Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1869-06-28 / 26. szám

bármily áldozattal is — olyan szükség, mint a harapás kenyér. Szerintem ezeken a helyeken — a Kunságot is idevéve — a tiszasza- bályozás eddigi okszerűtlen kivitele csak ár- talmas hatású; mert ezelőtt a Tisza tavaszi áradásai, mint egy jótevő Nílus, termékenyítették meg a mezőket és földeket; most ez a két véglet van : vagy van áradás és az akkor rombol, vagy nincsen és akkor aszály van; azért a tiszaszabályozást czél- szerü vizvezető csatornarendszerrel kellene egyesíteni.

Békés, Csanád, Csongrád, Pest megyékből szintén lesujtók a hírek. E vázolat nélkül is jól tudja mindenki, hogy vagyunk otthon. Ezért tartom éu más sürgős megoldások mellett e kérdés megoldását is a legelső szükségnek.* *)

Dobánszky Péter.

Észrevétel a Nyiri-csatornára vonatkozó megye-bizottmányi határozatra.

(Vége.)

Tudjuk mindnyájan hogy a Nyiri-csa- torna készítésénél közmunka-erő használtatott fel; hogy az mily sikerrel alkalmaztatott, ismeretes előttünk. E közmunka-erő felhasználásáról hallgatni akarunk, feleljen arról az illetők lelkiismerete. Ha ők tisztának érzik magukat, mi az ellenkezőt nem állítjuk. A közvélemény Ítélt már a felett, s hogy miként, azt legjobban érzik ők.

E munkálatnál a közmunka-kötelezettség, vagy természetben szolgáltatott le, vagy pénzzel váltatott meg. Hogy melyik mód volt előnyösebb, arról az illetők adhatnának legtökéletesebb felvilágosítást, mi csak azt tudjuk, hogy úgy az egyesek, valamint a községek is tömegesen inkább váltották meg tartozásukat, olyformál), hogy azért az illető vállalkozóknak egyesség szerint összeget fizettek, illetőleg a reájuk kiemelés végett kivetett földrészt a vállalkozók által munkáltatták meg.

így mi természetesebb minthogy e vállalkozók most e szerződések betöltését követelik, a mennyiben azoknak ezideig elég nincs téve. Hogy tehát ezen vállalkozók követeléseiket. behajthassák, folyamodtak megyénk főispánjához. Ez törvényes követelés volt, minek következtében ő méltósága folyamodásukat a megyei közmunka - bizottsághoz utasította, hogy az a felől véleményes jelentését a bizottmányhoz terjessze be.

Hogy miként járt el e bizottság megbízásában, azt nem ismerjük; de azt igen hogy a megyei bizottmány oda utasította az illető szakaszbeli szolgabirákat, miszerint a vállalkozók követeléseinek eleget tegyenek, vagyis a kérvények szerinti végrehajtást elrendelte.

Eddig az ügy egészen törvényes menettel bir s kifogást ellene ki sem tehetne, kivált ha megemlítjük még, hogy a vállalkozók a közmunka-bizottság előtt az illető — így felelős — mérnök bizonyító iratát is elő mutatták, miszerint a felvállalt földkiemelési munkálatokat, csakugyan végrehajtották.

Tekintsük azonban közelebbről az ügyet, s lehet hogy igy más oldalról is megvilágítva, más következéseket vonunk ki abból.

Mi a hibát s tévesztett lépést ott látjuk, midőn a megyei bizottmány elrendelte a végrehajtást, a nélkül hogy maga közegei által nlet?&yó’ződést szerzett volna, miszerint a munka csakugyan végrehajtatott.

Mi nem vádoltunk senkit sem, s hogy valaki miként jár el a reábizottakban, arra nincsen semmi gondunk, de arra igen, hogy a közérdek a legszigorúbb ellenőrzés alatt

*) E kérdés tárgyalását időközönkmt — ha csak vázlatosan is — fel lógjuk venni, addig is mig egy belterjes, rendszeres egészsze alkotott munkával nem lepünk elé, és e tekintetből hazafias tisztelettel felkérek minden ügybarátot, bogy e térre tartozó adatok közlésével tehetségük és szívességük

• arányában engem megtisztelni kegyeskednénekálljon. Mi szorosabb őrködés alá kívánjuk vonni az egyesek közügyi érdekét, nehogy mulasztások miatt oly terheket legyenek kénytelenek viselni, melyek őket nem illetik, s melyek ellen magukat védeni sem tudják.

Azt mi nem állítjuk bogy a megye által kiküldendő szakértő vizsgáló - bizottság talán egészen más eredményeket hozna fel- felszinre, minek következtében határzatát is megmásítaná, mert akkor határozottan vádat emelnénk az illetők ellen, de igen azt óhajtjuk hogy az érdekek megóvása és tisztázása tekintetéből küldjön ki egy szakértő-bizottságot, a szolgabirákat pedig azonnal utasítsa minden ez ügyben további hivatalos lépések beszüntetésére, mig arra őket újból fel nem hívja.

Hogy helyesen fogtuk-e fel ez ügyet, azt a nagy közönség ítélete alá bocsátjuk, ítéljen az felette. Mi e felszólalásunk által lelkiismeretünket akartuk megnyugtatni, minek eleget téve nyugodtan várjuk be az ügy továbbfejlődését. Az öntudatos kötelességérzet az, mely bennünket vezérel, s valamint a múltban ez volt irányadónk, úgy a jövőben is azt fogjuk követelni. Szabad vélemény a becsület utján lesz jelszavunk, hogy alatta küzdj ülik az igazság- és köz- jólétért.

Valóban félve tekintünk szegény népünkre, midőn látjuk hogy ereje annyi oldalról vétetik igénybe akkor, midőn még csak a fejlődés küszöbén áll. S ki tudja leend-e elég ereje a körülmények követelményeivel megküzdeni, vagy eljövendenck az elszegényedés nehéz napjai, melyeket a megsemmisülés követ?

A ki ismeri társadalmi, állami és politikai helyzetünket, csak az bírja belátni azon óriási nehézségeket, melyekkel nemzetünknek az átalakulás napjaiban meg kell küzdeni; a ki ismeri nemzetünk ama mulasztásait,'»melyeket a múlt idők küzdelmes napjai okoztak, az gondolkozva fog a jelenre tekinteni, s kérdeni, vájjon ezen annyit zaklatott nemzet bir-e elég erővel rendeltetése czéljához eljutni, s ha igen, melyik utón? A végzet utjai kitalálhatlanok. Kötelességünk vigyázónak lenni, nehogy valami váratlanul lepjen meg bennünket, kötelességünk dolgozni fejleszteni az értelmet, mert csak a megszokott munka és kifejlett értelem után mondhatjuk biztosan, hogy hazánkat meg bírjuk tartani. Legyen a nemzeti morál az, melyre minden tettünk alapkövét tesszük le. Ez az egyedüli biztos alap, melyre bízvást építhetünk, ez képes daczolni az idővel, ez teheti nemzetünket s hazánkat nagygyá, mig ha a nemzeti erény az erkölcs tisztasága elvész, elvész hazánk is.

Szabó László.

Nyári vizsgák a nyíregyházai ág. ev. egyházban.

A nyíregyházi ág. ev. egyházban, a szokott nyári iskolai vizsgák a múlt hét folytán tartattak meg.

Tanult a belső (városi) nyolez népiskolában összesen 1123 — a külső (tanyai) nyolezban pedig 459 gyermek, Ifi rendes és 8 segédtanító alatt. a gymnasia- lis öl osztály összesen 137 tanulót szandált, melyből 48 az előkészitő, 35 az első, 20 a második, 23 a harmadik. 11 a negyedik osztályra esik. — Az összes tanulók létszáma e szerint 1719 volt, — 12000 lélek mellett- — de ezen létszámban foglaltatik mintegy száz más hitvallású gyermek is.

A tanitók — csekély kivétellel — ez idén is kellő ügybuzgalommal működtek; de ez, számos szülök által nem méltányoltatott, kik gyermekeiket, a mezei munka beálltával az iskolából elvonák — mit a lelkészek legalább részben megakadályozandók, elhatározák, hogy a confirmátiót ezentúl, nem husvét, hanem pünkösdkor fogják megtartani.

A közönség a vizsgákoni megjelenése után Ítélve, a nevelési ügy iránt, csak igen középszerű érdekeltséget mutatott. — Fájdalommal nélkülöztük a tisztelt városi hatóságot is, mely magát nézetünk szerint, e téren, kötelességei által, jogosan, de erkölcsikötelesség szerü- leg is — képviseltethetne.

B. J.

Figyelmeztetésül a nyíregyházai sóstói résvéuyes társulat igazgatóságához.

Azon páratlan erély, s fáradhatatlan szorgalom, mely különösen, a részvényes társulat elnöksége részéről, a sóstói fürdőnek a társulat érdekébeni jövedelmez- tetését illetőleg, eddigelé kifejtetett; csakis dicséretet s közelismerést érdemel, — azonban a társulat érdeke nem csak az, hogy részvényei után a jutalék évről évre szaporittassék, — hanem a fentebbi anyagi érdek mellett, kiválókig kellő figyelem fordítandó az igazgatóság által arra is, hogy a szabad rendelkezése alatt álló fürdő helyiség tisztelt vendégei, — lehetőleg a fürdő tekintélyéhez mért, minden kényelemben részesittessenek, 9 azáltal, a fürdő jó hire jövőre is, nem csak feutartas- sék, hanem e részben fokonként nagyobb kiterjedést nyerjen.

Hogy pedig mind ezek, és pedig minél nagyobb mérvben elérettessenek, haladék nélkül, a fürdő helyiségében egy panaszkönyv lenne megnyitandó, melyben a fürdő t. vendégei és látogatói, egyes panaszaikat, avagy a fürdő rendtartásait illetőleg észrevételeiket bejegyezhetnék, — s az igazgatóság ha másként nem, ezúton mindenesetre tudomást szerezhetne magának arról, hogy a fürdő látogatói kényelmére miket kelljen előállítania, s melyek azok a teendők, mikről haladék nélkül intézkednie . kell, — ha igazgatói kötelességeinek mind a tulajdonos város, mind pedig a társulat érdekében, megfelelni kivan.

Annyivalinkább szükséges az érintett panaszkönyv megnyitása, mivel csakis ezen panaszköny lapjai tárnák fel az igazgatóság előtt, jelesül azt is, hogy a társulat részéről a vendégek részére elég tapintatlanul, csak két lap tartatik, a „Századunk“ és az „Esti lap“, pedig a sóstói fürdőben valószínűleg a fürdői idény alatt fordulnak még olyan vendégek is, s talán szép számmal, — kikel szabadabb politika elveiknél fogva, éppen ezen két lap ki nem elégíthet, — továbbá értesülne még az igazgatóság ezúton arról is, hogy a fürdők árának felemelése daczára is, a tisztaságra mód nélkül kevés gond fordittatik, — a fürdő kádaknál a beszállás s kilépésnél használandó gyékények állandóul vizesek, s azok ki nem szárittatnak, — úgy arra is reá jönne az igazgatóság. hagy a fürdőszobák ablakait, ajtait, padlóit nem szokás tisztán tartani stb. stb.

Nyíregyházán, 1869. jun. 26-án.

Közli egy részvényes tag.

BEL- ÉS KÜLFÖLDI HÍREK.

— (Honvéd emlék.) Volt alkalmunk látni a kápolnai honvédemlék Halász László által készített s már elfogadott szobormintáját. A mintáról következtetve, elég csinos leend. A vasöntvény, mintegy 3 öl magas lesz. Kápolna alatt egy e czélra összehordandó dombon még egy két öles talapzatra fog tétetni. Az öntvény egyik oldalán a haldakló honvéd van feltüntetve két mellette térdelő bajtársai; két ellentétes oldalon harczi- és katonai jelvények, negyediken pedig a fölirat leend. Az emlékszobor a költségvetés szerint, ide nem számítva a domb és a talapzat költségeit, 4150 ftba kerül. Eger.

— A „buzogány“ czimü egri érczlap juh 1-től ismét meg fog jelenni bavonkint háromszor Jovanovits János szerkesztése mellett. Kiadó Braun József.

— Wränge), a 85 éves tábornagy, Poroszország „Wrangel papája“ f. hó 16-án Wildbadban szélhüdés- ben meghalt.

— Bécsben ismét hamis ötforintosok keringenek

P. sorjegygyel ellátva.

■— A 14. huszárezred kiegészítő helyei következők : 1. Szolnok, 2. Kolozsvár, 3. Arad, 4. Szabadka,

5. Soprony, 6. Kassa, 7. Bécs, 8. Kecskemét, 9. Komárom, 10. Székes-fehérvár, 11. Nyíregyháza, 12. Gyöngyös, 13. Pest és 14. Nagyvárad.

— (Választási mozgalmak). A. m. k. belügyminisztérium az 1869-iki magyar országgyűlési képviselőválasztások eszközlésére összeirt választók statisztikai kimutatását elkészítette. Az összes szavazók száma Magyar- és Erdélyország területén : birtok alapon 547,391, kézművesség a. 49,731, gyár a. 666, kereskedés a. 14, 443, jövedelem a. 66,313, értelmiség a. 40,867, régi jog a. 94,243, az 1791. évi XII. t. ez. alapon, 74,134, adó a. 11,684, füstök száma után 3258, összesen : 902,739. Az Újvidék városi választók összeírása még nincs bevégezve.

—• Ha öt pandúr, a kinek jó lova van, üldözőbe vesz három szegény-legényt, a kinek rósz lova van, mi történik? — kérdezi a „P. N.“ — és felel magának ily formán: A barsmegyei pacsibarai csárdán f. hó 9-én az történt hogy a szegény-legények otthagyták rósz lovaikat és elnyargaltak az öt pandúr jó lován.

— A napokban egy 115 éves oláh nő, tarnova születésű, Kocsuba Flóra, állott mérgezés gyanújából az aradi bf. törvényszék előtt. — A vád alaptalannak bizonyult s vádlott nö, kire, úgy látszik saját családja tagjai fogták rá a vádat, ártatlannak nyilváníttatott. Magában is furcsa gondolat, hogy egy ily magas kort ért nőnek legyen bátorsága, ereje, de különösen ösztöne gyilkossagi bűntény elkövetésére.

VEGYES HÍREK.

** Szerencsés szerencsétlenség I Bogdányban a gyógyszerész egy uj revolvert kapott, melyet vendégjének az ottani tanítónak mint ritka példányt poharazás közben mutogatott. A gyakori mutogatás eredménye azonban az volt, hogy a töltött revolver elsült és a tanítót szájba találta; de bála a gondviselésnek a tanítónak oly erős fogai voltak, hogy a golyó beljebb nem fúródott hanem meglapulva földre esett. A tanító erre egyszerűen a két kitört fogat kiköpte s azt kérdezte,: mit csinálok már most két fogam nélkül?

Ismét egy példa több hogy nem kell fegyverrel játszani.

** Nyíregyháza városa egy üzlettel ismét szaporodik. T. i. értésünkre esett hogy helybeli fiatal kereskedő Kubassynak testvérje Gusztáv, ékszer arany es