Nyír, 1868 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1868-05-09 / 19. szám
19. szám. II. évfolyam. Szombat, május 9.18(18. Szerkesztői és kiadó iroda: nyíregyházán, Széna-tér 121 -ik szám alatti házban. Bérmentetlen levelek el nem fogadtatnak. Nyílt tér alatt 30 kr. bélyegdijon kívül minden háromszor hasábzott garmond-sorórt 25 kr. o. é. fizetendő. SZABOLCSIIG m KÖZLÖNY. Előfizetési dij : A kiadó-hivatalban egcsz évre . 5 ír. 50 ki*. Házhoz vQgy postán küldve .. 6.',, Félévre . . . . . . . . 3 „ Évnegyedre . , . . . 1 „ 50 kr. Hirdetések dija : minden ötlmsábos petitsor egyszeri igtatásánál ő kr., többszörinél 4 kr. Bélyegdij 30 kr. Vegyes tartalmú hetilap. — Megjelenik minden szombaton este. A felsőtiszavidéki Gazdasági-Egylet, a szabolcsi Honvéd-Egylet és a nyíregyházi Terménycsarnok hiteles közlönye. Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hiiSetményeket elfogad : Haasenstein es Vogler Becsben, Hamburgban, Berlinben, M.-Frankfurtban, Baselben és Lipcsében. — Pesten : Zeisler M. Közegészségügyi dolgok. III. Egészségügyi személyzet. A közegészség megtántorodási eseteiben, ezen gyógytárakban tartalmazott szerekkel és tudományos képzettségükkel működnek a megye területén, egyetemektől nyert okleveleik által erre felhatalmazva, közhivatali alkalmazásban, vagy magánlag, az egészség- ügyi egyének, kiknek száma a megyében összesen 115-re megy. Ezek között orvos- tudor van 24, sebész 27. — Ezen egészség- ügyi személyzethez tartozik továbbá 16 gyógyszerész, 40 egyetemi okleveles szülésznő, — és 8 baromorvos. Az orvostudorok a megye 14 városféle községében helyezték el magokat, egyen- kint, — a mint igen is elég; és csak három előkelőbb városában csoportosultak többen. E szerint két gyógyszertár orvostudor nélkül áll. Bár általában az anyagi jólétnek csak meglehetősen szerény fokára volt képes segíteni őket az aranyos régi, de elavult hírben álló gyógy gyakorlat; úgy hogy többnyire gazdálkodási, sőt valódi kereskedési mellék- foglalkozásnak kell megszerezni az ily állású egyéntől ínegtagadhatlan tisztességes éllie- tési állás kellékeit, mit amaz magában tenni nem képes : mindazáltal a szellemiekről sem feledkezve meg, a hatalmasan haladó tudománytól nem csak hátra nem maradni, de vele komolyan együtt haladni törekszenek, — komolyan mondom, tartván a szakadást igen üdvtelennek a lelkiekre nézve, és ennélfogva nem táplálván fejeikben tudományos különczködési bogarakat, hanem hagyván az a félét a korlátoltabb látkörü azon sebészeknek, kik közt találkoznak megyénkben az aféle szakadékoskodást kényelmesebbnek és az öndispensatió mellett jövedelmezőbbnek tapasztaló egyének. A megyebeli sebészek is inkább a városokban, a minők t. i. már itt virágoznak, ütötték fel sátorfájukat, miután a tudorral ugyanazon tért elfoglalni és ugyanazon anyagi előnyhöz jutni általános törekvésük. Azért az összes 27-ből 20 lakik orvostudorral egy helyen, inig önállólag csak 7, faluhelyen pedig épen csak 2. Ebből egyszersmind kitűnik az, hogy magának kellvén mindennapi kenyerét az orvosnak biztosítani, s ennélfogva csak városokban fészkelvén meg magát : darab földek számos faluhelylyel, maradtak ez ideig orvos nélkül a közegészség hátrányára; és kitűnik egyszersmind, hogy a községi orvosi állomások szervezése — valóban az állam jóléte érdekében — ho- vaelőbb teljesítendő lenne. Addig is a megye járásainak egyenlőtlen füldirati terjedelme miatt, a működő járási orvosok távol esvén, sürgető szükség idején, a megye némely vidékeitől : fontos szükségül mutatkozik, miszerint a bátori és dadai járás déli vidékei számára egy-egy járásorvosi állomás szerveztessék. A gyógyszerészekről, táraiktól elválhat- lanok leven, fölebb volt szó. A kellőleg, egyetemen képzett szülésznők dolgában is szükséget szenved a megye, — és ezeknek rendes, biztosított elhelyezése — a népszaporodás fontos ügyében — szintén szervezendő lenne. Mert ha szinte a 40 okleveles bábán kivid, lehet még körülbelül ugyanannyi olyan, a ki itthon képezve s gyakorlatra tiszti (sőt van visszaélés, hogy magán sebész) orvostól felhatalmazva van; de a mellett, hogy ezeknek minden képzettségek nagyobb részint csak névleges; sok apró község van, hol a vajúdó nő s a születendő gyermek élete vagy legalább épsége, egyes önkényteskedő öreg asszonyok bár- dolatlan fogásaira van bízva. Azért is, inig a községi szülésznők szervezete szerencsésen életbe nem lép is, kívánatos volna, hogy a megyében a már meglevőkön kivid, 12 hivatalos szülésznői állomás szerveztetnék. Legmostohábban, vagy épen nincs is azonban gondoskodva a hasznos házi állatok egészsége feletti őrködésről. Mert azon két állatorvos, kiknek állomását a megye bölcsesége hamarjában megállapítani jónak látta, távolról sem elég csak a koronkint felmerülő, de bal esetlegesen még gonoszabbul felmerülhető és hirtelen elharapózható marT Á R C Z A. A varsói iiuMidiiiltck. Történeti beszély Gyöngyös}' Sámueltől. (Folytatás.) „Én pedig barátaim — szólott az öreg Pothoro- deczki, ki eddig gondolataiba mélyedre hallgatott — az élet tapasztalatainak könyvéből azt tanácsolom, hogy minden ember fontolja meg körülményeit, mert azok szerint mindnyájunknak más-más menekvési út kínálkozik' Lehetnek közöttünk, lehetnek a hazában emberek, kiket saját jobbágyaik fognak védeni!“ „Igaz, úgy van — kiált fel pöfteszkedö elbizakodottsággal egy piros pozsgás öreg ur — én biztathatom magamat, hogy egyetlen jobbágyom sem fogja kezét. rám tenni, nem, arra esküszöm, mert én nekik atyjuk valék, utolsó falatomat is megosztani velők.“ „Én pedig azt mondom — folytató az öreg gróf — hogy senkisem bízhatja cl magút; a kit le nem gyilkolnak saját jobbágyai, legyilkoíandják a másokéi. A nép kedves testvéreim egy tenger, mely inig nyugodt, sima tükörén könnyen haladhat a hajó, mert czelja felé ringatja azt ; de ha viharok verték fel nyugalmából egy borzasztó áradattá növekszik az, mely felszínre hányja örvényző mélységének szörnyeit, s fenékre taszítja a felette úszó hajósokat. Én tehát nem bíznám el magamat soha! De hogy felvegyem az imént elkezdett s barátom által félbeszakított beszédem fonalát : lehetnek — mondám — emberek, kiket saját jobbágyaik fognak megvédeni, de a menekülés e kétséges nemét csak azok választhatják, kik elég erőt és bátorságot éreznek magukban egyesegyediil szembeszállani s vagy szónoklatok hatalmával, vagy másnemű eszközökkel elleneiket lc- fegyverezni. Különben a nóptenger áradatának hullámzásakor biztosan semmire sem lehet számítani; a kiknek ezen utolsó egyetlen reményük sincs, azok fussanak, sietve meneküljenek a mentő csoluakokrn mig a Szerk. pl. bm. h. vihar el nem szaggatja a köteleket; mert ha egyszer a mentő csolnakok kötelei elszakadoztak, azok a tenger zúgó árjai közzé sodortatván reájuk az utolsó perezben menekülni immár nem lehet. Fussanak oh fussanak azok, kiknek lábaik alatt a hazai föld szilárdan nem áll, a nagy hajótörésből mentsenek meg annyit, mennyit megmenthetnek, 8 ha egyebet nem lehet, mentsék meg legalább életöket, ab! hiszen e szegény hazának nagy szüksége van fiai életére. A kik fegyvert foghatnak, siessenek Magyarországra harezolni a szabadságért, s mozdítsák elő nemzetünk ügyét; a kik nem bírják a fegyvert, fussanak más felé. Én már nagyon öreg vagyok, futáshoz gyengék lábaim, én itthon maradok, futásommal gyermekeimet megfoszthatnám örökségüktől, de én itthon maradok, hogy vagy megmentsem azt, mit őseim számomra meg- meutettenak; vagy véres tetemeimmel boruljak a Po- tliorodeczki grófok utolsójának koporsójába. Gyermekeim menjenek, és ti is menjetek; minden ember saját módja és körülményei szerint intézze menekülését; e tárgybau általános s mindenikiink által követhető tanácsot egymásnak nem adhatunk. De ha tanácsomat elfogadjátok, úgy arra kérlek, hogy tömegesen sehol sem legyetek, sem a menekülésnél, sem tűzhelyeitek védelménél, irtózatos volna egy csapás ütése alatt elbuknotok; hadd birkózzék veletek külön-külüu az orgyilkosok hada, a körülményekhez képest egymást segíthetitek, de együtt ne maradjatok, mert higyjétek el, hogy egy jó fogás reménye sok kozákot bujtatna lengyel pórruliúba, különben legyetek meggyőződve, hogy álorczások igy sem fognak hiányzani. Azt szokták mondani, bog)- az egyesülésben vau az erő s ezt azon hasonlattal szeretik beigazolni, hogy a gyenge vesszőszálak eg}' gyermek által is könnyen ketté törhetők: de csomóba kötve férfiú eró sem képes éket meghajlítani. Ez igaz bizonyos körülmények között; de midőn a vesszőcsomag felett oly éles bárdvau felemelve, mely azt egyetlen csapásra képes volna ketté metszeni : akkor jobb a csomagot szétbontani s egyen- kint bocsátani szálait a bárd alá. Ha egyébb haszon nem lenne is, idő nyeretik, az idő pedig az élet, és a hard éle egyetlen parányi vessző görcsén is megtörhetik ! . . . Barátaim! gyarló vezér volna az, ki a kartácsok zápora között álló seregét tömegbe állítaná! . . “ Midőn a gróf meggyőző szavait elvégező, az egész társaság komolyait láttatok elgondolkozni; úgy látszott, mintha kiki önsorsával lett volna elfoglalva. A néma csendet Zawisza törte meg, midőn a csak imént Babi- lastól kapott levelet felbontván elolvasá, s azonnal felkelvén székéről eként szólott : „Uraim! érdekes és épen tanácskozási tárgyunkra vonatkozó e levél tartalma, nagy világot fog deríteni ha felolvasom előttetek. íme tartalma következő : „Uraml a parasztok a kormány által a nemesség kiirtására felbujtattak, már szervezve vannak s a támadás Varsóban és környékén a következő kedd éjszakáján fog megkezdetni. Meneküljön ön! Aláírva : egy orosz szolgálatban levő kormány-gyűlölő.“ — Még mielőtt Zawisza végig olvasta volna a levelet, mohó siettséggel bontották fel a többi urak is vett leveleiket s a meglepetés élénk kifejezésével siettek nyilvánítani, hogy azok is a felolvasottal hasontar- talmuak, sőt az Írások összehasonlittatván, egyetlen kéz által írottaknak bizonyultak. „Ismeretlen, névtelen barát az ellen táborából tudósit, figyelmeztet bennünket — folytatja tovább Zawisza Lörincz — óva int a menekülésre, fogadjuk meg a söre Útmutatását és meneküljünk. Most már a vész kitörésének batáridejét is tudjuk, még ügyeinket is rendezhetjük addig, a kik bennmaradnak megerősíthetik magukat a védelemre s most siessünk, mert veszíteni való időnk egy pillanatnyi sincs.“ Szavait elvégezvén távozni készült s többen mozdultak meg helyeiken példáját követendők, de a grófnő egy parancsoló pillanata leszegezte őket, s tekinteteiket fel sem merték emelni mig a grófnő női teljes méltóságával s arczán a füstbe szállt remények halvány bánatával felemelkedvén megrendítő hangokon szólott : „Fussatok urak, csak fussatok, jól vigyázzatok, hogy honfi gondokkal terhelt fejeteknek valamelyik bajszálacskája meg ne görbüljön. Fussatok urak, fussatok, mintha ti volnátok a bűnösök; testvéreitek elcsábittatva gyilkosaitokkal szövetkeztek és ti a helyett hogy felvilágosítanátok' s ekként megmentenétek őket az ördög barátságától, — ti futtok, átengeditek a tért nekik, bog}’ önmagokat is legyilkolják az ellenetek élesített fegyverrel. Haza és nemzet elleni bűn ez uraim! de ti
