Nyír, 1868 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1868-12-26 / 52. szám
II. évfolyam. 52. szám. Szombat, deczember 26.1868. Szerkesztői és kiadó iroda: NYÍREGYHÁZÁN, Szarvas-utoza 118. szám alatt. Bérmentetlen levelek el nem fogadtatnak. Nyílt tér alatt 30 kr. bélyegdijon kívül minden négyszer hasábzott garmond-sorért 25 kr. o. é. fizetendő. Előfizetési dij : A kiadó-hivatalban egcsz évre . 5 fr. 60 kr. Házhoz vagy postán küldve . 6 „ Félévre........................................3 „ Évnegyedre ...................................1 „ 60 kr. H irdetések dija: minden hatlmsáhos petit sor egyszeri igtatásánál 5 kr., többszörinél 4 kr. Bélyegdij 30 kr. _______________________VEGYES TARTALMÚ HETILAP. ____________ El őfizethetni Nyiregyházán a kiadó-hivatalban e's ifj. Csáthy Károly nyíregyházi és debreczeni könyvkereskedéseiben, hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk qzámára hirdetményeket elfogad : Zeisler M. Pesten. Előfizetési felhiyás „TISZA VIDÉK" czimü vegyes tartalmú hetilap 1869-ik évi uj folyamára mely Szabolcs, Zemplén és Beregli megyék érdekeit fogja képviselni. Midőn „Tiszavidék“ czimü vegyes tartalmú hetilapomra ezen előfizetési ivet szerencsés vagyok a t. ez. közönség kezeihez pártolás végett juttatni, nem uj válalat támogatására hivom fel a közfigyelmet : mert lapom „Nyír“ czim alatt, már 1867- és 1868-ban mint Szabolcsmegye közlönye működött; most csakis az eddiginél szélesebb körben működendő, több megye érdekeit felölelő s igy gazdagabb, változatosabb tartalmat Ígérő s ehez képest mind czimben, mind belértékben előnyösen megváltozandó régi laponl pártolásáért bátorkodom esedezni. Midőn lapom másodévi folyamának végén, eddigi működésemre visszatekintek : nyugodt öntudattal mondhatom el, hogy a „Nyír“ a többi vidéki lapok között, helyét becsülettel állotta meg s ha különböző igényeknek — mindenki egyéni tetszése szerint — meg nem felelhetett is, de tetemes áldozatok árán, egy jobb jövő reményében elkövettem mindent, hogy lapomnak mind külalakját nagyobbitva, mind béltartalmát gazdagítva a mennyire lehetett minden kivánalmaknak megfelelhessek. És ezen, lapom eddigi működésére való visszapillantás meggyőzött engem egyfelől arról, hogy a megyei életnek csakugyan van közlönyre szüksége, melyben az érdekek találkozzanak, a helyikérdések megvitattassanak s az előhaladó kor szülte követelmények életre juttatása eszközöltessék; másfelől arról, miszerint ha lapomat még érdekesebbé s a közpártolásra méltóbbá akarom tenni s oda emelni, hogy az mind a kor igényeinek megfeleljen, mind pedig a nagyobb szellemi erőkkel rendelkező fővárosi lapokkal a versenyt ha csak némi részben is kiállhassa, — nagyobb térre, több érdekek felölelésére van szükségem. Ebből kifolyólag meggyőződve arról, hogy ha egy megye szellemileg képes is egy lapot fentartani, de ily mozgalmas időkben, midőn a politika más lapok hordatását is követeb, — egy tisztán helyiérdekű lapot, kellő anyagi pártfogásban nem részesíthet: elhatároztam, — több felhívásoknak is engedve — a szomszéd Zemplén és Béregh megyékre is kiterjeszteni, s ebbeli tervem pártolását a nevezett megyék bizottmányai reményleni engedték. Ugyanazért jövő 1869-ik januártól kezdve lapom „Tiszavidék“ czim alatt mint Szabolcs, Zemplén és Beregh megyék érdekeit képviselő lap fog, megjelenni. Hogy e nagyobb körben az igényeknek megfelelőleg eleget tehessek, eddigi munkatársaim mellé, kik válalatomban támogattak. S.-A.-Ujhelyben. Bereghszászon és nemkülönben a vidéken kitűnő munkatársakról gondoskodtam. Lapom tartalma ezután is következő leend : 1) Üzlet és ipar. 2) Gazdászat. 3) Megyei és városi közgyűlések nevezetesebb határozatai. 4) Levelezések. 5) Bel- és külföldi hírek. 6) Napi hirek. 7) Tárcza szépirodalmi tartalommal. 8) Nyilttér. 9) Tudakozó-intézeti híradó, 10) Hivatalos és magán hirdetések. A lap nagy ivréten jelenik meg minden héten egyszer, hétfőn délután. Előfizetési dij : Helyben házhoz hordva vagy postán küldve egész évre.................................................................6 fr. f élévre.......................................................................3 „ évnegyedre.................................................................1 „ 50 kr. Elő fizethetni Nyiregyházán a kiadó-hivatalban Szarvas-utcza 118. sz. alatt és ifj. Csáthy Károly könyvkereskedésében; S.-A.-Ujhelyben Löwy A. könyvkereskedésében és Bereghszászon Czauder Sándor czukrászatában, hol egyszersmind hirdetések is elfogadtatnak. — A vidéki előfizetési dijak a „Nyír“ kiadó-hivatalához Nyiregyházán — czimezve küldendők. Gyűjtőknek 8 előfizető után egy tiszteletpéldánynyal szolgálunk. Börkey Imre kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő. Bcreglniiegye érdekei. Beregh szász, deez. 20. Van-e megyénkben ember, ki e két szót közönynyel olvasná? nincs! Bizton hiszem, hogy megyénk értelmisége — kivétel nélkül — örömmel olvasta e két szót a „Tiszavidék“ czimü hetilap „Előfizetési felbivás“-a ivhomlokán, — és bizton liiszem, hogy kiki sietni fog az alkalmat megragadni, melyet a „Tiszavidék“ érdemes szerkesztője s kiadója nekünk nyújt. Igen, ragadjuk meg az alkalmat, mert egyedül a nyilvánosság utján érhetjük el auyagi jólétünk haladását; és mindenki tudja, hogy az anyagi jólét kútfőihez leginkább a szellem útja vezet. Nem szándékom a vidéki lapok czélszerüségét, szép és nagyszerű horderejét egész teljedelemben fejtegetni, úgy hiszem erről megyénk értelmisége meggyőződött, mert hiányát eddig érezte, de a vidéki lapoknak egy fő feladatát megemlíteni, ha már tollat ragadtam — kötelességemnek Szerk. pl. bm. h. tartom. Tudom, hogy újat nem mondok, sőt nem is szándékom, miért is e lapok hasábjain már megjelent de megyénk közönsége előtt ismeretlen sorokat ujjolag idézem : „Tudjuk, hogy a megyei gyüléste- rem nem fogadhat be minden egyes müveit hazafit; de nyitva állnak, legalább nyitva kellene államok a megyei lap hasábjainak, s a mit ame- gyei gyűléseken el nem mondhat, kifejtheti azt a megyei lapban; és ekkép minden érdemileg jogosult honpolgár irányt és idomot adhat a közvéleménynek. így lesz a sajtó, a megyei lap a közvéleménynek teremtője és alakitója. Továbbá a megyei lap, a napi kérdések mindenoldalróli megvi- lágitásával, könnyűvé teszi a dolgok menetét s tág tért nyit az eszmecserékre, melyek, mint a kohók a drága érczet, megtisztítják s tömörítik a véleményeket, eszméket és elveket. És a mi szintén figyelmet érdemlő körülmény, a megyei lap a nép alsóbb rétegeivel is megismertetvén a napi viták tárgyát képező dolgok állását: módot nyújt az alkotmány sánczai- ba szintén befogadott kevésbbé értelmes és müveit osztályának és honfiúi kötelességének helyes fölfogásához s polgári jogainak észszerű és öntudatos gyakorlatához.“ Üdvözlégy tehát „Tiszavidék“ mint ezentúl megyei életünk-, üzletünk-, iparunk- és gazdászatunknak nem csak hírvivője, hanem elő moz- ditója is; Beregmegye művelt magyar- ajkú közönségét pedig kérem, karolja fel a „Tiszavidék“-et mely megyénknek hű közlönye lenni óhajt. Munkácsy. Nyirfa lombok. XXVIL (Az év utolsó napja. Polémia az öreg Syl- veszterro! Mi hozzuk a rövidet. A czikkben legtöbbet ér az utolsó nyolcz sor. És fájdalom! az is plágium. Mindegy csak az ég hallgassa meg!) — Ismét bezörgettél tehát hozzánk ősz vándora n földnek, rejtelmes avczu Sylvester. Légy iidvöz körünkben, légy üdvöz e „testvér- telen“ néptől a négy folyam és hármas bérez honában! Évezredes pályáján csak gyéren hoztad fel ugyan egére a nagyság, dicsőség és boldogság életadó napsugárét, de legalább erélyt és uj lelket öntöttél csiiggedező keblébe, hogy a fájdalom és megaláztatás kinteljes évtizedeiben élettelenül össze ne roskadjon, vagy — mint szánandó nemzettestvérei egykor — gyilkos tört ne emeljen üuélctére, az clfásultság a reménytelenség ama vérfagyasztó kiáltásával : finis Hungáriáé 1. .. Légy üdvöz ősz vándor, és beszélj nekünk egy jobb jövőről hazánk nemzetünk uj fényéről, fölvirulásáról... — Balgatag I te a jövő rejtélyeit akarnád felismerni? Nem tudod-e, hogy a jövő zajló örvény, melynek mélységében búvárkodni, rejtelmeit átérteni, talányait megfejteni nem adatott még, és nem is adatik soha a föld rövidlátó gyermekeinek? És volna szem, mely áthatolni bírna a földalatti börtön éjsötétén, a gránitbércz tömör rétegén s az embersziv csodaszerü szövedékein, — még e bűvös fényű szem is megszégyenülne és elvakulna, ha a jövő örök homályba burkolt arczát erőlködnék látni, fel ismerni... A jövő egyedül annak titka, ki „volt, van és lesz“, fölötte, magasan végetlenül fölötte térnek és időnek. .. — De hát miért él szivünkben vágy, ki- olthatatlan, clnémithatlan, örökké emésztő vágy : kívánni szomjuhozni — mint az aszály hevében elepedt föld az ég üdítő csöppeit — a jövő tudásának enyhe harmatát; sovárogni, esen- geni, térdre hullva porban fetrengve imázni a fénycsillagért, mely életjövönk s a lelkűnkkel egybefórott eszmék és vágyak látköréböl száműzné áldásos sugárzatával a sötét-néma homályt, a kétely és tűnődés fenyegető rémalakját? Miért keblünkben e vágy, mely nem valósul 6oba,
