Nyír, 1868 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1868-05-30 / 22. szám
nak jótéteményei az egész földmivelési osztályra kiáradnak. Az volt mindig óhajtásom, hogy a gazdasági egyletek e nemes és hazafias iránya továbbra is fenma- radjon, sót terjedjen s erősödjék; s egy jjillanatig sem kétkedtem, hogy mihelyt az ország élete jobbra fordul, s politikai intézményeinek szervezete keresztülvitetett : a gazdasági egyletek tevékenységi szelleme is ép lendületet uyerend, mint nyertek a nemzet anyagi életének többi ágai, 8 minőt fel kell tennünk éjien az ez egyleteket alkotó osztályról, melynek tagjaiban a haza jó- és balsors között erélyos és hii fiait ismeri. Azon jótékony működés, mely a gazdasági egyletek feladatául jutott, folytonos, szakadatlan és összevágó kell, hogy legyen, s magában hordja a haladás és fejlődés elemeit, — mindenesetre pedig, hogy megóva legyen a lankadás-, vágj' még inkább a visszaeséstől; —■ a kormánynak pedig, melynek törvényes feladata a földmivelési érdekeket is a legéberebb figyelemmel kisérni, kell, hogy e földmivelési életágnak minden szükségleteit s kívánalmait teljesen cs valódilag ismerje; kell, hogy a földmivelésre kiható mind törvényhozási, mind végrehajtási intézkedésekben kellőkép tájékozva legyen. E kettős ez él lebegett tehát elolt'in. midőn elhatároztam magamat, hogy a gazdasági egyleteket oly közös tanácskozmányra hivjam meg, melyben az e czélok elérésére szolgáló intézkedések és eszközök felett a nemzet földmivelési érdekeinek képviselői az ország felelős kormányával értekezzenek, az e körbe vágó kérdéseket előkészítsék, javaslatokat tehessenek, és illetékességük terén végezhessenek. Elhatároztam e taüácskozmány összehívását azért is, mert a gazdasági egyletek kebeléből örvendetes értesüléseim vannak, hogy e meghívás rokonszenvvel fog fogadtatni, s az egyletek nem késendnek, képviselőik által azokban résztvenni és közreműködni; — s mert azon hitben vagyok, hogy oz öszszejövetel előmozdi- tandja azon tevékenységi buzgalmat, melyet a gazdasági egyleteknek tulajdonítok. Ez országos taüácskozmány határnapjául ide Pestre folyó évi június 14-ik napja reggeli 1U óráját, s tanácskozási helyül az országos köztelek helyiségét tűzöm ki. Felhívom a tisztelt gazdasági egyletet, hogy e tanácskozmányra két, legfeljebb három képviselőt küldjön fel. Valamint az országnak, úgy a földmivelési minisztériumnak nagy Szolgálat leend téve azáltal, ha az egyes gazdasági egyletek, megalakulásuk óta máig férjedé működésükről, e tanácskozmányban szóval vagy Írásban, rövid jelentést teendőnek. S miután e tanácskozináuy prograiumjába a gazdasági egyletek egyes indítványait felvenni elhatároztam, ez indítványokra nézve kérem, hogy ha a tisztelt gazdasági egylet ilyes indítvány okát előterjeszteni jónak látná, azokat minisztériumom földmivelési osztályába junius 10-ig bezárólag beküldeni szíveskedjék, hogy a tanácskozmáuyi tárgyak sorozatába felvétessenek, s ez a jelentkező küldötteknek a tanácskozmányt megelőzőleg kiosztatbassók. Ezek után a tisztelt gazdasági egyletek buzgúsá- gától, a mindnyájunkat lelkesítő konszeretottöl ez ösz- 6z<jövetelnek kielégítő sikerét, remélve, hazafi tisztelettel vagyok. Pesten, 18118. május hó 19-én. Go rove István, s. k. VEGYES HÍREK. ** A Felsótiszavidéki Gazdasági-Egylet által rendezett juh-kiállitásra oly kevés juh küldetett, hogy az kiállításnak nem is mondható. Az egyleti tagok közül is csak igen kevesen jelentek meg. (Hja, ez nem tisztújító G minek menne oda sok ember? elvégzik a választmányi tagok azt a kevés teendőt.) Jövő számunkban az egész jegyzőkönyvet adni fogjuk. ** A felső-szabolcsi Tisza-szabályozási társulat f. hó 24-én nm. Gúnyai Menyhért ur elnöklete alatt gyűlést tartott, melyre szépszámú küzöuség jelent meg. A történtekről kimerítően kell szólalniuk, mert mindenkit érdeklő dolgok tárgyaltattak; s azt legczélszeríibben csak agy tehetjük, ha a gyűlésről felvett jegyzőkönyvet szóról szóra adni fogjuk. E tekintetben bírjuk a társulati jegyző ur szavát, hogy használat végett nekünk elküldi. A kormánytól kiküldött királyi biztos Ürményi ur ö méltósága a canulisálás nagy horderejét fejtegette a gyűlés előtt, és felhívta azt, a megyében tervezett ca • nnlisálást támogatni. Annak practicus kivitelét pedig Hericz miniszteri tanácsos ur, ki szintén jelen volt e gyűlésen, igen szépén és folyékonyan magyarázta; előadásában igyekezett bebizonyítani, milyen előnyös a kanális a knjókázás- illetőleg a szállításra, de főkép az öntözésre nézve. Ezen tervezet egyrészről meleg pártolásra, másrészről ellenszenvre talált. ** Sóstói fürdőnk nem csak élvezetül az egészségeseknek. hanem valódi gyógyszerül szolgál a betegeknek. mint ilyen már az idén is nehány siílyos betegnél bebizonyult. A lak- és fürdő-szobák berendezése most már a közkívánatnak megfelel, s ha van még valami kivárni való bátra, úgy ez nem egvébb mindhogr a társulat tiltsa meg szigorúan a sóstóban mindenféle rongyoknak mosását és a benne való fürdést, mert a Sóstó vize fogalmunk szerint egyedül a fűrdökádakbani fürdéshez való. § A két protestáns község iskolás gyermekeinek majálisa pénteken igen kedvezően ütött ki. Eleinte csütörtökre volt határozva, de a várva-várt eső nemcsak a mi gazdaközönségünknek, de még a mulatni vágyó ifjúságnak is előnyére vált. A tikkasztó hőség meg lett törve, a homok leverve és igy kéttszeres elvezet volt a hársfák hűs árnyékában sétálhatni. — Valóban bájos látványt nyújtott e napon a Sóstó. Mindenütt vig, pezsgő élet, zajos kedv, mely azonban az illem határain Bob’ sem lépett túl, daczára annak, hogy közönségünknek majd minden osztálya volt képviselve. — Egyik helyen földmivelőink mulattak, más helyütt, két-három valóságosan kintornásé czigánynak zenéje mellett tánczol- tak cselédeink — oly áldott jó kedvvel, mintha csak Straus húzta volna. — Amott ismét a gyermeksereggel találkozunk, melyet valóban nem győztünk eléggé bámulni. Azon ízlés és dleuiteljes magaviselet, melyet mindannyian kifejtettek, dicséretére válik az anyáknak. — A régi épület előtt tartózkodott a kö?önségnek szine. kedélyesen fesztelenül mulatva, majd tánczolva, majd társalogva. — A sétányok mindannyian igen élénkek voltak, vígan enyelgő párok mindenütt, sőt még a távolabb helyeken is. ** Nyíregyházán az utczák szabályozása városi hatóságunk által foganatba vétetvén; felkérjük a hatóságot egyúttal, a csatornák, járdák és a sétatérre — mely utóbbi egy valódi piszokfészek — egy kis figyelmet fordítani § (Érdekes látvány a Sóstón.) Sokat írtak az utóbbi napokban az „Extincteur“ nevű. újonnan föltalált tűzoltó gépről, melynek megszerzését a minisztérium oly melegen ajánlott a törvényhatóságoknak. — Egy ilyen tűzoltógép jelenleg Nyíregyházán is lévén, a város azzal nyilvános kísérletet tétet a Sóstón. E ezélza szerdán, junius 3-án najdenyugta után nagy tűz fog rakatni a tó előtti nagy rútságon, és a géppel az oltási kísérlet tétetni. — Figyelmeztetjük tisztelt olvasóinkat ez érdekes látványra, melyet kedvező alkalommal egy kis kedélyes táncz fog megelőzni. ** Junius 7-én a polgári olvasó-egylet helyiségében a délutáni órákban Ulmer János jótékonyczélu felolvasást fog tartani e tárgyról : „Egyetértés a polgárság között“. Óhajtjuk, hog)' a t. közönség minél nagyobb számmal képviselve legyen. — Pesten múlt vasárnap oly szerencsétlenség történt a főváros közvetlen közeléljen, mely a legelha- gyottabb helyeken is csak évek hosszú sora alatt ritkán történik. Az Orczy-kert háta mögött esti 8 óra körül négy mészároskutya egy árra járó embert megtámadott. A megtámadott nem volt képes védeni magát a neki bőszült ebek ellen, melyek minden oldalról megrohanták. A zajra és kiáltozásra két pénzügyőr jelent meg, kiknek sikerült az ebeket —miután egyet agyonlőttek — elűzni. De már későn érkeztek. A szerencsétlen ember vérben, össze-vissza szakgatva, iszonyúan el- marczangolt ábrázattal és tagokkal, a földön bevert. Még élt s a Rőkus-kórházba szálliták, hol még megtudta mondani, hogy Aradról való zongoratanáé, Schmidt Mórnak hívják és neje van, aztán iszonyú Sebeiben meghalt. E megindító szerencsétlenség 8 és negyed 9 körül történt, oly időben, mikor még az est alig áll be. — Ez esemény széji hirt szerez a külföld előtt fővárosunknak! (Ha itt nálunk történt volna, nem csodálkoznánk, mert Konstantinápoly külvárosaiban sincs több kóborló eb mint Nyíregyházán.) — Mühlfeld temetése május hó 27-én délután Pécs lakosságának nagy részvéte mellett ment véghez. A gyászmenet 5 órakor vette kezdetét. A koporsót számtalan koszorú födte, melyek közül néhányat Prágából s Briianből küldöttek. A kíséretet képezték : Giskra, Herbst, Pleiter, Berger és Hasner miniszterek, a képviselők és urakházáuak elnökei; egyetemi tanárok, képviselők, ügyvédek, doktorok, aztán jöttek a tanintézetek, dalárdák stb. — A beszentelós szt. István templomában történt. — Vetter Antal honvédaltábornagy a „Presburger Zeitung“ szerint a honvédsereg főparancsnokául van kiszemelve. — Az erdélyi határszélen létező vesztegintézetek a magyar kereskedelmi minisztériumnak lettek alárendelve. Eddig a közös hadügyminiszter parancsolt felettük. Intézkedések fognak tétetni, hogy az Oláhország- ból fenyegető keleti marhavész sikeresen ellenőriztessék. — Tompa Mihály — mint a „Hon“-t értesítik, május 15-én egy több fekete pecséttel ellátott könyvet, illetőleg lepecsételt kéziratot küldött a jászóvári országos üklevéltárba őrzés végett; mely 50 év múlva felbontandó, Pestre ki nyomatás végett küldendő, jövedelme a magyar tudom, akadémiáé leszen. — Az orosz kormány legközelebb ukázt bocsátott ki, melylyel a lengyelországi katholikus vallása hivatalnokok állomásaikról elmozdittattak. — Mednyánszky Sándor volt honvédalezredes a közel múlt napokban tért vissza hazájába, ó egyike volt azon emigránsoknak, kik szilárd jellemük s nemes törekvésük által mindazon külföldi körök tiszteletét kivívták maguknak, melyekkel érintkezésbe jöttek. Több éven át Londonban élvén, nemcsak a cityben vívott ki magának független állást, hanem az egész művelt Angolországban nevezetes Írónak tartották ily czimü szabadelvű munkájáért : „Rural and Historical Glearnings from Eastern Europe“, mely angol földön már három kiadást ért, s nemsokára magyar fordításban is megfog jelenni. — Május 25-én tartotta Pesten a statisztikai tanács ülését az aratási statisztika érdekében. Mintegy két órai vita után határozatba ment, hogy a megyék fel- szólittatnak. mutassák ki azon térfogatot, mely ez évben búza, rozs. kétszeressel bevetve van, továbbá a kereskedelmi miniszter által a konsulokhoz fordulnak, hogy minden oldalról mielőbb tudósításokat nyerjenek az aratási kilátásokról. — A delegatiók, hir szerint jövő szeptemberben ismét összegyűlnek Becsben, és pedig állítólag ugyanazok, kik tavai megválasztattak. Meglehet, de nem valószínű. — A nagykőrösi zavargók büntetése, a „P. L.“ szerint f. hó 23-án mondatott ki a Földváry Gábor al- isjiún elnöklete alatt tartott törvényszék által. A 25 el- fogottak közül 2 felmentetett, Szabó János 5 évi súlyos börtönre kétnapi böjttel lietenkint, Farkas József és Sziits Ferencz két évi börtönre, Kenczeres J. 1% évi, Nagy Károly egy és negyedévi, Cziru Szabó, Magyar János egy évi börtönre, Villám Sándor 6 hónapi, a többiek 3 havi, 2 havi és 1 havi börtönre Ítéltettek. Az Ítélet kihirdetése nyilvánosan történt s az elnök egy alkalmi beszédet mondott a rendbontás felett. A katonaság ismét elhagyta a várost. MEGHÍVÁS. A szabolesmegyei honvéd-egylet jövő junius hó 3-án délutáni 3 órakor N.-Káliéban a megyeház nagytermében közgyűlést fog tartani — melynek főtárgya leend elnök- és jegyző-választás — melyre az egylet minden tagjai meghivatnak. X.-Kalló junius 22-éu 1868. Szab ó A1) r a h á m egyleti jegyző s ltom éd-hmlnngy. A Felsótiszavidéki Gazdasági-egylet választmánya folyó évi junius 3-án d. u. 4 ómkor N.-Káliéban az alakulandó gépgyár-részvém-társulat ügyében rendkívüli ülést tartand, melyre az érdekeltek tisztelettel meghi- vatnak. Korányi Miklós, egyl. jeggyző. A nyiregyliázungvári vasúti társulat részvényes tagjai, nemkülönben mindazok, kik még ezentúl részvényesek lenni óhajtanak, —- a folyó évi junius hó 3-án d. u. 4 órakor N.-Káliéban tartandó gyűlésre tisztelettel megliivatnak. Megbízásból : Bor key Imre. Ü Z L E T. — Nyíregyháza, május 25-éu. Országos vásárunk meglehetős népes volt, de a nagy gyűléshez képest kevés forgalom, minden czikk — daczára annak, hogy nem igen keresett — drága volt, fökép nagy ára volt az igás ló és ökörnek; — sertés és nyirott juh nem igen kerestetett. Határozott középár úgyszólván semmiről sem közölhető, mert oly különbséggel történt az eladás mint 1—30. Legjobb vásárjuk volt a vaske- feskedőknek, asztalosoknak, kerékjártókuak és szabóknak. A nyíregyházi vásárok évről évre nagyobbodnak és nagyon csudáljuk, hogy a város nem igyekszik a vásárok tartamát meghosszabitaui, illetőleg elkülöníteni : t. i. baromvásár hétfőn, belső vásár kedden és szerdán, ez mind a vevő, mind az eladó közönségre igen előnyös volna. — (A.—F.) D e b r ö c z e n, máj. 28. Külföldön a gabonanemüek napról napra lejebb szállónak, melynek következtében nálunk is a gabonaiizlet tökéletes pangásban van; e héten ugyan nem nagyon sokat hoztak; de azon mennyiségre is alig találkoztak vevők. Az árak következők : búza 7—8 frt; rozs 5—5 frt 10 kr; zab 2 frt 50 kr; tengeri keresett volt és az ára valamivel feljc-hb ment; nagyobb összegek keltek el 4—4 frt 20 kron köblönkint. Szalonnának az ára ismét többféle nagyobb vételek miatt feljebb ment; egynéhány száz mázsa elkelt 31—32% frtou mázsája, — Az idő folytonosan hó: ma délelőtt villámlással nagyon bő záporesö volt. — M i sk o 1 cz, május 27. Búza mérőnkint 4—5 frt. Kétszeres 2 fi t 70 kr—-2 frt 80 kr. Rozs 2 frt 40 kr— 2 frt 50 kr. Árpa I frt 70 kr. Zab 1 frt 10 kr—1 frt 20 kr. Knkoricza 2 frt—2 frt 20 ki-. Kása 4 frt 30 kr. Bab 3 frt 50 kr. Borsó 4 frt. Lencse 4 frt. Krumpli 89 kr. Szesznek itezéje 30 fok 22 kr. Szalonnának fontja 40 kr. Marhahús 21 kr. A nyíregyházi gabnaosarnokban jegyzőkönyvileg beigtatott terményárak o, értékben. Alsó nusztr. mérő szerint Búza.............................. Rozs .............................. Árpa, serfózésre . . . „ táplálékra . . . Zab...................................... Kukoricza........................... K öles................................ B ab...................................... Repcze ................................ M ák...................................... Bükköny ........................... Lenmag........................... Vörös Lóhere . . . . Luczerna........................... S zesz, magyar iteze . . Virágolaj. inázsáiikint . ced. 42. máj. 30. “1 — CJ — c:-■a 3.------3.20 2 .20—2.30 1.40—1.50 0.00—0.00 1.10— 1.15 2.10— 2.15 1.90— 2.00 3.00—3.40 4.90— 5.00 0.00—0.00 0.00—0.00 0.00—0.00 0.00—0.00 0.00—0.00 00—19 22—23 Bécai távirati börze-tudósítás. Május 29. 5% metaliques 56.60. — 5% metaliques máj. és nov. 57.75. — 5% nemzeti kölcsön 62.40. — 1860. államkölcsön 81.40. — Bankrészvény 704.00. — Hitelrészvény 183.80. — London 116.60. — Ezüst 114.35. Cs. k. arany 5.55%. SZERKESZTŐI ÜZENET. Mándokra. Némely aggadalmaskodó felszólamlásra nézve szükségesnek látszik, utasítani a figyelmet lapunk 18-ik szamabau megkezdett „Közegészségügyi dolgok“ bevezető soraira, a hol | nvilván meg van mondva, hogy a múlt, azaz 1667-ik évi főorvosi jelentésből vannak a czikkek véve. 1868-ban némely dolgok már előnyösen megváltoztak. N. K. urnák Sz. G. Ábrány. A hiányzó számok, egy negyedévi folyam, melynek ára 1 frt 50 kr. Tájékozásul. Lapunkból még 21 teljesszamu példány- nyál szolgálhatunk. N.-Káliéba. A szinirovatot későn kaptuk, a lap már ossza volt állítva. Jövő számban adjuk. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : Börkey Imre.
