Nyír, 1868 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1868-02-15 / 7. szám

közönséghez tartoznak, s a hét apjain könyvtárakba járnak ol- l annak a kifolyásai, hogy a szelem áldozhatnak. Ugyan kérdeni, agu családdal bíró, s 50 forintot ő állomásban lévő tanítótól van-e ki azt kívánná, hogy lapokat és jvunj- vt'Kci rendeljen meg! hiszen még ha volna is miből olvasni, olvasáshoz sincs annak kedve, a ki kapál és kaszál — tanitó létére — hogy családja éhen ne vesszen; bizony igy alá törpülnek ott a szellemiek!!

Előttünk fekszik a vallás és közoktatás miniszter által Buda-Pestre 1848. szept. 1-ső napjára egybehívott magyarhoni helv. hitv. 5 egyh. kér. képviselőinek „ Értekezlet! jegyzőkönyve“, az abban foglalt üdvös eszmék és elvek, fájdalom nemzeti jólétünkkel együtt, 19 évek alatt az absolutismus sirjában nyugodtak. Nemzeti szabadságunk föltámadásával várjuk már e föltámadást is, jövel dicső föltámadás, jövel hamar!! . . . mert ha a nép az évenkintkivettetni s beszedetni (ha be lehetne szedni) szokott pap és tanítói bért ter- inesztményben vagy közmunkában gyűlöli : úgy bizonyosan a belhivatalnókok, kik nagy keservesen juthatnak fizetések némely részéhez — nem óhajtják az ily jövedelmet, minőt most legtöbb helyen keserűen kell élvezni.

Fő teendője kormányunknak a népneve- lésrejnagy gondot fordítani, mert tudomány nélkül : el vész a nép.

Itt különben az oly üdvös következményű „Népnevelési égnétek“ nehezen terjedvén, nem nyújthatnak oly gyors segítséget s oly nagyobb mérvű haladást, minőt jelen elhagyottállapotunkban a népnevelésügye kíván, itt az országos segély volna radikális kúra. Ha az álladalom a népnevelést anyagi segélylyel támogatja, akkor hamarább földerül a haladás hajnala. Társadalmi állás tehát és tekintély a tanítóknak, és fizetés vagyis állami díjazás az autonómia épségben tartásával — tanszobák kellő felszerelése s ingyen iskolázás, igy biztos sikert jósolunk s felvirágzást a népnevelési ügynek.

Porosaim! Soma.

A megyei gyülésteremből.

A f. hó 4-én s több napjain tartott bizottmányi ülésben felolvastatott azon miniszteri rendelet, melynél fogva a rögtön ítélő bíróság e megye területén megszüntetett.

A belügyminisztérium, a múlt évben álból ott és szentesített törvényeket kihirdetés végett lcküldi.

Az ö Felsége által ugyan még alá nem irt, de az országgyűlésen már kihirdetett törvények felolvastattak s közbnrététel végett a tiszti karnak kiadattak. A levéltár részére azonban egy aláirt példány megküldése végett a minisztérium megkerestetni határozhatott.

Felolvastatott egy miniszteriális rendelet, mely az útlevelek gyors és minden késedelmezés nélküli kiadatását elrendeli. — Az első alispánnak ahoz alkalmazkodás végett kiadatott.

A belügyminisztérium tudatja a megyével, hogy a nagy-kapái lőpor-árus részére minden bóra egy mázsa lőpor utalványoztátott.

Sárosmegye 1862-ik évben volt helyettes főispánját Hlavács-ot — az 18051. bizottmányi gyűlések jegyzőkönyvéből 181 számnak kitörlése és kimetszése végett — bűnfenyitő perbe fogta. — Említett megye a tiszti főügyész véleményes jelentését megküldi, melyben az, a sikas.tással és hivatalos hatalmának visszaélésével vádolt Illavácsot 3 évi fogságra, czimeitől való megfosztásra és nyugdijának elvesztésére elítéltetni kéri.

Ezen véleményes jelentés általános helyesléssel fogadtatott és eb-endeltetett, e megye levéltárát is megvizsgálni, nem történtek-e hasonló merényletek.

Buda városa a budai népszínházra. Pest városa a Petőfi-szoborra adakozni felkéri a megyét. Kiadattak a szolgabiráknak közpártolási felhívás végett

A jegyzői karnak kötelességébe tétetett, ezentúl mindig az országgyűléshez, vagy a hormányhoz publico politicos ügyekbeni felírásokat a jegyzőkönyvekkel együtt* legesen elkészíteni és a gyűlésben felolvasni.

A bujasenyves kórház felállítását megelőzőleg a minisztérium a betegek összeírását rendeli.

A szenvedő emberiség érdekében mielőbbi intézkedés végett kiadatott egy küldöttségnek, melynek az első alispán elnöklete alatt azt mártius 13-ig befejezni kötelességébe tétetett.

Néhai Vay Géza volt törvényszéki ülnök özvegye és árvái számára három havi illetéket utalványozott a minisztérium. A kifizetés elrendeltetett.

Következett a megyeszékhelynek Nyíregyházára való áttétel felöli küldöttségi javaslat felolvasása. — T. Nagy Lajos 83 községi kérvényt nyújt be azon kérelemmel, hogy a küldöttségi javaslattal illetőleg jelentéssel együtt felolvastassék és tárgyaltaasék; ez hosszas és izgatott vitára adott alkalmat. A többször említett javaslat külön tárgyalása másnapra balasztatott.

Folyó hó 7-én a küldöttségi munkálat felolvastatott. — A küldöttség ezen munkálatában több nézpon- tokból javasolja a megye székhelyének Nyíregyházára leendő áttételét, u. m. :

A megye szempont, országos érdek, s megyei kormányzat — mely országos érdekű dolgokkal foglalkozik, oly helyet kivan, úgymond, mely minden igényeknek megfeleljen; alkalmas hely nélkül megye nem képzelhető.

E tekintetben a minden napon emelkedő Nyíregyháza városa, mely vasúti összeköttetésénél fogva mind kereskedés, gyáripar tekintetében virágzásnak indult, van hivatva arra -.'hogy a megye székhelye légyen s a megyei élet központjául szolgáljon.

A jelenlegi megyeházat elegendőnek, alkalmasnak uem találja, daczái-a annak, hogy a Kállay-család vendéglőjéért, melyet a megye a törvényszék befogadására tart bérben, 2400 frtnyi évenkinti haszonbért fizet.

A küldöttség figyelve arra : mi tétetik a jelenlegi megyeházzal azon esetben, ha a megye székhelye Nyíregyházára tétetnék át, e tekintetben felirat után meg- kérdeztetni kívánja a belügyminisztériumot, nem volna-e hajlandó a megye közönségétől ezen épületet becsáron átvenni, s valamely hasznos intézetté, p. kényszerítő dologbázzá alakítani; — hogy a kedvező feleletadás esetében annak befolyó becsára fordittatnék a megyeházának újból felépítésére.

A főkérdést illetőleg, mely utón szereztessék meg a szükséges pénzösszeg, e tekintetben a küldöttség következő kiindulási pontot választá.

1- ör. A jelenlegi székház eladási becsárát.

2- or. A községi szabad ajánlat útját, melynek sorát maga Nyíregyháza közönsége 50,000 forintnak aláírásával s alkalmas teleknek ingyen adásával nyitotta meg; — egyébképem közreműködését is ígérte; — a küldöttség véleménye szerint ezen ajánlat kővetőket ta- láland, s biztos reménye van, miként ha e közfontos- ságu kérdés tekintetében az önkéntes ajánlatra megye- Szerte felhívás fog intézteim, elő állanak azon módok, melyek által — minden uj adókivetést mellőzve — a megyeházat Nyíregyházán felépíteni lehetséges leend.

A küldöttség által megemlittetik, miként Nyíregyháza városa által ajánlott ingyen telek a jelenlegi megyeház telkénél jóval nagyobi), s hogy a jelenlegi állás elhordatásával az üres tér sétányra forditatván, a hely alkalmatos voltát e sétány is emelendi.

Nézeteit előadva újból ajánlja a szabad ajánlatra nézve a megyeszerte leendő mielőbbi felhívások szétküldését.

Mielőtt a javaslat tárgyalás alá vétetett volna, ügyv. N. Lajos a 6-iki ülés alatt 83 község nevében beadott kérvényeket a küldöttség munkálatával együttesen kéri tárgyalás alá vétetni; annyival is inkább, miután a beadás körül említett forma hiányoknak elég tétetett.

Kállay Ödön szerint a tárgyalandó kérdéssel e 83 község által beadott kérvény egybefüggésben lévén, a felvételt óhajtja, miután a felvétel a főkérdésnek csak előmozdítására szolgál. Többire nézve nem tartja helyesnek. hogy ily fontosságú kérdésben csak a bizottmány tagjai határozhassanak, e kérdés megvitatása illeti a tisztikart, ügyes-bajos emberek kívánalmait, szerinte csak akkor lehet üdvösen határozni, ha ily mellékesen beadott petitiók a főkérdéssel együtt tárgyaltatnak. — A jelenlegi megyeház nem csupán a bizottmány tagjaié, ahoz a nép is adott, s e kérdésben a miniszter -sem fog azok meghallgatása nélkül intézkedni. Az áttételt czélszerűtlennek időelőttinek mondja. A felolvasásra szavaz.

Kausay Kállay Ödönnek felelve azt mondja, miként nincs egy tag, ki az ügynek menetelét gátolná, s mert a bizottmány már kiniondá a megyeház áttételét, ezt vitatás alá venni nem lehet, itt a kivitel a módozatról kell tanácskozni, melynek útja a szabad ajánlás, mit a küldöttség is ajánlott, s mit mindenek előtt megkísérteni kivan, ha igy nem sikerül, más módozatok nem lévén — akkor állhat elő a további határozat.

Vidliczkaynak nincs kifogása a N. Lajos által beadott kérvények tárgyalása ellen, miután a forma hiány kipótoltatott.

Kállay Emánuel hasonlag a felolvasás mellett van.

Mészáros Dániel előadása a zaj miatt nem hallható.

Bodnár I. szerint a czél elérése tekintetéből, hogy a kedélyek megnyugtatva legyenek, pártolja Vid- liczkay nézetét; kéri a 83 kérvéuynek a küldöttség munkálatával leendő tárgyalását.

Móricz Antal a kérvények felolvasása mellett van.

Főjegyző által olvastatik a 83 kérvénynek tartalma, az : hogy ezen 83 község a megyeház áttételét, ha az a nép uj megadóztatása nélkül kivihető — nem ellenzi; teher kivetés ellen óvást tesznek.

Miután ezen kérvények felolvastattak, Dobozy szolgabiró Kakamaz községe jelentését terjeszti elő, mely jelentést a nevezett község hozzá, a kellő leendő beterjesztés végett adta volt be.

E község jelentésében foglalva van, miként a megyeház ál tétele iránti kérdésben bizonyos ellenzéki küldöttség járván a községben, ott nemcsak a bizottmány tagjait, hanem a községet is avval ijjesztgették, mikent ha a megyeház Nyíregyházára áttétetik, rájuk körülbelül pár ezer forint fog adóként kivettetni, intik a községet meggondolásra, s ha nézetüket a megyeház áttétele ellen pártolják, kérik azt egy kérvényben kijelenteni s azt a főjegyzőnek beterjeszteni, 10 krt postadijt hagyván hátra.

Főjegyző megjegyzi, miként, sem mint magán, sem hivatalnoki állásával a fennforgó ügyben kapcsolatban nem áll. — A Dobozy szolgabiró által letett jelentéshez óldalitva van 16 község kérvénye a 83-ból, kik s ugyanazok a megyeház áttételét kívánják.

Többen a 16 kérvény felolvasása ellen vannak — s a felolvasás elmarad, míg többen a megyeház áttétele

iránt deczemberben hozott határozatot visszahúzni kérik. — Bodnár István a 83 kérvény felvételét illetőleg tesz nyomós megjegyzéseket; s aggodalmas jelenséget lát, tekintve a kérvények tartalmát s keletkezési módját, főleg az okot, hogy ezen kérvények a hozott határozat után adattak be; avagy mint sokan a hozott határozatot visszahúzni óhajták, azért vonassék-e vissza a hozott határozat, mert az 2211 szavazattal jött létre ? Ha e többség megdöntetik, hatósági életünknek üdvét döntjük meg. Ez szerinte csak akkor lenne jogos, ha a hozott határozat tapasztalat utján lett ártalmas, — fo- ganatbavétel előtt a megyei hatóság jogkörével ezt meg uem egyeztetheti.

Nem az a kérdés, hányán hozták a határozatot, (K. Ö.) beszédére), hanem hogy alkotmányos utón létre jött többség által hozatott-e V úgy tudja : hogy igen s ennek hódolni kell. — Ha ezt most megdöntik, meg lesz döntve a hatósági tekintély.

Szerinte a küldöttség első teendői közzé sorozta a forrásokat megnyitni, javaslá a jelenlegi megyeházat egy jótékonyczélu intézetté átalakítani, javaslá az önkéntes ajánlat sorát felhívások által megnyitni, miért indítványozza, miként a küldöttség munkálata úgy a mint van, elfogadtassák.

Simon E. a küldöttség javaslatát kéri hasonlag elfogadtatni.

Vidliczkay a 83 kérvény tartalmát illetőleg tesz megjegyzéseket, kijelentvén, hogy azon óvásoknak a közterhek ellen, mik ezen kérvényekben foglalvák, a küldöttségi javaslat mellett helye nincs. Egy bizottmányi tagnak sincs joga óvást tenni, hanem ha sértve érzi magát jogaiban a hozott határozat által, ott van a folyamodás útja.

Miután e 83 kérvényből az tűnik ki, hogy azt bizottmányi és nem-bizottmányi tagok írták alá, indítványozza : hogy mert a bizottmányi tagokat nem illeti azon jog, hogy óvást tegyenek, a kérvényeket az illetőknek vissza kell adatni. A küldöttség munkálatát magáévá teszi.

Kállay E. A küldöttség munkálatát, miután a fennforgó ügyben ez nem constatálja, hogy mit akar a megye kivinni, és milyet — tökéletlennek nevezi, elégséges s nagyobb-e a Nyíregyháza városa által ajánlott ingyen telek — kimutatva nincs — szakértő nem alkalmaztatott — s mert az építkezésre elégséges alap nincs, a seperativumra nem kíván építkezni. — Ellene van a javaslatnak, mit elejtetni kér; — annyival is inkább, mert e javaslathoz egy terv lett volna csatolandó, milyen leend az uj megyeház, s mily összeg kívántatik meg annak felépítésére; mely terv készítéséhez a főmérnök lett volna alkalmazandó.

Kausay: a terv s költségvetés iránti intézkedésre akkor leend szükség, ha lesz alap. A küldöttség munkálatát pártolja.

Többen, miután a javaslat terv nélkül terjesztetett elő, s mert tudva nincsen, váljon hajlandó-e a kormány a megyeházat átvenni, s mert az önkéntes ajánlat sem tudatik, a küldöttség javaslatát elejtetni kérik, mig mások szavazást sürgetvén, elnökileg feltétetik a kérdés : kiváuja-e a bizottság a küldöttség jelentését elfogadni ' vagy nem ?

Szavazott. Igen : 124. Nem : 176. Többség : 52.

LEVELEZÉSEK.

Kemecse, febr. 12.

Omne nimium nocet. E közmondás igazsága fényesen igazoltatik a „Nyír“ folyó évi 5-ik számában; a hol is : „Á városi képviseleti gyülésteremből“ cziinü rovat 4-ik kikezdésében bizonyos M. ur, mint a rovat írója, annyira elhagyja magát a rhetorikai figurák iránti előszeretetétől ragadtatni, hogy az által különben érdekes közleménye nemcsak az igazság ösvényéről lép át a valótlanságmeghatározhatlanrégióiba; hanem egyszersmind a megyei kormányzat egyik, a városi elöljárósággal gyakori hivatalos érintkezésben levő közegének alkotmányos érzületéről tészen hamis tanúbizonyságot.

Ugyanis : az említett helyen következő — a jelen viszonyok között figyelmet gerjesztő szavak adatnak át a nyilvánosságnak — „s egy szolgabiró rendeletéit, vagy távollétében esküdtjének „meghagyatik“ kibocsát- ványait végrehajtani tartozunk“.

Valóban! e meghagyatik kifejezés furcsán hangzanak az esküdt, mint alkotmányos tisztviselő szájából, egy oly tiszteletet érdemlő testülettel szemben, mint Nyíregyháza városa közönsége, vagy az azt képviselő városi tisztviselőség; és az érdekelt esküdt meg nem bocsájthatná magának, ha e kifejezést irányukban esak egyetlenszer is használta volna; minthogy azonban — nem hogy a többször tisztelt város közönsége, vagy annak bármelyik tisztviselője, de a járás legcsekélyebb községe elöljárósága irányában sem szokta az idézett a jelen kor szellemével össze nem egyeztethető „mégha- gyatik“ kifejezést usurpálni; a többször emlitett közlemény phrasist mint igaztalan rágalmat ezennel visszautasítja. — Jóakarókig — figyelmezteti továbbá M. urat, hogy a rhetori figurák e leglcényesbikét az auxesist nagyobb elővigvázattal kezelje s használat közben erősen féken tartsa, nehogy oly rútul elragadja őt, mint az idézett phrasisnál, — melynek olvasása közben önkénytelenül jut eszébe az embernek a Spitzig Iczig paripájától elragadott lovagló zsidója, a ki barátja kérdésére —- hová lovagolsz Sműle 't azt felelte, tudom is én, kérdezd a lovamat. Krasznay Péter.

ICótaj, febeuár 10.

Napjainkban az annyi sok oldalról hangzó, s any- nyi különnemű gyűjtések s kérések kpzt, — hogy a honfiúi áldozatkészség ki nem aludt, sőt a haza minden részein ujult erővel ébredt fel, s most is, — mint talán a boldogabb időkben nem annyira, — egész készséggel siet a haza oltárára áldozatait letenni, — ezen tény, hazai közérzületünknek — Istennek hála, soha nem szunyadó ereje s életére mutat; — s hogy jelen farsangi napjainkban haznszerte és igy megyénkben is örömeink élvezetét a szűkölködők s segélyre szorultak