Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1869-01-25 / 4. szám

ben tíltakozttak, előadván, hogy a választmány nem veheti el azon jogokat, mivel azok mái- a 48-ki törvények szerint sem hagyatván fel, ma­guktól elenyésztek; azonban az elnök a tilta­kozások ellenére is megmaradt a föltett kér­dés mellett,, miért is az indítvány ily mestersé­ges fogással leszavaztatott. Ilyen visszaélések történnek Beregvárme- gyében, az alkotmányosság rovására. Styx. T. szerkesztő úr! Szives engedelmével bátor vagyok egy pár sorban felelni azon névtelen czikkre, mely a legközelebbi (jan. 4) számban közöltetet t. Nem akar ez sem gúny-irat, sem pedig pletyka lenni, hanem a való kiderítése. Kérem azért : legyen szíves becses lapja hasábján egy kis tért en­gedni e tudósításnak. „Bérezel alatt volt tiltó, de már nincs.“ ez szomorú való. Múlt év deczember 28-án este dobpergés, harangok félreverése riasztotta ki a csaknem feküdni készülő polgárokat. Rémülve szaladt mindenki s nem tudta : hova ? merre ? s miért? Mig meg nem tudtuk, hogy a „tiltó“- nak dolga csehül áll. Mikor oda értünk — csak mint széltől korbácsolt rongyos fellegek — ker­gették egymást a 75 ezer frtos tiltó maradvá­nyai. Urak 1 irtózatos volt azt nézni, mily ro­hanva tört és sepert mindent mi útjában volt. „Na de a tiszavidéki nép úgy megszokta már azt, hogy kisebb áradásnak oda se néz“ mondja czikkíró. Igen, kisebbnek nem is hede- ritünk ! Ettől se tartottunk legkevésbé sem, re- ménylvén, hogy azok a drágán fizetett felügyelő urak csak megőriznek bennünket, e tetemes többszöri nagy romlástól. Az idézett czikkben mondatik, hogy „szak­értők által, alapjában elhibázottnak“ van kár­hoztatva. Sic ? Hát hol voltak azok akkor, mi­kor a gáton kellett volna lenni ? (t. i. a szak­értők.) Továbbá felsohajt czikkíró. Igen nagy a szerencsétlenség, mert Ibrány és Bérezel hatá­rait elboritá az ár. — Hát szegény Paszab, Búj és Kótaj V — Ezek talán már ki is van­nak feledve az élők sorából ? Uraim! Paszabon egyesek több kárt vallottak — az említett „tiltó“ elbomlása által — mint egész Bérezel; s mégis Bérezel jajgat? Jobb ha hallgat! To­vábbá czikkíró azt mondja : „ki fogja e rop­pant kárt megtéríteni?“ Ki? hát Lónyai ő ex- tiája; — az országgyüléseD, hathatós közben­járása által, hogy a szegény adózó nép o több­szöri tetemes károkat, legalább vetőmagvaik visszanyerhetését a képviselőház által megsza­vazását kieszközölni, — óhaja volna a káro­sultaknak. Hanem ne busulj te szegény kárvallott pa- szabi ember! hisz termett dohányod! ha mind­járt feleárán vették is el : csakhogy a porcziód kitelt. — Hasonlítsd csak össze magad azzal, kinek még vissza kell fizetni! mennyivel sze- rencsésb vagy te annál!! Nem hagyhatom érintetlenül azon fülsértő s vérlázitó pletykálást sem a czikkíró urnák, miszerint a tiltó helye már betömetett? Betö- metett? és ki tömte be? bizonyosan ön közlő ur, papíron. Épen azért, hogy ilyen mis-mással akarták betömni : nem ért semmit! Közönség ! Ha be volDa tömve a tiltó helye, úgy csak nem jönne tán 15—16 ölnyi téren a viz a Ti­szából ? A jó szándék az igaz, hogy meg volt az urakban is, de meg a népben is! mert féltette vetését. De hogy példával éljek, olyan formán jár­tak ezzel a betöméssel, mint az egykori czi- gány : az éhezni akarta lovát megtanítani, s mikorra megtanult volna éhezni : megdöglött. Közlő ur nem tudom ismeri-e a helyisé­get? ha ismeri, úgy csudálkoznom kell ezen kifejezésén, hogy a tiltó helye betömetett ? Uram ez absurditás 1 hiszen sokkal feljebb akar­tak gátat vetni az árnak ; mégsem sikerült, hid, pilották, zsákok és azon munkálkodó nap­számosok munkáját egy negyed óra idő alatt semmivé tette a víz. „És hogy 1000 ember dolgozott éjjel, nap­pal“ kétlem. Még ha a nézőket beszámítjuk sem voltak ezeren. Ha az igazat ki akarom mondani ! Uram 1 több volt ott az ácsorgó mint a munkás! Ha az olyan helyeken — mint a berczeli tiltó hivatását értő, s kötelességét teljesiteui szerető, nem csak a nagyobb birtokosok, ha­nem a szegény nép szükségeit is szívén viselő egyén alkalmaztatnék; Óh mi máskép menne a a dolog 1! Különben mit siránkozunk, hisz nem va­gyuuk tán a babiloni; vizeknél? Tudjuk a többi után úgy is azt mondja a példabeszéd. „Minden úgy vau jól a mint van.“ De mégis, hogy czikkíró úrral egyet ne értsek abból sémi sincs! Mert vele együtt ren­delkezném (hatalmamban állanna) hogy a tiltó helye betemesék az szigorú felügyelet alatt le­gyen s minden legkisebb romlás azonnal kija- vitassék csak hogy késő eső után a köpönyeg: Hát a legközelebb múlt száraz nyár és ősz miért múltak oly eredménytelenül az illető fel­ügyelő uraktól? És végre szabadjon kérdenem, hogy ha betömik is, vagy meggátolják a víz további ter­jedését : azt a víztömeget, mely a paszabi, búj i, keresztuti, ibrányi s több faluk határát elborí­totta hova teszik : Felelet ott veszett, hogy le­gyen szegény barmoknak mit inni. Alázatos szolgája czikkíró urnák a szeren­csétlen kársultak közül. BEL- ÉS KÜLFÖLDI HÍREK. —• Párisból azon hir érkezett ide, hogy Görügországa nagyhatalmak declaratiójához nem fog hozzájárulni. A nyilatkozat ennek daczára úgy Konstantinápolyban mint Athénében ne­hány nap múlva át fog nyujtatni. —- A lengyelek és Giskra közti újabb ta­nácskozásoknak az lett az eredménye, hogy az ismert tartománygyűlési határozat elő fog 'ter­jesztetni, ha a formaságok el lesznek hárítva. — Madrid, jan. 19. Az itteni választások­nál egészben véve 54,000 szavazatott adtak be. Sagasta. ki utolsó volt a monarclncus válasz­tási jegyzéken, 29,430 s Figuera, ki első volt a köztársasági jegyzéken 14,969 szavazatot kapott. — A Nordd. Alig. Ztg.-ban a conferenti- ára vonatkozóikig olvassuk : A mennyiben a eonferenfiának az volt a czélja, Görög- s Törökország közt a kibékülést létrehozhatni, a confercntia működése ered­ménytelennek mondható. A rövidlátók daczára ennek azt akarják hinni, hogy a béke fen fog tartatni s reményeiket részben azon körülmé­nyekre alapítják, hogy Törökországot Perzsia is fenyegeti. Mint tudva van, Perzsiában a. határ megsértése végett a porta ellen nagyon fenye­gető hangok nyilvánultak. Ezek nagyon is ko­moly természetűek, mert ennek következménye volt az, hogy a perzsiai seregek a török határ­nál. Erzerumnál öszpontosittattak s hogy a per­zsiai török követ állomását elhagyva Konstan- tinápolyba utazott. Más részről pedig azon né­zet merül föl, miszerint Perzsiának e fenyegető magatartását a kedvező pillanatban Oroszor­szág hatalmas befolyása idézte volna elő, hogy Törökország egy oldaltámadás által megsem- misittessék. — Becs, jan. 21. A cseh ellenzéki [táborban szakadás van készülőben. A nemesség nagy ré­sze elhatározta, a nemzeti párttól külön válni s a kormányhoz közeledni. — Az osztrák-magyar kormány hozzájáru­lását a párisi conferentia declaratiójához Met­ternich herczeg tegnap nyújtotta át Lavallette grófnál. VEGYES HÍREK. ** A nyíregyházi fiatalság folyó hó 30-án jótékony czélu reuniót rendezend. (A jótékony czélhoz jó mulatságot kiván — a szerkesztőség. ** A folyó hó 21-én tartott Sóstó-társulati közgyűlésen mindenekelőtt a pénztár és társu­lati vagyon állásáról tétetett jelentés; — e sze­rint a befektetett építkezésen felül 8 frt 58 kr. maradt tiszta jövedelem részvényenkint; ebből 5 fr. osztalékképen kiosztatni, a többi pedig további építkezésekre fordittatni határoztatott. —- Ezekutáu dr. Baruch ur a sóstói fürdőorvos adott egy kis jelentést a múlt évi idényről; e szerint — ha jól hallottuk — körülbelül ne- gyedfélszáz vendége volt a Sóstónak. E nagy szám a fürdő gyarapodásáról és gyors felvirág­zásáról tesz tanúságot. Az orvos ur mindazon­által e nagy számmal nem volt megelégedve, mondván : középszámban véve, csak 7 napig időzött egy vendég, a miből jő, bogy a bete­geknek száma a fürdő gyarapodásával arány­lag nem emelkedett. Szerinte pedig a fürdőnek biztos jövője a gyógyulást kereső betegekben fekszik; a társulatnak tehát mindenekelőtte a gyógy-tényezők szaporításáról kell gondoskod­nia. Tett is e részben az orvos ur nehány gya­korlati indítványt, mely a közgyűlés által egy­hangúlag elfogadtatott. Egyszersmind a közgyű­lés a fürdő-orvosnak fáradozásaiért elismerést, és mivel hivatalát minden dij nélkül végezte, jegyzőkönyvileg köszönetét nyilvánította; ily jegyzőkönyvi elismerésben részesült Blahunka József úr is, a társulat buzgó, fáradhatlan el­nöke. — Egy igen czélszerü indítványt tett Si­mon ft. ur, hogy t. i egy uszodául használható medencze alakíttassák. Az indítvány elvben el fogadtatott, , de kivitele akkorára halasz'tatott, a mikoron a víznek e czélrai elegendő voltáról meg leszünk nyugtatva. Végre még nehány ol- csóbbszerii lakszobának és egy uj ivóvizet szol­gáltató kútnak ásatása határoztatotott.-f- A beregszászi négy osztályú gimnázium javára adott táuczestély szép sikert mutat fel : közel 400 ft tisztajövcdelmet Ez a beregszászi műkedvelő társulatnak köszönhető, mely három év ^ alatt színi előadások és tánczestélyekből majd másfélezer forintott szerzet a gimnásium- nak. Mindenesetre elismerésre méltó igyekezet.-f- -ágglegényi khlub alakult Beregmegyé- ben, mely a farsang utolján „amaz omiuosus húshagyó kedden“ tánczvigalmat rendez,melynek tisztajövedelmével egy Beregszászban felállí­tandó kisdedóvó-intézet építéséhez az első alap­követ akarja vinni. Sok szerencsét kívánunk a nemes agglegéuyi testületnek, bár jobban óhaj­tanék, ha a farsang megritkitaná soraikat. Mi ,js, lesz az agglegényből? Fiatal férj. A hiz a. + Lónyai miniszterhez Beregszászból f. hó 20-án indult egy küldöttség Lónyára, a De­ákpárt üdvözletét tolmácsolandó, — onnan Be­regszászba fogják kisérni. — (Beküldetett) Nyíregyháza város leg­szebb természeti ékessége, a kert utczai gesz­tenye fa. sor nincs többé, s vele megboldogult megyei főorvos Posonyi János emléke is — ki annak létett adott volt — lerontatott: a szép iránt érzékkel nem bíró — de amaz eltüntetett terebélyes fák hasznos voltát és felfogni nem tudó jelenbeni birtkos talán 60—80 ftnyi ha­szonbért feláldozá — tövestől kiirtá azokat. E lény annyival sajnosaid), mert ha akarnánk sem adnánk hasonló díszü gesztenye fa ültetvényt újból előállítani : azon kívül hogy arra évek hosszú sora kívántatik, még alkalmas talaj is alig vau városunkban, mit sokszor meghiúsult ültetési kísérletek bizonyítanak, — s a mivel ed­dig a természet kedvezése folytán bírtunk az is megsemisittetett. Úgy tudjuk hogy sokan van­nak városunkban kik szívesen áldoznának töb­bet mint a mennyi ama haszon, ha oly díszes gesztenye ültetvényt varázsoltatnának házaik elébe — vagy udvaraikba, s még kevésbé en­gednék kivágni ha azok meg volnának; miért is ama szívtelen barbárság, kell hogy a köz­vélemény előtt nyilvánosan megrovassék. Egyveleg. — (Borzasztó helyzet.) Egy Newyorki lap következő különös esetet közöl, mely most nem rég, egy a város közepén félállitott állatsereg­let helyiségében történt. A felügyelő mint ren­desen szokott, délbe ebédre ment, azon hiede­lemben, hogy négylábú színészei egész rendben kalitkában vannak. De ez nem igy volt. Azon kalitka, melyben egy tigrispár tanyázott, igen romlott állapotban volt ugyannyira, hogy a vad­pár kitört. Magukat szabadon érezve, körülte­kintettek az állatseregletben; az első, mi sze­mükbe tűnt, egy szabadon járó láma volt, te­hát épen Ínyük szerinti ebédnek való. A tigri­sek közeledtökkor a szegény' láma bőgni és futni kezdett, de hasztalan volt a menekülés, mert a tigris-család egy ugrással mellette ter­melt s torkon ragadva földre terítették. A két állat legnagyobb élvezettel szép egyetértésben szíttá a szegény láma vérét, mely nemsokára e két macskatermészetü iszákos által ki volt szíva. De ezalatt a felügyelő is bevégezte ebéd­jét és megitta borocskáját, s szivarozva lépett a sereglet helyiségébe — látva mi történik itt. Eleinte megijedt, de bátorsága nem hagyta el. Egy hurokkal kezében merészen belépett a körbe, melyet a két jófélének nyakába vetni akart, mi­dőn még a láma utolsó csep vérét szívták. Tig­risné asszony azonban hamarább jóllakott, mint férjeura, megfordult, — épen akkor, midőn a felügyelő már meg akarta fogni, — s készült — körül-belül oly állást foglalva, mint a macska, mikor egret fog — a felügyelő nyakába ugrani; de az — veszedelmes helyzetét érezve — ele­fántja megé vonult. A tigrisné azonban szán­dékát fel nem adva, a felügyelő után ugrott, de az okos állat —- mely úgy látszott ápolójá­nak veszedelmes helyezetét érezte — nyilsobes- séggel^ ormányával a tigrisnét megkapta és a helyiség ellenkező végébe dobta. Csudálatos zaj emelkedett erre az állatse­regletben. Valamennyi pávián és tengerimacska inilj.iilcnak legmagasabb helyeire ugráltak és a többi állatok élbujtak félelmükben, kivéve az elefántot, mely ormányát vitéz tette után ismét behúzta és az oroszlánt, mely kalitkájában fekve nyugalmasan nézte az egészet. A felügyelő most ismét előre lépett s az elefánthoz nehány érthetetlen szót suttogva or­mánya elébe állott, melyeket az okos állat űgy- látszott megértett. Az elefánt ormányát kieresztő a felügyelő reá ült és egy szempillantás alatt inegmentőjének hátára lett emelve. Ezalatt a tigrisné eséséből magához térve, újólag készült a felügyelőnek ugrani, ki már az elefánt hátán ült. Az elefánt azt észrevette, és készen várta a támadást. A tigrisné csakugyan újólag neki ugrott az embernek és az elefánt újólag köz­bevetette magát, és a tigrisnét másodjára is a czirkusz legtávolabbi szegletébe vágta. Ezen ütés által a tigrisnének egyik lába eltört, látva hogy ápolójának nyakereit íneg nem csapolhatja, vinnyogva kalitkájába bujt. Ezalatt a tigris is jóllakott s kezdett szét­nézni, micsoda időtöltést szerezhetne még ma­gának. Az első, mi szemébe tűnt, az oroszlán volt, mely méltóságteljesen és egykedvű nyu­godtsággal kalitkájában feküdt. A" tigris fogait vicsorgatta, as oroszlán csendesen serényét rázta. A tigris egész dühvei a kalitkának ugrott és egyik lábát a vasrudak közzé dugta, e szempillanatban azonban az oroszlán a tigris bedugott lábát fogai közzé kapta, magához behúzta és addig tartotta, mig a felügyelő hurkot vetett a tigris nyakába és megkötözte. Miután ez megtörtént, az oroszlán egész nagylelkűen a tigris lábát eleresztő és a felügyelő a tigrist kalitkájába hurczolta! Ily különös körülmények lánczolata által, melyek­ben az elefánt ösztöne és ormánya, nemkülön­ben az oroszlán fogai és természete a legna­gyobb szerepet játszta, a felügyelő a tigris-pár körmei közziil megmenekült. Ü Z L E T. A nyíregyházi gabnacsarnolvban jegyzőkönyvileg beigtntott terményárak o. értékben. jan. 23. Alsó ausztr. mérő szerint Búza ............................................ 3 .00—3.70 Rozs ............................................. 2.05—2.60 Árpa, serfőzésre........................ 0 .00—0.00 „ táplálékra ......................... 1.70—1.80 Zab................................................. 1 .35—1.40 Kukoricza....................................... 1 .60—1.75 Köles............................................ 1 .80—1.90 Bab.................................................. Repcze............................................. 4.00—4.25 Mák.................................................. 0.00—0.00 Bükköny ....................................... 2 .50—3.00 Lenmag........................................ 4.00—4.25 Vörös Lóhere.............................. 22.50—0.0 Luczerna....................................... 0 .00—0.00 Szesz, magyar iteze (fokonkint 41 kr.) 16—16& Virágolaj, mázsánkiut.................... 20}.—21 — S.-A.-Ujhely, január hó 19-én. Közép ár kiszámítás szerint alsóausztriai rnérőnkint o. é. Búza 3.80, gabona 2.50, árpa 1.90, zab 1.80, tengeri 2.10, Széna 1.30, szalma 0.96 Bécsi távirati börze-tudósitás. Jan. 23. 5% metaliqucs 61.25. — 5% metaliques máj. és nov. 61.25. ■—• 5% nemzeti kölcsön 66.20. — 1860. államkölcsön 93.70. — Bank­részvény 678.00. — Hitelrészvény 260.00. — London 120.85. — Ezüst 118.50. — Cs. k. arany 5.71. TUDAKOZÓ INTÉZETI HÍRADÓ. (E rovatban egy-egy közlésért 20 kr. o. é. fizetendő.) Egy 17 éves ifjú, ki már egy évig ve­gyes kereskedésben gyakorlatot nyert, itt helyben vagy vidéken ngyanesak vegyes kereskedésben helyet keres. — Bővebb értesítést a Tudakozó-intézetben. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: Hörteey Imre. A cs. kir. szab. tiszavidéki vasút, menetrendé az erdélyi vasut-üzlet megnyitása napjától további rendelésig. 1. Becs és Pestről Kassa felé. óra perez nnpr, óra perez nnpr. Bécs ind. 8 — este 7 45 reggel Pest „ 6 31 regg. 5 19 este Czegléd „ 9 39 11 8 4 este Szolnok „ 10 37 11 9 17 éjjel Püsp.-Ladány „ 1 33 d. u. 1 3 éjjel Debreczcn „ 3 5 11 3 48 reggel Nyíregyháza „ 4 33 11 6 24 reggel Tokaj „ 5 31 este 8 9 reggel Miskolcz „ 7 24 1) 10 46 d. e. Kassa érk. 9 56 11 1 51 d. u. II. Bécs és Pestről Arad felé. Béc6 ind. óra 8 perez napr. óra este 7 perez 45 napr. reggel Pest 11 6 31 reggel 5 19 este Czégléd 11 9 24 „ 8 19 11 Szolnok 1) 10 16 d. e. 9 47 éjjel • Mező-Túr 11 11 29 „ 11 40 Csaba 11 1 9 d. u. 2 36 Arad érkezés 2 52 „ 5 11 reggel III. Bécs és Pestről Nagy-Vár ad felé. óra perez napr. Bécs ........................indulás 8 — este P est ........................ „ 6 31 reggel C zegléd .... „ 9 39 „ Püspök-Ladány . . „ 2 7 d. u. Berettyó-Ujfalu . . „ 3 16 ,, Nagyvárad . . . érkezik 4 31 „ IV. Kassáról Pest és Bécs felé. óra perez napr. óra perez napr. Kassa ind. 5 21 regg. 12 1 délben Miskolcz „ 7 55 11 3 20 d. u. Tokaj „ 9 37 5 50 este Nyíregyháza „ 10 39 „ 7 33 este Debreczen „ 12 19 délb. 10 26 éjjel Püsp.-Ladány „ 1 57 d. u. 12 39 éjjel Szolnok „ 4 39 11 4 39 reggel Czegléd érk. 5 33 este 5 55 reggel Pest „ 8 40 11 8 56 reggel Bécs „ 6 3 regg. 6 39 este V. A r n cl r ó 1 Pest és Bé cs felé. Arad ind. óra perez napr. óra perez napr. 12 26 d. ii. 8 47 este Csaba ,, o 7 11 23 éjjel Mező-Túr 3 43 2 15 „ Szolnok ,, 5 — 4 18 reggel Czegléd érkezés 5 48 este 5 38 „ Pest 8 40 8 56 „ Bécs n 6 3 reggel 6 39 este VI. Nagy-Váradról Pest és Bécs felé. óra perez napr. Nagyvárad . . . indulás 10 20 d. e. Berettyó-Ujfalu . . „ 11 44 „ Püspök-Ladány . . érkezés 12 55 d. u. Czegléd .... „ 5 33 osto Pest ........................ „ 8 40 „ Béc s . . . . . „ 6 3 reggel A közállomásokróli indulás ideje a minden pá­lyaudvaron kifüggesztett részletes menet-rendben van kimutatva. A vasúthoz csatlakozó postakocsik menetrendé: Nagyvárad-Kolozsvár. Indulás Nagyváradról napon­kint este 6 óra 30 perezkor. Érkezés Nagyváradra na­ponkint reggel f> óra 40 perezkor. (7—8 utas fölvétele melleit.) Nyíregyháza-Beregs/.u“Indulás Nyíregyházáról na­ponkint reggel 7 ójakor. Érkezés Nyíregyházára ní|P°"' kint este 4 óra 50 perezkor. (3 utas fölvétele mellett.) Nyíregyháza-bzathrnár-Nagybánya. Indulás ?apon- kint este (i órakor. Érkezés naponkint este 9 óra 45 perezkor. (3 utas fölvétele mellett.) Kassa-Lőcse-Kézsmárk. Indulás Kassáról naponkint éjjel 12 órakor. Érkezés Kassára naponkint éjjel 12 óra 10 perezkor. (3 utas fölvétele mellett.) Kassa-Munkács-Szigcfh. Indulás Kassáról naponkint éjjel 11 óra 45 perezkor. Érkezés Kassára naponkint éjjel 1 órakor. (3 utas fölvétele mellett.)

Next

/
Thumbnails
Contents