Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1869-07-05 / 27. szám

Szerény figyelmeztetés Nyíregyháza város tisztelt polgánnesteréliez.

Vannak az életben úgynevezett elodázhatlan erkölcsi kötelességek, — ilyenekül ismeri pedig e város közönsége a város alkotmányos polgármesterének elnöki tisztes .állásával járó hivatalos kötelmeit is, minthogy azonban, igen tisztelt polgármesterünk Meskó Sámuel ur, elnöki hivatása ellenére, már havak óta a. városi képviseletet összhivni s azzal a varosnak halasztást nem törhető közügyei felett tanácskozni nem kíván; — ezen felismert erkölcsi kötelesség mulasztása indokából, alulirt képviseleti tag, minthogy azt interpellatióként, a tartatni nem szokott képviseleti gyűlésben a legjobb akarat mellett se teheti, — ezennel következő nyílt kérdést bátorkodik hozzá a városi közönség érdekében intézni :

1) Kivánja-c a tisztelt polgármester ur, a városi képviseletet tanácskozás végett összehívni s ha igen, mikor ?

2) Több életkérdésü tárgyak között, ismételt szorgalmazások után, tanácskozás alá véteti-e valahára a városi Nagyvendéglő és állás elbontatása, — s a város kiterjedése s tekintélyéhez mért egy uj vendéglő helyiségnek szükséggé vált építése iránt benyújtott azon kérvényt, — mely mintegy 60 városi polgár által Íratott alá, s melynek kérdése, s annak a kérvény értelmében! eldöntése,az egész város lakosságának osztatlan óhajtása?

Nemkülönben tárgyalás alá véteti-e tiszt, polgár- mester ur, a helybeli kereskedői testület, iparosok s több más lakosok részéről beterjesztett azon folyamodványt, mely az országos vásároknak a város emelkedése érdekében a belvárosba leendő behozatalát kérvényezi.

Kelt Nyíregyházán, 1869. julius 3-án.

Egy képviseleti tag.

Paprikás soruk.

Folytatja : Szloboda Petykó.

Tárgy. Jünkiipings nicgretiralasn, nagy zavar, mi lesz lipliiliink, Adam npnnk korabeli lovagok, Nyíri György izs it, van, a Feleki Miklózs nr szere [telise, hogy pártolnák nálunk mííviszetel, alamlo színház izs lesz — eet.

Áztat mongya pilda beszid sok lúd farkazst izs legyőzi. No !... ez igaz ! Jönköpings sogort izs sokán meg vexaltak hogy elhagyót. „Tiszavideket“ mint Pál apostol olahokat; elhagyót azért, mert pautalér tánezos oda mondot neki „iirezs kaszinóban1' hogy le fog neki fülit vágnyi, ha inig' egyszer ütet ujsagba kiírni talal.

Szegin Jönköpings! elbujdokolta magat, izs városi magistratus kapitányai curentaltat eltivedet barankat.

Van curentalas olian zavar hogy no 1 de meg csinálja zavart mig jóban az, hogy városi publicum nem bele szokta inig magat pertarba.

Mert aztat csag tetszik tudnyi olvaso közönsig- nek, hogy nakunknak izs lesz itilet napkor pertarunk.

Asztalozs majsztram már rigen ősze talalt kala- palnyi rácsos kosarat, de szobában mig nem ősze ta- kolt aztat, ot van akol racsozat, igazság templom folyosójában, gondol magat városi magistratus, -— ha nem ki törnek labukat emberek kapu alatti burkolaton, leg alab megűsenek koponyájukat s orukat racso- zatos gerendazasba.

Hja ! mi nagyon szeretünk rendet, de csak szina rendet a riten, vározsban eljárunk mi sarban, szemétben izs.

Hanem kírek bocsanatbul elöljáróság! ki nekem megfizet virbirsagot, ha racsozatos gerendazat engemet meg talal vireznyi V !

Eztet kirdizst alitok fel jogtudósoknak, izs ki nekem kirdizst megfejt, adok neki egy uj perenclíartazst... bekötve.

Kik azok az Adam apank lovagjai ? 1

Mondok... a varozs fiai; kik peczir hivatal alan- dositása óta, kutya fogdosassal tartanak englische raj- terajt piaczon. — Van ruhájuk, apja szabta trico, varozs ajandikozta sintir balta, izs drotos palcza, fejin verezs sipka.

TÁRCZA.

Egy császár bosszú ja.

Első Pál muszka czár, bár mennyire komoly és szigorú mint oroszok önkormányzója, hevégzett napi teendők után, nagyon kedvelte a víg társalgást s igy vacsoránál — különösen szeretett — élezés művészek körében lenni. Ily alkalommal soha sem hiányzott a hires párisi komikus Fragére, kinek csak hamar sikerült, magát a császár kegyében megerősíteni.

Egy ily császári vacsora alkalmával, a vendégek egyike, császári házigazdáját Nagy Péter rovására magasztalta.

A császár erre Fragérehez következő szavakkal fordult: „Nemde kedves Fragére! ez annyit tesz, mint Pétert meglopni, hogy Pál kifizettethessék.

„Ugyvan felséges uram!“ válaszol a színész, „de felséged nyugodt lehet, s ilyes mitől nem tarthat, bizonyára senkinek sem fog eszébe jutni, hogy Pált meglopja.

A felelet igen csípős volt, de a császár már gyakran egész nyugodtan vette ilyes élezeket, és jót nevetett hozzá. Ez alkalommal azonban elsötétült arcza s komor lett. Nemsokára felált s mindnyájan távoztak.

Fragére nagyon megütközve haza tért. Az élezelő mesten-e egy nem sikerült élez annyira hatott, mint egy tábornokra a vesztet csata.

Épen tél közepén volt még jókor reggel, midőn ajtajan erős kopogás álmából felkölté.

H felkelt, nyitá ajtaját — s ki írja le borzadály- lyat ? - belép egy tiszt öt testőrrel teljes fegyverzetben s nyújt neki egy a császártól aláirt rendeletet, mely őt Szibériába száműzi.

Fragére magán kívül összerogyott, midőn magához tért, haját tépve kiáltá. „Minő vétket követtem el,

Sóstói tarsasag elnök urnák megsúgok, agyon ki ordret jóban konyha főnök urnák itel-ital-kiszolgaltata- sirt, mert bizony mondok, eztet izs, mert fürdös barátom eljárását izs ki találok újságba Írni...mig pedig nagyon paprikásán.

Vagy aztat hiszik társasági szemilyzetek, muszáj rendetlensiget es rósz konyhát Sóstón elszenvednyi ? 1 mint delinquensnek deresen buszon ötöt?!

Tanácsolok ordrit megtartanyi; bar nem olan nagy mirtikben mint a csütörtökön sóstói balban megtartott szegin választmány nyíregyházi közönsiget csak fürdő doctor képviselt, — de az izs ot hagyot ükét fakipnil.

Milyen ilvezetezs mulacsag, aj csag ,sokaig megtartana atyaskodás tiged városi publicumnak.

Ad vocem mulacság. Hát teczik e tudnyi nyajazs olvaso, bogy Thalia papok minket meglatogatak. A biz a. It volt s it van Georgius Nyíri karavanja, it van Feleki Miklózs ur izs, de nálunk mig nem meg iret publicum nagy risze műviszetre, izs sokszor megyebeli műlatogatok csinyaltak publicumot.

Szip biz az nagyon szip, különösen akor mikor publicum engemet piszkolja mir irt nem alaudo színházat képviselő testületnek indítványozok hogy építsen.

Mondok mostan közönségnek, mi a feninek! nekünk Thalia templom, mikor nem bele botorkálunk egy kis szobába sem, mi a feninek, mikor franya publicum csúnyán vete riszt hat előadásiban mit Feleki ur tartott. De nem csudalok közönsig riszvitlensigit mert dolog sok van, izs a kapalazs mig mindig tart.

Aztat halok balban sokat meg emlegetek „democ- ratiat“. Elcsipelt dolog... nálunk, legtöb a beszidben olian nagy democrata mint Georgius Dózsa pór hadvezér, ki csag parasztot ölelte, urakat felperzselte, hanem mikor sor tetre kerül viletleuül, akor meg vet szív aztat, mit száj ki köpöt.

Hanem eztet in nem csudalok Szabolcs megyében ez rigi dolog, de hogy ini az uj — megmondok jövőre — mostan nagyon fojtogatja engemet a nátha.

BEL- ÉS KÜLFÖLDI HÍREK.

— A katholikus autonómiát előkészítő gyűlések már beállottak; a megnyitó beszédet prímás ő lier- czegsége mondotta el; az első a szokásos formaságok és igazolások megtörténtével múlt el. Igazoltatott 96 képviselő. A jun. 25-én tartott ülésben a gyűlés megalakultunk jelentetett ki. A jun. 27-iki ülésen vita fejlődött ki a „keleti szertartási! katholikus“ elnevezés miatt, melynek Deák F. azzal vet véget, hogy a gyűlést először megalakítani, illetőleg alelnököt és jegyzőt választani indítványoz. Alelnökül Gajzágó Salamon, jegyzőkul I’ollák János (papi) és Zichy Antal (világi) választattak el. Egy 18 tagu bizottság választása hatá- roztatott el, mely a választási szabályokat megvizsgálja, illetőleg uj javaslatott terjeszszen a gyűlés elé.

— A delegátiókat ő felsége legfelsőbb kéziratával f. évi julius hó 11-ére Becsbe összehivatni rendelte.

— A községi jegyzők orsz. értekezlete. A községi jegyzők Pesten, junius 23-án délelőtt tartottak Frey- tag Ferenez baranyamegyej jegyző elnökiette alatt a „Köztelek“ nagy termében értekezletet; mely alkalommal Mihelics János cservankai bácsmegyei jegyzőnek következő indítványa egyhangúlag elfogadtatott : Választassák meg egy bizottság, mely egy memorandumot készítsen. A memorandum kiilön-külön példányban intéztessék a minisztériumhoz úgy az országgyűléshez s adassák abban elő : hogy addig is, mig a megyék és községek szervezése megtörténik, a jegyzőket illető 1836. törvény töröltessék el és mondassák ki törvényben, hogy a jelenleg alkalmazásban levő jegyzők megmaradnak állomásaikon. — Ezen indítvány után a bizottság tagjai lettek volna választandók, de alig mondatott ki azon határozat, hogy 7 tag választassák a bizottságba, már is újabb határozat hozatott, mely szerint 9. ismét 11, azután 15 tag választassák; ez igy tartott egy jó óráig, közben más tárgyakra is áttértek, mig elvégre 20 tag választatott a bizottságba. — Javaslatba hozatott ezután még egy bizottság, mely egy leendő országos jegyzői testület alapítása felett tanácskozzék, az

melyért oly kegyetlen büntetést érdemiek?“ Nem láthatnám a császárt hogy lábaihoz borulva kegyelmet kérjek? Csak egy nap csak egy órai halasztást!

Hasztalan rimánkodás! r— a rendelet leghatározat- tabban volt megirva, és Pál császár parancsainak pontos teljesítése felett őrködni tudott.

Minden mit Fragére a tiszttől — ki egyszersmind barátja volt — nyerhetett, néhány perez késedelemből állott, hogy kevés fehérnemű és ruhát bepakolhasson. Ezután a kocsiba ülni kényszeritetett. melyet egy erős lovas kiséret körül vett. Két katona jobbjaikban kivont karddal és öveikben pisztolyokkal felfegyverkezve, két felől melléje ültek; a hintó ajtaja becsapódott s vágtatva megindultak.

Mély sötétség vévé körül szegény Fragéret. Minden kérdezősködés hasztalan volt, kísérői némák voltak, s igy tovább és tovább robogott a kocsi, mig meg nem állott, és ajtaja megnyílt.

Fényes nap volt, de nem sokáig örvendhetet annak ; szemei beköttettek s igy kísértetett egy nyomorult viskóba. Szem kötelékje lehulott s ő, egy sötét mécs által szegényesen világított szobában találta magát; rósz és nyers, piszkos fatálban előadott étellel kínálták — öt, ki még azelőtt néhány nappal bőségben úszott, herczegek asztalainál étkezett és a császártól kegybizonyitékokkal elbalmaztatott. Ő most kegyvesztett volt, száműzött egy nyomorult viskóban, oly étellel megkínálva, mely még — előtte való napon — s algájának is rósz lett volna; körülötte sötét, komor, fenyegető arezok, vigasztaló szó nélkül, reménytelen hosszú utazásnak kilátásában — Fragére megsemmisülve érezte magát.

„Fragére! nekünk váluunk kell,“ monda a tiszt, „mit tehetek önért? ámbár nagy merészség tőllem, mert a császár parancsait büntelenül megszegni nem lehet — kihez menjek Szent-Pétervárott, hogy rajta segiterre nezve szüksége. alapszabályokat pedig elkészítse. Ez elfogadtatván, az ülc-ne[í déli 1 órakor vége lön.

Egy jó auya. Bi.\t héten egy pesti szegény asszony, kinek négy neveletle.. gyermeke és egv iszákos férje van, a kis lutrin teruót cs'^ait s nehány száz forintot nyert. Száz közül kilenczvenk'Jencz azon kezdete volna, hogy végre egy jó napot csináljon magának. Ő azonban mást tett. A pénzt elosztá négy részre, s egy krajezárt sem vevén el belőle, betette a takarékpénztárba gyermekei részére. Semmi sem változott meg rajta; sem ruhája sem foglalkozása, csupán arczkifejezése. Most sokkal vígabban czipeli a vizet föl a lépcsőkön, arra gondolva, hogy legalább van már gyermekeinek valamijük. Sok művelt szüle tanulhatna e szegény rongyos asszonytól szeretetet.

— Beregszász városa, azon alkalomból, hogy Ló- nyai Menyhért a választások előtt ott volt, s ez alkalommal jelent meg a város körében először magyar miniszter : 120 frtnyi alapítványt tett az ottani ref. gymnásiumuál „Lónyai-ösztpndij“ néven. Ezt az összeget nehányan egésziték ki. Lónyai miniszter, hirt ve- vén a dologról, 600 forintott csatolt hozzá; Lónyai Gábor pedig 1500 frtot.

— Felső- és Közép-Olaszországban újabban ismét agitatiók folynak az alpapság kebelében a coelibatus ellen. Érdekes jelenség, kivált az összeülendő concilium küszöbén.

VEGYES HÍREK.

** A felső tiszaszabályozási társulat választmánya Lónyai Menyhért ő nmltsga elnöklete alatt junius hó 29-én a sóstói fürdőben gyűlést tartott. Hogy mit végzett ezen gyűlés, az tudomásunkra nem jutott. Bizonyára titkos dolgokról folyhatott az értekezlet, mert az igazgató úrhoz intézett kérésünkre — szíveskednék nekünk legalább élőszóval elmondani mit végeztek a gyűlésen — csak azon rövid választ nyertünk : „az nem érdekli a közönséget, csupán a tagokat.“ (Hát a berczeli tdtó beszakadása nem érdekli a közönséget ? Szerit.)

** Jármy Menyhért elnöklete alatt megválasztattak folyó hó 1-én az iparkamara Szabolcsmegye nyíregyházai albizottság tagjául a kereskedők közzül Já- rossy Gusztáv és Glück Dávid; az iparosok közzül Já- nószky András és Andráscsik József.

** Rósz és járhatlan országutakról sokat Írhatnánk megyénkből is, azonban nálunk ez nem csuda, mert kő- utaink úgyszólván nincsenek; de oly megyében mint Beregh, liol a kész országutat csak fentartani kell, valóban bűn azokat elhanyagolni. A Namény-, beregszászi országút melyen a közlekedés felette élénk s naponta két postakocsi is jár, az absolut rendszer alatt kitűnő jó állapotban volt, és most, alkotmányos időben oly járhatlan rósz, hogy talán az egész országban párját találni nem lehet. Valóban csudáljuk hogy azon bizott- mányi tagoknak — kik ezen a vonalon sokszor járnak — még eszökbe nem jutott, a gyűléseken az illetőket kérdőre vonni, mi okbúi hanyagoltatik el annyira ezen útvonal, melynek helyreállítása tizszerannyiba fog kerülni, nint ha folyton javíttatnék. Remélni óhajtjuk, hogy nem hányunk a falra borsót.

** F. hó 1-sőjén szabolcsmegye [ifjúsága a nyíregyházai Sóstón juliálist rendezett. Az előkészületek oly csendben folytak, hogy alig lehetett arról valamit hallani. Mint tudomásunkra esett, Nyíregyházáról senki meghiva nem volt. (Miért nem? Szerk.) A mulatság igen vígan folyt le és a főrendezőnek Ferenczy Emilnek dicséretére válik.

** Szabolcsmegye t.-löki választó-kerület e junius 28-án választott képviselőt a lelépet id. Bónis Sámuel helyébe. A választásról csak igen keveset Írhatunk mert a jobb párt jelöltje Iíállay Gusztáv még a választás előtt jóval visszalépőt, s igy a balpárt jelöltje Szomjas József egyhangúlag megválasztatott.

** Tudomásunkra esett, hogy még e hó folytán Nyíregyházán egy uj nönövelde fog megnyílni, Vitéz Imréné szül. Bognár Mária vezetése alatt.

** A „Poster Journal“ német lap, julius 1-től

liessek?“ „Beszéljen a császárral," dadogott a szerencsétlen. — „Lehetetlen, kívánjon bár mit tőllem, csak azt nem; de talán pénzét és drágaságait biztos helyre elhelyezhetném mig ön visszatér?“ — „Tehát mégis van reménységem visszatérhetni? nem örökre vagyok száműzve?“ — „Dehogy örökre 1 csak három évre és azok hamar elmúlnak.“ — „Három év!“ sohajtozott a szerencsétlen színész, „három év Szibériában!“ — Uj ki- séret félbe szakitá jajveszékelését. Bekötött szemmel s bezárt kocsiban tovább s tovább vitetett. Végre ismét megáll a kocsi — ugyanazon formalitások : rósz viskó, nyomorult étel, minden körülte komor és néma. — így ment ez szünet nélkül három nap és három éjen át. Fragére a kocsiból félholtan kiemeltetett és egy faló- czára ültettetett. Szem kötelékje azonban most nem akar lehullani. Közelében lépteket hall, sugdosni és -—■ borzasztó — fegyvereket tölteni. Kabátját lehúzzák és kezei összeköttetlek.

„Gzél — tűz!“

A fegyverek dörögve elsültek és Fragére hang nélkül összerogyott. A nagy ijedség által eszméletét veszité. Végre ismét magához tért. Ekkor felemeltetett és székre ültetett; kezei is feloldattak. Szemkötölékje lehűl — s ti, ugyan azon szobában, ugyan azon asztal mellett ugyan azon a helyen ül, hol végzetteljes élezét kimondta, ugyan azon vendégektől körülvéve közepette a császár.

Vig nevetés üdvözölte őt Fragére ismét elájult. Sokáig nem tudott magához térni halálos ijedelméből.

Egy héttel később jól terített asztal mellett, a a császár és színész ismét egymás mellett ültek, midőn közel hozzájok azon végzetteljes előkészületek történtek, melyek Pál életének erőszakos és hirtelen véget vetettek.

Fragére sietett Oroszországot elhagyni, és csak akkor érezte magát biztonságban midőn a határt túllépte.