Nyír, 1868 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1868-05-23 / 21. szám

\ megyei gyiilésteremből. A múlt bizottmányi gyűlésnek egy lényeges hatá­rozatát egész terjedelmében kívántuk közölni, de csalt most jutott kezeinkhez, miért is sietünk azt olvasóink­kal megismertetni. Nin. m. kir. miniszterelnök s honvédelmi mi­niszter ur! Nmgdnak múlt éri deczember 24-ről 18,304. sz. leiratára, mai napon tartott közgyűlésünk által 349. sz. a. hozott határozatot következőkben van szerencsénk tölt erjeszteni. Mindenek előtt kiemeljük, miként sajnosán kell vennie a hazának, hogy azon nemzeti katonai intézet, melynek eszméje még az 1808-ki Vll-ik t. ez. által lön kimondva, s melynek megalapítására és létesítésére azon évtől kezdve negyven év lefolyta alatt oly nagyszerű pénzbeli adományok tétettek le a haza oltárára : — nemcsak a múltban nem jött létre, hanem köztudomás szerint jelenben sem tétettek eddig az országos kor­mány által lépések, hogy annyi évek csalódásai után valahára létesittessék. —• Ha nagy és sok akadályokba ütköző czélokat csupán erély és kitartással lehet elérni: ngy a Ludovicai katonai akadémia is mint czél ezek közé tartozván,. — kell, hogy a nemzet e küzdelmében meg ne feledkezzék a jelszóról „újra és ismét újra!“ E jelszó vezérlé e megye közönségét, midőn f. év február hó 4-én 50. sz. határozatában nméltóságodat a nevezett hadi akadémia fölállítására hívta föl; — e jelszó vezérli most, midőn ezt újból sürgeti. A mi a fennforgó esetet közelebbről érdekli : kö­telességének ismeri a megye ünnepélyesen fölszólalni törvényes jogai értékének azon leszállítása ellen, mely szerint a honvédelmi minisztérium miüt évi 3009. sz. leirata által —■ mely a volt m. kir. helytartótanács ugyanazon évi 13,974. sz. iritézvényében lefektetett el­vekből indul ki, — e megye közönségének — az ala­pítványi hely tekintetében, mely általa töltendő be — csak hármas kijelölési és nem bemutatási jo­got tulajdonit. A kijelölési és bemutatási jog között nagy a^ kü­lönbség. — A bemutatás az által, kinél az történik, csak azon esetben vethető vissza, ha a bemutatott nem bir azon tulajdonokkal, melyekkel azon szabály értel­mében, melynek alapján az történik — bírnia kell, —• miért is épen nem szükséges, hogy az kettős vagy hár­mas legyen, — vagyis hogy több személy mutattassék be; — ellenben a kijelölés mindig több személyre vo­natkozik s a kijelölőt megfosztja azon jogától, hogy az adományozandó javadalmat annak adományozza, kit arra alkalmasnak talál s kitől azt az esetben, ha arra csakugyan alkalmas, megvonni nem is lehet. Azon kijelölési eljárásnak, melyet a kir. honvé­delmi minisztérium idézett leiratában behozni kíván : a kormány kinevezési joga felelne meg, melyről a törvény mit sem tud. mely az alapitónak nem volt szán­dékában, s nielylyel hogy a kormány — törvény és az alapitó szándéka ellenére — s eltép a magánjog sérel­mével fölruháztassék : semmi államérdek nem kívánja, sőt ezt épen tiltja; mert az egyedüli alap, melyen az állam biztosan nyughatik : a jog és ennek sérthet- lensége. Valamint azonban a megye közönsége a fenneb- bielcre nézve törvényen alapuló nézetét határozottan ki­mondja : úgy nem késik azt is határozottan kijelenteni, hogy egyébiránt az életkor szempontjából merített azon ok. melynél fogva múlt évi 445. sz. fölterjesztésben a szóban lévő alapítványi helyre bemutatott Szabó Sán­dor, tiz éves kora végett vettetett vissza : alapos; — mert az 1808-ki VII. t. ez. 12. ij-sa is a növendékektől 12—14 év közötti kort kivan és az 1836. XL. t. ez. is „ifjakról“ tehát oly serdülőkről szól, kik legalább 12 évesek. És hogy a megye közönsége a szőnyegen levő esetben a törvény eme rendelkezésére szigorú figyelem­mel nem volt : oka egyedül abban keresendő, mert a lefolyt alkotmányellenes korszak alatt a katonai akadé­miák szervezetében létesített változásokról kellően ér­tesítve nem volt; más részről pedig törvényen, nyugvó jogát addig is, mfg a törvényhozás a tényleges állapo­ton nem változtat — a fennálló viszonyok között is ér­vényesíteni kötelességeid ismerte. Az iigy emez állásában : tekintve hogy a létezett ni. kir. helytartótanács múlt évi 13,974. sz. intézménye Ez alatt Sagán — nevezzük őt igy, miután a vé­letlen az ő nevét is felfedezte — maga is a hasadéklia bújva, a bullát egyenes állásban, arczát fedetlen hagyva — maga elébe állította, úgy hogy a bulla egyéb ré­szeit takaró fehér lepedő őt egészen láthatatlanná tette; a harlaugnyilásbau már elébb felfedezvén a szerencsét­len Makrin pilláját, azt a bulla hóna alá úgy alkal­mazta, hogy az egyenesen szúrásra volt tartva; midőn már a kutatók meglehetős közeibe jutottak, hogy figyel­müket magára vonja, lassú mély hangon mormogást hallatott, mit több Ízben ismételvén, reá csakugyan figyelni kezdettek. „Megadjatok! — kiálta Gyurovics elsápadt ábrá- zattal — éktelen hangokat hallok, mintha a föld alól jönnének, itt mi nem vagyunk magunk, előbbre a fák­lyákkal!“ A mint a kis csapat szorosan egymáshoz lapulva előre indult a huda megmozdult, s feléjük indulva is­mét mormolni hallatott. „Hah mi az, nézzetek oda — kiált rémülve a százados — egy dermedt véres arcz. fehér lepel bo­rítja tagjait, kezébe fegyver, sírok vitéze ki vagy szólj nekünk ?! A vitézek mind arra néztek hová a százados mu­tatott, s a szokatlan látványon megrémülve kezdettek vissza felé húzódni, mi közben a hulla ismét feléjök kezdett mozogni : És e látomány valóban borzasztó is vala, egy vé­res arczu hulla meredt szemekkel, melyeket az utolsó álomra nem zártak le szerető kezek, a leesett áll, me­szerint a Szabolcsmegyét illető gr. Huttler-léle egyik alapítványi hely üresedésbe jött; tekintve, hogy a m. kir. honvédelmi minisztérium 1867. évi 1545-ik sz. intézvéuye következtében, — mely- lyel Szabó Sándor folyamodványa annak kijelentésével, hogy az üresedésben lévő alapítványi helyek ö cs. és ap. kir. Felsége legfelsőbb elhatározása folytán már be- tőltettek — kézbesítés végett ide küldetett, — 998. sz. föliratunkban kijelentettük azon meggyőződésünket, hogy midőn ő Felsége az üresedésben lévő katonai nevelő­intézeti helyeket legfelsőbb fejedelmi jogánál fogva ke­gyelmi úton betölteni méltúztatott, ez által az alapitó akarata s a megyének a fölhívott törvényben gyökerező joga érintetlenül hagyatott; e meggyőződésünk pedig a tisztelt minisztérium által nemcsak meg nem erőtlenit- tetett, de sőt múlt évi decz. hó 24-ről 18,304. sz. alatt kelt leiratával arról értesítettünk, miként az általunk bemutatott Szabó Sándor még 11-ik életkorát sem ér­vén el, — nemcsak katonai akadémiába, de hadápród- intézetbe való fölvételre sem alkalmas : ezek szerint a közgyűlés a megyét megillető egyik — gr. Buttler alapítványi helyet üresedésben levőnek tekintvén : megbízta a kormányzó alispánt, miszerint ezen alapítványi helyre a feloszlatott m. kir. helytartó- tanács múlt évi 13,974. sz. intézvénye értelmében a pályázatot azon hozzáadással hirdesse meg, miként az ezen intézvényben jelölt kellékekkel fölszerelt folya­modványok beadására záros batáridőül f. ó. május hó 31-ke, a bemutatandó ifjú elválasztására pedig a június hó 3-án tartandó közgyűlés tűzetik ki; határozatiig ki­jelentvén, miként az 1808. VII. t. ez. 12. §-nak a nö­vendékek polgári állapotára vonatkozó azon qualifica- tiója, mely szerint azok csak nemesek és polgári ren­dűek legyenek : az ország közjogának 1848-ban beál­lott változása óta a törvény előtti egyenlőség kimondá­sával megszűnt. Midőn e határozatunkat Nagyméltóságod tudomá­sára juttatni szerencsénk van, hazafiui tisztelettel ma­radtunk N.-Kállóban 1868. ápril hó 27 s t. n. t. rendkí­vüli bizottmányi közgyűlésünkből. Korányi Miklós főjegyző. Szabolosmegye közönsége. Jegyzőköiiyve a „Felsőtiszavidéki Gazdasági-egylet“ igazgató választ­mánya 1868. ápril hó 22-én Iíállay Emmáiméi első al- elnök elnöklete alatt. (Vége.) Olvastatott a debreczeni országos gazdászati és erdészeti tanintézet igazgatójának levele, melyben meg­ismertetve a kísérleti térül használandó 12 catastralis holdat tevő terület alakzatával és a földréteg minősé­gével, fölhívja az egyletet kijelölésére azon tavaszi és őszi növényeknek, melyekkel — tekintve hazánk ker­tészeti és gazdászati viszonyainak jelen s jövőjét — akár meglionositási, akár egybehasonlitási kísérleteket tenni kívánatosnak mutatkoznék. Minthogy ezen, f. é. február hó 28-ki kelettel el­látott megkeresés a jegyzői hivatalhoz csak f. hó 13-án érkezett : sajnálkozását jelenti ki az igazgató választ­mány a fölött, hogy eddigi tapasztalataiból merített né­zeteit a tavaszi veteinéuyezést megelőzőleg a tisztelt igazgatósággal nem közölhette. És habár a közleményben leirt területtel az egye­sületi minta telek, talajminőség tekintetében, nem egé­szen egyező; nem tartja fölöslegesnek az eddigi kísér­letek eredményét, melyek a t. igazgatóság ez iránybani működésében némi tájékozást nyújthatnak, — közleni. Ez eredménynek — az évi termelési kimutatások alapján leendő összeállítására s a megkereső igazgató­sággal jelen határozat kíséretében leendő közlésére Si­mon Endre elnöklete alatt Szabó Dávid és Winkler Jó­zsef v. tagok, Nyíri Ferencz mintagazdászat vezető föl­kéretnek. Egyszersmind az évi kísérletek eredményének köl­csönös közlése a debreczeni országos gazdászati és er­dészeti tanintézet igazgatóságánál fölajánltatni, illetőleg kikéretni határoztatott. Előterjesztett Mandel Lipót egyleti tagnak Írás­beli indítványa egy Nyíregyházán létesítendő gazdasági gépgyár fölállítása tárgyában. lyet nem kötött fel senki, éjfél óráiban, földalatti el­hagyott helyen egy ily alakott mozogni látni, a leg­bátrabb embert is megpróbálná. Gyurovics nem volt oly bátortalan minőnek Sagán gondold, s most sem vesztette el egészen lélekjelenlé­tét. igaz hogy véletlen és meglepő volt rá nézve az egész esemény és egyelőre nem is tudta magát elha­tározni, hogy mit teendő legyen, keresztet vetett ma­gára, mely példát mohón követtek társai, s azután mint­egy magához térvén az első rémületből, minden mit a hulla ellen tehetni vélt annyi volt, hogy tüzet vezény- lett : de emberei az ijedelem miatt alig valának képe­sek reszkető kezeikkel lövésre emelni fegyvereiket, azon­ban nagy nehezen egyik lövés a másik után eldördült s a barlang százszorosán zúgta vissza azokat, a bulla megrendült, távolabb egy éles sikoltás hallatott; de a hulla csak pillanatra rendült meg, lábain állva mara­dott az, s már a más perezbeu éktelen ordítással ro­hant fegyverével a századosnak, ki is már ekkor kato­náival együtt minden bátorságát elveszítvén, hátat for­dítottak s fegyvereiket is elbúriyván eszeveszett futás­ban rohantak ki a barlangból, a bulla mindenütt sar­kukban volt. „Utánnam! — kiáltott halkan hátra felé Sagán, de már ekkor Febronia háta mögött volt-—sietve hasz­náljuk fel az első rémületet, ki utánnuk a szabadba is, mert ha leküzdvén félelmüket vissza találnának térni, bajosabb lenne a szabadulás.“ És úgy történt. A hulla Sagán által hátulról erős kezekkel tartva előre haladott s a barlangból kiérve, midőn a futók közül egy bátra mert tekinteni a hullát Ezen korszerű, s a gazda közönséget kiválóan ér­deklő indítvány közhelyesléssel fogadtatván : kimerítő véleményadás végett egy küldöttségnek kiadatni hatá­roztatott, melynek tagjaiul Winkler József elnöklete alatt Gräti József alelnök, Tóth János, Miklós Ferencz s az indítványt tevő Mandel Lipót egyleti tagok elvá­lasztattak. Elnöklő első alelnök előterjeszti, miszerint a m. k. földmivelési, ipar és kereskedelmi miniszter urnák az összes gazdasági egyletek elnökeihez intézett s gr. De­genfeld Imre egyleti elnök által vele is közlött fölhí­vásában biztos kilátásba helyeztetett egy — a gazda­sági egyletek küldötteiből a fenntisztelt miniszter ur elnöklete alatt alkotandó tanácskozniány összehívása, melynek föladata leend egy oly programúi megállapí­tása, mely mellett a hazai gazdasági egyletek tevékeny­sége a korviszonyok s a fejlődő gazdászati s ipar ér­dekeknek megfelelőleg kifejthető legyen. — Ennélfogva szükségesnek véli, hogy a jelzett tauácskozmányra kül­dendő képviselők elválasztása s az ezek által lehetőleg érvényre emelendő elvek kifejtése tárgyában már most előintézkedés tétessék. Ez előterjesztés örvendetes tudomásul vétetvén, a küldendő képviselők elválasztására s a tauácskozmány- ban érvényesíteni óhajtott elvek körülírására nézve f. hó 27-re N.-Iíállóba egy rendkívüli ig. vál. gyűlés ki­tűz étik. Elnök bemutatja a báró Herényi Zsigmond emlé­kére állítandó szobor bizottságának a f. é. május 2-án N.-Szőllősün tartandó tánczestélyre az egylethez inté­zett meghívását. Szives köszönettel fogadtatik. Nyíri Ferencz gyüjtőivén uj egyleti tagokul be- nratattattak Krämer Ignácz 100 Írttal alapitó tag, Szesz- tay Károly, Appel Sándor, Burger Mihály, Kiár Áron, Glück Dávid, Iílár Dávid, Lichtblau Mór, Engländer Ig­natz, Uray Miklós, Jéger József, Mandl Lipót, Schack Mór, Megyery Gábor és Blau Frigyes rendes tagok. Az uj egyleti tagok örömmel iidvözöltétnek s vég­leges fölvétel végett a legközelebbi közgyűlésnek be­terjesztetnek. — A gyiijtőiv megőrzés s a hiányzó ere­deti aláírások megszerzése tekintetéből egyleti pénztár­noknak kiadatni határoztatik. Jegyzetté : Korányi Miklós egyl. jegyző. LEVELEZÉSEK. Püsp.-Ladány, május hó 1868. Tekintetes Szerkesztőség! Bocsásson meg, hogy körülményeinkről szólva, ismét csak panaszszal lépünk elő! de mentsen ki bennünket a törvény, rend — s igy az igazság mellett tett fölszÓllalásunk. — Mert viszsza- gondolva a tavalyi megyei tisztujitásra, — hinnünk kel­lett — hogy főleg a sok egyeseket igen érdeklő telek­könyvi személyzet, — a mint megnyerni szerencsés lön az alkotmányos jelleget, — ez érdemben fog is mű­ködni! ... de mily csalatkozás! Már éve múlt, pél­dául, hogy beadtuk mi is, minden kellékkel fölszerelt iratainkat a nevezett hivatalhoz, — kérve, — hogy többet ne mondjunk : sürgetve a végzést — an­nál is inkább; mert : személyes körülményeink hirtelen változtával, a legkellemetlenebb zűrzavar állhat elő, a még mindig függőben levő dolog miatt, — de ered­ményhez jutni a világért nem bírunk! — annyira, hogy ha biztosan nem tudnék, (nem hivatalos úton) hogy beadványunk egy év óta, csakugyan ott hever az illető hivatalnál, azt kellendett hinnünk, hogy elvesztek! — de igy, lehetetlen meg nem róni, az alkotmányos mun­kásság fogalmát, ez oly kevéssé érteni akaró egyéne­ket, — kik. igazán csak a „magát fizettetni“ — „húz­ni“ „halasztani“ — jelszavu szomorú korszakot ébresz­tik föl az ember emlékében! sokat árt ez a megye hi­telének, yle még többet egyeseknek! — S mivel magunk között hiúban panaszkodunk, — újólagos, ismételt sürgetéseink pedig — akár falra hányt borsó! — de meg tudomásunkkal a telekkönyvi hivatal — személyzete, csak illető szakmájában kell, hogy dol­gozzék; saját érdekünkben is, legjobb és legsikeresebb módnak találtuk, megyénk öszszes érdekeit leghűebben képviselő közlönyünkben, —• föltenni a kérdést : ha váljon be van-e állítva e fennérintett, égető szükségü hivatal működése V s ha nines, mint nem is lehet, — váljon mi érdekben, s ki részére dolgozik e hivatal ? — épen sarkában látván, kevésbe múlt hogy fel nem bu­kott, de erejét összeszedvén, rémitő ordítással figyel­meztette társait s azok nem mervén többé visszatekin­teni úgy elrohantak, hogy Varsóig meg sem állottak. „Hab, bab, bab! — hangzott utánnok a Sagán gúnyos hahotája ez ugyan felségesen sikerült! No Makrin pajtás, te ki oly hide voltál életedben, nem hit­ted volna, hogy halálod után kergesd meg pajtásidat! Hanem most rejtsük el őt, mindegy akárhová, csak a barlangban ne legyen; különben jól tudom, hogy Gyu­rovics uram nem jön őt többé keresni; takarjuk jó mé­lyen a hó alá, mig az el nem olvad meg nem találja senki sem. Akkor pedig ki tudja hol leszünk. Gyurovics uram most már még jobban ismerlek téged is! Ezután mindketten hozzá láttak a hulla eltakarí­tásához; katona öltönyét lefejtették róla, betakarták mélyen a hó alá; attól legkevésbé sem lehetett tartani, hogy valaki fölismerje, arcza annyira el volt éktelenitve a kapott lövésektől. A temetés elvégeztóvel Sagán és Febronia, más úton mint merre jöttek, sietve visszatértek Varsóba. Ki volt ébren e rémes éjszakán, hogy az álom tündéreket be nem bocsátották lehullni rajok álom­képeket ? A bűn hogy gyilkoljon és Isten hogy őrködjék az ártatlan felett! . . . (Folytatása következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents