Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1869-01-25 / 4. szám
III. Uj évfolyam. 4. szám. Hétfőn, január 25. 1869. Szerkesztői és kiadó iroda: NYÍREGYHÁZÁN, Szarvas-utoza 118. szám alatt. Bérmentetlen levelek el nem fogadtatnak. Nyílt<tér alatt 30 kr. bélyegdijan kívül minden négyszer hasábzott garmond-sorért 26 kr. o. é. fizetendő. Szabolcs- Zemplén- és l*r<|§ltmegye érdekeit képviselő Előfizethetni Nyíregyházán a kiadó-hivatalban és ifj. Csáthy Károly nyíregyházi és debreczeni könyvkereskedéseiben, S.-A>^jhelybun Lőwy A. könyvkereskedésében, Bereghszászban Czauder Sándornál, hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. A szabolcsmegyei gyűlésteiemből. (Folytatás.) A központi választmány tagjai. Elnökül Bónis Barnabás első’ alispán, tagokul, és pedig : A nagykállói választó-kerületben : Gencsy Ferencz, Kállay Ákos, Szo- boszlay József, László Alajos, Mészáros Dániel, Bleuer Miklós, Korányi Miklós, Támár Imre, Yeiszhaus Jakab, a b.-újvárosi bírák. A tisza-löki választó - kerületben : id. Szentmarjay István, Szilvássy János, Szomjas József, Ragályi Gedeon, Hosszufalusy László, Farkas Ferencz, Graefl József, Lissauer Jakab, a szent- mihályi és rakamazi birák. A bogdányi választó-kerületben : id. Elek Gábor, Székely Benedek, Szent- imrey Kálmán, Bejczy István, Zoltán János, Borbély Gáspár, Bleuer Mór, Vidovich Antal, a bogdányi és keme- csei birák. A nyir-bátori választó-kerületben : Gencsy Károly, Farkas Mihály, Kau- zsay Károly, Gergelyfy János, Mikita Máté, Jármy Ödön, Szilcz Ferencz, Propper Lajos, a nyírbátori és baktai birák. A nádudvari választó-kerületben : Lukács Ignácz, Csathó Dániel, Valkó János, Csapó István, Fischbein József, Nábráczky János , Kálmán László, Kaszli János, a földesi és nádudvari bírák. A kisvárdai választó-kerületben : dr. Reisan Miksa, b. Horváth Gedeon, Lip- tay Károly, Ilosvay Kristóf, Lövey Antal, Sántha István, Komáromy Pál, Pifissy László, a kisvárdai és Gyulaházi bírák. Nincs nagyobb hatalom mint a ha* ladó kor. Honunkban talán egy megye sincs hogy népe, és vidéke kivételnél- kiil, — szellemi és anyagi tekintetben, -— az előbb vitelt, tovább fejlődést nélkülözhetné. Szerencsés fekvésénél fogva Zem- plénmegyét végig tekintvén; a megye fókusán, székhelyén, fővárosán, s. a. ujhelyen kell meg állapodnom : hová hatalmasan irányozza a haladókor hatását, mely felkölti a szunyadó eszméket : emlékeztetvén nagyságára, a benne rejlő anyagi és szellemi erőjére, — nem engedvén elfelejtetni a múlt időnek gyászos múltját sem, mely Zemplénmegye'n mint véres folt le- mozsdhatatlan maradand. Zemplénmegye geográfiái fekvése által is mindég nagy volt csaknem első volt, zászlóvivő volt. Jelenben nagyságát őrzi, jövő nagysága tőlle függ, hogy nagyobb legyen mint valaha volt. Bizonyltja azt a mai kor rá irányult hatása. Fővárosában jólét, haladás, mí- veltség, társadalmi együttartás, polgári egyesülés — lehet mondani a fokozatos haladás mértékét nem is tartva meg — egyszerre pezsdült fel, mi arra mutat, hogy nagyot készül tenni, mint a megye tűzpontja készül sugarait kiárasztani egész megye területére, hogy főik öltse — mint az uj tavasz melege — szunyadó életet, s az egészet egy lélek, egy akarat, egy törekvés, a szent haza nagy törekvése lelkesítse. De hiszen Zemplénmegyének rendeltetése a haladás, rendeltetése a nagyság! És ha nem akarná is, büszkévé kell lenni fiaira, büszkévé kell lenni Hegyaljára. Ha a megyeház falai nem beszélhetnek is Zemplénmegye nagy fiairól de hirdeti őket a haza. A most élők közzül Vay. — Sennyey, Andrássy Majláth sat. és a magyar minisztérium igen sok első rendű tagjai nem Zemplénmegye nagyságát mutatják-e, vagy a szám kivetésben maradt ama fénylő csillag, ki a magyart és Zem- plénmegyét az ösmert, művelt világgal raegösinertette, és hogy még számtalanokat elhallgassak, csak ennyien is, kik nem csak nevelt; de méltóbüszkeségei lehetnének akármely világ résznek vagy nemzetnek ? pedig ezek Zemplénmegyének fiai, dicsőségei. Vagy ha terményeikre büszkék a nemzetek, ócsái-lási szándékból — mint kétséget — megnein említenék a hegyaljai borokat; de a világ nagy tengerén innen és túl halhatatlanná lett régen a tokaji nektár! És ez a Tokaj nektárával, kivívott dicsőségével Zemplénmegyéé. És midőn Zemplénmegye, és annak fővárosa a dicsőség ily fennszé- kében ül, ha társulatokat létesít, lm körökbe gyűl össze, hogy saját és a hazaczéljait előmozdítsa általa; szükség hogy tekintetbe vegye, és összemérje fel és alvidékét is; azoknak anyagi és szellemi állásukat. Nézzünk le Harangod tereire, nézzük meg annak magyar fiait, nézzük meg azoknak jólétét : és viszont tekintsünk Zemplén felvidékére, ott látjuk a nyomorúságnak mind testi mind lelki törpeségét: pedig azok is a teremtés czéljaira állíttattak elő. És ez a nyomora kép valóban sötét árnyékot vet Zemplénmegyére. A Politikai Újdonságok múlt évi 16—ik számában Éardy István úr Sárosmegye északkeleti népét „a felvidéki nép műveltségi állapotát a tározóban rajzolván; hű képét festette le Zemplénmegye felvidék népeinek is. És ez az éppen miért tollat fogtam hogy megyénk fővárosának figyelmébe ajánlanám; és ezzel nem a megye érdekét kívánván csupán, hanem együtt a közös haza érdekét előmozdítani. Az ember alá süllyedésének, az ember botlásainak sokszor az ember nem maga oka, hanem az ha a társadalmi művelődés sorompóin kívül ha- gyatik; gond reá nem fordittatik. Meg nem vonom az elválasztó vonalat, hol kezdődnék megyénkben e nagy mű, de az 1831-iki véres drámára teszek emlékezést, mely megyénk örök életére egy lemoshatatlan szeny foltot fent reá, mely a körülmények róhatására — kikezeskedik? hogy ismét meg nem történhet. :— Sajnos, — de úgy van : megtörtént dolog. Azonban tudjuk azt hogy minden ember tehetségekkel születik, mit a tanulás a művelődés fejt ki. Felvidékünk — hogy úgy szóljak — most durva népében hány nagy tehetség veszett már el, és mennyi fog elveszni, az emberiség nagy kárára. Fel tehát megyénk értelmisége, fel munkára! megyénknek egy nagy része parlagon hever; a gyom elölte, ni éj gyökerei vannak : nagy munkára, nagy kezdetre van szükség hogy termővé tétessék. Erős fal, hatalmas bástya a művelt nép a betolakodó idegen elemek rohamainak. / Es a mennyire régi a baj, sok idő kell orvoslására; de bizonyos hogy a megkezdett és szívesen folytatott munkán siker, Isten áldása lesz. A kezdet nehézségekkel jár igaz és az úttörők, — azok kik majd megkezdik a régi gyepüket bontogatni,— sebet is kaphatnak, mert a régi gyepűben megfészkelt kigyók nem egy könnyen engednek magokhoz nyúlni. A megrögzött babonás balhiedelmek finom és tapintatos eljárást igényelnek. De ha valaha most van a kezdethez biztos és legbiztosabb idő hozzá fogni, most az akadályok elháritvák. B. Eötvös József vallás és közoktatási miniszter ő n. méltósága megkezdvén a nagy művet; minden magyarhoni tanító kezébe néptanítók lapját adván, hogy rendeltetésük nagy feladatát értsék meg. E nagyszerű kezdés úgy hiszem nem csak a néptanítókat hívta figyelemre, hanem azok is felébredtek egy újabb kor hajnalán, kik a 'népnevelés nagy czélját létre hozni óhajtják. Hogy Zemplénmegye s főváros értelmisége, keresztyén és Mózses vallása polgárai, s együtt a tudományosan művelt ügyvédi kar kezet fognak hiszem, és figyelmüket a néptanítók lapja múlt évi 1-ső szám 6-ik lapján megirt népnevelési egyletek alakítására felhívom. Nem kell ennél több, itt az egész megye összejön bizottmá- nyi és közgyűlésekre, ugyan akkor a népnevelési egyletek össze ülhetnek, és a fővárosban lévén a fő népnevelési egylet, a megye nagyobb városai, vidékei fiók egyleteket szervezhetnének. Ha a jobb és baloldali Deák demokrata és más körök által a haza jóléte czéloztatik előmozdittatni, szen- tebb s nagyobb czélu törekvések által nem mozditatható az elő mint a nép érzelmi fejlesztése által : és ha valaha tétetett le alapja hasznos intézetnek, hasznosabbnak aligha tétetett le, mi idővel bizonynyal sikerülend, hogy Zemplénmegye felvidéke kimű- j veltetvén, ők a magyar hazának vis- j sza adatnak, és jöhet, de kell is hogy jöjjön idő, hogy a most fellelkesült kezdőknek buzgó törekvése, áldást árasztó munkáságuk össze hozza Zemplén idegen ajkú fiait; s igy a most magyar ajkú testvéreik iránt ellenszenves felvidéki tót, — megtartván saját nyelvét is, — de elérendi a műveltség azon fokát, hogy Harangod, Hegyalján Bodrog-köz fellelkesült fiaival, mint testvérek karöltve, egymást megértve, tiszta magyar hangon, és lelkesedéssel fogja kiáltani. Éljen a hazai! Kolbása január 14. 1869. Antal Sándor. Egyházi élet. Nyíregyháza, január 21. 1869. A nyiregyházai ágost. hitv. evang. lelkészi hivatal, e lapok 3—ik számában közlötte azon hivatalos levelét, melyet az 1868. LHI. vallási törvény- czikk tárgyában, a helybeli római és görög kath. hitvallású lelkész urakhoz intézett. — A közönség, főleg a hívek tájékozására czélszerünek találjuk, a beérkezett válaszokat is, némely észrevételeink kíséretében, ugyancsak e lapok utján közzétenni. I. 3. sz. 1869. A helybeli rk. plébá- nusi hivataltól. Nagytiszteletü lelkészi hivatal! Tegnap, vagyis folyó hó 15-én vett felhívó hivatalos levelére, az átmenet s vegyes házassági viszo- nos ügyekre vonatkozólag, van szerencsém hivatalosan s átalán válaszolni : miszerint mind a két ügyben az újabb törvények szolgálván zsinór- mértékül s eljárási szabályul az érintett törvényekhez s érsekem utsaitá- sához alkalmazandorri hivatalos teendőimet. — Iieversálist vegyes házasságok esetében nem követelek a nem katholikus féltől, hanem híveimet hivatásszerüleg sz. hitünk buzgó védelmére figyelmeztetendem, s azokat, ha vegyes házasságra lépnek, a templomban fogom megesketni. — Különben jelszavam a, béke, s viszo- nos szeretet. Hivatalos tisztelettel maradok Nyíregyházán, január 16. 1869. Simon Endre rk. plébános esperes. II. Nagytiszteletü lelkészi hivatal 1 F. hó 14-ről kelt, hivatalos felszólítására van szerencsém válaszolni : hogy a nyíregyházi gk. egyház lelkészi hivatala valamint eddig, úgy ezután is mindig a törvény s méltányosság terén fog maradni; és az illetéktelen helyről tett interpellátiókat mellőzve, nagyon örvend azon : hogy valahára egyszer, az általa igen tisztelt ágostai evang. egyház lelkészi hivatalával is ezen a téren találkozhatik. —■ Megkülönböztetett tisztelettel maradván Nyíregyházán, 1869. január 17. A lelkész távollétében Zloczky Kornél nyíregyházi gk. segédlelkész. Legyen szabad c két levelet, nehány szerény észrevétellel kísérnünk. Nagyon sajnáljuk, hogy a ft. plébános esperes ur, csak „általán“ szíveskedett levelünkre válaszolni, minek folytán levelünk 1. 2. 3. pontjai ha
