Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1869-08-29 / 35. szám

hasznosnak bizonyult, kitetszik abból, hogy mint a „Deb- reczen“ írja : a folyó évben már 907 gyermekkel több adatott fel ott az elemi iskolákra mint a múlt évben; ama 907 gyermek tehát — kiknek legnagyobb része 10—13 évében van, s most kezd először iskolába járni, mind iskolázatlan maradt volna. Mikor Írhatunk mi is ilyest Nyíregyházáról ?

** A nyíregyházai ipar és kereskedelmi bank a miniszteteriumtól leérkezett alapszabályositása és az igazgatói és választmányi tagok megválasztása végett, f. hó 23-án Vidliczkay József id. elnöklete alatt közgyűlést tartott. Az alapszabályok a miniszteri leirat szerint ezen gyűlésben módosíttattak, melyek ismét jóváhagyás végett felteijesztettnek, az igazgató és választmány megválasztása' titkos szavazat utján történt, ezt megelőzőleg egy hét tagból álló küldöttség kineveztetett, mely a szavazat jogosultaknak a szavazási czédulákat kiosztotta és azokat ismét betöltve beszedte, mely munka f. hó 26-ig tartott, a mikor is a folytatólagos gyűlésen következő eredmény felolvastatott. Elnökiül Vidliczkay József 594 szavazat közzül 588-al választatott meg. Alelnökül Hass Mór, igazgatókkal Krasz- nai' Gábor, Kornstein Ignácz. Aschenbrenne'r Jakab, yfflmák Zsigmond és Szamuely Lajos. Választmányi tagok : Gredig Jeremiás, Hoffmann Adolf, Zajácz József, Jánószky András, Szesztay Sándor, Nikelszky Sámuel, Fisch Sámuel, May Adolf. Zieger Ede, id. Maurer Károly, ifj. Török Péter, Stépán Ágoston, Bertalan Piezső Nikelszky Mátyás, Virányi István, Barzó János, Maár Adolf, Soltész Gyula, Járossy Gusztáv, MJleuer Mór, Glück Dávid, Fábry Károly, Orbáu Káro!j?*és Veszély József. Fentebbiek felolvasása után kitűnt hogy, Haas alelnök és Szamuely Lajos igazgató nem általános szótöbbséggel választattak meg, miért is ezen két állomásra uj szavazás tűzetett ki, s ennek eredménye a mai gyűlésben fog felolvastatni, a választmányi tagok közzül visszalépett illetőleg lemondott,' Stern Emánuel, Gyöngyösy Sámuel, Kegly Gusztáv és Kacska János, ezek helyébe lépett a négy utoljára említett. Legtöbb szavazatot nyert választmányi tagok.

— (Beküldetett.) „Dohány egyedárusági reform, válasz a dohány-ügyi szakbizottmáuy kérdéseire Bleuer Mórtól. Ára 25 kr. o. é. Kapható Pest. Aigner Lajosnál E könyvecskét melegen ajánljuk mindazok figyelmébe, kik a dohány egyedárusági reformmal bővebben megismerkedni akarnak.

— (Beküldetett.) Folyó hó 18-án tartatott meg a nyíregyházi izr. három osztályú elemi tanodában az évi vizsga szép számú közönség jelenlétében. A vizsga sikerültnek mondható és a vizsgáló, valamint a hallgató közönség megelégedetten távoztak el. — Elismerésünket kiérdemelte ezen tanoda összes tanítói kara, azon kifejtett buzgalomért a tanítási téren, miáltal e három osztályú tanóda első évének fennállásában, annak életrevalóságáról, a haladó eszméket felkaroló közönséget meggyőzte, és amaz éji madarakat elnémítja, melyek minden felvilágosodó napsugárra elkezdik idétlen huhogásukat. Igen, ezen hasznos és jótékony intézvényt vallásos túlbuzgóságból az orthodox-ok nehány lovagja meg akarja semmisíteni és a népszerütlenités által a szükséges jövedelmi forrásitól megfosztani. De Isten az igazakat pártolja.

** Miskolczon egy Miskolczot Araddal, Temesvárral s Baziásnál az aldunával összekötő s egyenes vasútra alakult egy consortium, melynek tagjai : b. Vay Béla elnöklete alatt, Szathmáry K. Pál főispán, Orozs Mihály, Orczy Gyula, Latinák Márton, Hegyi Zsigmond, Lichtenstein s többen. A consortium a tervezett vasútvonal ügyében egy emlékiratot bocsátott ki, melyet megtekintés végett bárkinek szívesen átengedünk.

A paksi rabinus s nehány jámbor izraelita következő feliratú levelet kaptak Jeruzsálemből : „Jő a messiás 1“ a levél tartalma következő : A múlt hó vége felé a hajdani Salamon templomának déli oldalánál egy tüzoszlop látszott az égből a földre szállani s egy épen ott imádkozó zsidónak mint prófétának kijelentetett, hogy a következő évben megszületik a messiás, s hogy

s aztán sáron, pocsolyán keresztül szaladni kezdett be a tengeri közé___

— Na boszorkány —■ te ugyan felcsufoltál, egész peleskei nótárius lesz belőlem ez átkozott utazás alatt •— gondoltam magamban, s páliuka-locskosan ballagtam be a csárdába.

(Folyt, köv.)

Páter Uiianlian és az énekesnő.

(Kolostori tragikomédia.)

Mióta Ubryk Borbála a krakkói zárdatömlöezből kiszabadittatott, a lapok különféle kolostori rémtörténeteket említenek.

A hálátlan világ úgy látszik elfeledte, hogy az ég legnagyobbszerü csudáit a kolostor falak mögött nyilvánította, — hogy zárdaczellák voltak, melyekben a fából készült Istenanya szemeit forgatta, itt nőtt egy faragott krisztusnak bajusza s hasonlókép egy Ursula fateste itt izzadott vért, itt lebegett a csodatevő szűz, a hires remete, ki az emberekből az ördögöt űzte ki.

S a gonosz, a rósz világ még is oly lármát egy Ubryk Borbáláért, hogy őt egy kicsit- befalazni találták, mert szive nem csak a mennyei, de a földi vőlegényért is dobogott.

Azért jaj nektek, átkozottak, kik kiszabadítottátok azt, kit az ájtatos apáczák végtelen szelidségök s irgalmasságuk folytán befalaztak.

E rövid Páter Bremer és Wiesinger-féle megrovó predikátió után, éu is elmondok egy zárdaesetet, melynek egyedüli jó oldala, hogy nem rémséges s nem kegyetlen, hanem kedélyes, habár kissé tragikomikus is s mi több betűről betűre igaz.

Körülbelül negyven éve lesz, hogy egy magyarországi városban valami vidéki színtársulat időzött.

Baldrian, egy erőteljes deli termetű fiatal ember, kinek oly erős tüdeje volt, mint az őserdők oroszlánjáa zsidók javítsák meg magukat, hivebbeiTtagaszkodván atyáik bitéhez. A kinyilatkoztatást vett jísraó. azonnal a városba fut, s a régi látnokok szerint hirdetni kezdi a látott s hallottakat. Erre a külön vallásfelekezetü hallgatók őt mint csalót agyon akarták ütni, de az uj próféta különös isteni erőtől áthatva, az őt megtámadok közül százat agyonvert s az ellene kiküldött egész batalion katonaság sem volt képes még csak közelébe sem jutni. — Még e héten két paksi izraelita megindul Jeruzsálem felé, az ügy mibenlétét kipuliatolandók s hogy meggyőződjenek egyszersmind arról, mikép lehet mai világban is némelyeket; könnyeh felülte^i.

** Kossuth Lajosnak Turjnban. Nyíregyháza városa polgári olvasó-egyletének összes tagjai névnapja ünnepén legforróbb üdvözletét küldik Or.ij^k nagy hazafi, kívánván hosszú boldog életet itthon, de boldo^kbb hazában a nyíregyházai Polgári Olvasó-egylet.

— Bizonyos kiválóbb rangú ur május havában eltávozott hazulról^án fürdőkre ment. Oda haza hagyott élete kedves párjától egy napon levelet kap, melyben az közli egész szárazon: miszerint ő)<iiz örök hűséget esküdött nő, X. gróffal, Ifi 'szép, szellemdus és roppant gazdag, — odább állott; tehát férje ura vigasztalódjék a sors e rendeletén. A férj mosolyoghatott a „szegény tatár“ ez újabb kiadásán, de búsulni nem búsult, az már bizonyos. Alig telt el pár hét jön a második levél is a jól ismert, kézvonásokkal. E levél Bécs egyik nagyobb vendéglőjében íratott, tartalma röviden : „Szeretett, édes kedves férjem lelkem! X gróf gaz iparlovag, engem gáládul rászedett; 800 írt adósságot csinált a vendéglőben, aztán itt hagyott — zálogkép. Édes tubi- czám. kedves férjem! jöjj vagy intézkedjél kiváltásom iránt“. — Legtöbb halandó azt hinné, hogy a férj megelégedetten dörzsölte kezeit és magában azt gondolta : csak hadd üljön a madárka abban a kalitkában. Ám az ezt hívők közönséges észjárású halandók; a mi hősünk a modern társadalmi eszméknek él, és sietett nejét kiváltva haza hozni. Pár meghitt barátja előtt indokolta tettét oly formán, hogy miért ne bocsátotta volna meg nőjének azt a kalandot, hiszen nője is viszont meg szokott bocsátani neki bármily pikánt tör- ténetkóket. — Az egész pedig a fővárosban folyt le, s legérdekesb benne, hogy mi szolgálhatunk e korrajzi jelenséggel a fővárosi újdondász uraknak.

— Az olasz lapok szerint Olaszországban sem hiányoznak a zárdaéletből kifolyó fauatismus áldozatai, s bolognai mezitlábos karmelita nők zárdájában is ül egy szegény apácza, kinek soisa igen hasonló az Ubryk Borbáláéhoz. 1828 tájt történt, hogy két igen fiatal és szép bolognai nő A. grófnő és G. Marchesa akaratok ellen e zárdába zárattak, miután a családi tilalom ellenére viszonyban voltak két tanulóval. E két ifjú, kik közül az egyik görög, a másik római születésű volt, sokáig fürkészte a két eltűnt nő hollétét; végre felfedezték azt, s sikerült nekik a fogoly hölgyekkel levél által érinkezni, s azokat hosszabb tanakodás után a szökés megkísérlésére rávenni. Azonban a szökés nem sikerűit, s a szökevények elfogatván, a zárdába visszahurczoltattak. Ez időtől fogva a két apácza felől nem lehetett egyebet hallani, mint hogy A. grófnő bűnét igen megbánta, és vezeklésének olyjeleit adá, hogy nehány év múltán fejedelemnővé lön. G. Marchesa azonban nem akart sorsába nyugodni soha, mindig haragban és czivódásban élt nővéreivel, és kínzóival, s a rá szabott testi büntetéseknek ellene szegült. Ennek folytán előbb az ördög által megszállottnak, majd őrültnek nylvánittatott, s a zárda egy félreeső részében helyeztetett el, hol a zárda orvosa igen ritkán látogatta meg. És még ma is, Írja a Gaz. d. Italia „él e szerencsétlen nő, lármázva és ordítva elhagyatottságban. A zárda környékén lakók hallják néha-néha e nő kétség- beesett jajgatást, ki valószínűleg az Ubryk Borbáláéhoz hasonló állapotban van.“ A nevezett lap a hatóságokat sürgetős nyomozások megtételére hívja fel.

nak — volt a prímádon és Karolina a legszebb s legragyogóbb szemű lány a társaság primadonnája.

A véndéglőtől — mely egyszersmind a színjátékok helyiségéül szolgált, alig száz lépésnyije, egy antik kolostor emelkedett, s tökéletesen nem emlékszem, vájjon a bennlakók kapuczinusok vagy ferencziek voltak-e ? Karolina gyónni ment e kolostorba s a páter Ouardian- nak atyai tetszését kinyerte.

Szándékosan hangsúlyozom e szót atyai, mert ha a főtisztelendő ur tetszése nem lenne atyai, mért nevezte volna ő Karolinát minden összejövetelnél kedves édes gyermeknek.

Még az egek is örülni látszottak a színésznő e sajátságos ájtatossága fölött, mert rögtön manna hullott rá a fellegekből.

Abrosz nagyságú bankjegyek repkedtek hozzá s senkisem tudta, hogy houuét jöttek.

Ékszerészek, divatárusok, szabók, ezukrászok stb mind jól érezték magukat körülötte, mert Karolina tudta hogy kell élni és élvezni, lakásán naponta orgiákat csapott, champagnébau fürdött s az egész huszár csapatot magával együtt megfürösztötte benne.

Mint mondani szokás, a manna az Istentől jött, mert az Isten szolgái személyesen vittek hozzá eldugva a habitus alatt egy kis édes zárda-bort holmi hízott fáczánhust mellé, midőn a szigorú böjti napokon valami fris pecsenye nem volt feltalálva.

E bizalmas élet több hónapig tartott.

A szerencsés nőnek volt mindene, mit szive kivant, mindazonáltal mégis némi űrt látott a kapott csecsebecsékben, mely űrt azután betölteni Baldrian lovag lett hivatva.

A mámor után jöttek a sovány napok, a zsíros fazekak üresek lettek.

Karolina ismét felkereste a jámbor atyát, de hiába, a szigorú pásztor bedugta füleit az eltévedt juh kiáltásai elől.

Ámbár midőn legnagyobb a szükség, legközelebb

HÁZI ORVOS.

— Fulladozó« és inellfájás ellen. Végy egy tele marok boróka- vagy fenyűmagot, főzd egy pint vízzel, mig félig befő, aztán szűrd le tiszta levét s adj hozzá annyi sárgaczukrot, hogy édes legyen s ebből igyál naponta háromszor egy kis csészével; — ez igen enyhítő szer

— Üszkös sebek. Ha a sebnek szélei feketédnek, környéke kékes szint nyer, akkor a seb üszkösödik, s ha valami által nem gátoljuk, mindegyre tovább terjed. Ilyen sebre legjobb ha oltatlan meszét esővízben eloltjuk, aztán leülepedni hagyjuk, és a megtisztult rnész- vizzel az üszkösp sebet "mossuk, s azzal bórogatjuk; ez hamar határt vet a további üszkösödésnek, s a sebet gyógyulásnak indítja.

Nyilatkozat.

A „Tiszavidék“ 32-ik számában közölve voltak azon kegyes adományok melyekkel némely emberbarátok a helybeli árvaházat, a közel múltban segítették.— Miután alólirt is egyike voltam a gyiijtő-ivekkel megbízottaknak, s a gyűjtő-ivet annak idejében, saját és nehány más emberbarát s ezek közt Tót János ur 5 ft. adományával, be is szolgáitattam, ezt főleg azon oknál fogva, szükségesnek tartottam e helyütt kijelenteni, mert T. J. ur adományát a közlött jegyzékben említve nem találom.

Kelt Nyíregyházán aug. 24. 1869.

Oartholomaeidcsz Jinosué.

NYÍLT t É R.*)

A Tiszavidék 34-ik számában a Sütő féle nyilatkozatra felvilágosításul megjegyzem •— hogy állítása valótlan s alaptalan, s ő engem azon időtől fogva, midőn részemre Elek Ferencz úrral együtt a bizonylatot kiadták, soha e tárgyban fel nem szólított, — s bár ö lehetne kötelezett állítását, melyet — mily érdekből nem tudom — könyelmüleg oda vett — igazolni, mégis czáfolatául következőket hozom fel :

a) az általa ellenem kiállított bizonylat szól 1866. február hótól, s én a véletlen következtében vele 1865 deczember 19-től szóba nem voltam nehány hónapig;

b) azt állítja — hogy azért tette — mivel a részemr,e kiállított bizonylatban foglalt okok melyek az elégtételt lehetleniték Elek Emil által eloszlattatok; bizonylatom most is a szerkesztőség kezeinél van, s egyetlen egy ok sincs mai napig megczáfolva, — felhatalmazom hogy csak egynek is a 9 közül megszűntét igazolja — ha tudja; s ez elegendő hogy mindenkit meggyőzzön állítása s bizonyítványa valótlanságáról.

c) Elek Ferencz volt másik segédem, s ő Kralovánszky Gyula, Börkey Imre, Bodó Gyula s több urak előtt nyilvánította, hogy azon bizonylat tartalma valótlan, mivel ő engem soha fel nem szólított, s én soha neki „nemmel“ nem feleltem, s nem tudja miként Írhatta alá nevét; felhívom őt magát hogy czáioljon meg e kifejezése végett 1 — már pedig inkább ő volt segédem mint Sütő, s ha való volna mit állít akkor Elek Ferencz urnák kelett volna hozzám felhívást tenni, vagy együttesen, mivel azt tenni, se Elek ur, se. én fel nem hatalmaztam. Kegly Gusztáv.

— A Nyiregyháza-Ungrári vasútvonal kiépítésére alakulandó részvényes társasság érdekében van szerencsém az eddig fennálló alapító-egyesület tagjait N.-Káliéban f. é. szept. 21-én délutáni órákban tardandó gyűlésre meghívni, megjegyezvén hogy az ez úttal hozandó határozatok döntő erővél birandanak, miután az ügy erre már megérettnek tekinthető.

Bécs, aug. 27-én.

;Vécsey

az alapító-egylet elnöke.

*) E rovat alatt közlőitekért csak a sajtóliatóság irányában vállal

felelősséget a szerkesztőség.

a szalmazsák. Valóban egy szalmazsák volt, melyen Baldrian egy reggel egy meglehetősen súlyos papircso- magot talált. A papircsomag körülbelül száz levélből állott, melyeket a Páter Quardian Karolinához küldött.

Hogy a jó atya az édes kedves gyermeknek mit irt e levelekben, nem tudom, de arra emlékszem, hogy Baldrian nagyon dämoni arczczal olvasta tartalmukat.

Baldrian még ugyanaz nap lemásolta egyikét e leveleknek, azon megjegyzéssel küldötte a Quardianhoz hogy az eredetinek az ára 50 forint, s ha nem akadna vevője, elküldi a levelet egy elterjedt lap szerkesztőjéhez a nyilvánosságra való hozatal végett.

A Páter Quardián nem tudott egyebet tenni, mint hogy szépen kiváltotta az eredetit, s örült hogy ily szépszerivel kezéhez keríthette.

Huszonnégy óra múlva ismét egy illedelmes levelet menesztett Baldrian a Quardiánhoz, melyben tudatja, hogy ő oly szerencsés volt, miszerint a szalmazsákon egy másik levelet is talált, s hogy az előbbi feltételek mellett ezt is a legnagyobb készséggel a főtisztelendő ur rendelkezése alá bocsátja.

Nemsokára meglett a másik 50 forint is, habár a Páter kissé vakarta a fejét, midőn a banknótákat leolvasta.

Harmadnap ismét elüzen Baldrian a baráthoz, hogy véletlenül megint egy levélkét talált, s igy az átkozott levélcsomag egész bankósajtóvá lett Baldrian részére.

így űzte e gonosz komédiás csúfos játékát kilencz- venkilencz napon át a szegény jámbor szerzetessel, kinek ezalatt egyre hullott a haja, mig végre a kilencz- venkilenczedik napon egészen megkopaszodott.

A századik levél kiváltásakor, még az összes levelek szállítási árát is le kelle tennie a (Juardiánnak, ki midőn a gonosz komédiástól végre megmenekedett, sietve mondott el egy szent misét a házi kápolnában, mely alatt az ég átkát esedezte le a világ minden szalmazsákjaira.