Nyír, 1868 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1868-02-29 / 9. szám
sabbra nem emelkednek. Kétségkívül óhajtandó ugyan, hogy önző gépészek ne zsákmányolják ki czélszerütlen gépeikkel a vevő közönséget, — azonban nem kevésbé sürgős, sőt égető szükség, hogy a gépek jelen túlcsigá- zott ára lehető minimumra reducáltassék. És mig ez meg nem történik, ne álmodozzunk mezőgazdászatunk nagymérvű felvirulásáról. Gépek nélkül nincs gyökeres reform e téren, s reform nélkül nem lehet haladás. Gépek pedig nálunk csakis uradalmakban s szórványosan egyes vagyonosb gazdáinknál használtatnak, a nagy tömegnél épen nem, s nem is fognak használtatni mindaddig, mig mérsékelt áron nem lesznek beszerezhetők. Vagy talán kivihetlen valami volna e píum desiderium ? Nem. Ha a nyíregyházai vásárban tokaji egyszerű kézműves adhatja jó vasekéjét 10 o. frtou, miért nem adhatnák a gyárosok — kik bizonynyal olcsóbban produkálhatnak — 8 o. írton azt. miért most —- a vecturát nem is emlitve — 14 o. frtot kell fizetnünk ? Miért egy szecskavágó 45—50 o. frt, egy szelelő rosta 60—80 o. frt, és igy tovább a többi gépek is, holott — véleményünk szerint — 30—40%-kal olcsóbban és mégis jó minőségben volnának kiállíthatok ? Ila angol gyárosok — az ottani drága munkabér és tetemes szállítási költségeik daczára — azon árakon adják gépeiket, mint a belföldiek, — miért nem szállíthatnák le ezek árjegyzékeiket? És hogy e leszállítás, e 30—40 sőt 50%-kal olcsóbbá tétele a gépeknek megtörténhessék, — nem kellene-e e hazai nagy czélra szövetkezniük az összes gazdasági egyleteknek e honban, s vállat vetve, kezet fogva közreműködniük a nemzet nagy zömének olcsó és jó gépekkel ellátására; a helyett hogy — mint jelenben — az obiigát szántóverseny és terménykiállitás kisszerű közuapiságán kivid alig mutatnak fei, valami maradandó becsű eredményt! — Olcsó és jó gépek uraim! és általok gazdászati haladás, vagyonosság, ini- veltség e népnek (mert ez a logikai egymásután a nemzetek életében) és akkor — vajha mieíébb — „Szebb arczot ölt e föld kies határa, Hogy kedvre gyűl ki bájkörébe lép.“ IV. (Nyíregyháza és Kálié —• berlini levél — ki a v i v á t ?) De bezzeg nem gyűlünk kedvre, ha mostanában akár nyíregyházai, akár káliói ismerőseink közé vezeti a sors s illetőleg néha a „hoszszu levél“ lépteinket. Pedig sem itt, sem ott soha soha oly kedves vendégek nem voltuuk, mint e napokban. Hanem aztán csak az az ominosus szó : „megyeháza“ ne fordulna elő. De előfordul, s akkor meg velünk fordul egyet a világ, mert mint udvarias embereknek, kik Iíriiggét könyv nélkül tudjuk, mindig a jelenlévőknek kell igazat adnunk; a miért s pedig mint perfid eljárásért az öntudat, e leghatalmasabb — mert mindentudó — kritikus, daczára annak, hogy ö csak „lakó“ és mi vagyunk „Hausherr“, — meglehetősen reánk acsarkodik. De hát mon ■dieu! mit cselekedjünk, midőn mint hajdan Ombi és Tentyra, Róma és Carthago, — „gyilkos haraggal tör“ egymás ellen Kálié és Nyíregyháza? Hátba roszul kiáltva el magunkat, úgy járunk, mint a felvidéki hoszszu derekú atyafi, kit lnirucz és labancz cgyiráut elpáholt? Apage satanasl Itt a „Nyír“ hasábjain azonban fedett arczczal jelenhetvén meg, bátran kimondhatjuk azon nézetünket, hogy daczára a „Nyir“-ben megjelent berlini bombasticus, betlehemes, jászlos és messiásos levélnek (melyhez hasonlókra igen jó időjárás volt tavaly, de reméljük, nem lesz az idén a ,,Nyir“-ben) az a 26 szótöbbség nem lesz, de nem is lehet illetékes e nagyfontosságu kérdésben döntő hatást gyakorolni. Pedig még ez a 26 szótöbbség is nagyon problematikus természetűvé válhatik e szomorú quota ütött világban, ha majd — D. P. barátunkat, idézvo, „hogy a lélekben megszületett Messiás vérré és bússá legyen“ azt kérdi tőlünk, még pedig talán épen egy jól sikerült katonai adóbehajtás után van Pengli miniszter, mit Ilora emberei kérdeztek : „ungye hány“. Nagyon valószínű, hogy akkor nem emlegethet D. P. olyan szónokokat „a kik nem léteztek“, felzajongván ismét nagy hatalommal az ősi jelszó : „nem adózunk“. — Tehát e részben ne áltassa magát Nyíregyháza túlvérmes reményekkel, és habár szerintünk is Nyíregyházát illeti jogosan a megyeháza, ne legyen türelmetlen megvárni az időt, midőn a gyümölcs megérik és önmagától ölébe hull. Haladjon, épüljön anyagi és szellemi téren e derék és valóban nemes város, s előretörő szellemével, mely az iskolák dotatiójában közelebb is oly fényesen nyilatkozott, meg- hóditandja hős Szabolcs utódait s hivatalosan is az leend, mi most tényleg, — e megye szive és központja, V. (Lóvonatu vasút — uj hazát keresők — bettli.) Kivált ha az a „lóvonatu vasút“ hamarosan kiépülhetne. Csakhogy közel három hava, mióta e lapokban tudomást vettünk róla, s azóta hallgat, mint a rengeteg! Aluszik vagy meghalt? Vagy épen az „Uj hazát keresők“ közé csapott fel, mint S ... i Ilka megmagyarositott németjei ? Mert hogy magyar földész. azzal az egészséges észjárással és kiapadhatlan humorral, itthagyja szülőföldét és Amerikába vándoroljon, — ez épen oly képtelenség, mint volt azon miniszteri rendelet, hogy Szabolcsmegye Debre- czenből lássa el magát sóval. — Reméljük a „Varsói menekültek“ feledtetni fogják velünk az „Uj hazát ke- resők“-et, mely beszélyt hogy pusztán udvarias lovagiasságból közlött a szerkesztőség — több mint valószínű. Legalább igy hallottuk a kaszinóban azon este, midőn Emericzy tanár a csillagászatról „igen gyér közönség előtt“ értekezett, mi pedig a terem melletti szobában bettliztiink. Már uram, édes ** ur, kövesse meg magát, — mi nem a csillagászati, hanem más közelebbi csillagoknak vagyunk barátai, következőleg önökkel nem egy zászló alatt, küzdünk. Aztán az a bettli — az a bettli! — Értekezzenek, olvassanak önök a jámbor együgyü falusiaknak, kikie rájuk fér u czivilisatió, de nem nekünk városi népnek. — „Mi a haza reményei vagyunk Mi általunk jut díszre fel bonunk“. _________ Z. Y. A városi képviseleti gyiiléstereinhől. ív. (M.) A £ hó 18-án tartott képviseleti gyűlés alkalmával olvastatott gf. Keglevich Béla országos erdészeti egyleti elnöknek körlevele, melyben a várost, hanyatlásnak indult erdészetünk előmozdítására s az országos erdészeti egylet alapitó tagjai közé lépésre hívja fel. A város, 200 frt aláírása mellett a nevezett egylet alapitó tagjai közé lépett, s az „Erdészeti Lapok“-at továbbra is hordatni határozta. Páidoló tudomásul vétetett Kézdivásárhely tanácsának azon átirata, melyben a kormányilag kitűzött vasúti vonalok közül a brassó-bodzai helyett, a brassó- kézdivásárhelyiuek pártoltatását kéri, úgy hadászati, mint nemzetgazdászati szempontokból, \alamint a seregestül kivándorló székely nép érdekét tekintőleg is; — és Kecskemét azon hivatalos levele, melynek tartalma szerint városunk, a magas kormány által Pestről Cson- grádig készíttetni rendelt dunatiszai csatornának az egyesek által terveit pest-szegedi helyetti pártolására hivatik fel; valamint Eger város közönségének azon átirata, mely szerint az egyes községekre nehezülő katonatartási és elszállásolási közterhek — mint nem egyes községeket és személyeket illetők, közviselés alá vonan- dókul emlittetnek fel, és e czélulag a n. m. minisztériumhoz és országgyűléshez kérvények terjesztése sür- gettetik. Tudomásul vétetett Sárosmegye értesítő levele, Hlavácsnak bűnfenyitő perbe fogatása iránt, és Arad- megye közönségének egy küldöttségi munkálata, mely az országos vasúthálózati tervre vonatkozólag azon megyének helyi érdekeit és viszonyait tárgyazza; valamint Pest-Pilis és Solt törvényesen egyesült megyék közönségének azon elhirhedt sérelmi kérvénye, melyben az a kitétel fordul elő, hogy : „a nemzetnek nincs többé mit vesztenie!“ Sárosmegye azon átiratára, melyben a honvédelmi rendezés, a hadsereg nemzeti lábra állítása és ezzel kapcsolatosan a Liuloviceum helyreállítása iránt a honvédelmi minisztériumhoz intézett fel- terjesztését tudomásra hozza — határoztatott, miszerint ezen ügynek a törvényhozás utjáni előmozdittatása iránt e város országgyűlési képviselője fölkérendő lészen. Szathmár-Németi azon hivatalos levelére, melyben az egyes országgyűlési képviselőknek részvétlensége és a tanácskozásokból gyakori kimaradásai iránt a képviselő- házhoz terjesztett kérvényét támogatás czéljából közli : képviselőnk figyelme szintén felhivatik. Borsodmegye közönségének azon átirata, melyben a pest-miskolezi vasút a Sajó völgyén Putnok felé Muránynak építtetni, s ez által a kevesebb előnyt nyújtó és több nehézségekkel járó salgó-tarjáni mellőztetni czéloztatik, pártoló tudomásul vétetett, s előmozdítása iránt az országos képviselő megkercstetni rendeltetett. A kapitányi hivatal személyzete közötti panaszok megvizsgálásával Palicz Mihály albiró elnöklete alatt megbízott küldöttség munkálatát a kapitányi segéd, még némely kérdésekre vonatkozólag kiegészíttetni kérvén : utasittatott az eljáró küldöttség, hogy ezen ügyi-e vonatkozó vizsgálatát befejezni és kimerítő véleményes jelentésével együtt a jövő közgyűlésre beadui el ne uiu- laszsza. A folyó hó 27-én tartott képviselő gyűlés kizárólag, ezen most említett ügyben tett jelentés tárgyalásával telt el. Eredményéről s a folyó hó 28-áu tartott közgyűlésről jövő alkalommal szólunk. VEGYES HÍREK. ** Lapunk 7-ik számában egy Kótajból irt levél azt állitá, hogy bizonyos nászünnepélyen a honvédegylet töke gyarapítására többek adakozása folytán 42 frt 38 kr begyiilt volna; most a gyűjtő arról értesít, hogy csak kerekszám 42 frt gyűlt össze, mit f. hó 4-én illő helyen át is adott. ** Perczel Mór leányát, Irmát, dr. Ghyczy Gyula, Ghyczy Kálmán unokaöcscse, pesti fiatal ügyvéd jegyezte el. ** Sz.-Mihályon a múlt héten orgyilkosság történt. Egy ottani gazda — igen kövér ember — estve házába lépni akart, a midőn egy pisztoly lövés által földre téríttetett; övéi kirohantak és vérében fekve találták. Azonnal orvosi segélyért küldetett és sikerült életét megmenteni. De nem az orvos mentette életét, hanem a vastagon nyakába burkolt selyemkendő és a felette kövérség. Nyakba lövetett. ** Böszörményi László a „Magyar Újság“ felelős szerkesztője sajtóperének esküdtszéki tárgyalását a „Pesti Hírnök“ és „Független Lapok“ elhalasztottnak állítják, de a „Magyar Újság“ az egész tárgyalást és Ítéletet közli, melyben egyévi fogságra és kétezer forint birságra elítéltetett. Böszörményi László a sajtóbiróság elnökéhez a tárgyalás napján reggel Yidaes János által ismételve halasztási kérvényt benyújtott, de az esküdtszék kijelenté, miszerint vádlottnak a tárgyalás elhalasztása iránt beadott kérvénye elutasittatik és a tárgyalás a 81. í. szerint vádlott távollétében is meg fog tartatni. ** Múlt számunkban „Perczel Mór Nyíregyházán“ czim alatt közlöttekhöl kifelejtettük megemlíteni, hogy a fáklyásmenetnél a helybeli dalárda is szépen közreműködött. Gyakorlat és kitartás az egylet tagjai részéről kitűnő sikert remélni jogosít. Továbbá Ígértük az üdvözlő beszédeket is adni. ígéretünket ezennel a „Tár- cza“ rovatban beváltjuk. fff Nyíregyháza városa képviseleti gyűlése még a múlt évben elrendelte a cselédrendszer szigorú kezeltetését, a cselédkönyvek azonnali nyomatását és azok a cseléd közti kiosztását; de fájdalom, azok készítése még mai nap sem rendeltetett meg. Ha ilyen gyors eljárást mindenik tisztviselő követne, hova jutna a közügy? — Az utczákban levő nagy sár eszünkbe juttatja a járdákat. N.-Kálló városa legalább pallókkal dicsekedhetik, de már ha sárban járni kell, legalább életveszély nélkül szeretnék azt; ezért felhívjuk a hatóság figyelmét a még több utczákban a házak alatti czölö- pökre és korlátokra, nehogy ismétlődjenek olyan esetek mint milyen e napokban egy debreczeni úri emberrel a szarvasutezán történt, hol a távol egymástól eső lampa- világ hiánya miatt a Szamuely-ház előtti czölöpben annyira megsérült, hogy alig van i-emény a tökéletes felgyógyuláshoz. ** A Nyíregyházán lakó honvédek által rendezett három reunio összes jövedelme volt 312 frt 50 ki-., a kiadás pedig 258 frt 67 kr., maradt tisztán 53 frt 83 kr. A f. hó 20-án tartott honvédbál összes jövedelme volt 6G3 frt, arra volt költség 343 frt 65 kr., maradt tisztán 319 frt 35 kr. A reuniók és bál összes tiszta jövedelme tehát 373 frt 18 kr., mely összegnek mikénti kiosztásáról a rendezőség annak idején ismét nyíltan számot adni fog. ** Ha jól értesültünk, úgy legközelebb T.-Eszláron egy jótékonyczélu reunió fog tartatni, melynek tiszta jövedelme az eszlári ref. templom és torony kijavítására, — mely a deczemberi nagy szélvész által sokat szenvedett —• fog fordittatni. A reunió megtartására kiván- tató termet Ivállay Gusztáv ur már fel is ajánlotta volna, Szép sikert és jó mulatságot kívánunk. ÜZLE T. — Úgy értesülünk, hogy a nyíregyházai vaspályaállomáson is a gabnaszállitás elfogadtatik, de csak belföldre, a külföldre nézve a hátlaponi hirdetés még folyvást érvényben marad. — Kimutatása a szabolcsmegyei takarékpénztár II. évi üzletforgalmának és mérlegének 1867. decz. 31-én. A szabolcsmegyei takarékpénztár forgalom-kimutatása 1867. január 1-től deczember 31-ig. Bevétel. Maradvány készpénz 1866. decz. 31-ről 3607 frt 22 kr. 6% betét 77,899 frt 99 ki'. 5% betét 108,976 frt 65 kr. Visszafizetett váltó 514,822 frt. Leszámítolási kamatok 12,457 frt 46 kr. Kezelési dij 4091 frt 37 kr. Késedelmi kamatok 180 frt 36 kr. Könyvecske-dij 15 frt 25 ki1. Le- tét-dij 18 frt 45 kr. Részvény-átiratás-dij 34 frt. Nyomtatványokért 616 frt 60 kr. Összesen 722,719 frt 35 kr. Kiadás. 6% visszafizetett betét 26,529 frt 8 kr. 6%visz- szafizetett folyó kamat 91 frt 62 kr. 5% visszafizetett betét 69,289 frt 45 kr. 5% visszafizetett folyó kamat 267 frt 1 kr. Kiadatott váltóra 613,076 frt. Tisztfizetés 1529 frt 98 kr. Költség 579 frt 61 kr. Felszerelés 102 frt 16 kr. Osztalék 5028 frt 20 la-. Igazgatósági tiszte- letdij 300 frt. Jótékonyczélu adományozások 582 frt 18 kr. Napi biztosi dij 237 frt. Pénztár-maradvány 1867. decz. 31-én 5107 frt 6 kr. Összesen 722,719 frt 35 kr. Mérleg és vagyon kimutatás 1867. decz. 31-én. Követelés. Pénztár-maradvány 1867. decz. 31-én 5107 frt 6 kr. Váltók 234,058 frt. Felszerelés 498 frt 11 kr. Törvénykezési előleg 30 frt. Összesen 239,693 frt 15 kr. Tartozás. Részvénytöke 62,600 frt. Részvénytöke kamata 3130 frt. Tartalék-tőke 701 frt 82 kr. Tartalék-tőke kamata 35 frt 9 kr. Nyugdij-tőke 467 frt 88 kr. Nyugdij-tőke kamata 23 frt 39 kr. 6% betét 98,616 frt 55 ki'. 6 ft, tőkésített kamat 1867. deczember 31-ig 4149 frt kr. 86 la-. 5% betét 62,798 frt 47 kr. 5% tőkésített kamat 1867. decz. 31-ig 2035 frt 16 kr. Ki nem fizetett osztalék 48 frt 66 kr. Ki nem fizetett lakbér 62 frt 50 kr. 1867. évi forgalom jövedelme 5023 frt 79 kr. Összesen 239,693 17 kr. Jövedelem kimutatás 1867. deczember 21-én. Tartozás. Részvénykamat 3130 frt. 6 százalék tőkésített kamat 1867. deczember 31-ig 4149 frt 86 kr. 5 százalék tőkésített kamat 1867. deczember 31-ig 2035 frt 16 kr. 6 százalék kifizetett folyó kamat 91 frt 62 kr. 5 százalék kifizetett folyó kamat 267 frt 1 kr. Tisztfizetés 1529 frt 98 kr. Napi biztosi dij 237 frt. Költség 579 frt 61 kr. Felszerelés használati levonata 60 frt 98 kr. Tartalék-tőke kamata 35 frt 9 kr. Nyugdij-tőke kamata 23 frt 39 kr. Lakbér 250 frt. 1867. évi forgalom jövedelme 5023 frt 79 kr. Összesen 17,413 frt 19 kr. Követelés. Leszámítolási kamat 12,457 frt 46 kr. Kezelési dij 4091 frt 37 kr. Késedelmi kamat 180 frt 36 kr. Könyvecske-dij 15 frt 25 kr. Letét-dij 18 frt 45 kr. Részvény-átiratási-dij 34 fid, Nyomtatványok 616 frt 60 kr. Összesen 17,413 frt 49, kr. A nyíregyházi gabnaesarnokban jegyzőkönyvileg beigtatott terményárak o. értékben. Alsó auBztr. mérő szerint dec. 31. febr. 29. legalant i b o a ü legalant i t o a Q cSÍ Búza........................................... R ozs ........................................... Á rpa........................................... Z ab................................................ K ukoricza...................................... Köles........................................... B ab................................................ 5 sr::::::::: Szesz, magyar iteze .... Virágolaj, mázsánkint . . . . 4.50— 5.00 3.85—4.00 1.90—^05 1.35—1.45 2.50— 2.60 2.30—2.50 3.75—4.50 5.00—5.13 7.50— 0.00 I9fi—ioy2 22—23 Bécsi távirati börze-tudósitás. Február 28. 5% metaliques 58.40. — 5% metaliques máj. és nov. 58.70. — ő% nemzeti kölcsön 65.80. — 1860. államkölcsön 83.40. — Bankrészvény 713.00. — Hitelrészvény 188.80. — London 116.80. — Ezüst 114.50. Cs. k. arany 5.59. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: Börkey Imre.
