Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1869-10-17 / 42. szám
A népbanknak mint önsegélyző-egyletnek elméleti oldala körülbelül ennyiből áll, nézzük meg röviden ezen elveknek az életbeni alkalmazását isi Nyiregyházán például alakítható volna egy népbank, ha legalább 2 ezer részvényes kötelezné magát 12 évig havonkinti 50 kr. befizetésre. A törzsbetétei ekkor ha- vonkint tenne ezer forintot, s már egy év alatt a banknak 12 ezer forint üzleti tőkéje lenne, s 12 év elteltével maga a törzsvagyon 144,000 Itra emelkednék. Minthogy azonban a népbank a takarékosság eszméjére vau állapítva, itt a részvényesek évi osztalékot nem kapnának, hanem a kamatok folytonosan tokesit- tetvén, a törzsvagyont szaporítanák, s minden osztalékok akkor adatnának ki egyszerre midőn az alakulási időtartam elteltével az egész vagyon szétoszlatnék. ^ Gyarapittatnék e törzsvagyon továbbá az atirasi dijak, elkoczkázott betétrészek és kamatok, s a netalán elárverezett zálogokból bejött többletek által. ^ Igaz, hogy egy ily népbanknak kiindulási pontja csekély, s kezdetben sok nehézségekkel kell küzdenie, elannyira hogy némely népbankok, mint például a pesti, hogy már kezdetben az igényeknek megfelelő üzlettökével rendelkezhessék, saját tagjai között, tetszés szerinti hozzájárulással, 100 forintos részjegyek alapjan 500,000 ft. beszerzését határozta el,_ oly móddal, hogy ezen összeg a szükséghez képest, részjegy kibocsátva- nyok által három millió forintig szaporítható. Kisebb városokban hol a pénz piacz nem oly keresett , mint a fővárosban, e részjegyek kibocsátása egyelőre szükségtelen, Nyiregyházán például „a takarékpénztár“ „az ipar és kereskedelmi bank“ kielégítene a nagyobb szükségleteket, az apróbb kölcsönöket pedig egy „népbank“ körülbelül törzsbetéleiből is teljesíthetné. Ha azonban az üzleti forgalom oda emelkednék, hogy a törzsva'gyon elégtelennek mutatkoznék az ige- nyele kielégítésére, a részjegyek kibocsátása, még mindig fenmaradna az alapvagyon szaporítására. Legnagyobb nehézségbe ütközik a pusztán csak a törzsbetételekre alapított népbanknál, az űzlettőkéuek kezdetbeui kezelése, illetőleg az intézeti ügyek ellátása, kiváltképen a fizetéses hivatalnokokra nézve, a mennyiben a vagyon arányához képest eleinte csak oly csekély dijakat adhatna, melyekért szakértők nem vállalkozhatnának, ha pedig kellőleg dotálná azokat, ezen kiadás felemésztené a kamatokat, sőt megtámadhatná a törzsvagyont is! Ezen nehézség csak akkor hárittat- hatnék el, ha oly egyének vállalkoznának, kik jó remény fejében, kezdetben csekély jutalomért is vállalkoznának. Azt hisszük, e tekintetben legczélszerübb lenne, ha akár a „takarékpénztár“ akár „az ipar és kereskedelmi bank“ mellék üzleti ág gyanánt elfogadná a népbank kezelését is, mely fáradságért költsönös megállapodás folytán, a népbank által adandó díjjal szaporíthatná hivatalnokai jövedelmét. Nem lévén czélunk kész alapszabályokat adni, e sorainkban csak az irányelveket, az alapeszméket igyekeztünk körvoualozni, a melyekre egy népbank alapítható volna, s ezt tettük nem azért hogy akár a takarékpénztárt akár az ipar és kereskedelmi bankot gáncsoljuk, vagy népszerütlenitsük, erre semmi okunk nincs, a maga körében, alapszabályai értelmében mindenik megfelel, és hisszük meg is fog felelni hivatásának : de felákartuk költeni a szakértők figyelmét azon elhanyagolt térre, melyen működhetünk a nélkül, hogy összeütközésbe jönnénk. Miért is örömmel adunk tért lapunk hasábjain e tárgyra vonatkozólag, minden jóaka- ratu indítványnak, eszmének, sőt czáfolatnak is! Csak legyünk önzetlenek! D Buly község takasékinitgtán alapszabályai. Magtár neve: 1. Szabolcsinegyébeu kebelezett Buly községben egy takarékmagtár létesítése, ezen czim alatt „Buly községi takarékul a glár“ ezennel elhatároztatik. C z é lj a : 2. A magtár czélja kettős; egyik : a községi — vagy ha télik — a vidéki lakosokat is, gabona költsön- zés által segélyezni; másik : az évenkinti jövedelemből, községünkben egy ápoldával összekötött“ kórházat létesíteni és fentartani, egy ahoz szükséglendő okleveles orvost és szülésznőt, a községi vagyontalanok ingyen gyógyítása és ápolásáért, a jövedelem erejéig meghatározandó arányban díjazni. Kamatozó tőke: 3. Mig a magtári készlet — mely jelen évben 150 köböl gabonára rúg —- 400 vagy ha ennél több is forgathatónak bizonyul be — 500 köbölre nem nő; addig az évenkinti kamatok s egyébb jövedelmek mindég tókésittetnek, s csak akkor kezdődik meg a feutirt czélokrai felhasználása; a mikor a magtárnok és ellenőr is meghatározandó arányban dijaztatni fognak, addig csak becsületből szolgálván. Jövedelem forrás : 4. A magtár jövedelem forrásai : a gróf Széchényi István felett községünkben tartott gyászbeszéd nyomtatott példányai, szabad ajánlat, végrendelet, pénzbírságok, a kint levő gabona kamatai, s végre a községi kaszáló jövedelme, mig a magtári forgatandó gabona a kellő összeget el nem éri, s mig magtári és kórházi épület, nem lesz. Kezelési elvek : 5. A magtári gabona — régi országos szokás szerint — kölcsönöztetik, 4 vékára kamatul egy véka adatván. 6. Kiadatik rendes törvényes vékával, s be vétetik egy itczével nagyobbal, mely apadás — s több más ok miatti fogyásra számittatik. 7. Kölcsön vevő bárki lehet, csak elegendő vagyoni és jellemi biztosítékot nyújtó két kezese legyen kik magokat ezen alapszabályok kötelezettségeinek teljesen alájok adják. Költsön kapásnál előnynyel bírnak azok, kiket valami csapás ért; felügyelő és magtáruok kezességet nem válalhatnak. 8. A költsönzők és kezesek csak a magtár kivételi főkönyvébe Írják be neveiket, saját kezűleg vagy keresztvonással, s az reájok nézve, törvényes kötvény erejével birand, s egyszersmind ezen alapszabályok kötelező erejének elfogadása gyanánt vétetik. 9. Egy névre — egy előre — 2 vékánál kevesebb, és 5 köbölnél több nem költsönöztetik. Május 1-én túl _ ha még vau a magtárban — adatik több is kellő b iztosíték mellett. 10. A befizetés négy határnapon történik u. m. szeptember és octóber elején és végén; a kivét szinte, martius és április elején és végén, a határnapok egy héttel előre mindig kidoboltatván. Rendkívüli esetekben, t. i. háború vagy csapások idején, e határnapok egyesek vagy többekre nézve, közgyűlésileg változtathatók. 11. A meghatározott időre kiki jól megtisztelt uj és hibátlan gabonát tartozik beadni; poros tisztátalan gabona — megtisztálás végett egy szemig vissza uta- sittatván — a ki pedig dohos, csirás, romlott gabonával állana elő, vagy a fizetési határnapok utolján túl is adós. maradna : 3 évig terjedhető kölcsön nem kapásra büntetendő. 12. Nem fizetés esetében, bármely összegig a községi tanács végérvényesen Ítél mind az adósra mind kezeseire nézve; elmarasztalás után rögtön zárositván, 8 nap múlva foglalván; ellent állásnak feljebbvitelnek vagy bárminemű perorroslatnak hely nem adatik. 13. Olcsóság idején, ha a gabonát a feutirt határnapokon rendes kamatra ki nem vennék; vagy háború esetében, midőn a magtárt veszély fenyegetné, joggal megvárható ugyan azok méltányosságától kik a magtár jótékonyságában már részesültek, hogy a legutóbbi alkalommal kivett összegig kamatra ismét kiveeudenék, sőt megvárható községünk azon tehetősebb lakosaitól is kik a magtárból kölcsönözni nem szoktak, hogy — tekintve azon községünkre kiható jótékony czélt, melynek létesithetésére e kamatok évenkinti pontos befolyása nélkülözhetlen — bizonyos összeget kamatra szintén kivegyenek ; ha azonban mind e mellett is a magtár ki nem ürülne olcsóság idején julius lü-én túl, háború idején ha a hadjárat megyénk határait érintené — a község teljes biztosítékkal biró lakosai kötelesek a megmaradt gabonát magok közt meghatározandó arányban szétosztani, kamatot érte fizetni nem tartozván, csupán uj terméssel cserélvén azt fel. Igazgatás: 14. A takarékmagtár ügyei intéztetnek a közgyűlés, választmány, és választott hivatalnokok által. Közgyűlés : 15. Minden évben legalább kétszer tartatik u. m. augusztus 20. István király napján mikor a magtári év kezdődik, a számadás felolvastatik, a magtári hivatalnokok választatnak, s előintézkedések, költségvetések állapíttatnak meg. — és november 20-dikát megelőző vasárnapon, mikor már minden künlevö gabonának be kellett adatnia. Ha a gabona mind ki nem költsönöz- tetett a fentirt határnapokon, tartatik még egy, junius 29-én a megmaradt készletrőli intézkedés végett. Ezen kivül tartathatik bár mikor ha sürgető szükség kívánná. lii. A közgyűlés választ magának elnököt, ki a tanácskozást vezesse s a végzést kimondja, választ titkos szavazattal 3 évre magtári felügyelőt, s választmányi tagokat: minden nagyobb ügyekben mint magtár vagy kórház építési terv elfogadásában épittetési teherviselésekben, a díjazási arányok megállapításában stb. végérvényesen határoz, tagjai ugyanazok mint a községi rendes közgyűléseknek. Választmány . 17. A választmány áll a felügyeletből mint elnökből, 6 választmányi tagból, a községbeli lelkészek -— biró és jegyzőből, kik mind szavazattal bírnak, az utóbbi a jegyzőkönyvet is vezetvén. 18. A választmány szinte titkos szaazattal választ egy magtárnokot és egy ellenőrt, kik a választmányi ülésekben szavazattal bírnak, intézkedik a gabona bevétele — hátrányosoktól! behajtása — alkalmas elhelyezése — s biztos kikölcsönzése ügyében felelősség terhe alatt. Utalványozásait, a felügyelő és jegyző Írják alá. Érvényes batátozat hozatalára az elnökön kivül legalább 4 választmányi tag szükséges, szavazatok egyenlősége esetében az eínök dönt. Felügyelő : 19 A felügyelő joga és kötelessége magtári gyűléseket hirdettetni, a magtár külső, belső állapotát, hivatalnokai eljárását őrködő figyelemmel kisérni, a magtári és számadási főkönyveket, naplókat bármely időben egy vagy több választmányi tagnak magához vételével megvizsgálni, a bajt ha általa orvosolható orvosolni, vagy az illető helyre jelenteni. A pénzt ő kezeli, építtetés esetében arra ő ügyel fel, ő számol be — vagy kiméréseknél, a kezelők valamelyike jelen nem lehetvén, helyette választmányi tagot ő rendel, a kölcsönérti bejelentések a kezesek megnevezésével, nálla történnek a jelentkezőket sorszám szerint mint naplójában beírva vannak — a választmánynak ő terjeszti elő, szóval a kezelésuek ő a lelke. Magtárnok : 20. A magtárnok veszi be és adja ki a gabonát a választmány által megállapított utalvány mellett, kivé- vételi és bevételi könyvet vezet meghatározandó rovatokkal, felelősség melletti számadását, a választmánynak julius végére mulhatlanul bcadui tartozik, esküt tesz le, a magtár egyik kulcsa nála leend. Ellenőr : 21. Az ellenőr ki is beméréseknél szinte jelen van, azokról naplót vezet, a magtárnokkal együtt egymásért felelősek, a magtár másik kulcsa nála leend: ha a behozott gabonát romlott volta miatt, a magtárnokkal együtt elfogadhatónak nem találják, azt vissza utasítják, a tényt a választmánynak bejelentvén. Magtáruok és ellenőr külön véleménye esetében a felügyelő dönt. Szinte esküt tesz le. Eskü forma : 22. Magtárnok és ellenőr következő esküt teszik le : Én N. N. esküszöm hogy Buly községe takarékmagtáránál 'elválalt (magtárnoki vagy ellönöri) hivatalomat az alapszabályok szellemében, pontosan és lelki- ismeretesen viselendem. Isten engem úgy segéljen! Alapszabályok módosítása: 23. Ezen alapszabályok kezelési és igazgatási határozatai, csak öt évenként vehetők vizsgálat és módosítás alá; minden változtatás vagy pótlásra előbb a választmány — később a közgyűlés háromnegyedrész többsége kivántatik. 24. Fentirt alapszabályok Búj községe közgyűlésében felolvastatván és megvittattatváu, elfogadtatnak, s a községi takarék magtár ügyében minden adósra, kezesre, s községünk minden lakosára, ezennel kötelező erejüeknek határozatikig kimondatnak. Kelt Bulyon, 1809 augusztus 20-ki közgyűlésünkből Filep István. Laskay Gábor. Nagy Mihály. Hory László. Mikita János. Barta Mihály, községi lakosok. Inczédy Pál. Heinczy László. Gönczy László. Litkey Péter ref. lel. Bezeréily András. Rácz Ferencz. választmányi tagok. Felhívás! Mindazon t. ez. urak, kik alulírottól Szécsényi beszédeket vettek át eladás végett, ez alkalommal komolyan felhivatnak, hogy vagy a példányokkal, vagy azoknak árával legfölebb egy hó folyama alatt beszámoljanak; ellenkező esetben neveik hírlap utján fognak köz- zététetui. Kelt Bulyon, októbor 10-én, 1869. Litkey Péter, ref. lelkész. Magjai' köiiy vészel. Közli ifj. Csáthy K. könyvkereskedése Nyiregyházán. Korvina nép naptár, ára 30 kr. „ kis naptár ára 16 kr. BEL- ÉS KÜLFÖLDI HÍREK. — Spanyolország. F. hó 5-én a cortesgyűlés — mint jelentetett — egyhangúlag elfogadta a kormány által előterjesztetett biztonsági törvényt, miután a re- publikan töredék az üléstermet elhagyta. Ezzel a parlamenti hareztér forma szerint elhagyatott s a kérdést a fegyver fogja eldönteni. A köztársaság ki van kiálltva; vájjon egyelőre fenn fogja-e magát tartani a köztársasági mozgalom az uralkodó hatalommal szemben, az még igen kétes, bizonyosabbnak látszik, hogy már a közel jövőben a köztársaság lesz az egyedüli lehetséges kormányforma Spanyolországban. Montpensier és a genuai herczeg trónralépése túlhaladt álláspont, hátra volna tehát még Prim dictaturája, s meglehet, hogy a vitéz tábornagy erősen számit reá és csak azért jelent meg St. Cloudban, hogy azon férfi szemlélete által, kit magának példaképül kiválasztott erőt és bátorságot gyűjtsön terve kiviteléhez. Már f. hó 3-án több republican képviselő elhagyta Madridot, hogy az éjszaki és déli tartományokban a fölkelést szervezzék. Joaritzi képviselő okt. 4-ről kelt proclainatiójában kijelenti, miszerint átvette a cataloniai republican haderő vezényletét. Andalusiában Xeres környékén, Paul képviselő egy jelentékeny csapat élén áll. Az ismert Salvonchea embereivel elhagyta Medina Sidoniát és Alcala de los Gazules-be vonult be. Murcia fellázadt. Cataloninába hol a helyzet mindég komolyabbá válik, oktob. 4-ki éjjel egy mérnök ezred indult Madridból. — Párisi lapokban igen emlegetik Rouher újbóli belépését a minisztériumba. — A párisi deinokratia vezető köreiben most sokkal inkább megvannak győződve mint valaha, hogy a kormány igen óhajtana, valami forradalmi tüntetést előidézni, a mit aztán a lehető legnagyobb feltűnéssel fojtatnának el. Annyi bizonyos, hogy ezen eshetőségre el vannak készülve, s a 26-iki netaláni tüntetéseket, katonai és rendőri hatalommal akarják elfojtani. A rendőiség úgy Párisban, valamint a megyékben, titkos ügynökei által minden lehető utón igyekszik azon hirt terjeszteni, hogy a munkások októb. 26-án tömegesen fellázzadnak, s hogy Párisban valami világpolgári ösz- szeesküvésnek jutottak tudomására, mely Mazzini aus- piciuma alatt, Garibaldi, Hugó Viktor közreműködése mellett, Francziaországban, Olaszországban s a Spanyol félszigeten a köztársaságot akarja proclamáltatui. Ha fontolóra vesszük azon rendkívüli buzgalmat, niely- lyel a napóleoni rendszer, valamely, a társadalmat megmentő tény ürügye után kapkod, ez esetben annyival élénkebb lehet azon kívánság, hogy demokraticus oldalról a jelenlegi crisis állapotában, az ily ürügynek még csak árnyéka se kerüljön tények által a felszínre. — A zágrábi országgyűlés a határörvidéki erdők ügyében kérdést intézett a miniszterelnökhöz Pest, okt 12. A királyi gyermekek Rudolf főherczeg, Gisela és Mária Valéria tegnap éjjel jöttek Bécsből Gödöllőre. — Tegnap minisztertanács tartatott Budán. — Pest, október 12. Az országgyűlési képviselők már gyülekeznek, azért a minisztérium is megkezdte üléseit, melyek régóta szüneteltek; azonban a tárgyalásokról nem lehet bizonyost tudni. Somsich belügymi- niszterségéről beszélnek, de még Wenkheim sem mondott le. — Az államnyomdában a törvényjavaslatok nyomtatásánál nagy titkolózás foly, senkit sem eresztenek be; őrzik a titkot; pedig jobb volna, ha nyilvánosság utján előre megvitattattnának. Majd meglássuk, mit szül a hegy?
