Nyír, 1868 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1868-03-07 / 10. szám

különben is azt reményivel), hogy még késő ősszel is, s aztán ismét jókor tavaszszal ki­lehet majd hajtani. Hol a juhtenyésztőket és Uradalmi tiszt­viselőket ily szellem lelkesíti, ott természete­sen minden juhnyavalyák és betegségek, va­lamint azoknak okaik és gyógyítás módjok feletti oktatások, sőt a nemesitési vágy is bár mi tekintetben csak hasztalan fáradság. Pogonyi Károly. A városi képviseleti gyülésteremből. A f. hó 28-án folytatólag tartott képviseleti gyűlés alig tartathatott meg, mert a törvényes szám, csak több negyedórái várakozás után került ki. Másfél száz kép­viselő közt harminoz, ügygyel-bajjal jön össze téli hónapban! Még megérjük, hogy majd a nyári hó­napokban csupán a tisztviselők közt kell keresnünk — az autonómiát! A gyűlés, több rendbeli magán-kérvény tárgyalá­sával nyílt meg: közérdek nem volt általok érintve, s legfeljebb azt említjük meg, hogy özv. Markó Józseíné, a városnál levő két rendbeli tőkéjét — mintegy 2000 forint — felmoudá. Olvastatott ezután a in. királyi debreczeni pénz­ügyi felügyelőség azon panaszos levele, mely szerint vá­rosi kapitány, egy pénzügyőr felkérése ellenére, a do- hánycsempószet és jövedéki kihágás sürgős és alapos gyanújából eszkózlendö házkutatásoknál a szükséges és előirt törvényes biztosság kirendelését megtagadta és oda nyilatkozott, hogy e tárgyban csak akkor teendi meg a szükséges intézkedést, ha eleve, másbelileg arról éitesittetik : hogy ki ellen és mi okból intéztetik a házmotozás? Miután pedig, az említett megkeresvén)' értelmében, az egyedárusági rendszabály a törvényho­zás által szentesítést nyert, és ennek következtében a m. kir. belügyminiszteri körlevelek utján az összes tör­vényhatóságok és testületek utasittattak, hogy az ország ezen jövedelmi ágát illető rendszabályok keresztül vitele és alkalmazásánál az illető pénzügyi közegeknek segéd­kezet nyújtsanak, sürgeti, hogy a pénzügyőri közegek ily értelembem megkeresvényeire intézkedés tétessék annyival inkább, mivel a fennálló rendszabályok értel­mében a házkutatásoknak titokban és minden tüntetés nélkül kelletvén történni, a névszerinti bejelentés szük­sége fenn nem forog. Határoztatott, hogy a pénzügyőri hatóságok ilyes megkereséseinek egyelőre elég tétessék. Felvétetett ezután N.-Iíálló, Nyir-Bátor, Ó-Fehértó, Gyulaj stb. községeknek Szabolcsinegye bizottságához az iránt beadott kérvénye, hogy a Nyircgyliáza-N.-Ká- rolyi vasútvonal pártolólag terjesztessék fel a m. kir. közlekedési minisztériumhoz; mely kérvény, ugyanebből a czélból adatott be a városi képviseleti gyűléshez is. Határoztatott, hogy miután a Nyíregyháza-Ungvári ló- vonatu vasút immár tervezetben van, annak eldőléseig ezen ujabbi irányzathoz járulást a város függőben tartja. Kralovánszky László, mint a szegény iskolás gyer­mekek felruházására alakult műkedvelő társulat elnöke, a bárom szini-előadás jövedelméről s hovaforditásárói jelentést tett, mely elismerőleg tudomásul vétetett s le­véltárba tétetni rendeltetett. A f. hó 5-én tartott gyűlés alkalmával Pest város közönségének a magyar honvédelmi minisztériumnak Tjogaiba leendő behelyezése, illetőleg a hadsereg és honvédelemnek törvényhozás utjáui rendezése iránt a magyar .országgyűlés képvisolőházához intézett felter­jesztése“ melegen pótoltatott. Ezen felterjesztésre, a mint a hírlapokból tudva van, a pest-budai cs. kir. vá­rosi és várparancsnokságnak a pesti városi főkapitány­hoz küldött levele adott okot. A helybeli kir. adóhivatal executióval fenyegeti a várost. Adóhátránya 36,985 írtra rúg. A városi lakosság adójának befizetésére szokott módon felhívandó lészen. Felolvastatott ezután Szabolcsmegye közönségének azon határozata, mely szerint „meggyőződvén a megye közönsége, úgy az összes ipar terén, mint különösen egyik főágánál, a húsmérési üzletnél kifejtendő szabad verseny jótékonyságáról, s csakis annak életbelépteté­sétől feltételezvén a termelő s fogyasztó közönség ér­dekeinek öszhangba hozatalát, f. é. 2-ik sz. b. határo­zatával érvényben hagyván a fiatal baroinhús mérésére szolgáló szurószékekre vonatkozottan fennálló rendsza­bályzatot, a búsárszabályozása körül eddig gyakorolt jogát felfüggesztette, s ez által a búsmérést szabad- iparüzleti ággá emelte.“ Ezentúl tehát, az illető ható­sághoz teendő bejelentés után, mindenki, szabad tet­szése szerint meghatározott áron mérhet búst, A folya­modók pénzbeli biztosíték adásra köteleztetnek. Tárgyaltatott t, Paláuszky-Csapó Ida kérvénye, magán-nönevelö intézetének kózsegélyzése iránt. A vá­ros meggyőződve azon fontos érvek ereje által, melyek egy, korunk műveltségének megfelelő tanrend szerint szervezett nőnevelde fennállását szükségesnek tüntetik fel; beismerve azt, hogy nálunk ily szervezetű magán- nőuovelő-intézetet köztámogatás nélkül fenntartani le­hetetlen, a közsegélyezós elvét kimondá, s a segélyezés mennyisége s több ily a kérvénynyel legszorosb össze­köttetésben álló kérdések iránti javaslattételt egy kül­döttségre bízta, melynek különös feladatává tétetett azon pénzforrások kijelölése is, melyeket a kért és ok- adatolt segélyezésre lehetne fordítani. A mai közgyűlés alkalmával több oldalról felme­rült pártolás után nem kétkedünk, hogy e jeles intézet a megérdemlett segélyezést el fogja nyerni. Országgyűlési joggyakornokul Kovács Mihály jog­végzett lett megválasztva. VEGYES HÍREK. x.y. z. (Akadémiai felolvasás.) A múlt vasárnapon tartott felolvasásra aránylag kevés hallgatóság sereglett eSyke, bár a felolvasás czime és a felolvasó neve épen nem keveset ígértek A mit Ígértek, azt meg is tartot­ták : hallottunk mindenfélét, hallottunk nagyokat, szé­peket, de mindenekelőtt hallottunk igen-igen sokat; csak attól tartunk, hogy nagyon is sok volt. Mert ha igen sokat hall az ember egyszerre, akkor keveset vagy épen semmit sem tart meg. ügy vagyok én is most : alig tudnám megmondani, mit tanultam a két óránál tovább tartott felolvasásból. Pedig arra tisztán emlékszem, hogy mindenféle újakat, sohasem hallottakat hallottam. Ez újak közöl egy maradt csak tisztán emlékezetemben : az — felolvasó ur azon állítása, hogy földünk belsejének a melege a — napsugaraktól származik. Ez, ha állana is, nem fogadhatnék el kielégítő magyarázatnak, mert me­gint azt kérdeznék : de hát bonnét származik a napsu­garak melege? — Különben a nap-, azaz fénysugárnak nincs is melege. A fénysugár csak világit, de nem me­legít. Hanem a fénysugárral együtt melegség) sugarak járnak, azoknak van melegítési erejök; de hatásuk a legpontosabb kísérletek és vizsgálódások szerint néhány ölnyi mélységnél beljebb sohasem terjed. Nem, nem a naptól, egész máshonnan veszi a föld belső melegét. — Általános törvény, hogy minden test, ha kisebb térfo­gatra szorittatik, meleget fejleszt. így a sajtolt pénzda­rab felmelegszik. Földünk valamikor üstökös állapotban volt s milliószor nagyobb tért foglalt el; de a nehéz­kedés összesűritette, s ezen összesűrűsödés eredménye az lett, hogy izzó állapotba jött. A kérge később kihűlt, de a belseje még most is izzó. x.y.z. Jövő vasárnap azaz mart. 15-én Bánhegyi István fog értekezni a helybeli Kaszinó termében : „A szénsavról“. A főbb tárgyak, melyek e czim alatt előfordulandnak, a következők lesznek : 1) a szénsav keletkezése (égés, rothadás által) mutatványok- s kísér­letekkel; 2) a szénsav készítésének s előállításának mód­jai, szinte kísérletekkel kimutatva; 3) szénsav a savanyú vízben, borforrásnál; 4) kenyérsütés uj neme dagasztás nélkül, szinte mutatványuyal; 5) a szénsav mint mérges gáz, állatokon megmutatva; 6) szénsav az emberek és állatok lélekzése által. E gyakorlati és igen érdekesnek Ígérkező felolvasásra különösen felhívjuk a t. ez. közön­ség becses figyelmét. — (Beküldetett.) A nőegylet évi számadásait be­zárván, mart. hó 5-én tartó meg számadásainak vizsgá­latát. Az 1866—7-ik évi számadások a legnagyobb pon­tossággal kezelve és összeállítva tanúskodnak afelől, hogy az egylet pénztárnoknője teljesen birtokában van a pénztári kezelés módozatainak; pontossága- és keze­lésének bonyolulatlan világos tisztaságáért a számvizs­gáló bizottmány teljes elismerését már kifejezte ugyan, hanem azt hiszszük, hogy az egylet is hasonértelemben fog eljárni. — A pénztári kezelés eredménye volt az 1806—7-ik évben 1) bevételekből 2267 fr. 48 ka, 2) kia­dásokban 2241 fr. 44 kr., pénztári maradvány 25 fr. 99 kr. — A kiadások között lévén azonban a takarékpénz­tárban elhelyezett 1358 fr. 24 kr. tőke is, — ezt kész­pénz gyanánt véve — az egylet pénzbeli vagyona ez idő szerint 1384 fr. 23 krt teszen; az árvakázi felszerelést vagyis a leltári vagyont — mely szinte vagy 400 fr. ér­téket képvisel — ide nem értve. — Megvizsgáltatván ezúttal a szertárnoknő kezelése alatt álló leltár, ebből szinte azon meggyőződést merité a bizottmány, miszerint a pontosság- és kezelésben, a szertárnoknő hivatottsá- gának tanujele, az árvaház ellátása, a mely pedig ter­hes és bonyolult feladata — s az e körüli pontosságért a bizottmány a szertárnoknőnek is kifejezte nyilvános elismerését, miglen ezt az egylet testületileg is megtenné. — Különben az egylet évi működéséről külön nyomtat­vány fogván megjelenni, ebből a t. ez. közönség bővebb felvilágosítást fog nyerhetni. — A nőegyleti számvizsgáló bizottmány. — (Beküldetett.) Á1 d o r Imre ismert jeles Írónk előfizetési felhívást bocsátott ki „Kossuth Lajos élete és pályája“ czimmel. 18—20 nagy harminczkéthasábos ivre terjedő s legalább 20 képpel ékített életrajzra, E mű a nagy férfin életét és pályáját bárom részben tárgya- landja, u. m. Forradalom előtt; Forradalom alatt; For­radalom után. Úgy hiszszük, hogy egy ily mű ajánlásra nem szorul. Elég legyen a szerzővel annyit mondanunk, hogy az „állandó öntudatos tiszteletnek csak az ismeret lehet alapja.“ Ugyanazért e mű által egy nagy s rég érzett hiány lesz betöltve, s' már csak azért is nagybecsű leend, mert nagy hazánkfiának öröm és búban, rózsák és tövisekben egyaránt gazdag pályá­jának története, egyúttal a magyar történet legszebb fejezetét képezendi. Előfizetési ár csak 2 fr., diszkiadás 5 fr. Az előfizetési pénzek april 10-ig Heckenast Gusz­távhoz (Egyetem-utcza 4-ik sz. a.) küldendők. — (Beküldetett,) Szokoly Viktor lelkes és föl­emelő szavak kíséretében intéz előfizetési felhívást az általa szerkesztendő „Honvéd-Album“-ra. Az előfizetési pénzek tiz száztóliját a lelkes szerkesztő egy majdan Pesten felállítandó „szabadságharcz szoborra“ ajánlotta fel, mely szobrot, mig az létesülhetne, ezen „Honvéd-Album“ által kivan helyettesíteni. A nemes czél felkarolása érdekében szabadjon a lelkes felhívás nehány sorát ide igtatuunk. „Két évtized folyt le a ré­szünkről egyenetlen, de részünkre még sem dicstelen tusa megkezdése óta. Hősök ezrei nyugszanak vérükkel áztatott hantok alatt, a nemzet szabadsága diadalának bitét vivén magukkal; a bon határain kívül, kínos szám- kivittetésben, de a szent ügy jövőjéért kétségbe még som esve — számosán porladoztak el; aggokká váltak azóta tetterös férfiak, férfiakká gyermekek; ezrenként köztünk a fényes múltú hősök romjai, kik „izzadásuk dijában . . . nyomorért csak uj nyomort cserélnek,“ — a kiknek számára „Nincsen lap a történet könyvében, a hol nevök följegyezve lenne.“ És kiknek homlokára nyert csaták babérja hajlott, azok fejét most bosszú idők deres koszorúja födi. Hogyne élne hát köztünk szabadságharczunk és bőseinek áldott emléke; él ez sziveinkben, él érzelmeink és tetteinkben. Hanem e ke­gyeletnek nngvobbszerü, monumentális emlékben még nem adtunk kifejezést! Hunyady László s a „harmincz nemes“ vérpadja bolyén Henczi szobra áll; Gyulafehér­várit másik szobor hirdeti egy osztrák vezér nevét; Zágráb terén a bán lovag-szobra büszkélkedik, s a di­csőséget nem aratott osztrák-porosz háború áldozatai­nak sírjait, Cseh- és Morvaország csatatéréin, köemlé- kek jelölik. Nem szemrekáuyásképeu mondjuk ezt. Ha­nem mondjuk azért : mert a mi dicső harczunk dicső hőseinek sírjait már ellepte a hosszú idők moha, s em­lék nincs fölöttük 1 Minden magyar érzi, hogy a nagy eszmékért küzdött karcz emlékét az ország szivében, Pesten, a nemzethez méltó nagyszerű emlékkel kellene megörökíteni; s e gondolat megpendült már törvényho­zóink nem egyikének agyában is, de annyi szenvedés, oly kimerülés és annyi nyomor után a kegyelet áldo­zatát most még adó alakjában a népre róni nem lehet, így nyilatkozott nemrég azon nagy történészünk is, ki „Magyarország függetleuségi barczának“ megírásával a nagy emlék alapkövét már régebben tette le. A nemzet jobb napjai elérkeztéig is teszünk tehát, a mit tehetünk, s a kegyeletes nemzeti megemlékezésnek adózunk, mi­dőn a „Honvéd-Album“ által szabadságharezunknak s hőseinek művészi kivitelű, s irodalmikig monumentális emléket óhajtunk állítani. Hogy ez emlék-album méltó legyen a czélboz, igyekeztünk hazánk legjobb írói és művészi erőit a közremunkálásra megnyerni. — A nagy ivrét (folio) alakú „Honvéd-Album nyomdai s művészeti kivitelére nézve is a legpompásabb kiállításban fog meg­jelenni, melynek egy-egy példányát 20—30 írtra kel­lene szabnunk, ha nem számítanánk biztosan a tömeges pártolásra. így azonban ez emlékmű árát oly csekélyre tettük, hogy azt a nagy közönség is áldozat nélkül megszerezhesse. A „Honvéd-Album“ kétféle kiállításban jelenik meg : díszes, czimképes borítékban és aztán diszkötósben, aranynyomással, külön tokba csomagolva. Előfizetési föltételek : Egy példány: diszes czimképes borítékban 5 frt; diszkötésben, aranymetszés s nyomás­sal, tokban 8 frt. Hogy az előfizetést könnyitsük, oly módon is nyitunk előfizetést a „Honvéd-album“-ra, hogy most csak minden példány előfizetésének fele, t. i. 2 frt 50 kr. illetőleg 4 frt, de ennyi okvetlen, küldessék be, s a másik fele akkor fizettessék, midőn az illető pél­dányokat postai utánvét mellett megküldjük a t. előfi­zetőnek, T. gyűjtőinknek minden 10 példány után egy tiszteletpéldánynyal kedveskedünk s 20 egyszerű pél­dány után egy diszkötésü példánynyal. Figyelmeztetjük őket azonban, hogy a beküldendő előfizetők neveit má­solatban maguknál megtartsák, hogy igy a példányokat annak idejében szétoszthassák. Az előfizetési pénzeket f. évi ápril közepéig kérjük beküldeni, azontúl a bolti ár lép érvénybe, mely tetemesen nagyobb lesz. A mű f. é. júniusig megjelenik. Emich Gusztáv, a „Honvéd- Album“ kiadója. (Pest, Barátok tere, 7.sz.)“ Meghívás. — A „Szabolcsmegyei Honvéd-Egylet“ folyó mart. hó 14-én, délelőtti órákban, Nyíregyházán a városház nagytermében, igen fontos ügyek elintézése vé­gett, rendkívüli közgyűlést fog tartani, melyre az egy­let tagjai meghivatnak, Szabó Ábrahám, egyl.jegyző. Szerény válasz. A „Nyir“ f é. 7-ik számában a Palánszky-Csapó Ida-féle nőnevelő intézet vizsgájáról szóló czikknek ne­hány sorára, mintegy fölhíva érezzük magunkat, egy szerény megjegyzést tenni s igénytelen véleményünket kimondani. A nevezett czikk ugyanis, midőn igen melegen, és azt hiszszük, méltányosan is, ajánlaná az említett inté­zetet, mint helyes iránya s belszerkezete miatt czélsze- rűt és jelest, a t. közönségnek, — egyszersmind figyel­mezteti, miszerint eddigelé itt helyben czélszerű nőnevelő intézet nem létezvén, a helybeli leányok nem eléggé mű­veltek, vagyis szellemileg nem eléggé képzettek, vilá­got látott ifjaink igényeinek megfelelhetni; miért is ifjaink kénytelenek más, vagy a tizedik megyében ke­resni magukhoz illő művelt hölgyeket. Meglehet! hanem a sorok Írója ugylátszik feledte azt, miszerint épen azért, mivel itt helyben czélszerű és kielégítő nővevelő intézet nem létezett, a gondos szü­lők kénytelenek valónak leányaikat máshova, távol vidé­kekre növeldébe küldeni; és igy abból az következik: hogy nem eléggé művelt leányaink, hasonló vagy talán épen ugyanegy növeldében képeztettek ama más vagy a tizedilc megyebeli műveltebbnek állított hölgyekkel. Váljon mi lehet tehát oka, hogy leányaink ugyan­egy növeldében növekedvén s ugyanegy kiképzésben ré­szesülvén más vidékek leányaival, mégis — a nevezett czikk Írója szerint — szellemileg annyira bátra vannak? Talán ama tizedik vagy más megye levegője tévé szel­lemüket fogékonyabbá, értelmesebbé, a szép és nemes iránt? vagy talán az ottani viz vagy időjárás okozza ezt? avagy talán fogékony szelleműket még inkább fej­lesztik az értelmiségben velők egyenfokú, ottani szellem­dús társaságok? Ez is igaz lehet; hanem mi azt hiszszük, hogy még egy egészen más ok is az, mely más vidékek leányainak fölöttünk előnyt kölcsönöz : egy talizmán, melylyel váro­sunk leányai közöl csak kevesen, de többnyire nem bír­nak; egy oly talizmán, mely a rútat széppé, a zordat kedvessé, a tudatlant, együgyűt műveltté, szellemdússá varázsolja. Ezen talizmán megfejtését a t. közönségre bízzuk; s azt hiszszük, bog)’ e talány könnyebben meg­oldható, mint Columbus tojásának hegyére állítása, fő­leg ha a világban körültekintünk, mert majd mindenütt föltaláljuk eme varázs-talizmánt, mint a jelenkori cse- lekvények vezérszellemét. Igen természetes, sőt helyes, hogy' világot látott ifjaink több fogékonysággal bírnak a szép, a kedves, a művelt és a szellemdús iránt; s reményeim akarjuk, hogy a fent tisztelt itteni nevelő-intézetből kikerülendő leánykák már bírni is fognak ezen — ifjaink által is igénybe vett nemes tulajdonokkal, de csak ha a szel­lemdús és czélszerű neveltetésen fölül, még ama ta­lányba tett varázs-talizmánnak bírásában is részesítve leendnek a sors által; csakis akkor kívánhatunk szeren­csét a többször tisztelt czélszerű nevelő-intézet sikeré­nek. biztosíthatjuk a leányaik fölött aggódó szülőket s üdvözölhetjük a kérdéses czikk Íróját; mert úgy sejtjük, hogy csak ez lesz azon eset, melyben majdan nem ke-

Next

/
Thumbnails
Contents