Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1869-02-15 / 7. szám
záuknak oly állami önállóságot, és a nemzetközi viszonyokra is oly befolyást szerzett, minőt az háromszáz év óta tettleg nem élvezett, addig másrészről a közjogi viták kérdéseit szabatosan megoldva, ezáltal egyszersmind a nemzet belügyi fejlődhctésének úgy a szellemi, mint anyagi téren erős biztosítékául szolgál. Noha pedig az alaptörvények nem oly természetűek, hogy — mielőtt még egy bizonyos időtartam alatt életképességüket és hatásukat kifejthették volna — már bizonytalan eredményű kisérletek tárgyaivá tétethessenek: mégis mi a kiegyezés művét, s ebben az érintett XII. t. czikket is, főleg az állami közterhek apasz- tása — és a nemzeti függetlenség — érdekében, idő múltával, az államéleti tapasztalatokhoz és kedvező viszonyokhoz képest fejleszthetőnek tartjuk. — És e fejlesztés czéljából kívánjuk : a) hogy országgyűlésünk és kormányunk a koronás ldrálylyal egyetértőleg az európai nemzetközi viszonyokra jövőben állhatatosan oly irányú befolyást gyakoroljanak, miszerint a roppant számú katonai fegyveres erő fokonként mindenütt egyiránt alább szállíttassák; mert csak ezáltal válhatik leginkább lehetővé, hogy a népek súlyos adóterhei megkönnyebbíttesse- nek, más részről pedig hogy egy megbecsülhetetlen értékű, s mégis élve eltemetett munkaerő a nemzetgazdászati érdekeknek vissza- adassék ; b) hogy törvényhozásunk és kormányunk kiváló gondjaik közé sorozzák mind azon intézkedéseket, melyek egy részről hazánk lakosságának, — főleg az ápolás hiányai miatt történő sűrű halálozásoktól megóvását, más részről pedig belterjes szaporítását s ekként nemzeti nagyságunk és súlyunk nevelését eredményezzék; és kívánjuk c) hogy országgyűlésünk és kormányunk az 1848-iki törvények democrat irányú szellemétől áthatva, az alkotmány sánczaiba felvett polgári elemeknek is kellő alkalmat nyújtsanak arra : miszerint megléphessék azon tért, melyen ezután az 1848-iki törvényekben nyert jogaikat számarányukhoz képest ők is tettleg p'akorol- hassák; miáltal a nemzet állami és politicai élete egy eddig terméketlenül hevert oly nagy tőkeerőt fog nyerni, mely az óhajtott jobb jövőnek mindenesetre dúsan kamatozó zálogául szolgáland. 3-or. Az ezen és más módokon fejlesztendő kiegyezési alaptörvényeket a legközelebbi országgyűlésen minden további közjogi vitáktól megóvni kívánván, óhajtjuk: hogy a törvényhozás akadálytalanul a belügyi reform-kérdéseknek az 1848-iki törvényekbe lefektetett elvek értelmében és józan democraticus irányban esz- közlendő megoldásával foglalkozzék. — E szerint kívánjuk különösen: a) hogy a törvényhatóságok hekövetkezendő rendezésének kapcsolatában Nyíregyháza városa is népképviseleti és teljes önkormányzati alapokon egy végleges „községi rendszert“ nyerjen; és igy közigazgatási és más tekintetben is alárendelt eddigi helyzetéből kiemeltessék; b) hogy egy oly „ipar-rendszer“ alkottassák, mely a szabad verseny elvét s átalában a kornak követelményeit az iparos osztály szak- tekintélyének befolyásával és anyagi jólétének fejlesztésével kellő öszhangzásban valósítsa meg; c) hogy a gyors és pontos igazságszolgáltatás egyik biztosítékául már nyert uj perrendtartás nyomán a személyes és vagyoni jogbiztonság, — úgy szintén a kereskedelmi hitel megszilárdítása tekinteteiből polgári, büntető és kereskedelmi törvénykönyvek alkottassanak; és az egész törvénykezési rendszer egy részről a közigazgatásnak az igazságszolgáltatástól elválasztásával, más részről pedig az összes bíróságoknak a bírói személyes felelősség elvén alapuló szervezése által tökéletesíttessék. Ezzel kapcsolatban kívánjuk a magyar kormánynál az uj perrend alapján azt is kieszközölni : hogy városi törvényszékünk telekkönyvi joghatósággal is felruliáztatván, ezáltal a nép totemes eljárási költségektől megkíméltessék.-— Kívánjuk továbbá d) hogy átalában véve az adórendszer igazságos!) kivetési kulcsok alapján javíttassák; különösen pedig az ellenszeuves fogyasztási (ac- cis), dohány-egyedárusági (trafik) stb. közvetett adónemek, valamint a pénzügyi kezelés idegen- szerű módjai is, a magyar nép hajlamaival öszhangzásban rendeztessenek, illetőleg lehető könnyítésekkel átidomíttassanak. Ezzel kapcsolatban a nemzeti közvagyonok kezelésében feltétlen hűséget, az állainhatárzásban pedig okszerű takarékosságot kívánunk; e) gazdászat, kézmü- és gyáripar, úgyszintén a kereskedés és művészet csak akkor virágozhatván fel hazánkban, ha nemzetünk alapos nevelés által más polgárisult nemzetek műveltségi magaslatára emeltetik : országgyűlésünk egyik kiváló további feladatának tartjuk a nevelési ügyet nagyfontosságához méltó arányú államsegélyben részesíteni, — ez úton nem csak a különböző szaktanodáknak, de a tudományos intézeteknek számát is szaporítani, és a pestin kívül Magyarhon területén ez idő szerint legalább még egy országos egyetemet állíttatni. — Különösen pedig, hogy a tudományos művelődés terén nagyobb verseny keletkezzék, e czélból magasabb és több országos ösztöndíjak alapítását óhajtjuk; f) a jogok kölcsönös tiszteletben tartásával kívánunk „szabad egyházat szabad államban.“ És kívánjuk minden illető hitfelekezeteknek a világi hívek számarányos beosztásán sarkaló autonómiáját, valamint a már megindítót', hitfelekezeti egyenjogúsítás végleges befejezését.— Végre g) kívánjuk : hogy a középkori hűbéri rendszernek még életben levő összes maradványai a kor democraticus szelleméhez idomittassauak illetőleg a tulajdon szentségének megóvása mellett eltöröltessenek. 4-er. Úgy a közjogi kiegyezés alaptörvényeinek fejlesztése, valamint ezen belügyi reformok is csak egy feltétel alatt valósíthatók; és e feltétel: az őszinte, utógondolat nélküli, állandó béke ki- és beféle. Miért is mi a nemzet becsületével összeférő béke fentartása és megszilárdítása mellett rendületlenül kívánunk küzdeni s határozottan kárhoztatnánk minden oly kalandos kísérleteket, melyek jelenlegi viszonyaink között álladalmi és nemzeti lételünket is veszélybe döuthetnék. * Ezen irányelveket vallja a nyíregyházi Deákpárti polgári kör, és ugyan ily irányelveket valló és követő képviselőt is óhajt választani : mert azt hiszi, hogy ezen elvek diadalmában dereng hazánk szebb és biztosabb jövője. És mert az időt már elérkezettnek látja : ezen elvek zászlóját tiizi ki most nyíltan és következetesen. E zászlóra a „szabadság, egyenlőség és testvériség“ szent igéi vannak írva, melyektől áthatva nem kívánhat üdvösebbet, mint azt : hogy a mely fiai a hazának eltérnek egymástól politicai nézetekben, egyesüljenek a közös haza igaz 'szeretettben. E szeretet szent nevében tegyünk és hassunk a lelkiismeretes hazafiui meggyőződés tiszta eszközeivel, és az elágazó, de önzéstelen vélemények tiszteletben tartásával egyhangúlag kiáltsuk : Éljen, és békében virágozzék a haza! Kelt a nyíregyházi Deák-párti polgári körnek 1869-ik évi január 20-án tartott közgyűléséből Kovács Gerö, elnök. Dr. Emeríczy Géza jegyző.“ ** Bereghszászon és Gálszécsen távirdai állomások nyittattak korlátolt napi szolgálattal. (K—y.) A farsang tőlünk zempléniektől is búcsút vett. Rövid itt mulatása alatt alig történt valami, a mit föl lehetne jegyezni róla. A leányos papák és mamák csak a salon ajtóig kísérték, mint a nem kedves vendéget szokás. Az eladó leányok durczásan bólinták meg fejecskéjüket a távozó cameval urfi előtt. Nem csuda. Igen roszul viselte magát ez idén ő car- nevalsága. Nagyon kevés fiatal embert léptetett elő vőlegénynek 8 kevés hölgy fejecskét juttatott főkötő alá. Nagy csuda, ha a szomszéd határban már el nem tört kereke. Csak a jövő farsangban fellépendő leánykát kisérték ki a kocsiig és kérték, hogy jövőre hosszabb időre jöjjön. Nem tudni, miért volt oly szomoru ez idén ő carnevalsága. Talán a fájt neki, bogy a baloldal, az ő legdrágább és kedvesebb része, nem juthatott Zemplénben diadalra. Meglehet. Hiszen annyira vitték már a pártkérdést nálunk, hogy még a cselédekre is átragadt e betegség. A baloldali ház szolgája szóba sem áll a jobboldali ház szolgálójával. És ki hinné, hogy épen ebben van az egyetértés ?! íme a tag azt teszi, a mit a fő. Nem a legszebb rend-e ez ? No de vegyünk búcsút mi is car- neval urfitól s köszönjük meg, hogy itt mulatása nem igen sokba került. Talán több jut az irodalomra, a szegényekre és az országos intézetekre. Adja Isten 1 (K—y.) S.-A.-Ujhelyben Schwarz J. könyvárus, mint hiteles kútfőből tudjuk, tudakozó-, intézetetet szándékozik fölállítani. Már az engedélyt is megkapta rá. Örömmel nézünk e sokoldalú és több tekintetben már régóta kel- lendett intézet elé, és szivünkből kívánjuk, hogy működése mind a közönség, mind a közjó elő- nyére történjék._____________________________ NYÍLT. T É'r.*) Sajnos, — pedig úgy van — hogy egy idő óta, csekély személyem ellenében, a baloldali párti emberek egynémelyike által, — csak megvetést érdemlő üzelmek folytattatnak ; sem időm, sem kedvem az afféle mendemondákra felelni, — legközelebb azonban több jóakaró polgártársaim által — s méltó joggal — azon kérdés intézte- tett hozzám, ha vájjon igaz-e az, hogy én az ő nyakukra kötelet akarok vetni? megvallom, hogy én ezen reám nézve meglepő kérdésre határozott nemmel válaszolhatók, — de egyszersmind siettem nyomára jönni a forrásnak ; — a midőn is Holik József ur felfedezése folytán a fentebbi hir terjesztőjét Kégli Gusztáv ur személyében találtam fel. — Származott az ő tőlle, vagy bárkitől, rágalomnak, szerzőjét gaz rágalmazónak nyilvánítom. Ugyancsak K. G. ur engemet több hej.yen és több polgártársaim előtt tolvajnak deciaráit, — ocsmány nyilatkozatát azzal commentálván, hogy én „a várost, megloptam.1. Ha K. G. úr a becsületről helyes fogalommal bír, akkor sietni fog az általa lelkiismeretlenül szórt rágalmának beigazolására szolgáló minden hiteles adatait a közvélemény bírói széke elébe terjeszteni, — ellenesetben engem már most azon kényszerült helyzetbe hoz, hogy addig is, mig további lépésemet e téren megtenném, kénytelen vagyok az ő személyét, a közvélemény megvetésének átadni. Kelt Nyíregyházán, 1869. Febru- árius 10-én. Kováes Gerö. Nyílt válasz. Több helyről hozzám intézett tudakozódásra ezennel nyilvánítom, hogy én a ,,Nyira-ben és a ,,Tiszavidék“-bén kijött, és a kath. vallást mélyen sértő czikkekre azért nem válaszoltam, mert én az ily féle T ii r j ü k eg y m á s t, (azaz mi keresztények, mintha Indiákon laknánk) mór tinim cadaver (azaz: a kath. egyház institutiói) holmi cultus féle miniszter (azaz Európaszerte tisztelt !). Eötvös József) a gazdagok asztaláról lehullott morzsa (azaz a hozott és szentesített törvények) s több aféle triviális kifejezések ismét lésével sem a tudományosan művelt olvasó közönségnek béketűrését próbakőre tenni, sem a kevésbbé művelteknek pimasz népszerűségét hajhászni nem szoktam és nem is fogom soha; ezúttal ünnepélyesen kijelentvén azt is : hogy ezután az incriminált vegyes házasságokat, nem 12 írtért (a mi szemtelen rágalom) de ingyen fogom esketni. Kelt Nyíregyházán, febr. 12. 1869. Mrabár István. Van szerencsém a t. ez. közönséggel tudatni, hogy a táneztanitást f. hó 17-én megkezdem. Bővebben értekezhetni alulirtnál. Nyiregyháza, febr. hó, 1869. Müller Lajos tánezmester. Lakásom : N -Kállói-utcza 1007. Vendéglő N.-Kállóban. égett és e miatt ideiglenesen a vendéglőmet a megyeház hátulsó részével ■szemben úgynevezett fejér kör helyiségébe áttettem, hol szobával, istállóval és legjobb ételekkel és italokkal az utazó közönségnek szolgálok. N.-Kálló, február hó, 1869. Petrovics Jánosué vendéglősnó. Nyíregyházán a Nagy-Kállói-ut- czában egy szegletbolt, mely 5 öl hosszú és 3 öl széles, úgyszintén egy olyan nagyságú négyszög szoba boltnak kiadó. Bővebben értekezhetni alulirtnál. Kovács Soma. Kiadói üzenet. Sokan megróvták kiadó-hivatalunkat, miért csigáz- tuk fel a „Nyilttér“ árát oly magasra? Őszintén bevalljuk, azért, hogy a személyeskedő polemizálás lapunkban minél ritkábban forduljon elő; de ha előfordult nyilttér soha többet 15 krajczárnál— mely tulajdonkép lapunknál a megbatározott dij — nem vettünk. Miután ezt most nyíltan bevallani kénytelenek voltunk, kijelentjük, hogy a „Nyílttériben minden egyes garmond-sor dija ezen- tulra is csak 15 kr. marad, mely összeg mindenkor elö- legesen fizetendő, és kivételt senkinél sem tehetünk. ÜZLET. A nyíregyházi gabnacsarnokban jegyzőkönyvileg beigtatott terményárak o. értékben. Alsó ausztr. mérő szerint Búza ............................................ R ozs ............................................ Á rpa, serfőzésre......................... „ táplálékra........................ Z ab................................................. K ukoricza....................................... K öles............................................ B ab................................................. R epcze............................................ M ák................................................. B ükköny ....................................... L enmag....................................... V örös Lóhere.............................. Luczerna....................................... S zesz, magyar iteze (fokonkint 41 kr.) Virágolaj, múzsánkint.................... febr. 13. 3.00— 3.75 2.50— 2.60 0.00—0.00 1.60—1.80 1.40—1.45 1.50— 1.90 1.90—2.00 3.00— 3.50 4.00— 4.25 0.00—0.00 2.75—3.00 4.00— 4.25 23.0— 0.00 30.0— 0.00 16—16/* 21—22 Bécsi távirati börze-tudósitás. ■ Febr. 13. 5% metaliques 62.00. — 5% metaliques máj. és nov. 62.00. — 5% nemzeti kölcsön 67.20. — 1860. államkölcsön 97.50. — Bank- részvény 098.00. — Hitelrészvény 285.50. — London 121.75. — Ezüst 119.00. — Cs. k. arany 5.72. TUDAKOZÓ INTÉZETI HÍRADÓ. (E rovatban egy-egy közlésért 20 kr. o.é. fizetendő.) Burgundi répa 80 szekér eladó Ke- ínccsén. Egy szakács és egy nőtlen kertész kerestetik. Kiadó egy 2 szobából és konyhából,, pincze és padlásból álló lakás. Kiadó egy meglehetős tágas bolthelyiség _______ K erestetik egy önálló — 3—4 szobából, konyha, kamara, pincze és padlásból álló — lakás a piacz közelében. Vau szerencsém a n. é. közönséggel tudatni, hogy a Nagyvendcglő leFelelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : *) E rovat alatt közlőitekért csak a sajtóbatósúg irányában vállal felelősséget a szerkesztőség. Börkey ItqclicgI. Bécs és Pestről Kassa felé. A cs. kir. szab. tiszavidéki vasút menetrendé az erdélyi vasut-üzlet megnyitása napjától további rendelésig. Becs Pest Czegléd Szolnok I'üsp.-Ladány Debreczen Nyíregyháza Tokaj Miskolcz ind. óra perez napr. óra perez napr. 8 — este 6 31 reg; 9 39 10 37 1 33 d. u. 1 45 reggel 19 esté 4 este 5 „ 33 „ 31 este 9 17 éjjel 3 éjjel 48 reggel 24 reggel 9 reggel III. Bécs és Pestről Nagy-Vár ad felé. óra perez napr. indulás Bécs .... Pest .... Czegléd . . . Püspök-Ladány . Berettyó-Ujfalu . Nagyvárad . . IV. Kassáról 8 — 6 31 9 39 2 7 3 16 4 31 este reggel d. u. érkezik Pest és Bécs felé. Kassa íj érk. 9 Í.'X )j IV 56 1 51 V. C. d. u. óra perez napr. óra perez napr. Kassa ind. 5 21 reg g. 12 1 délben II. Becs es Pestről Arad felé. Miskolcz „ 7 55 i) 3 20 d. u. r> > óra perez napr. óra perez napr. Tokaj 9 37 1» 5 50 este Becs Ti L ind. 8 — este 7 45 reggel Nyíregyháza „ 10 39 ii 7 33 este Pest 6 31 reggel 5 19 este Debreczen „ 12 19 délb. 10 26 éjjel Czegléd JÍ ■ i 9 24 „ 8 19 „ Püsp.-Ladány „ 1 57 d. u. 12 39 éjjel Szolnok 11 10 16 d. e. 9 47 éjjel Szolnok „ 4 39 4 39 reggel íviezo-iur n 11-29. „ 11 40 Czegléd érk. 5 33 este 5 55 reggel A>saDa 11 1 9 d. u. 2 36 Pest „ 8 ■10 8 56 reggel Arad érkezés 2 52 „ 5 11 reggel Bécs „ 6 3 rogg. 6 39 este V. Aradról Pest és Bécs felé. ind. Arad Csaba Mező-Túr „ Szolnok „ Czegléd érkezés Pest „ Bécs Nagyvárad Berettyó-Ujfalu Püspök-Ladány Czegléd . . Pest . . . Bécs . . . óra perez napr. óra perez napr. 12 26 d. u. 8 47 este 2 •7 11 23 éjjel 3 43 „ 2 15 ,, 5 11 4 18 reggel 5 48 este : 5 38 8 40 „ 8 56 6 3 reggel 6 39 este idról Pest és ' Bécs felé. óra perez napr. indulás 10 20 d. e. „ 11 44 érkezés 12 55 d. u. 5 33 este 8 40 1) 6 3 reggel A közállomásokróli indulás ideje a minden pályaudvaron kifüggesztett részletes menet-rendben van kimutatva. A vasúthoz csatlakozó postakocsik menetrendé. Nagyvárad-Kolozsvár. Indulás Nagyváradról naponkint este 6 óra 30 perczkor. Érkezés Nagyváradra naponkint reggel 6 óra 40 perczkor. (7—8 utas lo ve mellett.) Nyiregyháza-Berégszász. Indulás Nyíregyházáról naponkint reggel 7 órakor. Érkezés Nyíregyházára n*P° ’• kint este 4 óra 50 perczkor. (3 utas fölvétele mel •) Nyiregyháza-Szathmár-Nagybánya. Indulás kint este 6 órakor. Érkezés naponkint este 9 óra perczkor. (3 utas fölvétele mellett.) Kassa-Lőcse-Kézsmárk. Indulás Kassáról naponkint éjjel 12 órakor. Érkezés Kassára naponkint ejjel Izóra 10 perczkor. (3 utas fölvétele mellett.) Kassa-Munkács-Szigeth. Indulás Kassáról naponkint éjjel 11 óra 45 perczkor. Érkezés Kassára naponkint éjjel 1 órakor. (3 utas fölvétele mellett’)'
