Nyír, 1868 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1868-12-12 / 50. szám
II. évfolyam. 50. szám. Szombat, deczember 12.1868. Szerkesztői és kiadó iroda: NYÍREGYHÁZÁN. Szarvas-utcza 118. szám alatt. Bérmentetlcn levelek el nem fogadtatnak. Nyilt tér alatt 30 kr. bélycgdijon kívül minden négyszer hasábzott garmond-sorért 25 kr. o.é. fizetendő. Előfizetési díj : * A kiadó-hivatalban egcsz évre . 5 fr. 50 kr. Házhoz vagy postán küldve . 6 „ Félévre .......................................3 „ É vnegyedre ....................................1 „ 50 kr. Hirdetések dija: minden hathasábos petit sor egyszeri igtatásánál 5 kr., többszörinél 4 kr. Bélyegdij 30 kr. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Előfizethetni Nyíregyházán a kiadó-hivatalban e's ifj. Csáthy Károly nyíregyházi es debreczeni könyvkereskedéseiben, hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad : Zeisler M. Pesten. Néhány komoly szó Zempléiimegyc- ről a zempléniekhez. Megvallom, jobban szerettem volna, ha a tárgyat, melyről szólandó vagyok, sohasem kellé vala föl- szinre hoznom; és ha már csakugyan igy volt elvégezve a sors könyvében : inkább szerettem volna azt, vagy az ezelőtt négy évvel megindult s tavaly megszűnt „Zempléni Híradó“, vagy az ez idén megindittatni szándékolt „Zemplén“ hasábjain tenni. Fájdalom, Zemplénmegye értelmiségének közönye és szunyadó szelleme ebben meggátolának; s ez az “ oka, hogy most Zemplénből a zemp- i leniekhez Szabolcsmegyc lapjában szólok. Mindenki előtt tudvalevő dolog, ; hogy hazánk még mindig az újjászületés és átalakulás váltságos napjait éli. Ily fontos időben, kétségkívül minden hazafinak résen kell állani, s 1 elfoglalni minden tért, a hol s megragadni minden eszközt, melynek segélyével a közös haza jólétére közreműködhetik; mert ha végzetünk az, hogy élni fogunk, azon kell lennünk, hogy ez élet ne teng és, ha- ’ nem valódi és dicső élet legyen, és hogy ne másért, mint eszköz, hanem, mint önczél, magunkért éljünk és küzdj link : nehogy mások fölélik emel- i kedve, hatalmuk alá tereljenek, holott tölünk függ, hogy mindvégig urai lehessünk helyzetünknek és magunknak. Minden államnak legelső és legfőbb törekvése és czélja mindenbi- zonynyal : az anyagi jólét; mert 1 tudjuk, hogy a gazdagsággal a sza- 1 badság, a szegénységgel a szolgaság ' jár karöltve. Ezt igazolja a szabad ’ Anglia és a rabigában nyögő orosz , nép. Oda kell tehát nekünk magya- i roknak is törekedni, hogy mielőbb el- . jussunk az anyagi jólét pontjára, vagy i legalább megközelítsük azt. ) Ma már mindenki tudja, hogy az | anyagi jólét kútfőihez a szellem [ u tj a vezet. Ide, a szellem útjára kell | hogy följussunk először is, hogy meg- 1 közelíthessük az anyagi jólét forrásait. Hogyan, miként juthatni föl ez útra ? Felelet: a közművelődés köz- > vetítésével. A közművelődésnek, tud- j juk hogy főtényezői: a tudó m á- | n y o s egyletek, társulatok, j gazdasági, társalgási egyle- ! tek, jótékony-, árvuncvelő-intézetek, zene-, festészeti stb. egyletek. Smindezek honnan meri- tik táplálékukat, hogy a közművelő- f désre hatva, s a közszellem útját 1 egyengetve: az országos közjólétet , megteremtsék és tovább fejlesszék? y Talán mondanom sem kell, hogy ? ily táp forrásul egyedül az iroda- & lom, az időszaki sajtó szolgál. | Igen. A sajtó ma már egy újabb : nagyhatalmasság a földtekén, mely csudákat művel. A sajtó trónokat döntött már le, és államokat terera- ’N tett; országokat tett virágzókká és Szerk. pl. fim. h. szabadokká. Mint nap szórja szét az ismeret és tudás áldásos sugarait a sajtó a föld minden tája felé. Szép, és nagyszerű a sajtó hivatása átalában; de különösen fontos az reánk magyarokra nézve. •Csak ismert dolgot említek, midőn azt mondom, hogy minden alkotmányos államban a kormányrendszernek s a nemzeti politikának irányt és súlyt a közvélemény ad; közvéleményt pedig csak a sajtó teremthet e's alakíthat. Miként, kérdi talán valaki? Megmondom. Tudjuk, hogy á megyei gyüléste- rem nem fogadhat be minden egyes müveit hazafit; de nyitva állnak, legalább nyitva kellene államok a megyei lap hasábjainak, s a mit a megyei gyűléseken el nem mondhat, kifejtheti azt a megyei lapban; és ekkép minden érdemileg jogosult honpolgár irányt és idomot adhat a közvéleménynek. így lesz a sajtó, a megyei lap a közvéleménynek teremtője és alakitója. Továbbá a megyei lap, a napi kérdések mindenoldalróli megvilágításával, könnyűvé teszi a dolgok menetét s tág tért nyit az eszmecserékre, melyek, mint a koholt a drága érczet, megtisztítják s tömörítik a véleményeket, eszméket és elveket. Es a mi szintén figyelmet érdemlő körülmény, a megyei lap a nép alsóbb rétegeivel is megismertetvén a napi viták tárgyát képező dolgok állását: módot nyújt az alkotmány sáncza- iba szintén befogadott kevésbbé értelmes és müveit osztálynak is honfiúi kötelességének helyes fölfogásához s polgári jogainak ésszerű és öntudatos gyakorlatához. És ki hinné már, hogy Zemplén- megyének, hol annyi az értelmiség és birtokosság, nincs ily orgánuma, nincs egyetlen lapja?! Pedig ez való; szomorú, megczáfolhatlan való. Volt ugyan a közelmúltban egy szerény hetilapja; de az is, mint czikkem elején emlitém, részvét hiányában megbukott. Az egyik rész azért nem pártolta, mert gyönge, nem életrevaló, — a másik rész azért, mivel nem politikai irányú volt. Azt azonban, hogy erős és politikai tartalmú is legyen, egyik rész sem akarta komolyan: mert egyik rész sem pártolta. Ez okoskodás nagyban hasonlít azon éhes úri emberéhez, a ki azért nem nyúlt a kocsisa által fölajáult zabkenyérhez és szalonnához, mert a buzakenyeret és sódart sokkal kellemesebbnek találta — in idea; és csak akkor fanyalodott a zabkenyérre, midőn gyomra már azt sem volt képes elfogadni. A legközelebbi zemplénmegyei bizottmánygyülések tartama alatt, e lapok t. szerkesztője, egy ajánlattal fordult Zempléumegyéhez, hogy t. i. ő többek fölhívása folytán elhatároz- lapját, mely eddig- csak Száván bolcsmegye érdekeit képviseld, Zemp- lénmegyére is kiterjeszteni, kérte annak erkölcsi támogatását. A bizottmány egyszerűen tudomásul vette az ajánlatot; még csak egyetlen hang sem emelkedett, mely ily megyei lap szükségességét fejtegette volna. Szo- imoru, sötét adat közművelődésünk statisztikájához! Nem akarom Zemplénmegyének ebbeli mulasztását ezúttal jelezni; csak magát a puszta tényt kívántam regis- trálni és kimutatni; mily nagy okunk van örömmel megragadni a „Nyír“ által nyújtott testvéries jobbot, s mennyire fontos reánk nézve a „Nyír“ kiadója tervéhez kötött remény va- lósulása. Az elmondottakból kétségkívül kitűnik, mily fontos az időszaki sajtó hivatása s mennyire szükséges, hogy minden megye, tehát Zemplén is mielőbb létesítsen egy ily orgánumot kebelében. De van még egy erős, izmos érv hátra, mely szintén hangosan követeli, hogy Zemplénnek habár féllapja is legyen. Tekintsünk a szomszéd Ungmegyébe, hol ez időszerűit 5 időszaki lap, és pedig 2 magyar, 2 orosz és 1 ;,sidó — működik. Tudják-e önök Zempléniek! hogy alig van Zemplén- megyében tótajku község, hová az ungi oroszlapok egyike nem járna. Ez nem légből kapott állítás; ez nagyon is komoly és való dolog. Ne ámítsuk magunkat; ne szépítsük hibáinkat; hanem valljuk be, hogy mulasztásunk több, mint hanyagság. íme, felvidéki maroknyi orosz, helyesebben tótajku értelmiség, minden erejét megfeszíti, kogy kebelében is legyen pár anyanyelvét művelő s faját fenntartó közlöny, melylyel ha semmi egyebet nem ér is el: de létezésének minden- bizonynyal fényes és ke'tségbevonhat- lan jelét mutatja föl a müveit világ előtt. Távol legyen tőlem minden gyanusitgatás és kicsinyes féltékenység; haladjanak őkis, tótajku testvéreink és művelődjenek : de nekünk sem lehet, nem szabad hátramaradni. Ezt követeli tölünk politikai múltúnk és állami fennlétünk. Azért lelkem egész hevével kérem Zemplénmegye müveit és vagyonos magyarajku közönségét: ébredjen föl megszokott közönyéből; vegye fontolóra e szerény sorokban elmondottak nagyhorderejű igazságát; s addig is, mig vagy a jobb-, vagy a baloldali kör, avagy netalán egy mindkét párt fölé állandó magán vállalkozó, vagy részvény társulat, e ránk boruló sötét árnyat eloszlatandja, karolja föl a „Nyir“-t mely újévtől kezdve Zemplénmegye socialis és anyagi érdekeit is keretébe fogla- landja s közlönye leend lapszegény megyénknek is. Záradékul megy egyet. A ki e sorokban a legmélyebb és őszintébb honfiúi fájdalom kifejezésén kívül más- egyebet lát és keres : az minden lehet, csak jó magyar nem. Hamilkár. St^Il A „Nyír“ sajtópere. / (F olytatás.) Vádlott Börkey Imre ügyvéde által előterjesztett, és a „Nyír“ 48-ik számában közlött védelemre Kuthy István küzvádló válaszolván, e választ azon okból, mert annak teljes tartalmát meg nem szerezhettük, csak ki- vonatilag kivonatilág közölhetjük a következőkben : Nem helyesen volt védő ur által állítva : mintha hazánk a sajtókezelés tekintetében is átmeneti kivételességek alatt állana; mert hiszen az idézett XVIII-ik t. czikkben a sajtóügyekre vonatkozólag szentesitett törvényt bir az ország, s annak értelmében már az esküdtszékek is nem csak felállitvák, de rendszeresen működnek is. A mi vádlott védőjének a közkereset czime, s tulajdonképen a biinfe- nyitő tvszék illetékessége ellen emelt kifogását illeti : ez sem áll meg, és pedig az l847/s NYIH. t. ez. 31-ik §-ának szempontjából, mely fogságról, és pénzbírságról rendelkezik. Már pedig mindazon ügyekben, hol fogság és birság kérdései forognak fen, törvényeink szerint épen nem a polgári, de egyenesen és kizárólag a büntető törvényszékek hivatvák Ítélni. A mit védő ur a dolog érdemében előadott, az, a már többször idézett 1847/s XVIII-ik t. ez. téves magyarázatán alapszik csak; mert igaz ugyan : hogy ezen tötvény 30-ik §-a csak politikai lapokról szól, és hogy annak 2-ik pontja szerint a 10,000, — illetőleg 5,000 frtos biztosíték letétele is csak a politikai tárgyak körül forgó lapokra vonatkozik; — de miután a 30-ik §-nak más feltételei is vannak, nevezetesen az 1-ső pont szerint : ha valamely „hatóságban a lap megjelenik, annak alispánjához stb. benyujtátik a nyilatkozat, melyben ki leend téve a tulajdonos vagy felelős kiadó, vagy felelős szerkesztő neve, laka, a nyomda, melyben a lap nyomatni fog, s a hatóság elnöke ezt a minisztériumnak bejelenteni köteles,“ és vádló sem a védelemből, sem annak adataiból nem győződött meg a felől, vájjon vádlott e feltételnek is eleget tett-e? — tehát a 31-ik §. értelmében, — mely a büntetést több feltételek be nem töltéséhez köti, ő csakugyan az egy évi fogság és 500 frtuyi birság terhe alá esik. A védelemnek azon részére, — melyben legyőzetni czéloztatik : hogy vád tárgyát képező czikkek sem politikai jellemüek, sem azoknak egyszeri közlése a „Nyírt“ politikai lappá nem varázsolja s különben is azon czikkek s'-inmi veszélyes irányzatot nem tartalmaznak, megjegyzi vádló : miként az, minden jelessége mellett is, bírói figyelembe azért nem jöhet, mert a védelem eme része csak azon eset keretébe illenék igen szépen, ha a kérdéses czikkek törvényellenes tartalmáért lett volna vád alá he-