Nyír, 1868 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1868-03-28 / 13. szám
II. évfolyam. 13. szám. Szombat, marczius 28. 1868. Szerkesztői és kiadó iroda: NYÍREGYHÁZÁN, Széna-tér 121. sz. alatti házban. Bérmentetlen levelek el nem fogadtatnak. Nyílt tér alatt 30 kr. bélyegdijon kívül minden háromszor hasábzott garmond-sorórt 23 kr. fizetendő. SZABOLCSMEGYEI KÖZLÖNY. Előfizetési díj : A kiadó-hivatalban egész évre ... 5 ír. 50 kr. Házhoz hordva vagy postán küldve . 6 „ Félévre ........................................................8 „ Évnegyedre ..............................................1 „ 50 kr. H irdetések dija : minden öthasábos petit-sor egyszeri igtatásánál 5 kr., többszörinél 4 kr. Bélyegdij 30 kr. Vegyes tartalmú hetilap. — Megjelenik minden szombaton este. Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad : Haasenstein és Vogder Bécsijén, Hamburgban, Berlinben, M.-Frankfurtban, Baselben és Lipcsében. — Pesten : Zeisler M. Előfizetési felhívás „NYÍR“ 1868. évi folyamára. Mindazok, kik e lap fennállását óhajtják, felkéretnek azt anyagilag és szellemileg pártolni, mert csak úgy felelhet meg feladatának, ha mindkettőben részesül. Előfizethetni Nagy-Káliéban Láng Mór-, Kis-Várdán Ga- ramy Miklós-, Nyir-Bátorban Schnell ésTársa-, Tokajban Kántor Vilmos, Ujfejértón Pozsgay Vincze tudakozó intézeti ügynök uraknál, úgyszintén minden posta-hivatalnál és Nyíregyházán a kiadó-hivatalban, szénatér, 121 sz. a. házban. EUöfizetéBi föltételein : April—deczemb........................4 fit 50 kr. Aprils—szeptemb......................B ,, — ,, A pril—junius.........................1 „ 50 „ Ú jévtől kezdve még néhány teljes számú példánynyal szolgálhatunk. 1 . A hátra levő előfizetési pénzt posta fordultával beküldeni kérjük. Hallgassuk a felolvasásokat! Hogy Nyíregyháza nemcsak naponkint fejlődő ipara, emelkedő kereskedelme s különösen terjedelmes gazdászata által középpontja a megyének és vidékének, de szellemi téren is oda törekszik emelkedni, hogy a közművelődés minden eszközeit felhasználva — a kor kívánalmainak színvonalára emel- kedhessék : legnagyobb bizonyságai ennek azon felolvasások, melyek most már mind a casino, mind a polgári olvasó-egylet helyiségeiben nemes versenyzésben tartatnak, és a verseny nemes azért, mert a versenyzők minden politikai tekintetek mellőzésével osztják a szellem kincseit, a mennyiben a felolvasók mindkét helyiségben csaknem ugyanazok. Mig dr. Emericzy Géza a casinoban „a csillagászat köréből“ tart tudományos felolvasást s hallgatóit meghordozza a felettük elterülő kék űrben : a polgári olvasó-egyletben közelebb múlt vasárnapon az „önsegítségéről értekezett népszerű modorban, 8 különösen az iparos osztályra fordítván figyelmét, meleg szavakban buzditá őket a munkára mint az egyedüli önsegitségre. Úgy jutván tudomásunkra, hogy ez érdekes munka e lapok hasábjain is közöltetni fog : nem terjeszkedünk ki annak bővebb ismertetésére. Dr. Baruch orvos ur pedig mig a casinoban „a szellemi és érzelmi élet anyagi szervezetéről“ értekezett, most a polgári olvasó-körben jövő vasárnap, azaz April 5-én d. u. 4 órakor „a munka befolyásáról az emberi egészségre“ fog felolvasást tartani. A t. közönség tömeges megjelenését már csak azért is bátorkodunk kérni, mivel mig egy részről a megjelenők lelki élvezetben részesülnek; másrészről Szerk. pl, bm. h, közreműködnek az egylet könyvtára megalapításában, a mennyiben e felolvasások jövedelme e nemes czélra fordittatik. A nevelés c I e síi e i. Vázolva dr. Sziklássy-tól. (Folytatás.) Már az ókor nevelési történelmében igazolva találjuk azon általam megczáfolbatlannak tekintett alap- feltételét a nevelés sikerdús mivoltának, hogy előbb : „jó anyákat neveljünk“, minthogy tudjuk, hogy az anyák befolyása kiszámithatlan, azoknak emlőin és szivén ne- vekedvén fel az egész emberiség, — mert nemcsak a vér és természeti képesség, hanem a szellemi inger, sőt még az érzelmek is átszálnak az anyáról a gyermekre éppen azon időben, a mely talán egész életére befolyással birand, ■— mert miként a szeretet, úgy a bölcsesség csirái is, mint erős talapzata a nevelésnek — egyesülnek az anyai érzelemben s az anyának viselési modorában gyermeke iránt. Ugyan ki is hathatna hefolyásosabban s nyomatékosabban a gyermekre? mint az anya! kivel oly közeli és benső viszonyban vau, kinek képmása. Ha az anyai szív szilaj s romboló szenvedélyek tanyája, úgy a gyermek is csakhamar félreismerhetlen gyorsasággal tün- tetendi fel a beszivott tulajdonokat — mig ellenben, ha az anya gyöngéd tiszta és nemeskeblü, kedélyes s vidám, és lelke fel tud az istenséghez emelkedni, akkor győzelme fényes, mert gyermeke lelki magasztosságán, szeretetreméltóságán, vidor lelki állapotán bizton fog örülhetni; miből is mintegy következtetés gyanánt vehető, hogy : „a milyen az anya, olyan lesz a gyermek is“, a mi pedig oly véghetlen fontosságú, ha kellően méltányoltunk, miszerint minden anyának csaknem rettegnie kell a felelőség “.erbe előtt, hogy ö anya, képző mesternő és nevelőnéje egy eszes lénynek. Kimutatván az anya fő és terhes szerepét a nevelésben s bebizonyítván, miszerint a nőnem neveltetésére szükséges valamint az államnak, úgy az egyes családoknak is főgondjuknak lenni, —• átmegyek az első és második életkor nevelésének általános alapszabályaihoz. Minthogy a nevelés nem alkotólag, hanem csak is azt, a mi az ember eredeti természetében rejlik, fejlesztve, erősitve s irányozva hathat, azért nem is lehet más czélja, mint az emberben az emberit, vagyis annak minden egyes erejét oly tökéletesen a mint lehet ösz- hangzólag kiképezni, az önérzetet gyöngéd szívélyességgel felébreszteni, s a nemtelen önzés kitörését meggátolni; mert p. ha az önfejű gyermek szeszélyének korán gátat nem vetünk, a tunyákat nem ösztönözzük, a szihijokat nem zabolázzuk, úgy legyőzhetlen akadályok gördülnek a nevelés elé,, s a gyermeknél oly kedély kicsapongások és szeszélyesség iépnek fel, melyek vagy igen nehezitendik a nevelést, vagy pedig erőszakos esz- közökhez vezetendnek. Miért is, minél ifjabb a gyermek, annál inkább szükséges az érzelemre, s minél idősb, annál szükségesebb az értelemre hatni, úgy azonban, hogy egyik oldalról sem hanyagoltassék el, hanem összesítve az érzelmet az értelemmel vezéreltessék a természeti bölcsesség és eszélyességhez, mert a mit a gyermek a korábbi időben csak érzett, azt később gondolni s megítélni is fogja tudni. Azért állították már a régiek, hogy a nevelésnek a 3-ikj vagy legfeljebb a 4-ik évig be kell fejeztetnie, mivel ugyan nem akarhattak mást mondani, mint azt, hogy a gyermekben az emberi lét alapjának ebben a korban meg kell vettetnie értelmi akaratának a szülők s nevelőkének alárendeltetnie, és rendszerű megszokta- tásának szokássá válnia. Ez időszak elteltével ugyanis kilép a gyónnék ártatlansága édenéböl önsegélyezése, és szabadabb mozgásában előhalad, mi által számos hajlamok fejlődnek ki, melyek a vétkek és hibák csiráját hordják magokban s igen nehezen lesznek legyőzhetek, ha az alap rósz volt. E nézetekből folyik tehát a nevelés első és főszabálya : gondoskodni kellő s élénkítő elfoglaltatásáról a gyermeknek, mi által testi és lelki ereje egy irányban képoztessók, hogy nyájas arczoktól s kedélyes társalgástól kömyeztessék és bizonyos napi rendhez szoktat- tassék. Ez íeend értelmi és erkölcsi léteiére határozott befolyással. Mig ellenben az idő szelleme s az uralkodó társalgás tévelyes tónusának való gyáva alárendelése a mételyes divat és szokásokhozi ragaszkodás ott is, hol az ész és érzelem azok ellen nyilatkoznak a nevelésben megbocsáthatlan, sőt káros is. De más részről önkénynek sem szabad a nevelés- bei} uralkodni, mert az elfojtja a legnemesebb érzelmeket, elvonja a bizalmat és szeretetet, s teremt elzárkózott és mogorva lényt. Engedjünk a nevelendő csemetének szabad cselekvési tért, hogy erejét s önállóságát minél bátrabban s leplezetlenebb ül gyakorolhassa, még játékrendiiket sem zavarjuk, kivált ha az életrevalósággal s vidámsággal fűszerezett, mert tudjuk, hogy a gyermekek által önállólag választott játék, p. o. fiúnál ló helyett egy veszsző, leánykánál egy magakészitette báb becsesebb a művészet legszebb remekénél is. Csak közvetve vegyüljön a nevelés a gyermekjáték rendébe, a mennyiben annak ahoz kellő és bő anyagot nyújt, majd czélszerii elbeszélések, majd mulattató képcsopor- tozatok mutogatása által. Ennélfogva nem lehet tagadnunk, miszerint a gyermek minden időbeli kellő foglalkozását feltalálni, a nevelés fő s legnehezebb feladata. Mert mig oly testi s lelki munkával foglalkoztatjuk, mely erejét túl nem haladja, bizonyosak lehetünk benne, hogy a rósz iránt még kisértetbe sem jön, sőt még a már benne megfo- gamzott csábinger is megszűnt reá vonzerővel bírni, mihelyest tevékenysége az értelem és erkölcsiség korlátái közzé szorítva, bizonyos határozott irány felé vezettetik. Csak a terhes s ildomuélküli munka fogna ellenkezőleg hatni 1 Miért is igyekezzünk oly kedvencz foglalatosságot szerezni a gyermeknek, mely egész testi s lelki valóját eltölti s minden mellékes gondolatját igénybe veszi — igyekezzünk szivemelő kedélyt felhangoló s lelket nemesitő gyűjteményekkel, valamint testi érzékeiket, úgy érzelmüket is lefoglalni. Mert miként az evés és ivás képezi a gyermeki kor prózai életét, úgy a játékok teszik annak költőisé- gét; ezek nélkül a nevelendő gyermek holt gépezet. Ki akarná azért kétségbe vonni? hogy a játék rendezése a gyermekre nézve kivált a gyengébb korban fontosabb minden mesterséges beavatkozásnál és tanításnál! érzelme, kedélye és cselekvési hajlama az által mintegy éltető tápot nyervén, a kitűzött czélfelé annál könnyebben lévén vezethető. És mindezeket a nyájasságnak s vidorságnak azon átható s vonzó nemével kell eszközölni, mely képes legyen a gyermekben oly lelki mozgalmat előidézni, melyet nevetésnek nevezünk; melyről már a régiek is azt álliták, hogy az valóságos Isten adománya az emberiségre nézve, a mennyiben jó vért teremt; és valóban úgy van! mert a nevetés örömérzése egy balzsam az életben s egyedüli kinyomata az emberi fenségnek. Óvakodjék azért minden nevelő a nevetés örömérzését elfojtani akarni, mert annak hiánya következése lenne a gyermek megzavart lelki állapotának s kútforrása sok balesélyeknek. Az eddig vázolt alapeszmék minden tekintet nélkül a nemre kell, hogy irányadásul szolgáljanak a nevelésnél, annál is inkább, mivel az első és második életkor semmi mesterkélést nem tűi-, s nem engedi, hogy a nevelendő kisded értelme és érzelme a bele lehelt természeti ösztöntől elerőszakoltassék. . Csakis a harmadik életkorban — illetőleg a 6-ik— 7-ik évben merül fel a nevelés különségének szüksége. Itt tűnik már korán fel a mostani időszak félreismerhetlen hibája, mely minden káros következményei mellett is alig ismertetik fel. Ugyanis ezelőtt a nevelendő leányka talán igen is szűk házi körre szorittatott, mig jelenben a sokoldalú képzettség tömkelegébe jutva már a 7—8 éves leányka is mindenkitől észrevétetni s ki- tüntettetni, a 13—14éves pedig már az élet színpadán szerepelni, s a nöiség hízelgő igényeit is érvényesitni törekszik. A mi pedig biztos mérge a női szívnek s mételye a családi életnek! Tanügyi mozgalom. Nagy-Kalló, márt. 23. Nem hiszünk e megyében oly honpolgárt, ki a közoktatás fejlődésének fontosságát s horderejűt át ne érezze, s annak bárhol lendületét örömmel ne üdvözölje. —• E meggyőződéssel — a megye lakosait közvetlenül érdeklöleg, a szabolcsinegyei takarék-pénztár- egylet kezdeményezte aláírási felhívásra *) egy megyei reáliskolának N.-Kállóban alapítására, — mely az egylet minden részvényes tagjának, a megye minden községének s bizottmányt tagjainak, pártolás megnyerésére szétküldetni hutároztntott —- s melynek szétküldése már folyamatban van. A felhívás szövege rövid kivonatban következő : „Aláírási iv Szabolcsmegyében alapítandó Reál-iskolára. Szabolcsmégye takarék-pénztári egylete, f. 1868. január 23-án tartott közgyűléséből, az 1887. évi üzleti eredmény azon részét, ine!yet alapszabályszerüleg már eleve közczélokra határozott __ e gészben egy Nagykállóban felállítandó megyei Ifcuál*) Szívesen közöltük volna az aláírási felhívást egész teiiodidiné bon, de helyszűke miatt nem tehettük. Szerk
