Nyír, 1868 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1868-04-11 / 15. szám

II. évfolyam. 16. szám. Szerkesztői és kiadó iroda: NYÍREGYHÁZÁN, Széna-tér 121-ik szám alatti házban. Bérmentetlen levelek el nem fogadtatnak. Nyílt tér alatt 30 kr. bélyegdijon kívül minden háromszor hasábzott garmond-sorórt 25 kr. o. é. fizetendő. SZABOLCSMEGYEI KÖZLÖNY, Vegyes tartalmú hetilap. — Megjelenik minden szombaton este. Előfizetési felhívás I meg lehetünk vele elégedve, s ezen felül csak i vényt fogadta el, háramlik-e abból ezen ál­" I ovt ti7. pirvet követelhetiiik tőle. hoo-v minél I lám tan-faira haszon, ha ez állam taa'iai ke­Melléklet a „Nyír“ 15-ik számához. ÁRFOLYAMA <s,)*' a valódi franczia quarz-malomköveloiek a Blum-féle gözmalom- részvény-társaság franczia mód szerint készített, dicséretesen ismert budai malomköveinek BUDÁN. Nctto-árak Buda-Pesten készpénzben: 1 pár 36” átmérőjű o.é. 110 frt. 1 pár 36” átmérőjű ezüstb. o.é. 215 1 » 38” „ 11 120 II 1 11 38” ti „ „ 225 1 » 40” » }i 130 11 1 » 40” „ „ 236 1 » 42” » II 138 11 1 42” 11 „ „ 250 1 » 44” » 11 145 ii 1 11 44” 11 „ „ 265 1 n 46” >1 11 155 II 1 46” „ „ 280 1 48” 11 165 11 1 n 48” „ „ 300 1 n 60” 11 it 180 ti 1 n 50” 11 ,, ,,312 1 62” ti ti 190 II 1 » 52” ii „ „ 325 1 n 54” 1) 11 200 II 1 54” 11 ,, „ 336 1 n 66” )» ti 210 ti 1 n 56” 11 „ „ 362 1 n 58” 11 }i 220 1 58” }i „ „ 370 1 n 60” ii 230 ii 1 V 60” „ „ 380 Lafertéből; a Blum-féle gőzhajó-részvény- társaság rakhelye BUDÁN. Eredeti gyári árak Buila-Pesten készp. Szives megrendelések esetében párjáért mindig 50 ft fölpénz előre lefizetendő. A valódi franczia malomkövek a Bailly és társa urak 1842- ben alapított gépgyárából Lafertében, melyek már sok éremmel tün- tettettek ki, föliilmúlhatlan jelességökröl ismeretesek, s azért dicsé­retre nem szorulnak. Az általunk gyártott budai malomkövek — melyek mindjárt első megjelenésekkor az 1865-iki pesti gazdasági kiállításon érem­mel tüntettettek ki — a legsolidabban és leggondosabban készít­tettek, s minden gabnanem finom őrlésére, de főkép lapos, dara- és hegyes őrlésre alkalmasak. A közönséges mértékek következők : A bndni kiiveknél: Forgókövek magassága 12” öble 12” Fenekkövek „ 10” „ 10” Forgókövek magass. Fenekkövek A franczia köveknél: 12” öble 12—16” 10” „ 10” A budai köveknél az öböl tetszés szerint készíttethetik áreme- lés nélkül; ellenben a magasság megváltoztatása aránylagos áreme­lésért történik. — Budán, 1867. deczemberben. A budai kövek csupán és egyedül nálunk szerezhetők meg. Valódi franczia öntött aczél vagdaló-kalapácsok darabja 2 fr. 50 kr. ELADÓ TÉGLA. Az Orosi határban Nyíregyházától; negyedórái távolságra, mintegy 80,000 jól kiégetett vörös tégla eladó. Bővebben értekezhetni J ó n a M i h á I y községi jegyzővel Oroson. (83) 3—3 Felhívás az építészekhez. A Hajdú-kerület részéről közhírré tétetik, miszerint a H.-Böszörmény város határán átmenő Miskolcz-Debreczeni országúira kétrendbeli 6 öl hosszú, 4 láb bel­világa s téglából készülendő víz átér esznek szabad versenyzés mellett vállalko­zás utjáni építtetése elhatároztatván : vállalkozni akarók f. évi május hó 4-re mint az e tárgyban tartandó nyilt árlejtés kitűzött napjára a kerület székhelyéni meg­jelenésre felhivatnak (92) 3—1 Kelt a Hajdú-kerületnek f. évi april 6-án tartott közgyűléséből. DISZ, NORINBERGI, GYARMAT fűszer és festék-kereskedésemnek czégváltoztáfásáról volt szerencsém múlt évi 7-, 8- és 9-ik számú „Nyír“ lapban a t. ez. közönséget értesíteni. Midőn tehát 8 év óta Reich és Pav- lovits ezég alatt fennállott üzletemet jelenleg saját nevem alatt folytatom, kiterjedt bel- és külföldi összeköttetéseim, valamint a kereskedelmi téren szerzett tapasztalataim azon kellemes helyzetbe hoztak, hogy üzletem rak­tárát tágíthattam és sokféle legdivatosb bel- és külföldi czikkekkel szapo­ríthattam. Ennélfogva különös figyelembe ajánlom következő czikkeket : Legfinomabb és legdivatosb szőr- és szalmakalapokat- ú«;ak számára. Valódi franczia és belföldi úri selyem-nyakkendőket legszebb választékban. A legjelesebb bécsi .czipőket és kesztyűket, valamint franczia és angol kesz­tyűket nők és urak számára. Leghíresebb külföldi illatszerek- és pipere-czikkeknek bizományi rak­tárát. Mindenféle úti-, dohányzó- és vadász-eszközöket. A leghíresebb moderateur-, olaj- és petróleum-lámpákat, u. m. legfino­mabb amerikai gyűl hatatlan petróleumot. Bel- és külföldi porczellán- és kőedényeket nagy választékban, úgyszintén köszörült cseh asztali üvegeket. Mindenféle friss idei ásványvizeket, gazdasági magvakat, épen ugy legje­lesebb kávénemeket, theát, rliumot és egyéb számos czikkeket. Eddigi ismert lelkiismeretes és pontos eljárásomnál fogva a t. ez. kö­zönség pártolását és számos megrendelését továbbra is kérem (79) 4-4 REICH R. STagy-Kállói-utcza, Matlaaeides Q-. ur b.á,zá,ban. szegeketV Bizony bajos azt megmondani, ha csak maga a mindenható Isten nem áll a kormány élére, ki a semmiből is tud terem­teni. Mert hiszen a kormánynak mint ilyennek semmije sincs : a kormány csak azon jöve­delem fölött rendelkezik, melyet neki a hon polgárai adó fejében adnak. Ha már most a hon polgárai a kormánynak nem csak sem­mit nem adnának, de még ők kérnének tőle: akkor azt hiszem kötéllel sem lehetne királyt vagy minisztert fogni. Azért egyeseknek épkézlábu munkabíró embereknek, rendes viszonyok mellett a kor­mánytól egyenes segélyezést venni vagy kö­vetelni, épen olyan balgaság, a milyen lehe­tetlen e követelés teljesítése. Ha a kormány a rendelkezésére bizott összegeket hűen köz­hasznú, országos horderejű intézményeknek czélirányos létesítésére fordítja, tökéletesen seivel össze nem ütközik. Szabadság- azon államban van, melynek törvényei ily szellem­ben szerkesztvék, s melynek kormánya e szellemet magáévá téve a törvények értelmé­ben uralkodik. Szabad államban a szabadság a törvény- hozás minden ágában nyilatkozik. így a ke­reskedelmi törvények terén is. Szabad állam­ban a kereskedelmi törvények bárkinek bár­minő kereskedés folytatását engedik. Szabad államban nem bizonyos kaszt vagy ezéh ke­zében van a kereskedelem, ugy hogy, ki ezen ezekhez nem tartozik, nem keresked­hetnék. Sőt ellenkezőleg: bárki bármikor csaphat fel kereskedőnek, mikor ez által sor­sán javíthatni vél és inig igaz úton kereske­dik, addig működésébe az állam nem avat­kozik. Tegyük már most fel, hogy valamely állam a legszabadabb elvű kereskedelmi tör­törődnek. Öle szabadság alatt legfólebb oly állami viszonyokat értenek, melyek szerint ők azt tehessék,mi nekik tetszik. Az ingyen­élő gazdagok pedig azt bárminő kormány­forma mellett tehetik és teszik is, azért ezek­nek mindig virít az ő szabadságuk. Ez az ingyenélők szabadsága : mi pedig, kik a dolgozó, teremtő osztályhoz tartozunk, mi a munka szabadságát valljuk. És azért legyünk is e valódi szabadságnak minden­kor tántoríthatatlan bajnokai és védői : de nemcsak — ba kell — fegyverrel, ha — mi még fontosabb — a munkálkodás, a verseny és haladás értelmében is! A milyen viszonyban pedig az egyesek, valamint a nemzetek boldogulása és jóléte a szabadsághoz áll, épen oly viszonyban áll ez a jó törvényekhez is! A szabadságnak csak a munka szerezhet érvényt, épen ugy a törvénynek is.

Next

/
Thumbnails
Contents