Nyír, 1868 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1868-11-28 / 48. szám

lelküségéről ismert derék grófné azzal avatá föl, hogy két napig a szegényeknek ingyen erőlte­tett, ini közel 50 köblöt'tett. Isten áldja meg ezen kegyeségeért. A gőzmalom nem csak ura­dalmi szükségletre, de igen mérsékelt dij mellett bár kinek is szolgálatára áll. Végre még egyet. Az ősz vége felé utam a t.-eszlári határon vezetett által, és lehetetlen elhalgatnora azon megbotránkozást, sőt irtóza- tot, melyet bcmem azon útnak elhanyagoltsága, és veszélyes volta fölköltött. Alig néhány, láb- nyira a Tisza több ölnyi magas meredek partja mellett viszen a gödrös és kikopott ut, egy csekély ballépés, véletlen ijjedés, és a lovak kocsit és utast magukkal rántanak a mélységbe. , Vagy tiltassék el az ut egészen, vagy pedig oly karba helyeztessék, hogy életveszély nélkül le­hessen rajta járni. De még ezen az utón is túl lészen ama Ind, melyen át Eszláron túl Nagyfalu felé kell áthaladni. lírám teremtőm! A háta is borsódzik minden jámbor utazónak, ha arra járni kénytelen. Nemcsak hogy keskeny- sége és kopottsága miatt három lóval lehetet­len átjárni, és a lovak lábaik ki és összetörése veszélyének a legfőbb fokban vannak kitéve, ha­nem a kocsi és a bennelevők szerencséről be­szélhetnek ha tengely törés, és csontzuzás meg velő rázkodtatás nélkül átdöczöghetnek rajta. Uram! Uram! megyei utibiztos uram szóllok az úrhoz és jót kívánok; de azt is kívánom, hogy becses figyelmét az egész útra és hidra is, kiter­jeszteni, annak kijavítását, helyrehozását elren­delni, és a hanyag kötelesség mulasztó községi elöljárókat, mulasztásaik helyrehozására a leg- szigoruabban szorítani ne terheltessék, azután éltesse az Ur Isten sokáig! Idő járásunk más fél hét óta a legkemé­nyebb hidegbo csapott át; délben a napon sem olvad fel a dér, a föld repedezni kezd, és ha nemsokára enyhítő havunk nem leszen, félt­hetjük vetéseinket a inegfagyástól, mitől őriz­zen a magyarok Istene! Alfoldy. BEL- ÉS KÜLFÖLDI HÍREK. — A violicskai sóbányák egyikének fene­kén oly erővel tört föl egy hatalmas édes vizsu- gár, hogy a viz minden erőfeszítés daczára már eddig eltemetett egy száz ölnyi hosszú aknát. — Az Epoque-ban olvassuk : A „Nordd. All. Ztg“-nak Románországban a románokhoz intézett czikko oly nagy sensa- tiot idézett elő, mely szerint a forradalmi párt elhatározd, hogy minden tevékenységét tava­szig megszünteti. Az athénei forradalmi bizott­ság számos görögöt küldött románországi ba­rátaiknak támogatásul, de ezeket a külföldi ud­varokkal tett rövid jegyzékváltás után ismét visszahívja. — Páris, nov. 20. A „France“ Írja : Egy amerikai hajó, mely Udessából jővén fegyvcre­* két és 132 mázsa lőport szállított Giurgovoba, G’alaczbftn rakta le terhét. Az idézett lap megjegyzi erre : „A román kormány adott fel­világosításaiban, úgy látszik, nem igen kell bíznunk“ — liukurestből Írják, hogy Bratiano minisz­tériuma leköszönt és Cogolnitsoano bízatott meg egy minisztérium alakításával. VEGYES HÍREK. Q Mint már lapunkban annak idejében említettük a helybeli „Polgári olvasó egylet“ kebelében saját helyiség vásárlására egy rész­vény-társulat alakítása volt tervezve, 500 da­ruid) 20 ftos részvénnyel; most már közel <100 részvény lcelvéu el, múlt szombaton a rész­vény-társulat megalakult, elnökéül ugyancsak az egylet elnökét, pénztárnokául pedig Zajácz András urat választotta el, a mikor határoza­tiing kimondatott, hogy a részvény illetékek négy, évúegyedeukénti részletekben fognak be­fizettetni. jelesül az első negyed deczember hó végéig, a második 1869 márczius 1 —31-ig; a harmadik junius 1—30-ig, a negyedik vagy is az összves részvény illeték teljes befizetése Sep­tember 1—30-ig; a befizetés történik az egylet helyiségében, a kijelölt hónapokban mindig. Szerdán délután 2—4 óráig. E mellett egy kül­döttség bízatott meg alkalmatos helyiség kere­sésével és azon felhatalmazással, miszerint az eladót kötelezőleg alkuba is bocsátkozhatik. Szép sikert kívánunk a nemes válalatnak. □ A vidéki lapok ismét szaporodni fognak jövő újévtől kezdve. Gyulán ugyanis Dobay Já­nos könyvnyomdájában Kalmár József szerkesz­tése alatt „Békésmegyei értesítő“ czim alatt, vegyes tartalmú hetilap fog megjelenni, mely a gazdászat, kereskedelem és ipar köréből fog hozni érdekes közléseket, A mutatvány szám szép következtetést enged vonni a lap érdekes­ségére. Szerencsét kívánunk az uj kollegának s egyszersmind ajánljuk az illetők figyelmébe. □ Nem régiben következőleg czimzett le­vél küldetett Pestre : „Égi — Es — Földi igaz­ságok egyéző levele Ki az égről van meg Pe­csételve. T. Sz. Nagyságos magyar képviselő N. N. urnák es az egész ország Gyűlésnek közön­ségesen Pestre.“ Hát még ha a levél béltar­talmát láthattuk volna? Azt lehetne egyszer ér­dekes az „Üstökösében vagy „Bolond Miská­ban“ olvasni! □ Nagy és Kubassy kereskedésükben épen most érkezett meg egy ügyes szerkezetű gufe- rirozó gép, ajánljuk különösen a farsangi idényre a nők figyelmébe. — (Szabad vizet meríteni ?) Nyíregyházán esteli 9 óra után nem! Ki tiltja meg? Váro­sunk igen tisztelt főkapitánya. Kié a kút? ta­lán a kapitány ur sajátja? Nem, az a városé — mert a sétatéren levő artkesiai kútról van szó, melyből vizet meríteni bárkinek és bármi­kor szabad; és mégis tilos ? igen mert a ka­pitány urnák úgy tetszik. Panasz folytán kapi­tány ur eljárását azzal indokolja, hogy 9 órán túl elrontják a kutat; — hát nappal nem ront­ják el ? arra feleljen a kapitány ur. Debreczen városai— hol hasonló kutak vannak — tanul­hatna tőlünk rendet, mert ott minden perezbeu éjjel és nappal szabad meríteni, ez pedig a nyíregyházai kapitány ur véleménye szerint nőm helyes, miért azt el is tiltotta, de nem iniuden embernek, mint p. o. a korcsmárosoknak a spi­ritusz vegyítéséhez és azoknak, hik az őrnek pálinkáravalót adnak szabad egész éjen át vi­zet hordatni, de a ki nem korcsmáros és bor­ravalót nem ad, annak nem szabad 9 órán túl még betegjei részére, vagy netaláni vendégei részére sem merittetni. Helyes ezen intézkedés ? ítéljen a t. ez. közönség. A mélyen tisztelt kép­viselettől pedig orvoslást kérünk. — Folyó hó 18-án, a katonai sorozáskor alkalmilag együtt lévő járási összes jegyzői kar N.-Szalontán a városház teremében, járási fő­szolgabíró Toperczer Sándor közbenjöttével is, egybegyülvón, egyhangúlag kimondák ; hogy tár­sulni óhajtanak, társulni azon magasztos szem­pontból : hogy szellemileg művelődvén, anyagi­lag is gyarapodhassanak; hogy a korral halad­va, az általános műveltség színvonalára emel­kedéssel a községi jegyzők megfelelhessenek fontos hivatásuknak s polgári kötelességüknél,, (Ez nálunk is óhajtandó volna s énnek köny- nyebb kivitelére sziveseu tért engedünk e la­pok hasábjaiban. Szerk.) (Bihar.) — Arad városa igyekszik előre; utolsó közgyűlésében új városház, templom és színház építését határozta el, jutalmakat tűzött ki tervekre s a helybeli építészeken kívül pályázatra felhívta Lippert, Ybl és Skalniczky hírneves építészeket is. — Pesten egy csinosan öltözötturnő tegnape­lőtt B. G. boltjából egy 80 ft értékű ékszert eltulajdonított. Az ékszerész csak későn vette észre kárát, midőn a nő eltávozott Tegnap azonban véletlenül találkozott vele egy boltban s azonnal elfogatta. A kisasszony sírva vallotta be a lopást, s okúi azt hozta fel. hogy bizo­nyos rokonait szándékozván meglátogatni a vi­déken, ott fényesebb öltözetben akart megje­lenni. Az ékszert tulajdonosa visszakapta, s a szép és müveit kiasszony, kit hiúsága vitt e lépésre, a fenyitőtörvényszék elé vitetett. Ily kö­vetkezményei vannak a fényüzési vágynak! — A templomrablások divatba kezdenek jönni. A lovasberényi uradalmi kápolnából kö- lezebb egy ezüst lámpát, bárom ezüst lánczczal, 2 aranyozott szentségtartót. 1 kelyhet, 4 arany­nyal és ezüsttel hímzett képeket, s több temp­lomi ornatust vittek el; Yál községből pedig Mártonvásár mellett azt távirják, hogy az ottani templomba 25-dikére virradólag betörtek, s 3 ezüst kelyhet, 3 ezüst czimboriumot, 1 szentség­tartót s 1 keresztet elloptak. — Am. k. természettudományi társulat 1869-iki január 1-től,kezdve havi folyóiratot fog kiadni „Természettudományi Közlöny“ czim alatt, a közérdekű természettudományi ismeretek terjesztésére. Minden hónap elsején, kivéve az aug. — octoberi szünnapokat, egy füzet ada­tik ki 3 nagy nyolezad Ívnyi tartalommal; mi­helyt azonban az előfizetők száma lehetővé te­szi, a havi füzetek hetenkint vagy legalább tiz naponkint megjelenő egy ives lapokká ala­kulnak át. Ezen közlönyt a társulat tagjai in­gyen kapják; nemtagok részére a 27 ivhól álló egész évfolyam előfizetési ára 5 frt. — Curiosum. Magyar-üvárott, egy bécsi lap tudósítása szerint, a magyar kormány meg akarja tartani tannyelvül a németet. — Kitüntetés. ITunfalvy János jeles tudó­sunkat a berlini kir. földrajzi társulat okt. 3-ik ülésében kültagjává választotta. — A „Századunk“ írja : Lefebure tegnap­előtt éikezett Brüsselből fővárosunkba, hogy a sa­ját módja szerinti áztatás nélküli kender-gyár­tást itt bemutassa. — Kívánjuk a legjobb si­kert, mert ha Lefebure módja hazai viszonya­ink közt is életrevalónak fogja magát bizonyí­tani, hazai kendertermelésünk és gyártásunk egész új nagy lendületet nyerend. — Castri Paulina, a párisi olasz opera primadonnája s Hölzel Gusztáv udvari opera­énekes több művész társaságban a jövő hó köze­pe táján N.-Váradon két hangversenyt rendeznek. — Rablási kísérlet nappal. Pesten tegnap délben, tizenkét óra után Stock arany-műves úri utczai üzletébe egy gyanús kinézésű egyén tért be különböző ékszerek vásárlása végett. Stock‘készséggel szedte elő drágaságait, midőn a vásárló zsebre rakván nehány lánczot, fizetés nélkül távozni akart. A kereskedő tiltakozott az eltulajdonítás ellen mire az illető tettleges- séghez folyamodott, s az aranyművest bántal­mazni kezdte. Erre a kereskedő nagy zajt ütött, a tolvaj pedig egy fiatal emberre, ki Stock ur­nák segélyére sietett, pisztolyt szegzett. s csak is az illető gyorsaságának és ügyességének si­került a veszélyt megelőzni. Megragadta a tol­vaj kezeit, s mindaddig fogva tartotta, mig a csendbiztos megérkezett. Stock úr tetemes sé­rüléseket szenvedett, elzárták. Az úri útezán az esemény következtében még 1 után is sű­rűn hullámzott a nép, s Stock úr üzletét be kellett zárni. — Szakái Lajos derék népköltőnk „Czim- balom“ czimii költeményfüzérének előfizetési határidejét dccz. 7-ig meghoszabbitja. E becses gyűjteményre újólag felhívjuk olvasóink figyelmét. — Veszprém városa igen czélszerü intéz­kedést tett a koldulás megszüntetésére. Ossze- iratta vallás különbség nélkül a város szegé­nyeit mind két osztályba sorozta őket, melyből az egyik kap évenkiut 40, a másik 25 irtot ez összeget kivetették a városra közadó alakjában és most Veszprém azon szerencsés városok közé tartozik, melynek csak szegényei vannak, de nem koldusai. — Szalavt egy orosz történész Nil Popov, egy orosz nyelven irt munkával ismertette„Sza- lay magyar történetiró, és a magyarok törté­nete Árpádtól a pragnmtica sanctióig“ czim alatt, mely Szent-Pótervárott közelebb hagyta el a sajtót. — Egy ácslegény tegnapelőtt Budán egy épülő félben levő ház harmadik emeletéről le­esett s pedig oly szerencsésen, hogy egy pajtása segélyével a saját lábán ment be a ház udvarába. NYILVÁNOS KÖSZÖNET. November hó 24-én a kereskedő ifjúság által rendezett jótékony ezélu táuczvigalombau felül fizettek, — Glück Dávid, Stern Emánuel, Silberstein László, Pick Adolf, Groák Zsigmond, Szamueli Aurel, Szamueli Lajos, Engländer Soma, Bodnár István, Pavlovit,s Imre, Tóth Já­nos, Czincz Ignácz. Sütő József. Smidl kapi­tány, Őrnagy ur, Blahuuka József, Nagy és Kubassy, Kralovánszky László, Szabó Lajos, Török Péter, Maurer Károly, fogadják hála kö- szöuetiinket a kitűzött nemes czél pártolásáért, mindazokkal egyetemben, kik tánczestélyünket becses jelenlétükkel megtisztelni szívesek va- lának. Nyíregyházán, nov. 30. 1SG8. A rendezőség. Ü Z L E T. A nyíregyházi gabnacsarnokban jegyzőkönyvileg beiktatott terményárak o. értékben. Alsó nuszlr. mérő szerint Búza ....... Rozs ..............................­Árpa, serfőzésre ... . „ táplálékra . . . Zab ..................................... K ukoricát......................... Köles.............................. Bah...................................... Repozc.............................. Mák................................... Bükköny......................... Lenmag ........................... Vörös Lóhere . . . . Luczerna......................... Szesz, magyar iteze . . Virágolaj,mázsánkiut . . nov. 28. 3.00— 3.50 2.40—2.50 1.60—1.75 0.00—0.00 1.25—1.30 1.70—1.80 2.00— 2.20 3.00— 3.50 0.00—0.00 7.00— 8.00 2.50—2.60 4.20—4.G0 0.00—0.00 0.00—0.00 17—17 20—20% — Miskolc/., nov. 25. Búza mérőnkint 3 frt 00 kr—3 fit 60 kr. Kétszeres 2 frt 40 lcr—2 frt 50 kr. Rozs 2 frt 20 kr—2 frt 30 kr. Árpa 1 frt 60 kr—1 frt 70 kr. Zab 1 frt 20 kr—-1 frt 30 kr. Kukoricza 1 frt 70 lír— 1 frt 80 kr. Kása 2 frt 00 kr—2 frt 20 kr. Bah 3 frt 00 kr—3 frt 60 kr. Borsó 0 frt 00 kr—0 frt 00 kr. Lencse 0 fi t 00 kr—0 frt 00 kr. Burgonya 0 frt 00 kr—0 Irt 00 kr. Szesz­nek itezéje 30 fok 00—00 ki’. Szalonnának fontja 00—00 kr. Marhahús fontja 00 kr. Bécsi távirati börze-tudósitás. Nov. 27. 5?, metaliciues 08.90. — !i% metaliques máj. és nov. 60.60. — 5% nemzeti kölcsön 64.90. — 1860. államkölcsön 91.80. — Bank- részvény 084.00. — Hitolrészvény 243.20. — London 118.80. — Ezüst 117.00. — Cs. k. arany 5.59s,0. megindulás miatt könyozö fin s kiszakítván ma­gát az anyai karok közül indulni akart. De az anya ismét utálnia csúszik a földön, mert már nem bírt felálnni, megragadja öltö­nyét s még hangosabban kiált. „Ha anyádat s testvéreidet megveted, jó ám legyen, de apád bolt testét itt hagyhatod-o c bű e családja boldogitásában megőszült jó apát senki sem kiséri ki az örök nyugalom he­lyéibe ? Nem nem bocsátlak el, csak holt teste­men keresztül hagyhatod el e szobát 1... Már ingadozott Béla, két kötelesség, két anya a haza és az édes anya iránti szeretet küzdött keblében egymással s még nem dőlt el a győzelem, hatalmas érvek küzdöttek niin- denik mellett, s még nem lehetett tudni mire határozza magát, mert midőn az érvek bírókra keltek mindig e szavak hangzottak füleibe, mintha most is atyjától hallaná: „Mindennél, elébb való a haza!“ A véletlen azonban segítségül jött n kétségbeesett édes anyának, s Bélának maradnia kellett, mert mig ezek bent történ­tek, az alatt a magyar sereg tovább vonult, s utánnok az oroszok oly hirtelenséggel tolták "•» be elő hadaikat, hogy már Béla előtt el volt zárva az ut 1 „Anyám itt maradtam, de ne feledje el, hogy ha elárultatom, sokkal bizonyosabban veszve vagyok mint a csatatéren mert mint kémmel fognak velem bánni, a kém büntetése pedig bi­zonyos halál 1 “ Árulók itt nincsenek — mond az anya megkönyebbülvo — mint vezéreitek között! Béla sorsának kénytelen volt magát megadni! Következő napon volt a szegény Laezi bá­csi temetése. E temetés egy volt a legnagyobb- szerüek közzül 1 Midőn megszólaltak a harangoknak tome­’s tésre hívogató érez nyelvei, ugyanazon pillanat­ban dördültek meg az ágyuk, s érez torkaik menydörgése tulharsogá a harangok zúgását 1 reszkettek az ablakok, megrendültek az em­beri szivek, a gyász tisztesség teező gyüleke­zet — mintha kartács zápor csapott volna közzé — szét futott, csak alig maradtak annyian hogy a koporsót a közeli temetőbe kiemelhették. El­jöttek az éneklő ifjak, elkezdették zengeni a bús éneket és a siri dal megható harmóniá­jába az ágyuk dörögték a legmélyebb bassns hangokat! Az M .... i temető egy magaslaton fekszik, honnan gyönyörű kilátás nyílik, egy felöl a ma­gas szőlőhegyek keretébe foglalt alföld rónáira, melynek a távolban elmosódó, síkjai a láthatár halvány szegélyében vesznek el; más felöl a tá- volbau fehértó kárpátok havas csúcsai nyújta­nak a szemnek gyönyörű látványt; a város alatt északtól dél felé egy folyam ezüst babjai csillog­nak keresztül a termékeny mezőkön, köröskö­rül pedig az egymáshoz közel fekvő falvak tor­nyai emelkednek ki, mint meg annyi magas osz­lopok. A folyam két partján volt fel állítva a két küzdő sereg, midőn a gyászmenet a teme­tőre ért valóban borzasztóan nagyszerű látványt nyújtott ama tájkép, mely a szem elé rajzolta magát. Az ütközet javában folyt, az ágyuk füst íellego el-el takarta a tűzben álló seregeket, melyeknek fénylő fegyvereik csak akkor csillám- lottak meg egy-egy pillauntra, mikor a szél a füstöt tovább hajtotta, ilyenkor tisztán ki lehe­tett venni, hogy minő utezákat sepert ogv-egy magyar gojé az oroszok között vagy a szétrob­bant kartács mily zavarba hozott egész harcz sorokat; már két falu állott lángban s a pusz­tító tiiznyelvek mohon nyaldosták a füst felle­geket, az égő falu közepéről irtózatos pusztí­tást tesznek a magyar ágyuk, távcsöveken ki­vehető, miként hullanak a tiiz sziporkák a tü­zérekre, clomökben vaunak, nincs kedvök vissza­vonulni; most egy jól irányzott gyújtó golyó fel- lobbantja az oroszok löporos kocsijukat iszonyú roppanással robban fel néhány társzekér 1 A világítás, a lőpor lobbanás az ágya moraj a röppentyűk sustorgása a küzdők kiáltása, a gazdátlanul futkosó lovak nyerítése, mind-mind egy nagyszerű csata képét állítják elénk! A város lakóinak nagy része a temetőn volt, részint azért hogy szükség esetén menekülhes­senek, részint kíváncsiságból hogy a csatát néz­hessék; alig vették észre a gyászmenetet, mely a kiásott simái megállapodott, de nehány perez múlva, megtudván bogy a jó öreg Laezi bácsit temetik, az egész néptömeg a sir köré gyüle­kezett; már le bocsátották a koporsót a sötét üregbe, már rá akarták bűzni azokat a hideg kemény rögeket melyeknek minden zörrenése úgy meg rázza az ember szivét, úgy megren­díti egész valóját! már a jóbarátok egy-egy marék földet szórtak a sirba. midőn egészen véletlenül a nyitott sir mellett egy kartács go­lyó esett le, mely egy ideig zúgva s a földet maga alatt kivölgyclve forogván, széttpatant, s j többeket megsebesített, a nép rémülettel futott ! szót, de még nagyobb lett a rémület midőn | szemben reájok egy kozák csapatot láttak, kö­zeledni. A meglepetés egy hangos kiáltása zú­gott fel a fegyvertelen tömeg között mindenki azt hitte, hogy elérkezett az Ítélet napja, s a temetőről élve senki sem menekül. A kozákok azonban felismervén a tömeget vissza vonultak. Az egész rémületnek az volt az oka, hogy az oroszok látván a temetőben tömegben álíó népet, azt vélték miszerint a ma­gyarok hátokba kerültek, ennek megvizsgálá­sára küldötte a vezér a kozákokat egy lovas üteggel, a kik is egy kartácsesal adták tudtul közeígésöket. Azután ismét csendes lett a temető. Laezi bácsit betakarták földdel. Lila sokáig állott könyezve a sötét domb felett azután ö is el­ment s a jó öreg ott maradt, egyedül, mélyen a föld alatt! A csata is elmúlt, véres hullák lepték el a harcz téréit, a győzedelmes magyar seregek­nek ismét liátrálniok kellett!... Ez volt az első harcz melyet Béla össze­tett kezekkel nézett, de egyszersmind ez volt az utolsó is melyet látott. Két hét múlva már lehetett látni a Vilá­gosnál elárult seregnek egyes rom darabjait, mint vihar által szétvert óriási fellegnck idestova hányatott rongy foszlányait. Ekkor vette hírét Béla a debreczeni csa­tának. A kép melyet e csatáról elibe rajzoltak megdöbbentette, százada egy lábig ott veszett; hozzá voltak szokva a győzelemhez nem akar­tak futni, bekerítették őket a kozákok s felkon- czolták, most ott nyugosznak mindnyájan ama sírban, melyhez a honfiak máig is kegyelettel zarándokolnak. Béla megdöbbent mint mondók, de meg­döbbenésében felfedezte az Isten ujját, mely őt vezette, átlátta hogy csak édes atyjának holt­teste menthette meg öt, és Isten elvette az atyát bogy a fiút megmenthesse. Most még becsesebb lett előtte az apai sir. atyjának emlékére inegeskiidött hogy ö lesz apja az árván maradt családnak. A szabadság iigyc megbukott, Béla is el­vi --/tette a piros szint s ismét halvány ifjúvá, később halvány lóriivá leve I Most már délen áll életének napja, de a halvány szin arczárói el nem tűnik addig — mint szokta mondani — mig boldog nem lesz a haza. Atyja sirját mai napig kegyelettel látogatja inog « könyökkel öntözi a hantokat, melyek szétomlott porait takarják. Megérdemli hiszen atyja vezette szembe a halállal hogy tanuljon meg férfi módra küzdeni s áldozni a szent honért; atyja mentette meg, midőn fagyos kezeit ama zsarnok utánna ter­jesztette ! az által bogy a halál és fia közzé saját bulláját dobta oda!... Áldott legyen emlékezete! (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents