Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1869-07-25 / 30. szám
30. szám. III. Uj évfolyam. Szerkesztői és kiadó iroda : NYÍREGYHÁZÁN, Piacz-utcza a Komló melletti házban. Bérmentetleu levelek el nem fogadtatnak. Nyílt tér alatt minden háromhasábos garmondBor 26 kr. éa 30 kr. bélyegdíj. Vasárnap, július A kiadó-)iiV;itldháto Házhoz vagy félévre .... évnegyedre , . . • Hirdetések dija: minden őthasá- bos petitsor egyszeri igtatásánál 5, többszörinél 4, bélyegdij 30kr Előfizethetni Nyíregyházán a kiadó-hivatalban és ifj. Csáthy Károly nyíregyházi és debreczeni könyvkereskedéseiben, S.-A.-Ujhely- ben Lőwy A. könyvkereskedésében, Beregszászban Csauder Mórnál, hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. Előfizetési felhívás TISZAVíDÉK ezévi folyamának II. felére. Előfizetési feltételek : Félévre ...........................................3 frt. —• É vnegyedre . . . 1 — 50 kr. A „Tiszavidék“ kiadó-hivatala. Megyei hivatalos közlemények. — A dadai járás főszolgabirájának folyó évi június hó 23-án kelt jelentése szerint kótaji lakos öreg Biri János által folyó évi junius hó 10-én Kótaj község határában egy szökés szőrű idei üsző és egy szintén szökés szőrű bika-borjú fogatott fel bitangságban. — Miről a szolgabirák köröztetés végett azzal értesittet- nek, miszerint ha tulajdonosaik által f. é. jul. hó 31-ik napjáig el nem vitetnek, Nyíregyháza városházánál nyilvános árverésen el fognak adatni. — Kelt Nagyfaluban 1869. jul. 7-én. — A nádudvari járás főszolgabirájának folyó évi julius 5-én kelt jelentése szerint Nádudvar községi csür- hés Rácz András által folyó évi junius hó 24-én az ottani közlegelőn egy 1 éves — 7 írtra becsült — szőke szőrű ártány-sertés fogatott fel bitangságban. — Miről a szolgabirák leendő köröztetés végett azzal értesittet- nek, miszerint ha tulajdonosa által f. é. aug. hó 16-ik napjáig ki nem sajátíttatnék — azon napon jelentő főszolgabíró által Nádudvaron nyilvános árverésen el fog adatni. — Kelt Nagyfaluban, 1869. jul. 12. Bónis Barnabás első alispán. — Múlt hó 19-án 454. sz. a. hozott megyei határozat megküldött példányán a nádudvari járásban üresedésben levő esküdti állomás betöltése f. é. aug. 3-ika helyett tévesen 6-ikára lévén kitűzve; mi is ezennel ki- igazittatik. — N.-Kálló, 1869. julius 12. Korányi Miklós, főjegyző. Nyíregyháza, jul. 24. (L.) Ama felszámithatlan bajok, melyekkel ez ország lakói a múlt s közelmúltban megküzdeni kényszerültek, nagyrészt a bon földén lakó nemzetiségek egymás iránti reac- tionarius törekvéseiben gyökereztek. A hatás keserű visszahatást szült, mely széttépve a szeretet egyesitő lánczait, a merev ellentétek s nemzetiségi súrlódások mérges belladonnája gyökerét öntözte. De meg is adtuk az árát, mindenben elmaradtunk Európa művelt országidtól, csak távolból sántikálhattunk a haladás gyors szekere után, mint a gyermek, ki kemény kőbe ütötte lábait. Csak később — viszonyaink jobbra- fordultával kezdettük mi megérteni az idők intő szózatát, s meghallgatva a korszellem intéseit, kiléptünk a balfogalmak s előítéletek penészes odvaiból, bátortalan bár, de határozott léptekkel tettük lábainkat a civílisátio szent csarnokába, hol a külön nemzetiségek egymást baráti kézszoritással üdvözlik .... keresztény vagy zsidó, magyar vagy német, kik a haza határain belül laknak, egykép kegyelt s egyenlően jogruházott polgárai ma már a magyar hazának. E napok a polgárisodás s a valódi szabadéi vüség örömünnepei. Nem lehetett addig boldog a haza, mig ez ünnepre fel nem virradt, mig fiai mint ellenséges indulata mostohatestvérek csak egymás bajai szaporítását czélozták, csak egyesített akarat, a nemzetiségek kölcsönös szi- vélye gyárthatja ama vitorlákat, melyek hazánk hányatott sajkáját a közjóiét csendes kikötőjébe vezérlik. Távol tőlünk, mintha mi édes magyar nyelvünket nem tartanók nemzetünk egyik legszentebb talizmánjának, de a közjó érdekében, a nemzetiségek kegyelete tekintetéből ne azt nézzük ma nap, kié az indítvány, mily nyelven terjeszti azt elő? hanem mit beszél s mily indok kalauzolja terveit. A világpolgárság izetlen eledel a magyar ember asztalán, de nem is állománya hói szerető szíve érzelmeinek, mindazonáltal becsüljük meg az embereket, kiket vállalkozó szellemük mindenekelőtt önnön hazájuk s aztán az egyetemes emberiség java előmozdítására az üzérkedő világ emberévé alkotott. Az angol világpolgár — de mellette igaz angol is — s Albion a világ legelső állama. Lehetünk bizonyos értelemig mi magyarok is világpolgárok, sőt kell is hogy azok legyünk, de ne eresszük messze a fonal szálait s vigyünk vissza mindent, édes hazánkra viszonyítva, mert e földön kívül magyar : „nincsen számodra hely!“ Cselédreiidszcríiiik. Több ízben felszólaltunk cselédrendszerünk szervezéséről, de fájdalom siker nélkül. Azt most újólag figyelmébe ajánljuk azoknak, kik hivatva vannak e bajon segíteni, s kik magok is tapasztalják mily snlyosan érezzük mindnyájan a cselédrendszer hiányát. Remélni óhajtjuk, hogy a megye bi- zottmányi gyűlése nem fog késni más megyék példáját követni és egy küldöttséget kinevezni, melynek feladata lesz oly tervet készíteni, mely által ismét jó és engedelmes cselédeket nyerhetünk. Nyíregyháza város képviseleti gyűlése még 1867. november havában elhatározta a eselédrend szigorú kezeltetését s azt némileg foganatba is vétette, mi azonban ezélboz nem vezetett, mert nem elegendő a cselédkönyvek elkészíttetése és kiosztása, — azoknak kik önként kiváltják — hanem legfőbb a cseléd-könyvekben megirt szabályoknak szigorú kivitele. Errenézve e lapok kiadója és szerkesztője még a múlt év junius havában városunk polgármesteréhez egy Írásbeli indítványt benyújtott, melyben meg volt íejtve, miként kellessék azt kezeltetni, hogy a kívánt czélnak megfeleljen; de fájdalom ezen indítványt polgármester ur vagy nem tartotta érdemesnek a képviseleti gyűlés elébe terjeszteni, vagy roppant teendői (?) miatt arról elfeledkezett.*) Ezen indítványban körülményesen meg van fejtve, bogy a városi kapitányi hivatal — melyre a cselédrendszer szigorú kezeltetése és az egész kivitel bízatott — a csekély számú hivatalnokok miatt képtelen; egyszersmind ajánlat tétetett ezen indítványban miként lehetne azt sikeresen és kevés költséggel keresztülvinni. Véleményünk szérint tehát igen kívánatos volna — a közönség érdekében — ha polgármester ur ezen indítványt a képviselet *) Van ott még más kérvényem és indítványom is, nevezetesen egy, mely még 1867-ben november havában polgármester urnák átadatott azon kérelemmel, hogy azt mielőbb a képviseleti gyűlés elibe teijeszteni szíveskedjék, s daczára többszöri ígéretének ez még máig sem olvastatott fel. (Szerk.) elébe terjesztené, vagy ha azt nem jónak véli, a gyűlésben személyesen oly inditványnyal lépne fel, mely e tekintetben ezélboz vezetne. _________ B. A megyei kormányzat hivatása. Midőn az állambölcsész a megyéket az alkotmány védbástyáinak declarálra, azoknak s velők együtt a megyei kormányzatoknak szükségkép oly productiok eredményezőivé kell lenniük, melyek az alkotmányt a gyakorlati élet mezején áldásossá s az ő fen- állását a nép java életkérdésévé teszik. De hogy e productiok a folytonos tervben lét burkaiból kifejlődve haszongyarapitó tény- álladékokká csontosuljanak, a főfigyelem mindének a megyei népgazdászat felé irányozandó. Magyarország 52 megyéje közül mindegyik egy absolut, önrendelkezési joggal biró gazdaszemélynek tekinthető, mely mindazonáltal a népek egyes individumaitól abban leli eltéréseit, hogy mig az egyed szemei előtt legelőször s főleg az önczél lebeg, addig a megyei közgazdászaiban az egyéni, elérni óhajtott javak megszerzése a megye minden egyes polgárának közös czéljává válik. A megye-kormányzatnak nem azon hivatás jutott osztályrészül, hogy működése mérő abstract dolgok taglalásaira szorítkozzék, hanem hogy az üdvös belszerkezet szilárd talpkövén tér nyittassék a gazdászatnak s ezáltal a nép java előinozdittassék. Nincs egy sem oly gazdag forrás, melyből a boldogság kristályvize oly bőven lövel- leué fel magát mint a gazdászat s ha e forrásból nem meritünk, a többit igen könnyen kiszáradt állapotban találhatjuk __ Al ig hihető s mégis igaz, hogy minden az összes társadalmi életben jelentkező helyes vagy ferde irányzat, — czélszerü vagy természetellenes eredmény egyedül a gazdászat ugarának kellő művelése, vagy pangásnak indult állapotának kifolyása. Ha ez áll, mi mellett pedig tényeknek bizonyult világesemények tanúskodnak, úgy a társadalmi károk megszüntetése, az anyagi és erkölcsi hézagok betöltése szempontjából kell hogy a megyekormányzat kezébe vegye ama fonalat, mely által a közjó templomába jut : karolja fel tudniillik a megyei gazdá- szat ügyét, hárítsa el az akadályokat, melyek fejlődhetési terét korlátolják, tegye meg érdekében a kellő intézkedéseket, melyek elő- mozdittatását s felkarolását Czélozzák, mert különben ha rideg közönyuyel elodáztatik az, mit az általános jólét rugójának az egész világ elismer, ha huzakodással, fukar kezekkel vettetik a segély-fillér a megyei gazdászat koldus-perselyébe, akkor vége a megyének, akkor a megye nem lesz az alkotmány védbástyája, hanem mausoleunia. laurényi Ferencz. Egyházi élet. A „Tiszavidék“ folyó évi 28-il< számában, közli nehány pontban a hegyaljai ág. hitv. ev egyházmegye f. hó 6- és 7-ik napjain itt Nyiregyházán tartott közgyűlésének lefolyását. — Szabad legyen az ott elmondottakhoz, még e pár pontot hozzá tennünk 1) A gyűlés magáévá tette, az ismeretes wormsi protestáns összejövetelnek, a pápai zsinati a protestáns
