Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1869-08-01 / 31. szám
feleló : „A szüzességi fogadalmat szegtem meg, de ezek itt — s éltkor heves kézjártatással s vadmozdulattal társnői felé fordulva — szintén nem tiszták, nem angyalok.“ A gyóntató atya felé rohanva, kiálitá : „Te vadállat!“ Ezután még oly szavakat mondott, miket az illem tilt közölni. Következő nap, csütörtökön ugyanazon bizottság tagjai a királyi ügyész, a törvényszéki s a tébolydái orvos kíséretében ismét a zárdába mentek. Az orvosok jelentése szerint Ubryk Borbála nem is annyira őrült, mint inkább elvadult állapotban van; az orvosok azonban a további szemmel tartás végett az illetőt a tébolydába tétették. A vizsgálat folyamatba vau téve, de a karmelita szüzek rendjének szabályai miatt számos nehézségekbe ütközik. A zárdába való bemenetel akadályokkal jár, az apáczák be vannak fátyolozva, úgy, hogy a vizsgáló biró soha sem tudja, kivel beszél. A zárda főnöknő azt mondja, bogy Ubryk 1848-ban egy orvos rendeletére, — ki azonban már meghalt, — lett elzárva. Ez ügy Krakkóban nagy izgatottságot idézett elő. — Mindenik szigorú vizsgálatot követel. — Krakkó, jul. 24. A karmelita-zárda előtt múlt éjjel kihágások történtek. A kapuk betörettek, s az ablakok bedobattak. Erős őrjáratok szétoszlaták a kihágókat. — Krakkó, jul. 25. Mintegy 4000 ember be akart törni a karmalitanők zárdájába; a katonaság által azonban visszanyomatván, a jezsuita és egyéb zárdák ellen nyomultak, beverték az ablakokat és tényleg bántalmazták a jezsuiták főnökét; 41 kihágó befogatott. A „Kraj“ nyugalomra inti a lakosságot s közzéteszi azon kérvény szövegét, mely a jezsuiták és karmalitanők eltávolítása végett a városi tanácshoz intéztetett. A büntető törvényszék 3 karmelita-apáczát befogatott. — Bécs, jul. 26. A mai „Wr. Abenpost“ Krakkóból sürgönyt hoz, melyszerint az államfőügyész követelése folytán a karmelita-apáczáknak, mind jelenlegi fejedelemasszonya Wenczyk Mária, mind annak előde letartóztattak és az országos törvényszék börtönébe zárattak. Az elmúlt éj csendben folyt le. Pénteken jul. 23-kán délután szállították őt a zárdából, nagy néptömegtől körülrajzva át a tébolydába; a vizsgálóbíró és egy apácza kisérte öt és ekkor már apá- cza öltözékbe vala öltöztetve. Szökdelt örömében, a midőn a napvilágra és a zárda üdezöld kertjébe kiléphetett. — Midőn a zárdából elakart indulni, az apáczák közül egy erősen befátyolozott apácza lépett ki és megölelte s megcsókolta Borbálát. B. azonnal megismerte az apáczát s mondá : „Te vagy Ágnes, jer velem.“ — E jelenet mélyen meghatotta a jelenvoltakat. — A tébolydába egy kényelmes czellába lön elhelyezve. A fris lég hatása miatt útközben elájult; és szobájába érve, itt is rögtön az ágyra ült. Egyébiránt ő időközön- kint : teljesen értelmesen beszél, hanem ismét néha igen nagy értelmetlenségeket mond. — így felöltözve nem néz ki többé olyan elvadulva; hanem irtóz- tató nyomor látszik beesett arczán. Ezen nincs semmi bus, szempilla és szemöldökszörei mind kihullottak; és azt Írják : hogy az egész személynek 12 fontnál alig van több súlya. Naponta újabb tudósítások érkeznek a krakkói szomorú esetről, mely újabb szégyenfoltja a 19-ik századnak. Jelenleg az esemény legérdekesb pontját a a névtelen levél Írójának felfedezése képezi, erre nézve következő adatok vannak : Lewkovics, egy karmelita-barát, ki a karmelitanők zárdájában hoszabb ideig volt gyóntató atya, rövidebb idő előtt Krakkót elhagyó s Trzebinába ment, hol ittas állapotban az ottani lelkész előtt a titkot felfedezé. Ez értesité erről Gonsierowsky unokatestvérét, egy krakkói tudakozó intézet tulajdonosát ki a szörnyű titkot a hatóságnak s az igazság- miniszteriumuak egyidejűleg feljelenté. S mily végzettszerü játéka a sorsnak,abban a pillanatban, midőn a fatális feljelentése folytán a fátyolt szellőztetni kezdik s a hatóság nyomoztatja azt, ki ittasságában e szomorú hirt napvilágra hozta e legfontosabb tanú hirtelen meghalt. F. hó 25-ki éjjelről jelenti a távira*, hogy Lewkovics a Krzenovics melletti ornai zárdában meghalt. Legújabban érkezett hirek szerint a zárdafőnöknő kihallgattatása alkalmával követkkező részleteket adta elő. Ubrik B. 1841-ben jött a kolostorba. Már előbb tébolyban szenvedett Varsóban, de a krakkói zárdában eleinte magához tért. Később visszakapta betegségét, s arra dr. Sawiczewski G. (ki 1848-ban meghalt) azt rendelte, hogy ama végzetes czellába zárassák. Később a zárda rendes orvosa dr. Wroblewski meghagyta, hogy az ablakokat falazzák be, mert „a lég ártalmas a betegnek“ Öt év óta Borbálát nem látta orvos. Ez a dr. Groblewski ez idő szerint fürdőn van s annálfogva nem hallgatható ki. Dr. Bobczynsky, kire távollótében betegeit bízta, azt mondja, hogy semmit sem tudott Ubryk Borbála létezéséről. LEVELEZÉSEK. Róma, jul. 22. (Eredeti levél.) Épen most jöttem haza a sétáról s mondhatom, hogy az élénk benyomások, miket néhány jelenet, látott s hallott dolog tesz rám, anynyira elfoglalnak. hogy nem is érzem magamat fáradtnak, pedig a mi intézetünktől, mely a város legdélibb részén fekszik egész a oapitoliumig voltam; jókora ut, főleg ily hőségben, mint nálunk van s még hozzá veres habitusban, mely különben is igen felfogja a nap sugarakat. Ütba vettem a Colosseumot, töbször akartam már a kereszténység e szomorúan dicső emlékét részletesen meg tekiuteni, de mindig egyéb adta elő magát; úgy történt ez most is. A mint t. i. a roppant félkör alakú rom egyes kövezetét nézegettem, az épület kellő közepén, hol egy széles négyszegű kőből magas fakereszt emelkedik, melyben ereklyekép Krisztus valóságos keresztjéből egy darabka van, e kereszt mellett egy sajátságos ősz embert pillanték meg; az öreg ugylátszik észrevette, hogy nekem feltűnt, mert hozzám közéledett s tört olasz nyelven „jó napot“ kívánt. Bég óta van ön Rómába? kérdett engem méltósággal az öreg. — Féléve feleltem. — Mikor ordináltatik? Négy év múlva. — Na akkor ön már nem fog Rómában felszeuteltetni; mert nemsokára itt csak egyetlen egy szentséget fognak kiszolgáltatni a keresztséget, a vérkeresztséget. E szavakra néhány percig mintegy gondolkodni látszott emberem s egyszerre mint villámütésre tekint rám : hova való tisztelendő úr? — Magyarországból. Ugybát ön magyar! Igen, feleltem. No akkor jól van, s észrevettem rajta, hogy azért kérdezte nemzetségemet, mintha rnegsokalta volna elejtett szavait, de e szóra „magyar“ teljesen megnyugodott. —■ Hogy gondolja ön uram a miket előbb mondott? Szóltam hozzá, a rokonszenv némi hangjain. — Különös válaszolt az öreg — tisztelendő urak abban az intézetben Kempis Tamáson kívül egyebet nem olvasnak, nem veszik fontolóra azt, hogy önök Rómában vannak, Rómában mely a váltságok előestéjén áll; a concilium összeülhet; de majd más dolga lesz mint azt sokan gondolják. Tudja meg azt fiatal barátom, hogy ezeren vannak most Rómában, kik talari- ban járnak, fejükön kamaurát s mellükön keresztet viselnek, miséznek, gyóntatnak, elmélkedéseket tartanak : de ha majd a tett emberei megdördítik az angyalvárban a szabadság első ágyúját, — ezen emberek gyil- kot vonnak elő öveik alul, mert a concilium egy jól csinált mesterkulcs, melynek Olaszbon börtönét kell felnyitnia. Erősen kezet szorított velem az öreg s eltávozott. Alighanem mondott valamit — gondoltam magamban; mert csakugyan nem egy előjel mutatkozik, hogy itt valami rendkívülinek kell történnie, a lakosságnak unalmasak már a szüuteleni ájtatosságok, a gyónószékeket nem ostromolják mint ezelőtt, s a pap elmehet száz ember mellett mig egy rongyos lazzaroni neki kalapot emel. Az aristocratia merev diseretiót követel a papságtól s a Farnese palotába ritkán hínak meg még kardinálist is ebédre. A cselédség beszéli, hogy a piaczon a kolostorok számára drága pénzen sem akarnak élelmi szereket adni, a nők elfedik arezukat ha pappal jőnek össze s a férfiak kitérnek az egyháziak utjából------szó val határozott apathia van itt a clerus ellen; ezenkívül minden reggelre uj plakátok teremnek a falakon, tele a lázitás minden hangjaival s a policzia nem jut nyomára; ma itt, holnap amott gyilkolnak meg egy pápai katonát s a hatóság a tetteseket hiába'“ kutatja. A conciliumra jött idegenek közöl is sokan elhagyták már Rómát, hihetőleg tartanak az eshetőségektől Templomokban rendkívüli imák mondatnak a pápaságért s a népnek az adóból 4-ed rész elengodtetett. Rémitő zaj van itt mindjárt, ha a nép a pápa betegségét hallja, azért ám noha a pápa jelenleg is beteg, mégis a legjobb egészségben lenni mondatik. Többet Írnék, de a kápolnába csengetnek.------I sten veled ! r. 1. VEGYES HÍREK. ** A nyíregyházai országos vásár az izraeliták ünnepe miatt szeptember 43-án fog megtartatni. ** Egyetlen egy promenadeja van városunknak, de az is minden inkább csak sétány nem; a gyümölcsáru- sok legalább az éjszakára eltisztulódhatnának, hogy az éjjeli csatangolás és lárma megszűnnék; aztán néha a rendőrség is elnézhetne oda úgy éjszaka, mert oly dolgok is történnek ott, mik a közerkölcsiség botránya s rovására vannak. ** Szent-Mihályon is megjárt egy árulkodó. A helység pandúrja éjnek idején zabot vitetett egy udvarból, és felkérte a szomszéd zsidót, hogy segítene neki felrakodni. Ezt észreveszi egy atyafi, megszállva a zsi- dógyülölet- s árulkodástól, hamarjában jelentést tesz a hatóságnál, hogy a városi cseléd a zsidóval zabot lop; hogy pedig meggyőződjék vájjon feljelentésének fog-e sikere lenni, vissza kullog szépen csendesen a rakodási udvarba s ott a kender mellé rejtőzködik, várva a rendőrséget. E közt egy másik zsidó gazda érkezik a helyszínére, ki szintén tudni akarta miféle éjjeli rakodás történik itt, ezt látva az elbúvott atyafi, az érkezettben a rakodók czimboráját lenni vélte s megkerülve őt lassan hátulról egy hatalmas ütéssel a földre sújtotta. Erre aztán lárma támad, csakhamar ott terem még egy izraelita s a rakodóval együtt annyira eldöngették a hívatlan leselkedőt, hogy épség alig maradt benne. Ma már azonban a mokra természet kiheverte magát, de ugyancsak feltette magában, hogy többet senkire nem árulkodik. ** Jövő hó aug. 2-kán N.-Kállóban megyei bízott- mányi gyűlés leend. ** Némely úri embernek különös passiója van a városban lövöldözni, szabadjon őt figyelmeztetnünk, hogy az ily mulatság a mily veszedelmes, egyszersmind oly tilos is. ** Curiosumkép felemlítjük hogy nagy Magyarországban még mai nap is létezik egy város, melyben a 22000 lakosságnak egyetlen egy fürdője sincs. ** A napokban a vaspálya közelében történt katona gyakorlatok alkalmával, hogy egy „hős káplárocska“ egy szegény izraelita közvitéznek, midőn ez a roppant hőség miatt a futásban kissé lankadni látszott ugyancsak elkerítette ám azt, a „zsidó erre-amarra niiudcnségét“ persze illetékes bakastyl-ben. Mi némely káplárkától úgy sem követeljük, hogy az illemtant tanulta legyen, de megütköztünk az ott járkáló hadnagy viseletén, ki az éktelen szidást szónélkül elhallgatta. A hadnagy ur vegye figyelmébe, hogy a szegény zsidó közvitóz komisz kitlyje alatt is vau szív, mely a hazáért vérét onthatja, ép úgy mint hadnagy ur; a káplárocskának pedig azt súgjuk, hogy ha a szegény zsidó közvitéz nem tudott úgy futni mint ő, ennek az az oka, hogy 1866. még a káplár úrral nem volt katona. ** A közutak jó karban tartására igen kevés gond fordittatik mifelénk, Nyíregyházától Sz.-Mihályig oly rósz az országút, hogy a ki rajta utazni kényszerül ugyancsak előbb elbucsuzhatik élő rokonaitól. ** Kis-Várdáról Írják: hogy ott „Népbank“ van alakulóban. Az eszmének megvalósulását kívánók iveket bocsátottak szét, melyek a f. hó 18-án megtartott ta- nácskozmány alkalmával számos aláírással betöltve nyujtattak be. — Az előmuukálatoklioí elnökül Antal, jegyzőül Réz 1 er György Urak választattak el; ugyan ekkor az alapszabályok kidolgozására szakemberekből összeállított bizottság küldetett ki. Tekintve azon alapokat, melyekre az intézetet fektetni akarják s azon élénk érdekeket, melyekkel az eszme felkaroltatott bizton hisszük, hogy az intézet létrejövetele töbh mint remény; a mi pedig jövőjét illeti, biztosítja a vidék helyzete, s a tőke productiv elhelyezési képesség. ** Macsvanczky Miksa hírhedt vérszomjas rabló elfogatott, Az érdem gr. Ráday Gedeon szegedi kir. biztost illeti. ** Csütörtökön ismét városi képviseleti gyűlés volt. de mivel a meghívóknak derogált szerkesztőségünkkel is tudatni hogy gyűlés leend, kénytelenek vagyunk a határozatokról hallgatni. Mi úgy hisszük, hogy e csekély diskretio által az illetők a közönséggel tennének köte- lességszerii szívességet, hem pedig velünk. Pest s egyéb városokban a szerkesztőségek mindig hivatalosok a gyűlésekre. Nyíregyházán ezt a szokást sem ismerik. A közönség iránti tekintetből jövőre szabadjon egy kis figyelmet kérnünk. ** Egy iparlovag katonatiszt ruhában sétálgatott a napokban utczáinkon, azonban megérezvén a puskaporszagot, még jóeleve tova illant. ** Mezei Samu, kit a pesti közönség mint kitűnő daltársulati tagot a Beleznay kertben többször megtapsolt, nálunk Nyíregyházán is fellépett s a közönség jól mulatta magát, a Snobele és szép Dovidl humoris- ticus jelenetei felett. Mint halljuk Mezei ur a Tiszavi- déket szándékozik beutazni, miközt több helyen fel is fog lépni s pedig elősször hihetőleg N.-Kállóban. **. Gróf Andrássy Gyula mint illetékes helyről értesitttetünk, a hadügyminiszterségről lemond s helyélje megyénk főispánja báró Vécsey József van kiszemelve. SZERKESZTŐI ÜZENET, —■ Több szülőnek. A lap mindenki előtt nyitva áll, szívesen engedünk tért bár mikor, ha az ügy közérdekű a a rendeletek tétele sürgős; de mi egyszersmind felelni is tai tozunk minden e lapban megjelenő közleményért, következőleg anonym küldeményeket, a nélkül hogy legalább a szerkesztő tudná az író nevét, nem közölhetünk. NYÍL T T É RT) — Azon kitűnő zongora-mester, ki lapunk minapi számában említve volt, Nyíregyházán zongorázásból tanórákat ad. Értesülhetni a szerkesztőségben. *) E rovat alatt közlöttekért csak a sajtóliatóság irányában vállal felelősseget a szerkesztőség. ÜZLE T. A nyíregyházi gabnacsarnokban jegyzőkönyvileg beigtatott terményárak o. értékben. Alsó ausztr. mérő szerint Jul.31. Buzit .................................................. Rozs .................................................. Á rpit, serfőzésre ......................... . „ táplálékra.............................. Zab....................................................... Kukoricza............................................. Köles.................................................. Bab....................................................... Repcze .................................................. Mák . .................................................. B ükköny ............................................. Lenmag............................................. Vörös Lóhere................................... L uczerna............................................. Szesz, magyar itoze (fokonkint 41 kr.) Virágolaj, mázsánkint......................... 3.50— 4.00 2.50— 2.60 0.00—0.00 1.50— 1.60 1.50— 1.55 2.30—2.40 2.00—2.10 2.50— 2.75 6.50— 6.75 0.00—0.00 0.00—0.00 5.50— 6.00 0.00—0.00 00.0—00.5 20—20fe 24.-25. Bécsi távirati börze-tudósítás. Jul. 30. 5% inetaliques 63.G5. — 5% metaliques máj. és nov. 63.65. — 5% nemzeti kölcsön 73.90. — 1860. államkölcsön 104.50. — Bankrészvény 758.00. ■— Hitelrészvény 312.70. — London 124.70. — Ezüst 121.50. — Cs. k. arany 5.90. TUDAKOZÓ INTÉZETI HÍRADÓ. (E rovatban egy-egy közlésért előlegesen 10 kr. előjegyzési és 30 kr. igtatási dij, összesen 40 kr. fizetendő. A „Tiszavídck“ előfizetői előjegyzési dijt nem fizetnek.) Egy 13 —14 évesifju ki 2—3 gymnásiálisosz- tályt végzett egy helybeli fűszerkereskedésbe tanulónak felvétetik. Egy tanuló vétetik fel Kollár Sámuel ur könyvkötő műhelyében, hol egyszersmind egy könyvkötői aranyozó vassajtó s több rendbeli könyvkötői műszer eladandó. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : Börlrey Imre. Fömunkatárs : Laurényi Ferenci.
