebb foglalásnak nyoma sincs.“ Minthogy már ezen élő adatokkal (melyeket mindenkinek szabad nyilvános megtekintés végett, a helybeli polgármesteri hivatalba tettem be) K G.- nak ellenem merészelt összes vádjai meg vannak czáfolva : — legelső érzésem és elhatározásom is az volt, hoo-y tőle magamnak ezekért, mint becsületemet mélyen sértő gaz rágalmakért azon lovagias elégtételt szerezzem, melyre engem fentebb jellemzett nyilatkozatában, oly hetykén provocál. Azonban az alább •/. alatt közlött nyilatkozatból meggyőződtem, s meggyőződhetik a t. közönség is arról, hoyy oly jellemű egyénnel, ki semmis ürügyek alatt maga gyáván szökött meg a lovagias elégtétel teréről, — ezúton a becsületesség szabályai szerint végeznem mindaddig nem lehet, mio- a gyávaságot, s ennek több év óta most is viselt'fekete bélyegét magáról, elfogadható alapon, le nem mossa. Mindezek e szerint tehát, hogy kettőnk közzül ki a becsületes ember, én-e vagy K. Gusztáv ? Továbbá hogy kire illik a gaz rágalmazói czira ? S végre, hogy ki érdemli meg legméltóbban a közmegvetést és utálatot? Mindezen kérdések felett — a továbbiakig is — kérem, ítéljen a józan közvélemény. — Kelt Nyíregyházán, 1869. márczius 5-én. Kovács Gerő. •/. alatti nyilatkozat. Alulírott t. Kovács Gerő ur felhívása folytán az igazsághoz híven kinyilatkoztatom, és szükség esetén a kezeim között levő iratokkal is kész vagyok beigazolni, miszerint Kégly Gusztáv ur 1865-ik évben általunk, általam ugyanis és Elek Emil barátom, mint Szentimrey Kálmán barátunk segédei által, képviseltünk ellenébe elkövetett bizonyos sértés miatt kérdőre vonatván, és lovagias elégtétel adásra felszólittatván, nevezett Kégly Gusztáv ur bizonyos semmis ürügyek és kifogások alapján a lovagias elégtételt megtagadta, és erről mi, azon időben képviseltünk részére a szokásos bizonylatot ki is adtuk. Kelt Nagy-Kállóban, február hó 27-éu, 1869. Kállay Adolf, Elek Emil. Nyilatkozat. A baloldal e kerületi kortesvezérei nem csak magán körökben, hanem bizonyos D. a „Hon“ esti lapja 48. sz. nyíltan is nem átal- íanak terjeszteni azon rágalmat, mintha én szószékből és mint főkortes, mindenütt a vallás elveivel téritgettem volna a polgárokat a Deákpárt részére; e hirt hazug koholmány, — s rágalomnak vagyok kénytelen nyilvánítani. Kelt a tisza-löki v. kerületben Rakamazon márczius 6-án 1869. Fekete Mátyás esperes s rakamazi plébános. SZERKESZTŐI ÜZENET. — Tályára Cs __g urnák tudósítását mint látja Y . megelőzte. Nem tudjuk hói késhetett levele, mert a mártius 1-ről kelt sorokat, csak 5-én este vettük. — Több iparosnak Nyíregyházán. A Böjti prédikátornak szóló mindkét válasz jolen számunkból helyszűke, miatt kiszorult, kívánságuk folytán jövő számunkban adjuk. ÜZLET. A nyíregyházi gabnacsarnokban jegyzőkönyvileg beigtatott terményárak o. értékben. Alsó ausztr. mérő szerint Búza............................................ Rozs ............................................ Á rpa, serfőzésre........................ „ táplálékra......................... Zab................................................. K ukoricza....................................... K öles............................................ B ab . . ,............................. • Repoze ............................................ M ák................................................. Bükkö ny ....................................... L enmag....................................... V örös Lóhere . ......................... L uczerna............................. • ■ S zesz, magyar iteze (fokonkint 41 kr.) Virágolaj. mázsánkint.................... mart. 6. 3.00—3.50 2.40— 2.45 1.75— 1.85 1.60—1.70 1.40— 1.45 1.75— 1.80 2.00—2.10 2.50— 3.25 4.00— 4.50 7.50— 8.00 2.40— 2.60 4.00— 4.50 23.0— 0.00 30.0— 0.00 16—16?, 21J1—22h Bécsi távirati börze-tudósitás. Mart. 6. 5% metaliques 63.10. — 5% metaliques máj. és nov. 63.10. — 5% nemzeti kölcsön 70.40. —- 1860. államkölcsön 103.60. — Bank- részvény 730.00. — Hitelrészvény 287.40. — London 123.10. — Ezüst 121.00. — Ls. K. arany 5.80. _____ F elelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: Börkey Imre.
