Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1869-10-24 / 43. szám
A nyíregyházi ipar és kereskedelmi bauk alapszabályai. L Fejezet : A társulat czélja, székhelye és czime. 1. §. A nyíregyházi ipar és kereskedelmi bank részvénytársulat, mely oly őzéiből keletkezett, hogy mint bankintézet a heverő tőkék gyűjtése, és azoknak jövedelmező czélokra elhelyezése által a forgalmat növelje, jelesen pedig a kereskedelem és ipar érdekeit előmozdítsa. 2. §. Az intézet székhelye : Nyíregyháza; czime : „Nyíregyházi ipar és kereskedelmi bank,“ és e czim alatt a debreczeni váltótörvéuyszéknél bejegyeztetik. II. Fejezet: A részvény társulat tőkéje. 3. §. A társulat tőkéje 400,000 osztrák értékű forintban állapitatik meg, mely négyezer darab százforintos részvény kibocsátása által áll elő. Ezen négyezer részvényből azonban egyelőre csak kétezer darab adatik ki kétszázezer forintnyi üzlettőke képezésére. A további kétezer darab részvény kibocsátását illetőleg a közgyűlés fog intézkedni, úgy azonban, hogy azokból egy ezer darab kiadassák, mihelyt azt az üzlet fejlődése megkívánja; a még fenmaradó egy ezer darab részvény csupán akkor bocsátandó ki, ha a már 3000 darab részvény után teljesen befizetett 300.000 forintnyi részvénytöke az üzlet növekedő kiterjedése mellett elégtelennek mutatkoznék. Az üzlet fejlődése szerint szükségesnek mutatkozó további részvénykibocsátás a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi minisztériumnak mindenkor bejelentendő. 4. §. A kétezer részvényen felül kibocsátandó részvények névérték szerinti átvételére a részvényeseknek — a "birtokukban levő részvények arányához képest — előjoguk van; ezen előjog mindazonáltal csupán a közgyűlés által kitűzendő idő alatt érvényesíthető. Azon részvények, melyek a kitűzött idő alatt a részvényesek által át nem vétettek, a napi árfolyam szerint — de soha névértékükön alul — a többet Ígérőnek eladandók, a névértéken felüli összegek a közönséges tartalékalap javára Íratván, — mely eladásról intézkedni a közgyűlés jogköréhez tartozik. 5. §. A részvények névre szólallak, folyó számmal láttatnak el, és csupán akkor adatnak ki, ha értékük teljesen befizettetett. G §. Az igazgatóságnak a helybeli és a hivatalos lapban közzéteendő felszólítására tartoznak a részvényesek a részvény értékét vagy egyszerre lefizetni, vagy pedig magokat arra kötelezik, hogy ezen értéket a felszólítástól számítva havonkinti G f'rtnyi részletekben G%- os késedelmi kamatokkal együtt letizetendik. Ezen részletfizetések egy folyó számmal ellátott és névre szóló „ideiglenes táritvény“-cn nyugtatványoztat- nak, mely téritvény a részvény értékének teljes lefizetése után az eredeti részvénynyel kicseréltetik. 7. §. A befizetés az intézet pénztáránál, vagy pedig az igazgatóság által e czélra kijelölt, s a hivatalos és helybéli lapban közzétett helyen teljesítendő. 8. §. Azon ideiglenes téritvény folyó száma, melyre egy részletfizetés mim teljesittetett, ugyanazon lapokban tétetik közzé, melyekben a fizetésrei felhívás megjelent. TÄRCZA. Egy végrendelet. Beszély. (Folytatás.) V. Erzsébet asszony által elmondott körülmények igazak voltak. György helyzete valóban igen nyomasztó volt. Mariska megérkezése utáni vasárnap György a faluba jött s mint jó keresztyén Istennek tartozó háláját leróni a templomba indult : a templom előtti kis téren nehány barátjaival találkozott. „Nos“ szóllott György, barátjaihoz „mi újságot tudtok.“ „Mi kérdezünk téged“ monda egy gunymsolylyal. „Mariska visszatért.“ „Mariska?“ „Nehány perczel előbb láttuk itt elmenni, nagynénje és egy zárdauő kíséretében.“ „Beszéltetek vele? mily helyzetben találtátok?“ „Nem igen kielégítően; mert egy zöld ernyőt hord szemei előtt, nénje vezette, majd minden lépésénél megbotlott. Nem beszéltünk vele csupán köszöntünk neki anélkül hogy hozzá közeledtünk volna. Te ki őt jobban ismered beszélhetsz vele.“ György elhagyá társait s a templomba lépett. Mariska szokott régi helyére ült, öltözete is csaknem régi, de szemei előtt egy zöld ernyőt viselt, mely ar- czát félig elfedte. Egykori barátnői szomorú résztvevő tekintetet vetének reá. Mogyorósiné és leánya vadga- lamb szürke selyem ruhában elöl az oltár közelében loglaltak helyet. Az isteni tisztelet befejezte után a templomot először az utóbbiak hagyták el, György mellett haladtak el, de ki észre sem látszott venni őket, utánuk Mariska, Erzsébet asszony és a zárdanő mentek, György ezeket követte s ki érve a templomból a szabadba hozzájuk csatlakozott s megfogta Mariska kezét. „Ön az, György?“ szólotta leányka remegő hangon. „Nos Mariska, hogy van ön, mit jelentsen e zöld ernyő ?“ „Én vak vagyok!“ „Vak!“ kiáltott György. Erzsébet asszony és a zárdanő mélyen felsohajtva igenlő fejmözditást tevének. „Szent Isteni mily szerencsétlenség. Hogy történhetett az I“ Három hóval ezen közzététel után a bank fel van jogosítva azon téritvényt, melyre a befizetés nem teljesittetett, érvénytelennek nyilvánítani, és a legtöbbet Ígérőnek eladván, helyette s ugyanazon szám alatt uj téritvényt adni ki. 9. §. A téritvény érvénytelenné nyilvánításával a tulajdonosnak tett befizetéséhezi joga megszűnt, és úgy ezen befizetett összeg, mint az ugyanazon szám alatt az uj tulajdonos nevére újonnan kiadott téritvény után netalán befolyó többlet a társulat közönséges tartalék- alapjának javára fordittatik. Az ekként érvénytelennek nyilvánított téritvény száma köztudomásra hozatik. 10. §. A részvények és ideiglenes téritvények az A) és B) alatti minták szerint állíttatnak ki, és az elnök, vagy helyettese, egyik igazgató és a pénztárnok aláírásával láttatnak el. Minden részvényhez a C) alatti minta szerint egy a társulat tartamának megfelelő szelvényiv csatoltatik. 11. §. Harmadik személy irányában az intézet által elvállalt kötelezettségekért a társulat összes vagyonával kezeskedik. Azonban minden részvényes csupán részvényeinek erejéig áll jót a társulat kötelezettségeiért. 12. §. Az ideiglenes téritvények más névre átíratása a részvény névérték legalább 30%-jának befizetésétől tétetik függővé. Egy ideiglenes téritvénynek vagy részvénynek más nevére átíratása által az azzal járó jog és kötelezettség az uj tulajdonosra száll át. A részvény vagy ideiglenes téritvény bírása magában foglalja a kötelezettséget, hogy tulajdonosa úgy a társulat alapszabályainak, mint pedig a közgyűlés határozatainak magát aláveti. III. Fejezet: A társulat megalakulása és fen- állása tartama. 13. §. A társulat megalakulónak tekintendő, mihelyt az első kétezer részvény aláírás által biztosítva van; üzleti működését pedig megkezdi a társulat, mihelyt a biztosított részvény után '30% be van fizetve. 14. §. Az intézet működésének megindításától számítandó harmincz évig áll fenn, ha a IX-ik fejezetijein határozatokhoz képest hamarább feloszlania nem kell. IV. Fejezet: A társulat üzletköre. lő. §. A bank hatásköre következő üzletekre terjed ki : 1. A társulat egy, a kölcsönös kezesség alapján nyugvó hitelegyletet alapit és ezen egylet tagjainak váltóit leszámítolja. 2 A társulat leszámítol Nyíregyházán vagy Pesten fizetendő más váltókat is. 3. A társulat a birtokába jutott váltókat — a hitel- egyleti tagok váltóinak kivételével —- visszleszámitolja. 4. A társulat kifogástalan váltóknak behajtását elvállalja a magyar korona országainak s az örökös tartományok nevezetesebb piaczaiu. 5. A társulat előleget ad : a) árukra és nyers terményekre; b) állam és földtehermeutesitési kötvényekre, és általában árfolyammal bíró értékpapírokra, melyek a pesti tőzsde hiteles árjegyzékébe felvéve, és névértékig befizetve vannak. „Isten úgy rendelé.“ „De hiszen ön már javulóban volt.“ „És rosszul végződött.“ Erzsébet lakába értek. Mariska egy székre ült. „Közöttünk mindennek vége“ monda a leányka Györgyhöz. — „Én ide jöttem önt adott szavától felmenteni, és nénémért hogy engem Bécsbe kövessen.“ „Az nem lebet“ monda György. Én önt még mindig szeretem, én adott szavamat vissza nem vonhatom. „Igen de én most már azt el nem fogadhatom, én nőül többé nem mehetek, s a kolostor falait választottam menhelyül.“ „Ön kolostorba.“ „Igen“ mond Erzsébet asszony, a jó zárdatestvérek, kiknek házában Becsben volt, megígérték őt s engem magukhoz venni. Nehéz ugyan e helyet elhagyni, hol nem egészen szerencsésen is de nyugodtan éltem s megszokék, most azonban unokahugom kívánságához alkalmazom magamat, mert átlátom, hogy a közteteki házasság sem egyik sem másikra nem hozna szerencsét, szóval elhatároztam magamat vele utazni. Még nem mondók neked istenhozzádot fiam, még meglátogathatsz bennünket; de belátod, hogy az első látogatásod mostanra elég hosszúra terjedt s Mariskának nyugalom végett szüksége van egyedül maradni.“ György halaványon és ingadozva állott föl s anélkül hogy szólhatott volna, eltávozott. „Nos“ szóla a nagynéne unoka bugához, „most csak megvagy velem elégedve, elég kitartókig támogatóm hazugságodat. De lesz e majd erőd föltett szán- dékodbau mind végig rendületlen maradni? „Igen“ válaszolt Mariska „Ön látta, mint szeret ő engemet és már ezért is föl kell érette magamat áldozni.“ VI. Mariska és a nagynéne által szándoklott határozat, hogy zárdába menjenek nem volt alapnélküli. Mig Mariska Becsben volt, szelid ájtatos magaviseleté által megnyeré a zárdanők szeretetét, kik is nyilvánítók őt s néujét bár mikor örömmel elfogadni. Mariska György szerencséjéért magát föláldozni kész volt a zárdanők ajánlatát igénybe venni s mihamarább elutazni. Öreg nagynénje, ki nem könnyű szívvel gondolt az elutazásra, e tekintetben nem követhető unokabuga ki- vánatát, mennyiben a kastély kulcsai s pecsétje rá bízatván, várnia keile, mig róla a felelet terhe levétetik. E közben György haza tért s az iskolamester — ki mellékesen felemlítve a Mogyorósi család teremtménye s ezért lekenyerezettje volt — várakozott reá. György elmondá Mariskávali találkozását. Az iskolames6. A társulat jelzálog-kölcsönt ad nyíregyházi házakra és fekvőségekre a majdan hozandó szabályok értelmében. A társulat átvesz tőkéket : a) betéti könyvecskére; b) folyó számlára. A társulat elfogad értéktárgyakat tiszta letéte- ménykép. 16. §. A társulat ezen üzletei egy, a társulati választmány által jóváhagyandó ügyrend értelmében kezeltetnek. Ezen ügyrend a 00. §. értelmében a társulati választmány által módosítható; mindazonáltal azon esetben, ha az ügyrend oly szakasza módositatnék, a mely az intézetnek a közlekedő felek irányában elvállalt, jelesen pedig az átvett tőkék utáni kamatláb, díjtételek, és felmondási batáridőre vonatkozó kötelezettségeit szabályozza, a netaláni. módosítások a hivatalos magyar és a helybeli lapban közzéteendők. Az ezen közzététel olőtt elfogadott, tőkékre nézve a módosítások csupán a közzététel napjától számítandó 30 nap lefolyásával érvényesíthetők. (Folytatjuk.) Jegyzőkönyvi kivonat a Felsőtisz a vidéki gazdasági egylet I86 0, szeptember hó 30-án Nyíregyházán tartott közgyűléséből. Inditványoztatott : tekintve, hogy a hat év olta gyakorlott azon eljárást, miként a hátrányban levő alapítványi kamatok és tagsági díjak beszedését — a fizetés megkönnyítése czóljából — vidékenkint megválasztott kerületi pénztárnokok eszközölték, — eddig kielégítő sikert nem eredményezett, mert a fizetésre felszólított egyleti tagok, részint feledékenység, részint az érintkezés nehézsége miatt, a felhívásunk eleget nem tevén, az egyesületet azon kellemetlen és tagjait költséggel terhelő módhoz nyúlni kényszerűé, hogy követelései behajtását törvényes utón eszközölje ; léptessék hatályba azon más hason egyleteknél gyakorlatban levő — mód alkalmazása, mely szerint a hátrányban levő dijjakról kiállított nyugta az illetőknek postai utáuvét mellett megküldetik. Határozat. Meg lévén győződve a közgyűlés, miként a hátrányban levő tagsági dijaknak az egyesület működését zsib- basztó s fennállását veszélyeztető mérvben szaporodását egyedül azon nehézség okozza, mellyel a dijaknak befizetése s az azokról szóló nyugta kézhez vétele jár: az indítványozott eljárás életbe léptetése elhatároztatik. s a kerületi pénztárnokok további működése, fáradozásaik szives megkösziinése mellet, besziintottetvén, egyleti pénztárnok útasittati k, miszerint ezentúl a hátrányban levő alapítványi kamatok és tagsági dijakról kiállítandó nyugtákat — ezek öszvegének és a posta költségnek megfelelő értékben posta utján küldje meg. az eként bejövendő öszvegeket bevételbe vegye, a hátrányban levő követelések behajtására irányzott törvényes lépéseket pedig csak azon nem remélt esetben vegye igénybe, ha az utánvét mellett küldött nyugta kiváltatlauul hozzá vissza érkeznék. ter a nélkül hogy közbe szólott volna némán figyelte meg minden szavát. „Én már tudom" monda végre is az iskolamester „hogy Mariska elvesztő szeme világát és hogy ez reá nézve rettenetes csapás, de reád nézve azonban egészen másként van. „Hogyan?“ „Te most szabad vagy. Én nem tanácsoltam volna neked hogy a derék leánynak adott szavadat megmásítsd; de miután ő maga nyilvánitá, hogy nőddé nem akar lenni, mi a dolog helyzeténél fogva igen is természetes úgy fordítsd hasznodra e körülményt, rendezd ügyeidet és kérd meg Mogyorósi leánya kezét.-1 „Soha! én szeretem Mariskát és egyedül őt fogom szeretni mindig.“ „Amint jónak látod, kedves öcsém, én nem telie- lietok de nem is akarok ellene tenni, csupán arra kell téged figyelmeztetnem, hogy a törvény szolgái már holnap megérkeznek.“ Györgynek rettentő éje volt. Másnap zörgetnek a major kapuján.VAz iskolamester által emlilett törvény szolgái érkeztek meg Nyolcz napig késleltette György a végrehajtást s a kilenczedik nap. komoly arczczal, csüggedt fejjel látták őt Mogyorósiék házába menni. Egy óra múlva elterjedt a hir a faluban, hogy György megkérte Mogyorósi leánya kezét. Ez újság, daczára az öreg Erzsébet asszony s leánya elvonultságának- csak hamar bozzájok is eljutott. „Nos,“ mond a nagynéne Mariskához, „Nos, kedves nagynéném“ viszonzá ez, „hazugságunkat eredmény látszik koronázni s igy György mentve lesz. Ez minden a mit óhajtok.“ Az öreg asszony nem felelt semmit; de György lépése mégis hamarinak tetszett előtte. Egyszer találkozott vele, midőn a kastély körül őgyelgett; ki akarta kerülni az öreg asszonyt, de ez egyenesen feléje tartott. „Kedves fiam“ monda, kezét az ifjúnak nyujtá. „Ne hidd, hogy mi rólad rosszul vélekedünk. Te szabad vagy s minden akadály nélkül nőül veheted a Mogyorósi leányát.“ Felbátorittatva György e szelid megszólítás által, kérdező ha váljon szabad-e egykori barátnéját meglátogatni. Annyira érzésteli szavakkal kérdező azt. hogy Erzsébet asszony nem vala képes kérelme teljesítésének ellene mondani. ' Elváltak egymástól. Másnap, Mariska, ki e látogatásra el volt készülve, szemeit zöld ernyővel felfegyverzó. György csakugyan eljőve s a látogatás kínos volt mindkettőre nézve; zavarukban többször megszakítók beszélgetésük folyamát. (Folytatjuk.)
