Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1869-07-12 / 28. szám

erdőt, elrabol kis gyerekecskíket, utast megálit utón... mentsünk meg erdőt vadalatoktol, menyünk rajok. ügy lete... elindult d. e. 10 oratajban sok rozs­dás puskás vitíz hajtó vadászatra elindult, ki kergetnyi kobozlo vendigeket erdőbul, mert igy szamitota puskás, „jó lesz „bőr“ tilire“ bundának. Kípviseleti tagok pedig halasztásnak örültek, mert gondolt magaban kinek volna kedve iljen kutya melegben zöld asztalnál ülnyi, rósz diktiot halgatnyi, kinek volna kedve parlamentben szuuyokaluyi, mikor oda haza hűvös szobában díványon kinyujtozhatja magat, izs felesíge mig fricskát sem nem ad orara, mint par­lamentben átkozot baloldali szomszíd. Mikor halasztást kimontak, mondot töbsig „jól van“ kisebbsig mondot „fenit van jól.“ De senki sem szitán nem atlatot csag ín, — ki montam — varozshaz kapu alat, farkazs vadászatot in tartok komédiának, mert nem el tudok magamnak kipzelni, mi tatarnak választót maganak farkas csorda Sóstót tanyanak, mikor fürdöbul vendígek is haza ma­síroztak „koszt“ miat. Hanem hat az mindegy „puska“ sok kint voltak, izshogy magam izs penisztül megmeneküljek, délután 5 orakor puskások után gyalogoltam. Mentem mendegíltem erdőbe, de nem megtalalal- tam puskasokat otan, — nem kalotam csak egy pufan- tazs izs, — tálán vitízek valahol heverísztek fa alat. Sostohoz közel voltam mar mig se nem oda be­mentem, hanem indultam hazafelí. Mikor mar ki szőlők alat jutottam — úgy 8 óra tajba eczer maszor halotam rozsdás magauitak pufo- gasat. Masnap vadasz colegat kirdeztem „mire anyit pufogatot tarsasag Sóstó körül“? Mondot nekem „rokara,“ csag hogy bőrt nem el hoztak haza. Elkaromkodtam magamat „jakolikuszlianykupr- nyau“, in nem olian rókát ismerek, meliknek — borit nem veszi szűcs izs ípen most mikor rokanak nagy bun­dája van. Ü nevetet, in pedig nem kirdeztem miijen fajta a sóstói róka. Hagytunk discursust aba hanem azirt meg is csag szeretnik tudnyi mi be össze füg farkazs vadá­szat kípviseleti gyülisel? Másik újság az, hogy pertarunkat mar pántolja majiszter ur, hanem rácsos kasznyicskat mig nem meg rendelt magistratus hova referálni való pert kiírjon nó­tárius, eztet ad greecas calendas halasztotunk Karol könyvkereskedő barátom izs igy el halasz­tót kölcsön könyvtárt. Mikor boltot nyitni ki akart, igirte publicumnak sok szípet, most gondol magaban varjai publicum itilet napig, ű tart aztat hogy czigány is igirte gyertyát mint egy drugar mig vizen szílviszben nem keresztül ment, mikor more parton volt, mondot kis Jézuskám! élig lesz talán olian izs mint a kis újam. Hanem tanácsolok nem tovab figuráznyi, mert osztan, in fogokpaprikaznyi. Thalia papok még mindig mozognak ... dicsiretire válik director urnák niha jól, hanem ha in director vol- nik, nem eltürnik kuliszak meget kis papok veszekedj- sit, izs nem fel hágni hagynik deszkázatra olian mufti­kat, kik leczkit nem jól tuduak ministralasnal. Egyebbiránt egy kit tagnak adunk jó clasificatiot de gyalazatosan hangos torkú súgót, izs rendesen ren­detlen kortina húzót teszünk utolso gradusba. Folio ho 4-én Szíchínyi ligetben magas fiatalság Igen jól mulatót, volta ot egy kedíles tánezmulacság. in csag más nap regei ki jutotam ligetbe, is úgy ta­láltam — anyi haszon van balbul, hogy balrendezősig, sitanyt ki puczolta szemettül, hanem az izs igaz nem kutyát soha anyit latam ligetben bal élőt, mint bal után. Mikor pantalír barátomal ot sitáltunk, minden bokor melől kutya rank fogat mutatót,... pantalir, izs in, nem okot ki találtunk kutyák rendezvous-janak,... csag mikor pantalirt valami bokor megi szoritot, Idái­tól nekem „Petykó! aj be sok csirke csont itt hever“ akor tatunk hogy volt bal, batyu bal. Különben isten ucsegl mondhatok kedíles kis vígalom volt az; adjaíg! máskor izs ilvezetel tanczoljon fiatalság Ligetben. Vigezetül in interpelalok magistratust, medig fog megszenvednyi gyalázatos peczír-hóhirókat, hogy sin- tír baltavai trancsirozon kutyákat egyre masra, medig ad kenyeret piszkos karavanak, hogy mint tolatlan ála­tok uczarul uczara szaladgáljanak kutyák után. Jutót mig eszembe valami Olvasó közönsígnek el­mondok egy adómat. Eczer egy kurta korcsma bemenete előtt egy szíp holdvilagozs este talalkozta kit ember egymásai. Sokáig ajtóban egymazst megníztek, míg aztán magyar ki volt kicsit berúgva, mirgesen ra kiáltott tot atya fira izs kirdezetet ütet, — „ugyan barátom! mongyon meg nekem világit e a hold?!“ Ez kirdizs másik embert meg zavart, le kalapot vet fejirűl izs mondott „kirek bocsanatbul, nem ide vagyok való“. Szeretnik in izs kirdeznyi valamit... hanem mig nem eljöt idő kirdizst feltenyi, muszáj varnyi, idő előti interpelatioval pediglen nem magamat compromitalok. Adig izs recomendalok magamat olvaso közönsíg gratiajaba. _________ B EL- ÉS KÜLFÖLDI HÍREK. — A magyar orvosok és termész'etvizsgálók ez évi szept. 6-án és kövétkező napjain Fiúméban tartják X-ik nagygyűlésüket. E nagygyűlésre a beiratás 1869. szept. 3-án kezdődik, s tart 5-éig. A beiratást Fiúméba a városházán egy külön bizottmány délelőtt 9—12-ig, délután 3—6 óráig eszközli. Az elkésett tagok egyéb­iránt a nagygyűlés egész tartama alatt fölvétetnek. A felvételi dij személyenkint 6 frt. o. é. A részt- venni kívánók igazolási jegyeikért a fölvételi dij beküldése mellett f. é. augusztus 15-ig dr. Rózsay Jó­zsef főorvoshoz, a nagygyűlés pénz- és levéltárnokához (lakása Pest, Deák-tér 54-ik sz.) fordulhatnak. A meg­nyitó közülés szept. 6-án, a bezáró közülés pedig szept. 11-én leend. — Bukarestben, a ref. lelkészt állomásra pályáza­tot hirdetnek. Hát Koos, a buzgó lelkipásztor hova lett? lemondott-e vagy csakugyan a Celder-féle ármány ál­dozata lett? Ideje lenne valahára, hogy a főtiszteletü superintendencziák Celderrel tisztába jöjjenek. — Hire jár, hogy Türr István tábornok van ki­szemelve osztrák-magyar követnek Konstántinápolyba. •— A megyék történelme megírására több megye jutalmat tűzött ki. Követésre méltó példa. — Mint Kassáról írják, az ottani városi közgyű­lés jul. 5-ki ülésében, 42 szóval 12 ellen, az ottani elemi iskolákat felekezet-nélkülieknek nyilvánította. — Az olaszországi volt magyar légió Buda-Pesten lakó több tisztjei felszólítást fognak intézni többi tiszttársaikhoz, hogy egy Pesten tartandó gyűlésre meg­jelenjenek. A gyűlés tárgya egy, a honvédelmi ministe- riumhoz intézendő felirat szerkesztése leend, melyben a légió tagjai a magyar királyi honvédségnél való al­kalmaztatásukat fogják kérni. A gyűlés megtartásának ideje hírlapok utján lesz közzétéve. — Horvát Boldizsár igazságügyminiszter rendeletet bocsátott ki az ügyvédi vizsga és ügyvédi képesítés tár­gyában. A vizsga eszközlésére a pesti és marosvásárhe­lyi kir. táblák illetékesek; vizsgára bocsáttatnak oly jogvégzettek, kik az utolsó elméleti államvizsga, vagy a második szigorlat letételétől számítva két éveu át jog- gyakorlatokon voltak ügyvéd-, törvényszék- vagy az igazságügyminiszteriumnál; a vizsga tárgyaira nézve a pesti és marosvásárhelyi táblák között némi különbség van, amennyiben ez utóbbi előtt a magyar polgári és büntető törvények helyett az Erdélyben fennálló anyagi magánjogból és büntető törvényből, továbbá az ottani csőd-váltó és kereskedelmi törvényből kell vizsgát tenni. Különbség továbbá még az is, hogy a pesti kir. táblá­nál nyert okmány az ország egész területére; a maros­vásárhelyi táblánál nyert pedig csak ezen kir. tábla te­rületére érvényes. — A rendszabály julius 1-én lépett életbe. — A honvédség első vívmánya. A „Militär Ztg“ Írja; „Miután a honvédségre nem lehetett reá erőtetni a szakái rendes leberetváltatását, a körszakái viselete a hadseregnél is meg lesz engedve.“ — A pesti magyar népszínház ideiglenes választ­mánya, mint halljuk, a napokban tartandó alapitó köz­gyűlésen oly tervezettel is szándékozik fellépni, misze­rint az épitendő színházban a helyek egy része előre örök áron elárusittassék, hogy az igy begyült pénzösz- szeg az építési költségeket fedezni segítse. Ugyancsak az ideigl. bizottmány kilátásba helyezni akarja azt is, hogy a részvényesek számára külön (?) és olcsóbb he­lyek tartatnak fenn, mi által a részvénybirtokosoknak a szellemi mellett nem megvetendő anyagi előny is biztosíttatnék. — Egy helybeli kávés a múlt hét végén a postán egy névtelen levelet kapott, melyben azzal fenyegette- tett, hogy ha rövid idő alatt ezen czim alatt : „Haba- kuk Zipfelberg poste restante“ egy 40 írttal terhelt pénzes levelet nem küld, úgy akkor a levél küldője fel fogja szerelmi viszonyát nejének fedezni. A kávés ezen esetet a kapitányságnak azonnal feljelenté, hol azon tanácsot kapta, hogy küldje el a pénzeslevelet az em­lített czim alatt, a kapitányság pedig egy rendőri biz­tost állíttatott a postahivatalhoz oly meghagyással, hogy azt, ki a levél után kérdezősködik, azonnal tartóztassa le. S valóban meg is jelent a levélért a postahivatalnál egy tisztességesen öltözött fiatal ember, ki miután le­tartóztatok, kijelenté, hogy ő csak eszköz, a levelet nem ő, hanem egy [tisztviselő irta. Kérdőre vonatván a tisztviselő, vallomásában elismeré, hogy a levelet va­lóban ő irta, de állítása szerint csakis tréfás száudok- ból, minthogy a kávés urra csak rá akart ijeszteni. E vallomása azonban mint valóban hitelt nem érdemlő, a kapitányságnál figyelembe nem vétetvén, az illető a fenyitőtörvényszéknek adatott át. (Aut.) — S.-A.-Ujhelyben jul. 1-én 40 orvos s gyógysze­rész jelent meg személyesen s képviselői által az egész megyéből; s ezen első gyűlésükön a „Zempléni orvos gyógyszerészi egylet“-et megalakultnak mondák ki. — B. Eötvös közoktatási miniszler szabályzati tervet dolgozott ki egy, a pesti egyetem kebelében fel­állítandó tanárképezde iránt s azt véleményezés végett az egyetem bölcsészeti karához leküldötte. — Vígjáték, melyből az élet kétféle szomorúságot is gyártott. Egy inaskodó legény forrón szeretett egy szol­gáló leányzót. A legény városunkból falura volt kény­telen távozni, mert állomása úgy hozta magával. Azon­ban távozása előtt ő és kedvese „örök hűség“-et es­küdtek egymásnak. A leány csakhamar uj frigyre lépett egy csinos bakával és az uj kedvese karján pályázott most vasárnap az utczáu, nem is gyanítva, hogy előbbi választottja faluról ide érkezett és epedve nyomozza, keresi. A találkozás meg is történt, de a viszontlátás annyira kihozta türelméből a magát megcsalatottnak látó inast, hogy volt „örökké hű“ angyalára rohant és egy késsel nyakán veszélyesen megsérelmezte. Mely tette után az inas haza ment kert-utczai szállására, s részint desperatióbólvagy tette következményeitől vissza­borzadva ott az emeletről leugrott. Az esés folytán sú­lyos ütést ejtett ugyan magán, de ez utón a várt és keresett eredmény be nem állván, magát úgy összetört állapotban a kapitányság elé vitette, hol gondoskodás alá vétetett. A megsérelmezett leány meghalt. ■— Ki hinné, hogy ily sentimentalis dolgok mai napság is történhetnek 1 (Bihar). — Poroszországban még az Isten is adót fizet. Egy idegen parasztnő, ki a porosz határokhoz jött, a vámhivatalnoktól a következő szavakkal tartóztatott föl : „Kegyed a nyakán egy kis crucifix-et hord, ezért 35 centimes bevitelivámot fizet“ — „Jézus Mária! — kiáltá a kegyes asszony — tehát maga az öreg Isten sem jöhetne Poroszországba a nélkül, hogy fizessen.“ VEGYES HÍREK. ** A felső szabolcsmegyei gazdasági egylet választ­mánya f. hó 8-án d, e. a nyíregyházai városház nagy termében gyűlést tartott. A szőnyegen forgott és elin­tézett tárgyakról — az egyleti jegyző ur szívességéből — jövő számunkban szólunk. , .—,A legújabb amerikai lapok egy laueasteri esu- daepitmeuyről tesznek említést. A mült hóban neveze­tesen ott egy három emeletes ház, melynek szélessége 30. magassága 40 láb, 19y2 óra alatt építtetett fel; az építés kezdete után három nappal a lakók már bele is költöztek. — Szép dolog, csak akadjon ä ki elhigyje. — Nőpostamester Laibachban. A postamester öz­vegye letevén a postakiadói vizsgát, férje helyére pos­tamesternőnek kineveztetett s múlt hó 25-ke óta önál­lóan vezeti a reá bízott hivatalt. — Napoleon császár hir szerint augusztus hóban Corsika szigetére utazik, hogy 1-ső Napóleon 100 éves születésnapját megünnepelje. Most azonban Bouller tör- ténetbuvár azt állítja, hogy 19-ik század Attilája nem 1769-ben, hanem egy évvel előbb született, és azt hi­teles adatokkal is igazolja. Szerinte tehát Napoleon nem 1769-ben hanem 1768-ban is nem és Ajaccioban, ha­nem Cortéban s nem is Napoleon, hanem Nabulion név­vel született. Színészet Nyíregyházán. Eeleki Miklós utolsó ellőtti vendégfellépte. , Vasárnap julius 4-én „Fény árnyai" eredeti dráma (pályamű.) A darab bírálatába nem bocsátkozunk mert a fejői hivatott műértők több Ízben bíráltak. Feleky Miklós „Náray Béla“ szerepében nem csak hogy a nyí­regyházai közönség teljes megelégedését elnyerte, de az eddigi művészi felléptei közzül az említett szerepben a művészetnek teljes gyönyörét élvezte. Az egész előadás kerekded sikerült miért is az összes szereplőktől —■ az igyekezetei látva — megelé­gedésünket meg nem vonhatjuk. Hétfőn julius 5-én Feleky Miklós jutalomjátéka és utolsó fellépte „Mirabeau ifjúsága." A jutalmazott sze­repléséről úgy hisszük felesleg szólani, mert előbbeni bírálataink eléggé igazolják magyar színművészünk te­hetségét, melyet a színészeket valódilag pártoló nyí­regyházai közönség legfényesebben bizonyita az által, Fogy egy virágcsokorba fűzött értékes gyűrűvel meg­tisztelte, melynek a színpadom nyilvános átadására J. K. ur felkéretett. Ezen magasztos jelenet a szép szám­mal egyjegyűit közönségre megható benyomást gyako­rolt. Továbbá szép művészi tehetséget bizonyított Jan- kovicsné „Sophie Monnier neje" szerepében, melyben a közönség gyakori tapsait elnyerte. Nyiry Lajos „Gesonne ügyvéd“ szerepében sok igyekezetét fejtett ki. — Az egész előadás némi csekélyebb kivételekkel a közönség megelégedését elnyerte. Csütörtökön julius 8-án Szépné szül. Mátray Laura a kolosvári nemzeti színház elsőrendű színművésznőjének első vendégfellépte. „Gauthier Margit a kaméliás hölgy.“ Dráma 5 felvonásban. Mátray Laurát — tudomásunk szerint a közönségnek közelebbről bemutatni szükség­telen, mivel már több Ízben szerepelni látta, ez okból csak rövideden megemlítjük, hogy szép női színpadi alakja és kitűnő szép, Ízletes és gazdag toiletje művé­szetét jóval emeli. „Gauthier Margit“ szerepében, a néző közönség teljes figyelmét lebilincselte és viharos tapsokat méltán aratott. Nyiry Lajos „Duval Armand“ nagy és nehéz szerepében meglehetősen meg küzdött s mint kezdő „szerelmesétől az igyekezetei meg nem tagadhatjuk, mely is dicséretére válik; de óhajtjuk, hogy sokkal több szorgalmat fordítson —- ha e pályán ha­ladni kíván. A közönség úgy látszot az egész darab előadásával megelégedve volt. Szombat, julius 10-én „Romeo és Julia“ szomorú játák 5 felv. Schakespearetől, 8-án este a színházban azon óhaj fejeztetett ki, hogy e darabb ne adassák, mert nincsen kellő erő hozzá — s ime az előadás a meglehetős számmal egybegyült közönség megelégedé­sét és tetszését elnyerte, mely gyakori tapsok és kihí­vásokban nyilvánult. Valóban sajnáltuk volna ha Mátrai Laura egyik fors szerepétől megfosztatott volna, mely­nek előadása a közönségnek oly élvteljes estét nyújtott. Jánosi Gábor „Romeo" szerepét sok érzéssel játszta s igyekezett feladásának megfelelni. Váczi Vilmának és Jankovicsnénak a darabban igen hálátlan szerepek ju­tottak. A darab kerekded és sikerült előadásánál emlí­tésre méltó Kováesné, Kovács Gábrielül, Nyiry L. Nyiry Gy. Bátori és Mezei. Megemlítendő még „Romeo“-nak fényes és szép öltözéke, mely valóban mindnyájunkat meglepett. ÜZLET. A nyíregyházi gabnacsarnokban jegyzőkönyvileg beigtatott terményárak o. értékben. Alsó ausztr. mérő szerint Búza.......................................... Rozs ...................................................... Á rpa, serfőzésre ................................... „ táplálékra................................... Zab........................................................... K ukoricza............................................. . Köles...................................................... B ab............................................................ Repcze...................................................... M ák........................................................... B ükköny ................................................. L enmag.................................................. Vörös Lóhere........................................ Luczerna ................................................. S zesz, magyar itcze (fokonkint 41 kr.) Virágolaj, mázsánkint.............................. Jul. io. 3.00— 4.00 2.75— 2.90 0.00—0.00 1.75— 2.00 1.70—1.80 2.20— 2.25 2.20— 2,30 2.80—3.20 6.00— 6.25 0.00—0.00 0.00—0.00 0.00—0.00 0.00—0.00 00.0—00.0 205i—21 22g.—23.% Bécsi távirati börze-tudósitás. Jul. 10. 5% metaliques 63.10. — 5% metaliques máj. és nov. 63.10. — 5% nemzeti kölcsön 71.35. — 1860. államkölcsön 105.50. — Bankrészvény 762.00. Hi­telrészvény 288.70. — London 125.00. — Ezüst 122.10. — Cs. k. arany 5.92.

Next

/
Thumbnails
Contents