Nyír, 1868 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1868-06-13 / 24. szám
trágya egyik előfelté- is megszorul, állatoknak eltörplilese, a nézve, megkevesbü- í, vagy meglevő, rom- niatt. iái azon világos vesz- íind minőségénél, mind mennél táplálóbb a téli .....„o,aunai több és finomabb leend a gyapjú i s; — egyéb állatoknál a veszteség hús- és tejben; — igavonóinknál az erőben, — mi a. gazdaságnál kipótolhatlan és legérzéke- i nyebb veszteség, mert ilyen esetben, az erőben való veszteség, magával hordja az időbeni veszteséget is. Negyedik a trágya minőségében mutatkozó veszteség; — tekintve annak alkotó elemeit — mert rósz takarmányból jó trágya soha sem lehet; minél táplálóbb takarmánynyal él valamely állat, annál erőteljesebb lesz annak trágyája is. Ötödik, az igában és időben való veszteség ; minthogy’a rósz trágya bizonyos meny- nyiségének kihordása épen annyi időt és igát igényel, mennyit hasonló mennyiség a jóból, s a kettőnek eredménye, mégis vajmi különböző. S igy egybevetve mindezeket, be kell vallanunk, hogy az okszerű gazdálkodás felé, akkor teszszük meg az első lépést, midőn sok és jó takarmányt igyekszünk termelni; azon okból, hogy sok marhát tartsunk, és e sok marhát jól is tarthassuk; mert akkor nőni fognak — mind nagyságban, számban, mind erőben, értékben, — trágyahalmazaink is, a melyeknövekedtévelvisszafogjuk fizethetni a földnek is azt, mit tőle elvontunk; — szóval ha földünknek ezután kiadása lesz : leend — mi általunk szorgalmunk által, — bevétele is; és az édes anyaföld sokszorozni fogja áldásait; mi gyarapodni fogunk erőben, emelkedni értékben; s emelkedésünk által, az édes haza is közelebb evezend egy lépéssel, az — általánosan óhajtott — nemzeti jólétnek révpartja felé. — Úgy legyen! — Isten engedje! Fábián Ferencz. Jelentés a Felsőtiszavidéki Gazdasági-Egylet választmánya ápril 22-én Nyíregyházán tartott üléséből, — egy Nyíregyházán felállítandó gazdasági gépgyár ügyében kiküldött alválasztmánynak. Az alválasztmány alólirott tagjai ápril 29-éu egy- begyülvén, következő megállapodásra jutottak : A felsőtiszavidéki gazdaközönség érdekében czél- szerü- és szükségesnek lucrativ vállalatnak mutatkoznék egy részvényes társaság által, ügyesen szakértelemmel vezetett gépgyár felállítása, melyben e vidék igényeinek megfelelő gazdasági gépek, ekék, boronák, töl- tögetők, vetők, — rosták, hajtóművek s a t. részint újból készíttetnének, részint javíttatnának. Szükségesnek látta az alválasztmány egy aláírási ivet köröztetni, melyen mindazok, kik e vállalatot szükségesnek vélik; s életbeléptetését egy részvényes társaságba belépésökkel előmozditani akarják, — neveik mellé körülbelül azon összeget jegyezzék, melylyel e vállalatnál — mindenkor feltéve, ha az józanul szer- veztetik — részt veendenek. Végre Winkler József meg- bizatott, miszerint magát az általa a gazdasági gyűlésben is megnevezett eperjesi gépgyár tulajdonosa Benczúr Emil gépész-mérnök úrral érintkezésbe tegye, tőle megtudandó, ha hajlandó volna-e üzletét Eperjesről Nyíregyházára átteni, azt egy keletkezendő részvényes társaságnak átadni, illetőleg abba oly módon beolvadni, hogy ezen vállalat művezetését a társulat érdekében Nyíregyházán átvenné s azt a társaság számlájára vezetné. Az első megállapodásra nézve nincsen mondandónk, mert egy gyár szükségessége iránt való meggyőződés mindenkiben megvan. Ezt az igazgató választmány is határozatával, midőn ez ügyben kiküldöttséget nevezett, mely létesithetésére javaslatot készítsen — megbízott. A második megállapodásra mellékeljük az aláírási ivet, melyen a névjegyzékek s összegek láthatók, s melyekből az érdekeltség mérvei megítélhetők. A harmadikra nézve van szerencsénk Winkler József eljárásának s Benczúr úrral való érintkezésének eredményét a következőkben előadni : Mellékeljük mindenek előtt Sárosvármegye gazdasági egylete gépészeti szakosztálya véleményes jelentését Benczúr Emil gazdasági gépgyára berendezéséről •/. alatt. Mellékeljük a tervezetet egy Nyíregyházán felállítandó gépgyárra, mely szerint a gyár felállítása, berendezése, s foglalkodtatására' 60,000 frt tőke szükségeltetik — •//. alatt. Mellékeljük az ekként felállított s berendezett gépgyár megközelítő foglalkozás s jövedelmezősége kiszámítását, mely szerint a 60,000 frt tőke után 13,068 frt tiszta haszon vagyis 100 frt után 21% frt tétetik kilátásba. A harmadikra nézve Benczúr Emil ur hajlandónak nyilatkozott Eperjesen — nagyon is a forgalmi ponton kiviil fekvő gyárát feladni, ide Nyiregyházára telepedni, s a társulatba 6000 frt erejéig belépve részt- venni oly módon, hogy a felállítandó gépgyár művezetését a jövedelmezőségi '///. alatt közlött kimutatásban megközelítőleg felszámított feltételekkel által- veszi stb. A küldöttség. T Á R C Z A. A varsói meuekültek. Történeti beszély Gyöngyösy Sámueltől. (Folytatás.) XI. Varsó mellék-utczáinak egyikén egy csinos külsejű földszinti épület ablakaiból halvány gyertyafény szűrődik keresztül a fehér függönyökön az utczára; az idő már éjfél körül lehet a leirt szomorú eseményeket követő éjszakán, — mely palástjával eltakarta a füstölgő palota romjait, eltakarta mindazon alakokat, a melyek e napi eseményben szerepeltenek, — mindenütt néma csend terül, az emberek csendesen alusznak, a kik az elmúlt nap látomáuyai után aludni képesek; csak e féh'e eső lakban van ébren még valaki. — A függönyön keresztül ki lehet venni, a mint valaki nyugtalanul jár fel s alá a szobában, az ablak közelében gyakran meg megáll, s mintegy figyelni láttatik; majd sietve távozik el onnan, mintha elparancsolták volna. Tekintsünk be e hajlékba! A két szárnyra épített lak közepén levő kapun belépve egy sötét folyosóba jutunk, melyből a jobb oldalra nyíló első ajtón keresztül juthatunk az említett szobába, hová belépve, egyenesen egy hófehér vánkosain nyugtalanul vergődő betegre esik tekintetünk, ágya mellett fölé hajolva a részvét könyjeit sírja egy gyászos öltönyü nő, gyakran megsimogatja a lázas szőke főt halántékira üditő hideg borogatást alkabnaz s midőn a beteg kissé nyugodtabbuak látszik, az ápolónő újólag az ablakhoz siet, egész lényén látható, hogy valaki után várakozik. A gyászos öltönyü ápolónőben első pillanatra azon magas gyönyörű alakra ismerünk, kit a templomban TTminszki Wladiszlávhoz láttunk vigasztalóig szólam, és a kinek gondviselésére, a barbar tett alatt elájult Adel grófnőt bízta Gyurovics. Azon nőben tehát ki betegen fekszik előttünk, a szerencsétlen Adélra kell ismernünk. A gyászruháju ápolónő egy meglepőleg gyönyörű alak, barna merész ivezetü szemöldei alól ábrándos fekete szemek lövellenek gyújtó fényt, jólehet most borongó árnyak vonulnak keresztül tüzsugárain; barna piros szabályos arczán valami mély bánat, vagy talán az álmatlanság hágy érdekes halványságu nyomokat. A keleti szépségek legragyogóbbikát véljük előttünk állani magas méltóságában; a szabályos metszetű ajkakon el- eh'ánduló keserű mosoly, a halvány arcz, a bánatos tekintet egy szomorú élettörténetet látszanak elbeszélni, mig a nyílt márvány homlok, a tiszta lélek e sima tüköré, a nemes bátorságot és szilárdságot láttatik jelezni. A beteg grófnő nyugtalanul mozdul meg ismét, felemeli lázas fényű szemeit, mélyen néz a mellette álló ismeretlen nő szemei közzé, s az idegen arcz vonzó külseje, mintha arról valami delejes folyam érintette volna — rokonszenves befolyást gyakorolt reá, s mintegy megnyugodva, mintha régi ismerősek volnának, vagy mintha e nőnek egy élet boldogságát kellene köszönnie, felé nyújtotta forró kis kezét, s álmait a valóval ösz- szevegyitve alig érthető lassú hangon szólott hozzá : „Ki vagy te jó nő, ki mellettem virasztod a menyasszonyi éjszakát, nem, úgy ugj'-e te nem vetted el piros kaméliámat, ugy-e te visszaadod azt nekem ? . . . És Arthur, Arthur, hol van 1 még sem hozta vissza nász- fátyolomat ? pedig várom őt, itt az oltár zsámolyán térdepelve várom őt, az a kemény szél elvitte fátyolomatl . . . még pedig az esküt el sem mondottuk, még nekem szükségem van kaméliámra és fátyolomra . . . .“ Itt megállott a grófnő, homlokát simitá meg, s mintha valamiről mélyen gondolkodnék, egy irányban tartá merev tekintetét, most hirtelen keblén összevonja takaróját s mintha el akarna rejtőzni, félénken tekint maga körül. „ Csitt . . . csitt . . . csendesen — mond halkal — bújjunk el, a hóhér meg akar korbácsolni! Adjatok reám köpenyemet, takarjatok be 1 Hah, minő iszonyú hideg van, fázom!“ Fogai kezdettek vaczogni a grófnőnek, azután bezárd szemeit s ismét elszunnyadott. „Oh ártatlan angyal —mond könyjeit hullatva az ápolónő — mily korán mérte rád a sors vad csapásait; örömöt, boldogságot, édent álmodál és kínzó pokolra ébredéi, szerelmed koszorúját irigy kezek tépték szerte szét 1 Hajh, nekem is voltak ily napjaim, s ezen irtózatos napok fájdalmának emlékére esküszöm, hogy ha Isten csakugyan bűnt büntető haragja eszközévé választott, meg lészsz boszulva, úgy miként még ember nem volt soha!“ Még szavai alig hangzottak el, midőn az ajtón kopogás volt hallható és az adott engedélyre Gyurovics lépett a szobába. „Febronia — mond a kevélyen s boldog ábrázatJegyzőkönyve a Felsőtiszavidéki Gazdasági-Egylet igazgató választmánya 1868-ik évi ápril hó 27-én N.-KáUóban tartott rendkívüli ülésének. Elnöklő első alelnök előterjeszti, miszerint az ápril hó 22-én tartott igazgató választmányi ülés határozata által jelen rendkívüli gyűlés föladatául tűzetett ki megválasztani azon egyleti tagokat, kik a földmivelés, ipar és kereskedelem m. kir. minisztere által kilátásba helyezett s az ország összes gazdasági egyletei küldötteiből a fenutisztelt miniszter ur elnöklete alatt alkotandó tanácskozmányban egyletünk képviseletére fölkéressenek; egyszersmind kijelölni azon irányelvet, melyet ez egylet a jelzett tanácskozmányban, a gazdasági egyletek szervezetét s programmját érdeklőleg, képviselői által lehetőleg érvényre emeltetni óhajt. Ezen előterjesztés folytán a gazdasági egyletek kilátásba helyezett országos tanácskozmányába a Felsőtiszavidéki Gazdasági-Egylet képviselőiül gróf Degenfeld Imre egyleti elnök, Griifl József egyleti alelnök és Kál- lay Gusztáv ig. választmányi tag egyhangúlag megválasztattak, s a tudomásukra hozandó határnapon a jelölt tanácskozmánybaui megjelenésre fölkérettek. Minthogy pedig az igazgató választmány az illető miniszter urnák az ezen tanácskozmány tárgyát képezendő tervezéséről tudomással nem bir : részletes utasítás készítésébe nem bocsátkozhatik; csak általánosságban fejezi ki azon óhajtását, miként a gazdasági egyletek oly szervezetet nyerjenek, hogy a tisztán mezei gazdászati téren túlterjeszkedve, minden, a közgazdá- szattal kapcsolatban álló érdekeket, mint : erdőpuszti- tások meggátlása, befásitás, futó homok megfogása, viz- lecsapolás és szabályozás, gépgyárak létesítése, közlekedés fejlesztése, a gazdasági tudományoknak s ismereteknek az alsóbb osztályú földmivelők között terjesztése stb. — sikerrel képviselhessenek. Olvastatott az országos erdészeti egyesület megkereső levele, melyben a megküldött jegyzőkönyvnek — a hazai erdő állomány fenntartását és az erdei károk orvoslását czélzó IV. pontját figyelembe véve, az arra vonatkozó tapasztalatok s nézetek közlését kéri. A kertész-erdészeti szakosztály elnökének elintézés végett kiadatik. Indítvány folytán határoztatott : A f. é. május hó 25-én tartandó kiállítás alkalmából azon napon az egylet mintatelkén választmányi ülés fog tartatni, melynek egyszersmind feladata leend : a bíráló választmány kiküldése s ennek javaslata alapján a dijak és kitüntetések odaítélése. Jegyzetté : Korányi Miklós, e. jegyző. Jegyzőkönyve a Felsőtiszavidéki Gazdasági-Egylet igazgató választmánya 1868-ik évi május hó 25-én Nyíregyházán tartott ülésének. Elnöklő első alelnök megnyitván az ülést, előterjeszti, miként mindenek előtt a juhkiállitás megbirálása s az eredményről jelentéstétel végett egy választmány lenne kirendelendő. Ezen előterjesztés folytán a bíráló választmány Czobel Albert elnöklete alatt Kohányi János, Korányi Miklós, Molnár Lajos, Nyíri János és Winkler József egyleti tagokból megalakittatott s eljárása befejeztével jelentését előterjesztette. tál belépő százados — te még mindig virasztasz, reményiem, e hazaáruló ivadék csak nem szédítette meg kemény cserkesz fejedet ? ! Febronia? tehát a gyászos nőt Febroniának hívják, úgy tetszik e nevet már hallottuk a Makrin hullájával történt jelenet alkalmával, de micsoda összeköttetésbe lehet őt hozni amaz eseménynyel ? ő volt-e ott ama férfival, kit Sagánnak szólított, nem sokára meg- tudandjuk. A mint Gyurovics helépett, Febronia — kit már nevén nevezhetünk — komoly redőkbe vonta homlokát, s a megvetés félremagyarázhatatlan kifejezésével fogadta a belépőt, a nélkül hogy szavaira válaszolt volna. „Febronia — folytató tovább Gyurovics, s e közben az alvó beteget vizsgálgatá — e nőt jobban szeretném ha házamat élve nem hagyná el; a te érdeked egy az enyimmel, nem messze van az idő, a midőn Ígéretünket mindketten beválthatjuk, utunkba még egyedül e nő van; és mivel ő reá és Arthurra nehéz lesz a felségsértési vádat bebizonyítani, ha szabadon bocsáttatnának, könnyen egybekelhetnének és akkor ki- érdemlett vagyonomban osztozni kellene velők. Ennek nem szabad megtörténni, e kis port. melyet im ezennel átadok, italába vegyítheted, ettől örökre elalszik ő; a hullát még az éjjel eltemetjük, a Visztula elrejti az áldozatokat, ki bizonyítja be, ha megtalálják is, hogy nem önként rohant belé ? 1 . . . Értetted Febronia, reád I bízom e dolgot, légy okos és vigyázó, ha a por meg- j tette hatását, zörgés fel engem is, szeretném látni a [ halvány menyasszonyt, megtapintani a megfagyott ereket. Akkor minden jól lesz, Uminszki és Osztrovszki bizonyosan el lesznek Ítélve, az egyik vagy vérpadra j vagy örökös száműzetésre Szibériába; a másik is nehány évre; Hedvig! ... ab igaz. még Hedvigről nem is szólottám neked. Azt tudod, hogy a megugrott grófnő elfogására Babilas vállalkozott ? . . . Ezektől ugyan szépen megszabadultam, a palota rájok rogyott s mind- kettőjöket oda temette, egyik sem jött többé elő. Ba- bilast sajnálom, mert hű emberem volt, jólehet kissé gyanakodtam reá, azt hiszem, azok a jólirányzott lövések a palota ablakából nem jöttek mástól. No de en-i gém mégis megkímélt. Jól tette, de azért az is nagy! nyereség nekem, hogy ő oda maradt, mert a^ nyereség) egy negyedéig lett volna osztozótársam. Szegény jó Ba-: bilas! no de semmi, majd találunk ő helyette más hűséges ebet!“ (Folytatása következik.)
