Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1869-11-22 / 46. szám

lapolán kellemetlen változási tapasztalnánk, értelmes gyógyászhoz forduljunk; mert gyakorta a íel sem vett bajocskából, nagy betegség fejlődhetik.

A kényelem végett egy gazdászali ló 9 láb hosszú és 6 láb széles, vagyis 54 Q lábnyi tért szükségei; hogy igy több ló állása között, legalább 6 lábnyi térköz legyen. Az istálló tisztán és szárazon tartása, s minden darab lóra legalább 5 fontnyi alomvetés nélkülözhellenül megkívánta tik.

Keliö tápszerelés s gondos ápolás mellett, lovainkat hosszú időn át sikerülhet jó erőben megtartani; de mindez haszontalan lenne, ha nem vigyáznánk a lovak időszerű teheremelési vagy huzási képességére. E végeit tudni kell, hogy egy pár középszerű ló, sima úton, naponkint. 8—9 órán át, 1780 fontnyi terhel képes mozgásba tartani, vizen azonban csak 1660 font, s köz országúton 1200 — 1500 fontnyi terhel vihet megerőltetés nélkül. A mi gazdáink két lóra 1000— 1500 fontol, négyes fogatra pedig 1800 —2500 fontot szoktak számítani. A pesti és bécsi lóvonatu vaspályán csupán egy ló vitelére 1780 fontnyi terhet számítanak.

Végül megemlítjük, hogy a lovak a második étiben 5 hüvelyket, a harmadik évben 3 hüvelyknyit, négy éves korukban 1 'A hüvelyknyit, öt éves korukban 'A hüvelyknyit szoktak nőni; e szerint a 6 éves lovakat teljesen kinölteknek lehet tekinteni. Ezen idő elölt tehát, még a fölebb említett teher mennyiséggel is terhelni lovainkat annyit tenne, mint azokat növésükben szándékosan meggátolni.

Meddig élhet egy ló, még csak középszá- mitással is meghatározni bajos dolog volna, azonban nagy ritkaságok közé tartozik, ha valamely ló .40 évig él, az igás lovak körülbelöl a 20-dik év Iáján dőlnek ki. J ...

A nyíregyházi ipar és kereskedelmi bank alapszabályai.

(Vége.)

IX- Fejezet. A társulat feloszlása és végelszámolása.

87. §. A társulat 1899-ben oszlik fel, ha az 1898-ik évi rendes közgyűlés további fennállását el nem határozná, és a kormány ezen közgyűlési végzést jóvá, népi hagyná. De ez idő előtt is feloszlik a társulat, mihelyt bármily körülmény által a közönséges tartalékalapnak végképeni kimerítése után a részvényvagyont ötven száztóli veszteség érné, mely esetben azonnal feloszlató közgyűlés hivandó össze,

88. §. Azon esetben, ha a közgyűlés a társulat feloszlását az előbbi §. határozatainak értelmében kimondaná, megállapítja egyszersmind a végelszámolás módját, és e ' czélból leszámoló bizottságot nevez ki a részvényesek közzül.

A feloszlatási terv a magyar királyi minisztériumnak bemutatandó.

89. §. A társulat feloszlatásával, bármikor történjék az, a társulat összes vagyona, u. m. a részvénytőke és mindkét tartalékalap mindenekelőtt a társulat összes tartozásainak fedezésére fordittatik.Az összes -tartozás fedezése utáni többlet a részvényekre egyenlően felosztatik.

. A-. biztosítéki alap a hitelegylet üzleteiből folyó veszteségek, fedezésére fordittatik első sorban.Az ösz- szes veszteségek fedezése utáni felesleg pedig a hitelbirtokosok között biztosítéki illetményük befizetése széfinti arányban osztatik fel.

Több oldalról érkezett hozzánk kérdés az állat- biztosítás mibenlétéről, jónak látjuk gazda közönségünkkel az alább következő sorokat közleni. (Szerk.)

Az első magyar kölcsönös állatbiztosító társulat . általános biztosítási feltételei.

' 1. §. Az „Első magyar kölcsönös állatbiztosító társulatinak, mely működése körét egyelőre a szent István-koroua alá tartozó országokra terjeszti ki, czél- ja: ,a biztosított marha-állományban felmerült veszteségeket a 2-dik §. értelmében résztvevőinek teljesen kárpótolni.

A társulat kölcsönösség elvére alapittatott, és a biztosítók a tiszta nyeremény 5O°/0-ban részesülnek, viszont.ezek kötelesek, mihelyt a biztonsági és tartalékalap a függő és folyó kártérítések fedezésére nagy

mérvben igénybe vétetnék, a szükséges pótfizetést, mely egy évi biztosítási dij erejéig emelkedhet, teljesíteni.

2. §. Biztosíttatnál;:

a) gazdasági lovak,

b) szarvasmarhák;

c) juhok,

d) sertések,

e) kecskék,

f) szamarak és öszvérek, és pedig,

a) kizárólag keleti marhavész és mindennemű járvány,

b) keleti marhavész mindennemű járvány, egyes betegségek és balesetek ellen, ht ez utóbbiak természetes elhullást, vagy szükségessé vált leöletést idéztek elő, a dijszabványban meghatározott legmagasabb biztosítási értékig. A juhok csak járványok ellen biztosíttatnak.

Az ajánlattevő köteles minden egy fajú egészséges, marháit biztosításra javaslatba hozni, kivétel csak azon esetben engedtetik meg, ha azok különféle udvarok vagy istállókban, melyek egymástól legalább 2 mértföldnyi távolságban vannak, helyezvék el.

Biztosított és nem biztosított marha együtt egy istállóban vagy udvarban nem helyezhető el, előfor- ■ dúló esetben a biztosítatlan rész is biztosítandó, vagy a biztosítás elenyészik a nélkül, hogy a társulat bárminemű kártérítést teljesíteni tartoznék.

3. §. Biztosítás és kártérítés alul kizáratnak:

a) gyógyithatlau kór- és bénaságban szenvedő marhafajok,

b) oly istállóban elhelyezett marha, melybeu egy hó előtt a keleti marhavész, vagy ragályos betegség és másnemű járvány uralgott, és a mely egészségrendőri szabályok szerint hivatalosan nem fertőztele- nittetett.

( c) oly tulajdonosok marhája, kiknél a gondviselés és ápolás elhanyagolása a biztosítást megengedhetővé nem teszi.

4. §. Hadjárat, felkelés, vizár, robbanás, földrengés , tolVajlás által okozott veszteségek nem kárpótoltatnak , valamint azok sem, melyeket az államgyógyászati rendőri szabályok elhanyagolása, rosz- akarat, gondatlanság a takarmányozás és ápolás körül , továbbá a biztosító, az ápoló és egyéb felügyelő személyzet méltatlankodása kimutathatólag idéztek elő

Nem valamely kórállapot megszüntetésére irányzott műtétek által előidézett veszteségek nem kárpótoltatnak.

5 §. Tűz-, vizveszély és villám által okozott veszteségek csak az esetben kárpótoltainak, ha azok különösen a társulatnál biztosíttattak, és ezért külön dij fizettetett.

6. §. Az általános biztosításon kívül a társulat külön feltételek és dijszabvány mellett biztosítja a magyarosztrák birodalom vasúti vonalain szállítás alatt levő szarvasmarhákat és a sertéseket mindazon károk ellen, melyeket a vasúti társulatok nem kárpótolnak.

7. §. Kizárólag a járványok ellen eszközölt biztosítás kizárja az egyes betegségek és balesetek által előidézett veszteségek kártérítését.

Járványokul tekintetnek:

lovaknál: lépfene, taknyosság, és veszettség;

szarvasmarháknál: keleti marhavész, lépfene , tüdő, száj és körömvész, vérvizelés, métely és veszettség;

juh oknál: lépfene, körömvész, himlő, vérvizelés, rothadási métely és veszettség.

sertéseknél: lépfene, körömvész, himlő és veszettség, ha ezen betegségek járvány minősége szakértők által hivatalosan megállapittatott.

Ha a biztosítás kizárólag járványok ellen eszközöltetett, ez esetben a fenti betegségek egyes esetei, a keleti marhavész kivételével, mint egres betegségek tekintetnek.

8. §. A biztosítás alapjául szolgálnak a társulat, vagy annak ügynökei által kiadandó ajánlati nyomtatványok , melyek rovatait a biztosító, vagy az általa meghatalmazott személy legjobb tudomása és lelkiismerete szerint betölteni, aláírni és bemutatni tartozik.

Minden bebizonyult hamis feladás a biztosítást megsemmisíti, és a befizetett dij a társulat javára esik.

9. §. Az igazgatóságnak jogában áll egyes ajánlatokat indokolás nélkül visszautasítani, ugyszinte az egyes biztosítási összegeket túlbecslés esetében le- jebb szállítani.

10. §. Az ajánlattételnél az esedékes dij mindenkor előre lefizetendő a nélkül, hogy a társúlat ez által a biztosítás elfogadására kötelezettséget vállalna. A biztosítás el nem fogadása esetében a lefizetett díjösszeg visszaadatik.

A díjfizetés könnyítése tekintetéből az 500 forinttól felfelé terjedő biztositási értékek után eső di- dijakat fél vagy negyedévi részletekben 6 % kamatozás és a hatralékösszegről szóló dijkötelezvény aláírása mellett fizethetni.

Az első díjrészlettel együtt a biztosított tőke után a dijszabványszerü %%', továbbá Írás- és'bélyegilleték is fizettetik.

Káresetben a hátralévő dij a kárösszegből le- vonatik.

Jelentékenyebb községi és együttes biztosítások különböző módozatok szerint köthetők, feltételeztetik azonban az igazgatóság előleges beleegyezése.

. (Folyt, köv.)

Levelezések.

Egyházi élet. — Nyíregyháza, nov. 19.

E lapok 45. számában, „Levelezések“ czim alatt közzétett czikkben, azon pontjának igazolására, mely igy kezdődik: „Nekem sem kedvem, sem időn“ stb. ide iktatom , ama hozzám érkezett egyházkerületi jegyzőkönyvnek , ide vágó pontját, mely igy hangzik: „XI. Olvastatott superintendens urnák a nrn. vallás és közoktatási m. ldr. minisztériumhoz intézett több rendbeli panaszos felterjesztése, nevezetesen:

1. Sztrakay János rozsnyói r. kath. lelkész ellen, ki az 1868: 53. t. ez. 12. §-sa ellenére, Rozsnyón lakó Horváth András r. kath. és Szőllös Mária ág. h. ev. vegyes házasok egybeadatása előtt, a menyasszonytól téritvényt csikart ki, melyben ez magát, leendő valamennyi gyermekeinek a r. kath. vallásban való neveltetésére kötelezte.

2. Prokopovics Ede szepesmegyei tótfalvi - r. kath. lelkész ellen, ki Vavrek Tamás nevű ev. férfit, Ilalnika Katalin r. kath. hajadonnal házasságilag összeadta, a nélkül, hogy nevezett vőlegény az evang. egyházban kihirdettetett volna, sőt az ezen házasságból származott figyermeket meg is keresztelte.

3. Boczkó János abaujmegyei ócsvári r. kath. lelkész ellen, ki Csulko, másképen Bodnár nevű, ev. férfit, — ki áttérési szándékát az ev. lelkész előtt csak egyszer kijelentette, az 1868: 53. t. ez. 7. §-nak is megsértésével minden jelentéstétel nélkül, at. kath. egyházba fogadta, s a nevezett férfit r. kath. nővel házasságilag össze is adta.

4. Ilaffncr Ignácz gömörmegyei jólsvai r. kath. lelkész ellen, ki az ev. Schmidt János és r. kath. Skoda Máriától, a háromszori hirdetést megtagadta azon ürügy alatt, hogy az ev. férjnek őt előbbi nejétől elválasztó hétszemélyes táblai ítéletét magára nézve kötelező erejűitek cl ílem ös- meri.

5. Prijűsowszky János szepesmegyei poprádi r. kath. lelkész ellen, ki Krausz János ev. és Ingler Zsuzsánna r. kath. jegyeseknek, a megtörtént háromszori kihirdetésről" szóló bizonyítványt törvényes ok nélkül kiadni vonakodott..

Határozat:

Egyházkerületünk superintendens ur erélyes felterjesztéseit helyeselve, a halmozott sérelmeken annál is inkább megütközött, „minthogy azokra a nm. vallás és közoktatási m. kir. minisztériumtól, mind ekkoráig válasz nem érkezett, mely el nem maradhatott, ha áll a törvény szentsége, s a jog, melyet az 1868. 53. t. ez. biztosított., — s a sérelmek orvoslását feliratilag újólag fogja kérelmezni.“

Eddig a határozat, némely t. híveim azon megjegyzésére , hogy „mért nem hagyok már békét annak a S. E. lelkész urnák," kijelentem, hogy nekem ugyan S. E. lelkész ur személyével semmi bajom, sőt ha T. P. volnék, mint nem pap talán még az űgygyel sem bajlódnám; de mint. lelkész kötelességemnek tartom, egyházam országosan.biz- jtositott jogait védelmezni, a nekem legjobbnak látszó utón. azek ellen, a kik egy alkotmányos országnál és annak törvényhozásánál — más honfi társaik rovására — felül helyezik magokat.

Non quis, séd quid 1

Bartholom eideszJános, ev. lelkész.

N.-Iválló nov. 19. 1869.

Kedves szerkesztő barátom! Igaz, hogy megígértem gyakrabban Írni, de hogy az igen ritkán történik, annak írem én vagyok oka, hanem N.-Kálló; mert nálunk felem- litésre méltó dolgok igen ritkán fordulnak elő, napi eseményeink ma ugyan olyanok mint tegnap, és holnap. A 'férfiaknak még csak van szórakozásuk, reggelenként a megyeháza előtti úgy nevezett pl

___a téren, délután a Casinóban, estve a vendéglőben — a hol bort is mérnek, mégpedig zavarosabbat mint a Tiszavize és savanyúbbat mint a masina vezet, oda ugyan nem kívánkozik senki ismét, ki egyszer ott vacsoráit, mert a valóban jó izü ételekre nincs; mit inni. Advocem vendéglő: eszembe jut, hogy nehány nappal ezelőtt Debreezenbe voltam, és a „Tiszávidék“-ben többször kitüntetett Erohner „fehérló'1 vendéglőjébe száll-, tam, hol ugyan a szállás, illetőleg szoba ellen semmi kifogásom nem volt, de az ételek és italok nem érdemelték meg azt a nagy dicséretet. Tessék a tisztelt dicsérőnek illetőleg a dicséretet halmazó levelező urnák a czeglédutczai „Király Mihály“ ebédlőjében egyszer ebédelni, bizonyára nagy különbséget fog találni mind ételben italban, mind az árban , s biztosítom , hogy többé nem fog Erohner, hanem Királynál étkezni.

Sokat írtam már és Káliéról úgy szólván még mitsem, de az igazat bevallva nincs is mit, kivéve, hogy deczem- ber hó 12-kén a ref. egyház papot fog választani, melynek eredményét már előre is megírhatnám,. mert a vélemény eddig egy volt, de rövid idő óta bizonyos korteskedések folynak s nem lehet tudni ezek mit fognak szülni; de reményleni óhajtom , hogy a n.-kállói ref. hívek meggyőződése nem fog hajótörést szenvedni a korteskedés által: mi csak szégyenére válna. Majd meglássuk! ügy hallom fényes Katalin bálunk lesz, melyre a nyíregyháziakat is ezennel meglnvom. II

__y.