Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1869-09-12 / 37. szám

lövi stantepede a szerencsétlent. Most a tornai me­gye-törvényszék előtt áll az ügy. A müveit ur azzal mentegeti magát, hogy a puska véletlenül sült el „dulakodás közben“. Igen? — Különös háláleset. Nagyváradon történt. Egy teherkocsi nagy robajjal s őrült sebességgel ment neki egy 7 éves kis leánynak, ki úgy megijedt, hogy halva rogyott le mialatt a kocsi áthajtatott rajta, anélkül, hogy a lányka testét meg is érintette volna. Egy ideg pattant meg a lányka belsejében, mely kora halálát okozta. — A f. h. 1-én tartott máramarosmegyei bizott­mányi gyűlésben egy mulatságos intermezzo is történt. Azon kérdés felett, hogy a köz- vagy magán munkára alkalmazandó rabok a mezőre is kibocsáttassanak-e vagy csupán a város körén belül, vita támadván, ám­bár ez utóbbi mellett az elnöklő főispánnal együtt ösz- veseu csak ketten nyilatkoztak, mig igen számosán kö­vetelték, hogy e tárgy feletti szabad intézkedési jog a törvényszék körében meghagyassék, mint a melyet illet különben is a fegyelem gyakorlásának kétségtelen joga, a főispáni kedélyes és stereotyp „Menjünk tovább“ ba­lomra döntött minden érvelést és minden majoritást. A jegyzőkönyvben már most azon határozat log szere­pelni, természetesen két bizottmányi tag kívánsága kö­vetkeztében, bogy a rabok csak városi munkára alkal­maztathatnak, és a mi aztán az előbbiből természete­sen következik, bogy a törvényszéknek a rabok fegyel­mezéséhez e téren semmi köze. Megyei rendezés és képviseleti rendszer, jöjjön el a te országod! Ilyen ta­nácskozásnak, ilyen autonómiának a többségi akarat ilyetén tiszteletben tartásának mi sem óhajtunk hosz- szu életet. („Márm“.) — Lapunk 33-ik száméban közöltük volt, bogy a jövő 1870-dik évben a kincstár fogja a sószállitást köz­vetlenül teljesíteni. Akkor még nem volt elég világos előttünk, mi okozhatta azt, hogy azon egy évre a hi­telintézet kibocsátotta kezéből a sószálitást. Most már kezdjük a dolgot érteni, miután Pestről arról értesü­lünk, hogy a sóeladást és kezelést a jövő évben is a hitelintézet fogja teljesíteni s ennek hasznait élvezni, a kincstárra csak a szállítás terhei és kárai maradnak. Ez megfogható dolog. Miért is bajlódjék a hitelintézet a leszállítással, a mely az utolsó évben, főleg miután ez potlékév, különben is a legtöbb nehézséggel és ká­rosodással szokott járni? A mi gazdáink gyöngéd fi­gyelmes emberek. Szépen kezébe adják a bérlőnek a sót, hogy árulja. Annyi vigasztalásunk mégis van, hogy az eddig leszállittatni szokott mennyiségnek csak felet fogja a kincstár leszállittatni, mert az évi szükséglet többi része a bekövetkezendő vasúti szállítás által fedezve lesz. („Márm“.) — l'anitó és disznópásztor. A napokbau volt al­kalmunk beszélni az ónodi pusztán egy emberrel, ki feltűnt előttünk értelmiségénél fogva azon helyzethez képest, melyben találtuk. Tudniillik egy sertéstanyát legeltetett. Kérdezősködvén ismerőitől utána, azon vá­laszt nyertük, hogy ezen tanult ember télen át a ta­nyákon gyermekeket szokott oktatni olcsó pénzért és pedig tanítása igen sikeres; nyáron azonban nem akad­ván elég tanítványa, rendesen disznó-nyájat legeltet.^ E kettős pásztorkodási mesterséget már több értized óta gyakorolja, s neve a pusztai lakosok előtt : a tudós János bácsi 1 (Debreczen.)_ — Ruha teszi az embert. Úgy látszik e szójárás Amerikában is érvényben van. Washingtonban, mint az „Ind. Belg.“ írja a következő kaland igen nagy vidám­ságot keltett. A fehér ház konyhája az elnökné távol­léte alatt uem szokott füstölögni. Grant legközelebb Walker ebédlőjébe ment, hogy éhségét csilapitsa. Kü­lön szobát kért, de a pinezér ki az elnököt nem ismerte, s ruhájáról Ítélve legfelebb is valami vasárnapi öltözetű elég bátorságom. Nagynénémet kit én annyira szeretek, e falut hol születtem, e házacskát melyben oly sok boldog órát töltöttem elhagyni. Elutazni, Óh Istenem, a nélkül hogy tudnám mi fog velem történni ki tudja visszatérendek e többé 1 — Nem, inkább vak akarok lenni, inkább e perezben meghalni — nem, nem, én nem fogok elutazni. A leányka kimerülve veté magát nénje keblére és sokáig sírtak együtt. György megvárta a vigasztal- hatlan kebelroham csilapulását, aztán újra s szilárd hangon szólott. „Leányasszony nem helyesen cselekszik. Mondja kérem mily módot ajánlott önnek az orvos Bécsbe juthatni?“ „Egy zárdanövel, ki fejedelem asszonya által bizo­nyos ügyek elintézése miatt ide a szomszéd helységbe küldetett.“ „És ha ön Bécsbe jő, hol remél ott elhelyezkedni?“ „A zárdanőknél, hol mint az orvos biztosita igen jó ápolásban részesülnék.“ „Ez igen helyesen van kigondolva. És ha a leány- asszony nagynénje is erányomban barátsággal viseltetik, úgy mindenekelőtt nyilvánítsa hogy engem vőlegényé­nek fogad s aztán határozza el magát az elutazásra. „Hallod?“ szollá az öregasszony „utazz kedves Mariskám, az ész tanácsa ez és egyszersmind nagyné- néd parancsa, miattam ne aggódj, mig oda leszel a falu jó emberei gondomat viselik. Távozz, én bizonyos­nak hiszem gyógyulásodat, aztán Györgyhöz nőül mehetsz. Mariska miudig sirt; de már nem ellenkezett. György megfogja kezét és mondá : „Nem de mi jegyesek vagyunk?“ „Nem, nem, válaszolt a leányka — „de azért én holnap Bécsbe utazok, ha meggyógyulva szerencsésen visszatérek, úgy mindig szabadságában áll engem vá­lasztani. „Úgy legyen. Csak az elutazásába beleegyezzen, ez most a fő dolog, a többi az én gondom. Nem de reám hagyja az egészet Erzsébet asszony 1 “ „Jöjj ölelj meg, kedves fiami“ zokogta a jó asszony. (Folyt, köv.) munkásnak tartotta, megtagadta tőle a külön szobát, mondván, hogy a többi vendégekkel a közös étterem­ben is ebédelhet. Grant a közös szobában bizonyos ma­gán okból ebédelni nem akarván, meghátrált, s a fe­hér házba vitetett egy más vendéglőből ebédet magá­nak. Egy ur, ki Walkernél ebédelt s az elnököt ismerte, kérdezte a pinezért, tudja-e kit utasított el. „Nem“ fe­leli a pinezér, „s nem is igen van nagy kedvem megis­merkedni vele.“ — „Az elutasított vendég az egyesült államok elnöke volt.“ „Lehetetlen! De nem tesz sem­mit, úgy kell neki, miért visel oly kopott ruhát, s miért jár gyalog?“ —■_ Velociped mint postakocsi. Ez uj jármű Né­metországban Bergen és Celle közt már alkalmaztatik a postai közlekedésre. Ennek következtében azon ut, mely eddig 5 órát vett igénybe, jelenleg 4 óra alatt tétetik meg. — Férfi Ubryk. Egy prágai lap szerint Zeidler apát a strahowi zárdafőnöke, a napokban helyeztette át a 71 éves Witehiu Lőrincz atyát, a bűzös és tisztá­talan zárdái tömlöczből hol régóta bezárva volt, egy tisztább szobába. Az áthelyezés oka a nevezett lap szerint a zárda megvizsgáltatásától való félelem volt, mely az apát urat nehány hétre Lőrincz atya helyére zárná. — Hirszerint október 16-án nyílik meg az ország­gyűlés; s mindenek előtt az államköltségvetés terjesz­tetik elő. •— Az országház kiépítése tárgyában tanácskozás tartatott. E szerint 800 szoba lenne építendő, hogy va- lamenynyi ügyérség hivatalos helyiségei ott együtt le­hessenek. — Nahrhaft pesti aranyműves boltjába nebány nap előtt belépett egy hölgy, ki arany gyűrűket nézett, de egy sem tetszett neki s igy ismét elment. — A se­géd csak későn vette észre hogy egy értékes gyűrű el­veszett. A napokban azonban az utczán történetesen találkozik a hölgygyei s felszólítja, jöjjön el ismét a boltba, mert uj aranyáruk érkeztek. A nő kapva-kapott az alkalmon, s eljött. A segéd eléje rakott 24 darab karpereczet és alkalmat adott a nőnek egyet ellopni Alig fordult vissza a segéd, már csak 23 darab feküdt az asztalon. Nahrhaft ur, kit a segéd a dologról már előre értesített volt. mintegy véletlenül belépett a boltba, megmotozta a kisasszonyt, s megtalálta táskájában a karpereczet egyéb ékszerekkel együtt, melyek valószí­nűleg más boltokból kerültek hozzá ugyan ily módon. Akisasszony 21 éves és egy tinnyei földbirtokos leánya. — Hogy lehet előidézni állandó jó szüretet? Egy lombardiai szőlősgazda a következő merész szavakat Írja egy ottani gazdasági lapban : „Én nem ismerek rósz esztendőket; én mindig rendkívül dús szüretnek örven- dek s a legkedvezőtlenebb években is 50—60 hectoliter bort kapok hectáronkint (mintegy 55—66 akót holdau- kint.) Az egész titok a venyigék tökéletes megértetésé­ben fekszik, melyeknek a jövő évben gyümölcsöt kell hozniok. A szüretélés alkalmával a szedők után mind­járt nehány férfi jár, kik minden fölösleges venyigét és hajtást eltávolítanak, s csak annyi fás részt hagynak a mennyi a jövő évi gyiimölcsözésre okvetlenül szükséges. A meghagyott venyigék lévaiéit sem letördelni, sem meg­sérteni nem szabad, miáltal a növéuynedvek egész ok­tóber hóban termékenyítik a tőkét, s igy a tökéletesen megért rügyek legkevesebbet sem szenvednek a gyakorta korán bekövetkező fagyok által. — A „Debreczen“ czimü lap október 1-ső napjá­tól fogva nagyobb alakban fog megjelenni, az eddigi előfizetési árak emelése nélkül. —■ Debreczenben a 600 fton aluli tisztviselő fize­tések okt, hó 1-től fogva 20 százalék pótlék rendelte­tett; a napdijasok dijai is rendszeresítettek. — A pesti fenyitő törvényszék Ítélete következ­tében P. J pesti ügyvédet váltó és okmány hamisítá­sért elfogták. — Azok, kik 1-én s előbb Fiúméba keltek útra, szerencsés csillagzat fiai voltak. Kevesebb létszámmal utazván, útközben nem szenvedtek annyi kényelmetlen­séget. Némelyek kiszállottak B.-Füreden, mások az adels- bergi barlangot látogatták meg, de a legnagyobb részt Triesztbe röpité a vaspálya, hol rövid ideig vesztegel­tek. — •— Átalános és mély megbotránkozást keltett a Fiúméból érkezett azon hir, hogy az osztrák Lloyd a magyar utasok felvételére sok lótás-futás utánjárás, de- pesek váltása után sem volt hajlandó egy gőzöst áten­gedni. Hasztalan futottak a fedél nélkül maradt utasok a társaság directiójához, hasztalan dühösködtek, szitko­zódtak, a Lloyd, a na'gyur hajthatlan maradt. Végre megígérte, hogy útnak indít egy gőzöst, ha 600-an alá­írják s kötelezik magukat a fizetésre, később ez ígére­tet is visszavette. Hozzájárult, hogy a Lloyd más gőzös­nek megtiltotta az utasok felvételét, úgyhogy azoknak szept. 5-én reggeli 10 óráig kellett várakozniok s úgy post festum, eljutniok Fiumébe. S ennek a Lloydnak sza­vaztak meg az idén is a delegátusok 600,000 frtot sub- ventio gyanánt Magyarország részéről. Szégyen, gyalázat 1 — Macsvánszky halála. Szept. 2-kán érkezett Macsvánszky Makszim egy Tosa nevű czinkosával Paragába s megszállt egy ottani szerb lakos házában, kit felvont pisztolylyal kényszeri- tett, hogy őt és barátját a padláson rejtse el s nekik ott gulyás-hust és paprikást főzzön. A gazda alig tudott egy pillanatra eltávozni azon ürügy alatt, hogy pohara­kat hoz a pálinkához; ez időt arra használta fel, hogy a parabutyi bíróval tudatta a rabló hollétét, a hiró az­tán értesítette a környéken tanyázó katonaságot és cseu- dürséget. Ez utóbbiak már 11 órakor megérkeztek. Ab­ban a házban, hol Macsvánszky megszállt, mészárszék vau. —~ M. ebbe futott. Látva, hogy el van árulva, s hogy el van veszve, a legnagyobb lélekjelenléttel nyi­totta ki a mészárszékeken szokásban levő csapóajtót, s végig nézett az összegyűlt tömegen. A biztosok azon felszólítására, hogy adja meg magát, káromkodással _ s gúnyos arczfintorgatással felelt. Valamivel 11 óra után a Pivnicza helységben tanyázó dzsidások is megérkeztek, s erre aztán elkezdődött a lövöldözés, mely egészen (1. u. 2 óráig tartott. Ekkor aztán meggyujtották a ház nádhajazatának mind a négy szegletét. E „csekélység miatt orditá Macsvánszky — még nem adom meg magamat.“ Szünet nélkül lövöldözött az ostromlókra. Czinkosa nem csinált egyebet, csak a fegyvereket töl­tötte. Három óra felé már elégett száraz bankók rep­kedtek a levegőben, a mikkel Macsvánszky a puskában a töltést lefojtotta. Egyéb fojtásnak valója már akkor nyilván elfogyott. Négy óra felé oda kiáltott Macsváu- szdiy az ulánusoknak, hogy mennyire fáj az neki, hogy kénytelen rajok lövöldözni; állítsák előre azokat a ku­tyákat —— itt a pandúrokra mutatott — „ereszszék csak azokat előre, mi jól ismerjük egymást;“ háromnegyed négy órakor már 5 dzsidáé és Parcsetics biztos sebe­sült meg. Macsvánszky látván, hogy el kell vesznie s külön­ben is fogyófélen lévén municziója, több vastag csomag százast, ötvenest, tízest és ötöst tett a vágótőkére s ott égette el az ostromlók szeme láttára. Négy óra után már annyira sarakba szorították, hogy azt lehetett gondolni, na már agyonlövi magát; ő azonban még akkor sem esett kétségbe, hanem mind a két kezébe egy-egy revolvert ragadva, kiugrott az abla­kon, remélve, hogy e képzelhetleu vakmerőség által oko­zott meglepetést felhasználhatja a menekülésre. De alig futott 12 lépést, midőn a lövések leteritették. Czinkosa könnyű sebet kapott, mire megadta magát. VEGYES HÍREK. ** Nyíregyházán egy állítólag 16 éves 6 láb és 7 hüvelyk magas óriás 10 kr. bementidijért látható. Egész testalkata idomtalan, de főleg lábai, vékony lábszárai­hoz képest, túlságos nagyok, olyannyira, hogy hajlan­dók vagyunk hinni hogy azok dagadtak; mely vélemé­nyünkre beteg kinézése és ülhelyéből nehéz lassú fel­állása — jogosít. ** Oldrzsywolszky József 5 évi siberiai fogságból menekült lengyel, f. hó 5-én a Polgári Olvasó-egylet- és 8-án a Casino termében gyér közönség előtt a Gui­tarre hangszer kezelésének non plusultra-ját bemutatta. A hallgató közönség művészetét méltányolta, de min­denki önkénytelenül sajnálkozott rajta, hogy — bizo­nyára hosszú időn át kifejtett — szorgalmát miért nem háladatosabb hangszerre forditá? ** F. hó 6-án egy szabó inas — nem tudni mi okból — bátyja házánál felakasztotta magát. ** A nyíregyházai g. kath. egyházi gondnoknak figyelmébe ajánljuk a templom javítását, mert egyedül neki tulajdonítható ha szerencsétlenség fog bekövet­kezni. Régóta látjuk már nagyobb kisebb darabokban a templom felső széleit alá hullani, sőt a templom mind két oldala megreped és könnyen bekövetkezhetik a templomboltozat leszakadása. ** Több oldalról beérkezett panasz folytán nem hallgathatjuk el többet a Nyiregyháza-Beregszáz- és Nagy-Bánya közt közlekedő postakocsiknak piszkossá­gát, rongyosságát és kényelmetlenségét. Egy a kormány­nál alkalmazásban levő ur e szavakkal lépet ki a ko­csiból : „ha a kormány felveszi az utazási dijt úgy szol- gáltason jó, tiszta és kényelmes kocsikat is.“ — Fiúméból a természettudósok gyűlésének meg­nyitásáról jelentik a távsürgönyök, hogy az ismerkedési estély fényesen sikerült i 1400 vendég van jelen, az utolsó hajó vasárnap este érkezett, s a nép által meleg üd­vözlésekkel fogadtatott. Az estélyen Matkovich, Valusnig s többen mondtak pohárköszöntéseket, végül legviharo­sabb tetszés közt Verneda polgárhagy Fiume egyesülé­sére Magyarországgal. Hétfőn délelőtt megnyittatott ün- nvpélyesen a közgyűlés, s mint a távira jelenti, a pom­pásan díszített színház helyiségei szorongásig megteltek és viharos éljenzések közt mondta b. Vécsey József el­nök magyar és olasz nyelven megnyitó beszédét. Ezután Verneda üdvözölte a gyűlést, előbb olasz, aztán magyar beszéddel mit viharos éljenzéssel fogadtak. Ezt követte több felolvasás Domini, Arányi s más togoktól. — Az Egerben olvassuk, hogy az alsó miskolezi rom. cath. hívek legutóbb tartott ülésükben abban ála- podtak meg, hogy iskoláikat felekezetieknek kívánják jövőre is tekinteni. NYÍLT TÉR.*) Bérbe kiadó birtok. A Sima pusztán 320 hold legjobb minőségű szán­tóföld mindennemű gazdasági és laképületekkel, 50 hold dohány-engedélylyel és kellő dohányszáritó szinuel együtt f. évi Szt-Mihálynaptól kezdve három egymásután kö­vetkező évre haszonbérbe kiadó. Bővebben értekezhetni szóval vagy levél által alulirtnál a Sima pusztán, u. p. Nyíregyháza. Elek Emil. *) E rovat alatt közlöttekérfc csak felelősséget i sajtókatóság irányában vállal a szerkesztőség. Búza ........................................... • Rozs ............................................... Á rja, serfőzésre............................ „ táplálékra............................ Z ab.................................................... Kukoricza.......................................... K öles............................................... B ab.................................................... R epcze . . ........................................ Mák.................................................... B ükköny ............................................ L enmag............................................. Vörös Lóhere................................... L uczerna............................. • • • S zesz, magyar iteze (fokonkint 45kr.) Virágolaj, mázsánkint ...... 3.50- 2.55- 0.00- 1.60­1.50­2.50- 2.00­2.50­6.60­7.00­0.00­6.10­0.00­00.0­19­24.­-4.50-2.65-0.00-1.75-1.60-2.50-2.20-3.00-7.00-7.50-0.00-C.40-0.00-00.5-1954-25.

Next

/
Thumbnails
Contents