Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1869-03-01 / 9. szám
molitása jótékony befolyása volna, és miért ne részesittessék a munkás osztály állsegélyben melyben sok esetben a magasabb ranguak részesülnek, hiszen bár mily homályosak és zavartak is azon fogalmak, melyeket pau- perismus, proletarius comunismus, so- cialismus alatt értünk, azt senki sem fogja tagadni, hogy ezen hullámzó ár melyben nagy igazság rejlik, t. i. azon igazság, hogy az embernek, ki él, joga is van élni. Hiszen korunk törvényhozásainak amúgy is feladata, az élet terhein, a mennyire tőle telik, könyiteni. A törvényhozás nagy részt elhárító azon akadályokat, melyek a munkást társadalmi függetlenségében gátolták tehát épen ez által kötelessége is, azon socialis bajokat melyekkel a munkás, ezen uj helyzetben küzd, elhárítani, és mindazok kik tapasztalásból ismerik a socialis kérdés ne- hézséges titkait, óhajtva várják azon napot, melyen a törvényhozás könyörül rajtuk mert jólehet azon nézetek és eszmék, melyek a társadalmat alapjában ingatták meg, szelidebb gondolkozásmódnak engedtek helyet, de a belső mozgalom megmaradt, és kitudja, váljon ezen látszólagos apat- hia, nem hasonlit-e, a nyugvó vulcán- hoz. Videant consules. Balkányi Gyula. LEVELEZÉSEK. Nyír-Bakta, febrnár 18. Tisztelt szerkesztő úr! F. hó 17-én Nyír-Baktán a szavazat összeíró bizottmány megjelent működését egy pár óra alatt véghezvitte. Sajnálkozva kell megemlíteni azt, hogy a bizottmány egyik tagja t. Molnár Gyula úr nyílvánította a választók előtt, hogy ő is azon az elven van melyen Mandel Pál izraelita, követjelölt, de azért vótumát reá nem adja, mert zsidó! Baráti poharat soha vele nem űrit, mert zsidó! Az ilyféle aristokraták (?) nem szeretik az emáuczipácziót. Nem elvem kényszerít, ennek nyilvánítására, hanem hitfelekezetem pártolása. Több baloldali izraelita választó nevében Grosz Lipót. VEGYES HÍREK. ** A képviselőválasztási korteskedéseknek szomorú következményei már Szabolcsmegyé- ben is mutatkoznak; ugyanis Kemecsén, nehány Ibrányi pártbeli egy Somossy pártbelinek házába rontottak s azt annyira megverték hogy az orvosnak kevés reménye van életéhez, hasonló eset Rádon történt, azon külöbséggel, hogy ez már meg is halt. ** Szülék hanyagságából következett szerencsétlenség. Egy nyíregyházai tanyai lakos múlt vasárnap nejével együtt a városba jött templomba menendő. Ezalatt az otthon maradt két gyermek küzzül a nagyobbik — atyának megtöltött puskáját a szegről leveszi, s monda kis testvégének, vadászni játszunk, — te le- szesz a nyúl, én a jáger, — ezzel a sárkánt felhúzni akarta, de az gyenge ujacskúiból kisiklott s a rajta lövő kapszlit oly erősen megütötte, hogy a fegyver elsült, és az előtte álló kis gyermeket épen szívbe lőtte. ** F. hó 24-én a nyíregyházai jobboldali párt tartá meg a képviselőválasztási zászlók felszentelését. E sorok írója az egész ünnepélynek szemtanúja nem lehetett, de mint tudomására esett, a zászlók felavatása előtt dr. Baruch Mór magyar és Kralovánszky Mór tót nyelven alkalmi beszédet tartottak. Ezek után a várost zeneszó mellett bejárták. Este 7 órakor megperdült a dob és raegkondult a vészharang de hála az égnek, ez csak vak-lárma volt, mert a jobboldali párt képviselőjelöltjét Bodnár István urat fáklyásmenettel készült megtisztelni s így a fáklyák lángja és füstje okozta a vészre való jel adást, melyre a város nagyja és apraja a piacz-felé sietett, mert azon hír terjedt el hogy a nagyvendéglő ég, (megjegyzendő hogy ott az udvaron gyujtattak meg a fáklyák.) A roppant nép tömeg elkísérte a tisztelgőket a követjelölt háza elébe hol azt dr. Emeríczy Géza üdvözölte, de beszédjét alig lehetett hallani mert az utczai gyerkőczök cselédek és más részeg emberek folytonos éljen kiáltásokkal iszonyú lármát csináltak. A botrány azonban még növekedett midőn Bodnár István szóllani akart, mert szünet nélkül hangzott, „éljen Vidliczkay, éljen a baloldal éljen Kossuth,“ s lehetetlen volt ezen lármát el né- mitani, miért is Bodnár úr csak annyit mondott „ezen zavar miatt bezédemet máskorra halasztóm éljenek a jobboldali párthívek, s adjon az isten több éretségett a balpártnak“ már említettük kik voltak a botrányt előidézők ennél fogva, félreértések és magyarázások kikerülése végett felszólitattunk a haloldal részéről kinyilatkoztatni; hogy a demontrálókközött választó képes emher nem volt, de ha netalán egy nehány lett volna is azokat komolyan meg- róvja, és Bodnár úrral egyetértve kéri a mindenhatót adna azoknak több éretséget, mert a bal párt tiszteli minden kinek elveit és nem kíván senkit törvényes és alkotmányos jogainkban megzavarni. (Ila ezen közlésben bár mely pártbelinek megjegyzése volna válaszának szívesen díj nélkül tért engedünk azon esetre ha ez, személyeskedések és polémiát előidéző ki- fakadásokat nem tartalmaz. Szerk.) ** Érzékeny jelenet. Kiss József hazánkfia olasz szolgálatban levő ezredes — mint haljuk a nádudvari járásban képviselőjelölt — e napokban haza érkezett. A debreczeni indóháznál számosán várták kik a hazatértet ünnepélyesen fogadni akartak, köztök az ezredes édesatya egy igen öreg őszember ki fiát már 20 év óta nem látta. A vonat megérkezett, az utasok kiszóltak, de senki sem ösmerte fel a várva várt férfiút. Végre felszólal egy a várakozók közziil. Ki ösmeri Kiss Józsefet? melyik az? Én vagyok felelt egy magas barna férfiú. Fiam 1 atyám 1 felkiáltásokkal — egymást felösmerve — örömkönnyeket hullatva, egymás keblére borulták. Némacsend állott be senkisem szólt. ** A tiszavidéki vaspálya társaság Czeg- lédtöl Pestig külön vonalat és Pesten külön in- dóházat épit, melynek még az év folytán — úgy haljuk —• készen lenni kell. Ezáltal nem csak a társaságnak hanem a közönségnek is nagy haszna leend mert a tiszavidéki vaspálya teher, szállító vonatai nem fognak több hétig Szolnokon és Mezőtúron heverni, az állampálya bérlőinek gáncsoskodásai miatt. ** Rakamaz és környékének örvendetes tudomásul hozzuk, hogy a rakamazi állomásnál Szt.-Györgynapkor a váróterem készen lesz. ** Minden vidéki lapban olvassuk : „Szer- kesztőségünkhez N. N. ennyit A. A. annyit stb. küldött a leéget akadémiai palotának segély képen“ fájdalom mink ilyesmit még nem Írhatunk. (K—y.) A képviselőválasztási előmunkálatok, t. i. a választók összeírása, egész Zem- plénmegyében folyó hó 28-ikán, fejeztetnek be. A választási időt illetőleg, még nem érkezett felsőbb helyi intézkedés a megye közönségéhez. (K—y.) Kohányban (Zemplénmegyében) a múlt hó végén a falusi parasztlegénység és a katonák közt összeütközés történt. Négy katona annyira megsérült, hogy gyógykezelés végett rögtön Kassára szállitattak. Az összeütközés tu- lajdonképeni oka még nem tndatik. A vizsgálati nyomozás megtételére, mint biztos helyről értesültünk, b. Barkóczy Mihály törvényszéki h. elnök úr elnöklete alatt, vegyes (katonai és polgári) küldöttség megy ki a helyszínére. (K—y.) Ungmegye folyó hó 15-ről egy megkeresvényt intézet Zemplénmegyéhez, melyben arra kéri föl ez elnökséget, hogy a képviselőválasztási időt illetőleg akép szíveskednék intézkedni, miszerint, a választási nap Zem- plénmegyére nézve, az Ungmegyóben már meghatározott martius 17-ke előtt vagy utána 4 nappal tűzessék ki, hogy a két megyében fekvő katonaság, mindkét megyében együtt készen tartassák s netán előforduló szükség esetén alkalmaztathassák. Fájdalom, hogy eme egyik legfontosabb és komolyabb polgári jog gyakorlatához hazánkban még mindég ily előkészületekről kell gondoskodni. Párttürelem! és józan higgadság 1 mikor jő el országotok e földre ?-+- A munkácsi polgárokból alakult vadász egyletnek, mely a gr. Schőnborn felvidéki erdőségeit bérli, több szerencsés vadászati kivonulásai voltak, s folyvást űzik e férfias szenvedé- lyőket. Az eredmény sokszor igen szép : az elejtett nagyszámú apróbb vadakon kívül hat-hét alatt több vaddisznót is ejtettek el.-(- A beregszászi gimnázium legközelebb igen szép alapítványt nyert. A városi nép képviseleti gyűlésben ugyanis a városi lőbíró L. J. azop indítványt tette, hogy Lányai Menyhért pénzügy miniszter ur tiszteletére egybegyült polgároknak a városi pinezéböl nyolez hordó bor adassék ki. Erre Búzát K. úr előadta, hogy a városi polgárság kevés kivételei baloldalista, nehogy tehát ezek a város vagyonának kortes- kedési czéh’a leendő használatába megbotrán- kozzanak, legjobb lesz ezen nyólez hordó bor árát a városi gimnászium tanonczainak ösztön- dijazására fordítani. E talpra esett indítvány viszhangra talált, s a jelenlevők pártkülönbség nélkül adakoztak e czélra, úgy hogy a város által megszavazott összeg egyes adakozók hozzájárulásával 300 fton felül emelkedett. Bár mindenütt ily czélra ajánlanák fel a korteskedésre szánt pénzbeli áldozatokat 1 X Beregmegye tiszaháti választókerületében a választók összeírása erősen foly. Ajánlatos volna azonban az összeíró küldöttségnek a párttalan eljárás. Többen megbotránkoztak ugyanis abban, hogy a küldöttség nem mindég ugyanazon képességi fokozat szerint eszközölte a beírást. X Beregmegye felvidéki választókerületében a Deákpárt által kijelölt Budai Sándor pénzügyi tanácsos ellenében Kántor Sámuel kir. tanácsos lépett újabban fel szinte Deákpárti. NYÍLT TÉR.*) A Mi.skolczon tervezet szeszgyár társulat az 1869-ik évi január hó 25-ilc napjára kitűzött közgyűlését megtartván, azon a felmerült nézetkülömbsé- gek, különösebben azon ok miatt, — mivel a miskolezi gőzmalomnál nem érdekelt részvény aláírók, az előrajztól eltéröleg, az őrlést, a gőzmalmot mel*) E rovat alatt közlőitekért csak a sajtóhatóság irányában vállal felelősséget a szerkesztőség. lőzve, a szeszgyárral öszvekötni akarták, a gőzmalmi részvényesek mint ala- pitók a vállalattól visszaléptek, a keletkező társulat magát feloszlottnak nyilvánitotta. A legitt érintett föloszlás napján, alólirt igazgató választmány a fent említett közgyűlésben jelen volt számos gőzmalmi részvényesekkel egyben liang- zólag az elejtett válalatot, a gőzmalom teljes kiépítésével öszve- kötve újabban fölkarolta, és e végett a borsod miskolezi gőzmalom részvényeseit, midőn a szükségesb adatok teljesen megszerezve lesznek a rendkívüli közgyűlésre is meghívni határozta Midőn mindezekről a tisztelt részvényeseket megnyugtatásul értesítjük, mulaszthatlan kötelességünknek ösmer- jük egyúttal azon előnyöket kiemelni melyek minket a szeszgyárnak a gőzmalommal való összeköttetésére ösztönöznek. Az alaptőkénél meggazdálkodhatjuk 1. Saját telepünk használata folytán a földvételt. — 2. A tiszti lakokat. 3. A raktárak egyrészét. 4. Magát a malmot. 5. A külön műhelyeket. 6 A vízvezetéket és 7. Sok más apróbb felszerelvényeket, miáltal a szeszgyár részünkről mintegy 50,000 o. frttal. mint bár ki más által olcsóbban létesíthető. Ezeken felül az üzleti évi költségek mennyisége is. Miután társulatunk jelenlegi főbb tiszti személyzetének növelése nem leend szükséges, tetemesen, évenkint 5000—6000 frttal kevesebb leend, mint külön kezelés mellett. Figyelembe kérjük még azon körülményt is venni, hogy az alaptőkénél meggazdálkodandó öszveg a versenytársak szaporodása folytán növekedő küzdelem, de az üzleti költségek fölosztási aránya apasztása czéljából is a malomnak tovább már nem halasztható kiépitésére fordítható, s így a részvényesek részéről számos ízben nyilvánított közóhajtás a gőzmalom teljes kiépítése, leggyorsabban lesz si- keresithető. Miskolcz, 1869. Február 10. A Borsod-miskolczi gőzmalom igazgató választmánya. Rakamazi bírói sat. és jegyzői választás január 26-áu 1869. Dicsőségesen uralkodó Fejedelmünk ő császári és apostoli királyi Felsége megkoronáztatásával, a nehéz bilincsek szétpattanván, nemzetünk magának vissza adatott, — nem idegen hivatalnokok önkényeskednek ez idő szerint pátensekkel édes hazánkban, hanem alkotmányosan választott magas jelemü kormány férfiak, a haza rendületlen szeretetétöl s a tiszta hazafiság ösztönétől inditatva, a törvény értelmében úgy járnak el; — hogy nem csak Sz. István koronájához tartozó ország részek, de ezeknek minden egyes községe is, annyira kívánatos szabadság, s jog egyenlőség legkisebb ágától se fosztassanak meg. Ezen, esküvel szentesített alkotmányos szabadság egyik ága az melysze- riiit a nép ön sorsának ura lévén. — Szabadon választja országgyűlési követeit. — Szabadon az I-ső alispánt, s ettől lefelé az esküdtig, szabadon megyénk kormányzatára szükséges megye bizotmányi tagokat. S így szabadon kell, hogy választhassa minden község, a kebelébe szükséges előjárói személyzetét, s evvel együtt a jegyzőt is. Ez így lévén, azon öntudat folytán, mely szerint a nép, az elöljárói szervezés alkalmával jegyzőt is választhat azért lett Rakamazon m. h. 26-án történt bíró választásnál, egy szomorú tény következése vagyis a jegyző el nem fogadása, és e miatt a bíró-választás felfügesztése. — Mert a tettes megyei bizotmány által, még 1867- ik évben, a bíró-választásra vonatkozólag hozott, — de vagy elsietett vagy kellő figyelemmel nem kisért határozat, homályos értelmében hozatott ugyan is. Kimondja ugyan a tisztelt határozat, hogy a szervezéssel megbízott t. kikiildötség, a községben megjelenvén a nép úgy szegény mint gazdagabb érteimcsebjeit előleges értekezletre meghívja, s ezekkel bíró és elöljárói jelölteket nevez (candidál,) s azokból választ a nép, de a jegyző félfogadása egyedül ezen értekezlettől függ, de azt nem mondja ki tisztán, hát az elöle- ges értekezleti személyzet megválasztásával ki ruháztatott fel, — ez az a valami igen nagy kérdés, mert ha a tisztelt megyei határozatban világosan ki lett volna téve, hogy az előleges értekezleti személyzet, egy valaki érdekelt, saját czélja könyebb keresztül vihetése végett, tetszése szerint még bélyegzet egyénekből is előre kiszemelheti, össze írhatja, mint nép in- teligentiáját a t. kikiildötségnek ajánlhatja. — S ez azt elfogadva, — avval a községi jegyző is felfogadhassa, a mint Rakamazon épen így meg is történt. — Mondánk ha az igy lett volna kimondva. Rakamaz általános lakossága egy ilyen eljárás felett ellenkezést nem tett volna, sem ennek orvoslása végett kérvényt be nem nyújtott volna; De mint hogy töbször eralitett tisztelt határozatban, nincs világosan kimondva; hogy hát az értekezleti személyzet mint értelmiség megválasztása kitől ftígjön, nem tehette Rakamaz 20 egy én kivételével, 300-at megközelítő lakossága, hogy ezen egy oldalú allatomos kijátszattatása ellen fel ne szólaljon. Mint hogy pedig ezen felszólamlási kérvényétül is mint szakaszbeli t. Sz. biránktul haljuk, a t. megyei bizotmány által elütetett, — bár a beadott kérvényre még válasz nem érkezett. Igen óhajtandó volna, ha tettes Sza- bolcsmegye bizotmánya arról, hogy kit illet, az előleges értekezleti személyzet mint nép értelmesebjei megválasztása, és szabad-e azok közt még bélyegzet egyéneknek is lenni, — egy ujjabb világos értelmi határozatott hozna mely által legalább ezutánra, e miatt másközségekben is történhető kellemetlenség végkép eloszlatva lenne. — S nem néznének farkas szemet, mint most Rakamazon. Mert csak is béke a boldogság kútfeje Mig megkasonlás sírunknak eszköze. Közli több rakamazi polgár nevében Ekker Mihály Stuinpa János Iíckmán András. ÜZLET. A nyíregyházi gabnacsarnokban jegyzőkönyvileg beigtatott terményárak o. értékben. febr. 27. Alsó ausztr. mérő szerint Búza ............................................ Ro zs ............................................ Á rpa, serfőzésre........................ „ táplálékra........................ Z ab................................................. K ukoricza....................................... K öles............................................ B ab................................................. R epcze............................................ M ák................................................. B ükköny ....................................... L enmag....................................... V örös Lóhere.............................. Luczerna....................................... S zesz, magyar iteze (fokonkint 41 kr.) Virágolaj, mázsánkká;.................... 2.80— 3.50 2.40— 2.50 1.80— 1.00 1.60—1.70 1.40— 1.50 1.75—1.80 2.00— 2.15 2.50— 3.25 4.00— 4.50 7.50— 8.00 2.40— 2.70 4.00— 4.50 23.0— 0.00 30.0— 0.00 16—16& 21—22 Bécsi távirati börze-tudósítás. Febr. 27. 5% metaliques 62.55. — 5% metaliqueg máj. és nov. 62.55. — 5% nemzeti kölcsön 69.15. — 1860. államkölcsön 98.20. — Bank- részvény 725.00. — Hitelrészvény 292.40. London 122.60. — Ezüst 120.50. — Ls. K. arany 5.79ft0. . TUDAKOZÓ INTÉZETI HÍRADÓ. Mindazok, kik a tudakozó intézettől meg keresésökre választ kivannak, mellékeljék a ya laszért járuló postabélyeget. — A „Tiszavi e olvasói de nem előfizetői azonban a belyegen kívül 20 kr. irodai dg beküldése után nyernek választ. _____ — F elelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Börliey Imre.
