Nyír, 1868 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1868-02-22 / 8. szám
zönségnek nagyobb részét, és épen gyermekeken észlel- hetém leginkább fürdőnknek orvosi hatását. Nem vettem fel azonban e számba a kísérő személyzetet s a család azon tagjait, a kik épen csak időtöltésből jöttek intézetünkbe, és ezeket levonván a fennebbi számból, 125 egyén maradt, a kik az orvosi gyógyítás tárgyát képezték. Csak ezekkel fogok e jelentésemben foglalkozni. Lakásukra nézve betegeink következő helyekről jöttek: 4 Pestről; 2 Hevesmegyéből; 2 Bereghből; 6 Zemplénből; 4 Szathmárból; 1 Debreczenből; 9 a Hajdú-kerületből; 1 Erdélyből; a többi Szabolcsmegyének majdnem minden részéből, igen nagy számmal Nyíregyházáról. A 125 egyén közt 66 gyermek, 42 nő s 17 férfi volt. Az egyes betegek által felhasznált fürdőknek számát hitelesen meg nem határozhatom. Ez lévén az első év, melyben a Sóstót orvosilag kezeltem, nem gondoskodhattam még kellő ellenőrködési módokról. Elismerem ugyan, hogy a gyógyhat.ás szabatosabb meghatározásához szükséges volna minden betegről tudni, hány fürdőt használt, de ezt mindegyiknél elérni csaknem lehetetlen volt. A fürdővendégeknek egy jelentékeny része már el volt látva saját orvosának részletekre kiterjedő tanácsával, úgy hogy e részben tökéletesen biztos adatokkal csak azokról szolgálhatok, a kik a fürdő használatánál tanácsomat vették igénybe. Általánosságban csak annyit mondhatok, hogy a 125 egyén közt nyolcz héten át időzött intézetünkben 5; hat hétig 27; öt hétig 6; egy hónapon át 32; három hétig 20; két héten át 17; néhány napig 18 beteg. A kóralakok szerint osztályozván a betegeket, leginkább találjuk a görvély-kórnak (Scrophulose) minden fajait képviselve. Gyermek-vendégeink majdnem kizárólag ily bajok miatt hozattak. Összesen 56 görvély-kóros beteg volt. Ezek között kiváló helyet foglaltak el az izlobok és azoknak maradványai: csontdaganatok, csontfekélyek, zsugorodások s a t. És épen e bajok azok, melyekre a Sóstó hatása tekintetéből különösen felhívom orvostársaim s a tisztelt közönség figyelmét. Tápláljunk bárminő véleményt a fürdőkről, légyen akárminő nézetünk gyógyszereinkről, legyünk akármilyen scepticusok; fürdőnknek rendkívüli hatását a gÖrvélyes bajoknál én részemről minden kétségen felülinek tartom. Azon elméleti kísérleteket, melyeket a Sóstón a fürdő hatásának megmagyarázására tettem, szaklapok utján közölni fogom, nem valók azok ily jelentések szüle keretébe, itt csupán azon gyakorlati eredményt említem, hogy az 56 görvélyes egyén kivétel nélkül mind javulva távozott. Volt ez 56 beteg között nehány , a ki már azelőtt is kezelésem alatt állott, fürdőket használt sikertelenül, s a Sóstón valóban meglepő gyorsasággal javult. Legyen tisztelt olvasóm meggyőződve arról, hogy számításba vettem minden gyógytényezöt, a fris levegőt, az egyszersmind netán alkalmazott belső gyógyszerelést is, és ezeknek levonása után állíthatom : hogy fürdőnk a görvélyes bajoknak egyik leghatalmasabb gyógyszere. Á görvély-kór természetéből folyik, hogy annak teljes gyógyítása hoszszasabb időt vesz igénybe, de megjegyzendőnek tartom : 1-ör. Valamennyi görvély- kóros beteg oly gyorsan javult, mint ez előtt bármely gyógymodornál soha; 2-or. Dicsekedhetem nehány tökéletes gyógycredménynyel, még pedig oly egyéneknél, a kik miveit körökből valók lévén, minden kitelhetőt már megpróbáltak sikertelenül, és fürdőnkből legvirágzóbb egészségben, tökéletesen gyógyulva távoztak. A görvélykóros betegeknek teljes gyógyeredmény elérésére 8—12 heti itt időzés szükségeltetik. Vendégeinknek egy másik része csúzos és köszvé- nyes bajok (Rheumatismus et Gicht) ellen keresett gyógyszert fürdőnkben. Számra nézve 28-an voltak. Legnagyobb része csak igen rövid ideig tartózkodott fürdőnkben, mindazonáltal a 28 közt 25 minden fájdalmától tökéletesen megszabadult. Csak három egyén távozott eredmény nélkül, és ezek is olyanok voltak, a kik csak öt napot töltöttek a Sóstón. Középszámban véve 30—45 napi fűrdőkurát elégségesnek tartok a csúzos bántalmaknál. A görvélyes és csúzos betegeken kívül más bajokban szenvedő sokkal csekélyebb számban volt fürdőnkben, sem hogy azokról szerénytelenség nélkül szólhatnék, két kórnemet kell még azonban kiemelnem : az idegességet és Leucorrhoeát. _ Ügy nevezett ideges beteg, ideges a szó teljes értelmében 5 volt, mind annyi a műveltség elég nagy fokán állott arra nézve, hogy következtetéseiknek hitelt adhassak, és mind annyi határozottan állította, hogy néhány fürdő után sokkal alább szállott idegeik érzékenysége. Igaz ugyan, hogy öt beteg nem elegendő egy gyógyszer megítélésére; utóvégro azonban mégis feltűnő, hogy az öt betegnél a sóstóni több heti tartózkodásuk alatt, pl. egy görcsroham sem mutatkozott, bár három közülök olyan volt, a kik ezelőtt csak kevés napig voltak görcsmentesek. Különben folytatni fogom jövőre e részbeni észleleteimet. Három Loucorrkoeában szenvedő betegem közül kettő tökéletesen meggyógyult harminezöt fürdő után. A Lencorrboea nem volt semminemű mélyebb szervi elváltozással összekötve. Ha ez adatok után a fürdőidényre visszapillantunk, lehetetlen, hogy örömet ne erezzünk. Először is feltűnik a vendégeknek nagy száma a múlt évekhez hasonlítva. Nem tulajdoníthatjuk ezt csupán a politikai viszonyok jobbra fordultának, vagy talán azon körülménynek, hogy az 1866-iki hadjárat, és az akkori kedvezőtlen anyagi viszonyok közönségünknek nagy részét a füi'dölátogatástól vissza tartották, és annak ez évbeni összehalmozasát eredményezték; hanem nagy részt azon gyökeres változásoknak, melyeken fürdőnk ez évben átment. Á sóstói részvény-társulat ugyanis, mely Nyíregyháza városától 24 évre kibórlette a fürdőt, mindjárt az első évben a legszükségesebb beruházásokat megtette. Szaporította a fürdőszobáknak számát. A közönségnek nem kell többé várakozni fürdőkre, 35 fürdő-kád áll rendelkezésére. Az uj fürdőszobák sokkal csinosabbak, czélszerűbbek, mint a régiek voltak, s akkép épit- vék, hogy egy tökéletesen elzárt folyosó az idő viszontagságai iránt érzékenyebb betegeknek menhelyül szolgálhat. Uj lakszoba 17 épült, s a régiekkel együtt 28 családnak adhatunk helyet. Az uj szobák a régiekhez képest valóságos termeket képeznek. A társulat azonban, mi azelőtt még soha sem történt, bútorzatról is gondoskodók, és a közönség méltányos igényeinek a legszabadabbelviiebben felelt meg. Megemlitendőnek tartom, hogy eszközeinknek száma e télen is szaporittatott. A 28 lakszoba már az első évben is élégtelennek mutatkozván, egy egészen uj, egyemeletes svajezi styl- ben épült lakosztály állíttatott fel, mely 16 szobából áll, és a jövő fürdőidény megnyitásánál a közönség használatára átadatik. A szobák világosak, magasak, tágasak és bútorzattal ellátvák. Lesz tehát a legközelebbi fürdőidényben 44 lakszobánk. BEL- ÉS KÜLFÖLDI HÍREK. Berlin, febr. 19. A „Prov. Corr.“ egyik mai számában azt mondja : A porosz kormánynak nincs oka Francziaország barátságos szándékaiban kételkedni a haunoverai ügy további elintézését illetőleg. Ugyan-e tárgyban azonban nem lehet határozottan állítani, váljon Becsben nem követtetett-e el népjogi sérelem. Any- nyi kétségtelen, hogy Ausztria vendégszeretetének folytatása a lmnnoverai király iránt nem mutatna épen Poroszország iránti barátságos állásra. Paris, febr. 19. A mai „Patrie“ megczáfolja ama hirt, hogy Menabrea a tuilleriák kabinetjét azon áská- lódásokra figyelmeztette volna, melyek Rómában a Farnese palotában történnek. Menabrea — úgymond — nagyon jól tudja, hogy Francziaország sohasem szűnt meg II. Ferencz király környezetét reményeiben elbátortalanítani, s hogy a pápai kormánynak is tudtul adta, hogy minden Olaszország elleni vállalatot megakadályozzon. —• A magyar országgyűlést, hir szerint márt. 2-án fogják ismét megnyitni. A magyar országgyűlés alsóházának elnöksége tudatta a horváth tartomáuygytilés elnökségével, hogy a magyar országgyűlés, munkálkodásának megkezdése után, ugyanazon regnicolaris küldöttséget fogja kiküldeni, mely a magyar országgyűlést 1866-ban is képviselte. A hannoveri légiót illetőleg a következőket Írják a „K. Z.“-nak : Berlinből Párisim utasítások küldettek, melyek egyszerűen a légionáriusoknak Francziaország- bóli kiutasítását kívánták. Azonban még mielőtt a párisi porosz nagykövet megbízatását teljesíthette volna, Francziaország önkényt kijelenté, hogy területén egy szervezett légiót sem fog tűrni, s ezért a legénységet a Champagneban szétosztja, a tiszteket pedig egyelőre Bourgesba belebbezi. Habár a berlini követelés inesz- szebbre terjedt, mindazáltal a követség ezen utasításokat félretéve kijelenté, miként I’rancziaországnak eme saját jószántából tett lépésével megelégszik. Mig az orosz félhivatalos lapok egy idő óta a keleti kérdés állapota felől mélyen hallgatnak, — az ó-orosz párt közlönyei — ezek közt leginkább Katkov „Moskovsk. Wiedomósli“-ja —• valóságos műveleti tervet készítenek, melynek, keresztülvitele a keleti keresztényeket előbb-utóbb megszabadítaná a török iga alól. „Mindenekelőtt — mondja a „Moskovsk. Wied.“ — a keleti szlávoknak nem szabad egyes forradalmi kísérletekbe kezdeniük, hanem mindig egyetértőleg kell cselekedniük természetes és legjobb szövetségeseik, az oroszok barátságos tanácsaival. Ha a törökországi szlávok követik ez ujjmutatást, agy megváltásukat a közel jövőben bizonyossággal várhatják.“ Mig az orosz sajtó ily és hasonló utasításokat ad a török uralom alatt álló délszlávokuak, addig a sz.-pétervári kormány katonai iigyuökök által vizsgáltatja a területet, hol Orosz- és Törökország közt a „keleti keresztények megszabadítása“ minden valószínűség szerint „előbb-utóbb“ kivívandó lesz. VEGYES HÍREK. ** E héten különös élénkség uralkodott Nyíregyházán. A honvéd-báli előkészületek, Per ez el Mór tábornok fogadtatása, az ittléte alatti tisztelgések és ban- quettek annyira élénkiték városunkat, hogy az egész hét egy népörömünnepnek mondható, mely a város évkönyveiben nevezetes és emlékezetes helyet fog elfoglalni. Ma d. e. 10 órakor kisértük ki a vasúthoz a derék és közszeretetben álló nagy hazafit. Kisérje őt a Minden- denható szerencsésen övéihez s tartsa őt mindnyájunk örömére családjának és édes hazánknak 1 ** A f. hó 20-án tartott honvéd-bál annyira látogatott volt, hogy jóformán tánczolni sem lehetett. Az estély fényes és kedélyes volt. A háziasszonynak, gróf Kom is — Kállay Ágostonná úrnőnek köszönetét mond a bál-rendezőség, mert kedves modora, szívélyes és vonzó társalgása idézte elő a nökoszorúban a kedélyes mulatóst. A bál jövedelméről jövő számunkban. ** Mint értesülünk, Perczel Mór kedves vendégünk Jármy Menyhért és Meskó Sámuel uraknál látogatást tett és sajnálatát fejezte ki, hogy Nyíregyháza nevezetesebb helyeit és több másokat az idő rövidsége miatt meg nem látogathat. ** Az egyenjogositás örömünnepét ma ülték meg izraelita polgártársaink az imaházban, mint halljuk, a helybeli rabbi által tartott beszéd megható volt. ** A uőegylet részéről következő helyreigazítást kaptunk. A „Nyír“ múlt számában említetteken kivül felülfizettek a bál alkalmával Kralovánszky Lászlóim 2 irtot, Ilaczel Antalné 5 Irtot, tíredig 5 frtot. ** Most midőn e sorok sajtó alatt vannak, gyűl a közönség a uemzetőri bálba, melynek tiszta jövedelme felerészben a református egyház, felerészben az izraelita tanodára szenteltetett — jövő számunkban bővebben szólunk annak lefolyásáról. ** A nyir-bátori izraeliták folyó évi martius 3-án az ottani nagy vendéglő teremében tán ez vigalmat rendeznek, tetszés szerinti belépti dij mellett, a „Sza- bolcsmegyei Honvéd-Egylet“ javára. — N.-Belényesi vásáron f. hó 13-án 4 egyén, kettő csongrádi s kettő szentesi, jelentékeny hamis bankjegyösszeggel jelentek meg ökröket vásárolni és már néhánynak birtokában is voltak, midőn Csizmadia György csendbiztos ur ismeretes erélyességének sikerült a jó atyafiakat elcsípni és okszerű vallatás utján kideríteni : hogy egy egyszerű csongrádi földműves a bankjegy- készitő. („Bihar“) (Beküldetett.) II.-Böszörményen keresztül utazó urak, kik étkezés végett az ottani nagyvendéglöben kissé megállapodni szándékoznának, figyelmeztetnek : hogy egy csésze jó levest, vagy egy részlet jó sültet ne kérjenek; hanem magukat inkább élelmiszerekkel ellátva tova utazzanak; ■—■ mivel V. Sára nevű vendéglősné, ha tőle szokás szerint jó s természetesen nem rósz ételt kérni fognának, főztjeit emészthetlen gorombaságaival fűszerezni szokta. Miként legközelebb e hó 15-én több ottani az asztal körül ülő urak jel; nlétében, azok bizonyára nem nagy gyönyörűségére, magát egy átutazó előkelő úri hölgy irányában — ki ezen szavakkal „jó levest kérek — ha van“, ez okból szűnni nem akaró nyelvessége által kiválólag kitüntette. H.-üoroghon, febr. 17-én 1868. Takács Ede. — Újhelyi Róbert es Sütő József urak a f. hó 23-ra hirdetett felolvasást közbejött körülmények miatt márczius hó 1-jére halasztották. NYÍL T T É R.*) Van szerencsém a nagyérdemű közönséggel tudatni, hogy márczius hó végefelé Nyíregyházán a táneztani- tást megkezdem. — Azon szülők, kik gyermekeiket általam taníttatni óhajtják, szíveskedjenek azokat előlege- sen a „Nyír“ szerkesztőségénél bejegyeztetni. Mül1er Laj o s, táncz-tanitó. *) E rovat alatt közlöttekért csak a sajtóhatóság; irányában vállal felelősséget a szerkesztőség. ÜZLE T. — Folyó évi márczius hó l-étől kezdve a tisza- vidóki vaspályán a vonatok naponkint kétszer fognak közlekedni. — F. é. február 12-én Nagy-Surányon Nyitrame- gyében egy uj magy. kir. távírdái állomás nyittatott meg korlátolt napiszolgálattal. — (A. F.) D e b r e c z e n, febr. 20. A gabouaüzlet e héten nem változott; a piaczra rozsból jelentékeny összeg szállíttatott; a mi hamar 8—8 írt 10 jóiért elkelt; a búza ellenben el volt hanyagolva, mert Pesten is keresetlen volt. Az árak következők : búza 10—10 frt 60 la', rozs 7 frt 90 kr, .8—8 frt 10 kr, árpa 4 frt 30—40 kr, zab 3 frt 20 la1, tengeri 5—5 frt 20 kr, májusban szállítandó 5 frt 60 kr—6 frt. — A szalonnának az ára ismét feljebb ment, nehéz sótalan szalonna 29—29 frt 50 kr, könnyebb 28—28 frt 50 kr mázsán- kint; feltűnő az idén, hogy a közönség nem igen kinál- gat szalonnával, s többnyire csak a hentesek eresztik ezen czikket áruba; úgy hiszszük, hogy a közönség csak Sz.-György vásárkor teszi előadóvá szalonnáját és hogy akkor nagy összegek fognak a vásárra hozatni. Szesz régi ár mellett megmaradt; itezéje 20—21 krajezár. — Nagyvárad, február 18-án tartott hetivásár. Gabnaárainkra nézve rozs feljebb rúgott 7.50—7.70, búza iránt eltérőbb az irányzat 8.80—10.50, tengeri minthogy keveset hoztak, jobban el is kelt 5.30, árpa 4.70—5, zab 3, szesz fogyasztásra 18%. A nyíregyházi gabnaesarnokban jegyzőkönyvileg beigtátott terményárak o. értékben. Alsó ausztr. mérő szerint dec. 31. febr. 22. bo § —■ 15 legfent i fi ~1 ez legfent B úza........................................... R ozs ........................................... Ár pa . . •................................ Z ab........................................................ Kukoricza...................................... Köles........................................... B ab................................................ R epcze................................ S zesz, magyar iteze .... Virágolaj, mázsánkint .... — — 4.50— 5.00 3.90— 4.05 1.90— 2.10 1.35—1.50 2.50— 2.60 2.40—2.60 3.75—4.50 5.00—5.13 7.50— 0.00 19—19% 22—23 Bécsi távirati börze-tudósitás. Február 21. 5% metaliques 58.60. — 5% metaliques máj. és nov. 59.25. — 5% nemzeti kölcsön 66.40. — 1860. államkölcsön 84.40. — Bankrészvény 711.00. — Hitelrészvény 193.10. — London 116.90. — Ezüst 115.00. Cs. k. arany 5.59. TUDAKOZÓ INTÉZETI HÍRADÓ. (E rovatban egy-egy közlésért 20 kr. o. é. fizetendő.) Kerestetik egy jó kerekjártó-mester, ki lakhelyét előnynyel változtatni akarná. Kerestetnek több nagyobb és kissebb lakások. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: Börkey Imre.
