Nyír, 1868 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1868-11-28 / 48. szám

II. évfolyam. 48. szám. Szombat, november 28. 1868. Szerkesztői és kiadó iroda: NYÍREGYHÁZÁN. Szarvas-utcza 118. szám alatt. Bérmcntetlen levelek el nem fogadtatnak. Nyílt tér alatt 30 kr. bclyegdijon kívül minden négyszer hasábzott garmond-sorért 25 kr. o. c. fizetendő. Előfizetési díj : A kiadó-liívatallmn i-ycsz í vre . 5 fr. 50 kr. líázboz vagy |iostan küldve G „ f élévre .................................... 3 _ É vnegyedre .................................1 „ 50 kr. Hirdetések dija:minden lmtlmsnbos petit sor egyszeri igtatilsiinál f> kr.. többszö­rinél 4 l;r. llélyegdij 30 la-. Előfizethetni Nyíregyházán a kiadó-hivatalban és ifj. Csáthy Károly nyíregyházi és dcbreczeni könyvkereskedéseiben, hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad : Zeisler M. Pesten. p A „Nyír“ sajtópere. Magyar királyi igazságügyminisz- ter 1632. T. M. E. szám. A Nyíregy­házán megjelenő „Nyír“ czimü idő­szaki közlöny f. évi 29-ik számát j'. alatt uraságodnak oly felhivással kül­döm át, hogyCmiután a nevezett lap politikai tartalmú közleményeket hoz, a sajtótörvény 30. §-ban meghatáro­zott biztosítékot pedig le nem tette : ellene a 31. § alapján a törvényes ke­resetet indítsa meg. Kelt Pesten 1868. augusztus 20-án, az igazsagügymi- niszter helyett Gorove István m.ük. Tekintetes Kuthy István urnák, a debreczeni sajtóbirósági közvádlónak Debreczenben. ' 800/i8B8- sz. közv. Tekintetes megyei bünfenyitő törvényszék! Nyíregyházán Dobay Sándor nyomdája utján megjelenő „Nyír“ czimü időszaki közlöny, f. 1868. évi julius hó 18-án megjelent •/. alatti 29-ik számában, annak 1-ső lapja első hasábjában „Türjük el egymást“ ozim alatt, — továbbá szinte 1-ső lapja harmadik hasábjábau „Nyír­egyháza julius 16.,“ és végre 3-ik lapja első hasábjában „A hajdu-ke- rületböl julius 9.“ czim alatt politikai tartalmú közleményeket hozott. Minthogy pedig nevezett „Nyír“ czimü lap kiadó tulajdonosa, nyír­egyházi lakos Börkey Imre ur, az 1847/8 XVI11. t. ez. 30. §-nak 2-dik pontjában meghatározott 5000 forint biztosítékot sem készpénzben, sem fekvő birtokokra kettős biztosítékkal betáblázott kötelezvényben — nagy- inéltóságu igazságügyminiszter urnák f. évi auguszt. 20-ról 1632. T. M. E, sz. a. kelt és e kér. közvádlóhoz inté­zett kereset indítására felhívó •//. alatti magas rendelete tanúsítása szerint — le nem tette : a 31. §-ban megsza­bott büntetés terhe alá esett. Tisztelettel van szerencsém hiva­talosan kérni a tts megyei bünfenyitő törvényszéket, mint a sajtótörvény 31. § értelmében illetékes bíróságot, miszerint nyíregyházi lakos Börkey Imre urat, mint a „Nyír“ czimü idő­szaki közlöny kiadó tulajdonosát je­len keresetlevél 2-od példányának kézbesítése mellett, egy rövid határ­időre szóbelileg tárgyalandó fenyitő perbe beidézni illetőleg berendelni, és őtet az 184‘A XVIII. t. ez. 31. §-ábau meghatározott egy évig terjedő fog­ság és 500 foriui bénzbirság, úgy az okozott s felszámítandó költségek ere­jéig, rövid utón felebbvihetés és ellen- állhatás nélkül elmarasztalni méltóz- tassék. Tisztelettel Kutliy István a dobreczeni esküdtszéki kendet közvádlója. 1160. 1868. B. Nyíregyháza vá­ros főbírája jelentése — melylyel a Börkey Imrének nem kézbesíthetett 1021. sz. a. idéző levelet visszater­jeszti — előterjesztetvén : Szerk. pl. bm. h. Az 1021. 1868. bfenyitő sz. a. közkereset tárgyalására újabb határ­időül november 24. napjának déle­lőtti 9 órája kitüzetvén, vádlott ekko- ron Sabolcsmegye bünfenyitő tör­vényszéke előtti személyes megjele­nésre jelen jegyzőkönyvi kivonat Mi- kecz Tamás főszbiró utján leendő kézbesítésével idéztetik, illetőleg be­rendeltetik, — s közvádló Debreczen város főkapitányi hivatala utján érte- sittetni határoztalak. Kelt N.-Kállóban, Szabolcsmegye fenyitőtörvényszékének 1868. októ­ber 27-én tartott üléséből. Megyery Geyza, in. aljegyző. Vádlott Börkey Imréért; a tör­vényszék előtt bevallott ügyvéd nyír­egyházi Bodnár István a tiszti közke­reset elleni védelmet következőkben terjesztő elő : Tekintetes bünfenyitő tör­vényszék! Mióta Szabolcsmegyének alkot­mányos szervezetű rendszeresített tör­vényszéke van, ez az első eset, mely­ben annak tisztelt tagjai, átalában az emberiség, és civilisatio egyik leg­nagyobb áldása — s különösen a po­litikai és társadalmi szabadság egyik leghatluitósb tényezője — t. i. a sajtó s ennek termékei — illetőleg e termé­kek közlése miatt nem csak kárhoz­tató, de súlyosan is büntető Ítéletet hozni hivatalból felkérve vannak. És az esetnek ezen elsősége köl­csönzi annak — már természeténél fogva — egyszersmind azon fontos­ságot is, mely a tettes törvényszék minden egyes tagjaiban nem csak az ítélő lélek éber figyelmét, nem csak a rideg bírói kötelességet felkelteni, de egyúttal az emberi szív melegebb, s nemesebb érzéseit is fokozni fogja. Midőn tehát vádlott a törvények szigora mellett e szempontokat is je­lezi, a t. bünfenyitő törvényszék előtt bizalomteljesen mindenekelőtt az iránt esedezik : hogy a vádirattal, s annak tárgyával egyenlő s párhuzamos elbí­rálás, illetőleg méltánylás alá vétessék egyszersmind azon rendkívüli átme­neti korszak is, melyben hazánk a sajtókezelés tekintetében is tettleg él, s melyet azon sajátszerü kényszerű­ség jellemez, miszerint több legfonto­sabb közügyei még mindig megha- talmazási kivételességek, vagyis az u. n. „indemniti“-k mellett kezeltetnek és kormáuyoztatnak. Ezeknek a t. bünfenyitő törvény­szék becses figyelmébe ajánlása után, most már magára a vádiratra áttérve: mindenekelőtt kifogásolja vádlott a tiszti közkereset institutumát, vagyis a per czimét, s ezzel kapcsolatban kétségbe vonja ez ügyben a t. büufe- nyitő törvényszék bíráskodási illeté­kességét is; mert az 184T/s XVIII. t. ez. 30-ik §-a a kért büntetést „a köz­törvényszékek“ által kimondandónak rendelvén, ha intentiója az lett volna, hogy ily ügyekben a bünfenyitő tör­vényszékek bíráskodjanak : úgy spe- cifice ezeket is nevezte volna meg; de mert az a törvényben nem foglal­tatik, és mert az állítólagos politikai I czlkkeknek" egy vidéki társadalmi közlönybe felvétele bűntényt külön­ben is egyátalában nem képezhet : te­hát a tiszti közkeresettel meutáma­O dott eset nem a büntető, hanem a polgári köztörvényszék hatósága alá tartozik. ■—- A kereset érdemét illető- j leg határozottan tagadja vádlott, hogy lő az incriminált •/. alatti , czikkek puszta közlése által azon vétséget íkövette volna el, melyre az 184"/s; I XVIII. t. ez. 31-ik §-a egv évi fog­ságot, és 500 ft.nyi bírságot szab, — |s még határozottabban tagadja: hogy |a vádirat, s az abban alapul vett 'iménti törvény 30-ik és 31-ik §§-ai az ő egyszerű közlési cselekmé­nyére helyesen alkalmazhatók len­nének. Ugyanis az idézett törvény 30-ik §-a szóról szóra ezt mondja : „újság vagy időszaki lap, melynek tartalma akár részben, akár egészen politikai tárgyak körül forog, csak következő feltételek teljesítése mellett adathatik ki 1-ször stb. 2-szor ha a lap __rit­k ábban jelenik meg, biztosítékul 5000 írt tétetik le készpénzben stb. “ A 31-ik § pedig szóról szóra azt rendeli : „ki az előbbi (30-ik) §-ban elősorolt feltételek betöltése nélkül időszaki lapot kiad, egy évi fogsá­gig, és 500 írtig terjedhető büntetés­sel sujtatik.“ Tehát az ezen 31-ik §-ban kisza­bott kettős büntetés kizárólag, — s csakis az oly időszaki lapra vonatko­zik, 1-ször melynek „tartalma akár részben, akár egészben politikai tár­gyak körül forog,“ és 2-or melyet valamely szerkesztő már kezdetben mint ilyent — t. i. vagy egészben, vagy részben politikai tartalmút ala­pit és kiad. Ámde vádlott határozottan ta­gadja : hogy az ő felelős szerkesztő­sége alatt megjelenő „Nyír“ czimü hetilap mint „akár részben, akár egé­szen politikai tárgyak körül forgó“ lap adatott volna ki, és igy tagadja, hogy az csak legkisebb részben is politikai jellegű lap lenne: mert az A. alatti eredeti nyomtatványban felmutatott programm hitelesen iga­zolja : hogy e lapból a „politika ki van zárva,“ s hogy a „Nyír“ tisztán csak-azon üzleti, társadalmi, s vidéki — helyi érdekli — ügyekre, s azok közlésére szorítkozik, melyek a prog­ramm I—X pontjai alatt elsorolvák. Ha tehát a „Nyír“ czimü lap már kezdetben minden politikai szinezet nélkül adatott ki, s ily politikai színezettel most sem bir; hogyan le­het tőle az 1847/s. XVIII. t. ez. 30-ik §-ában előirt 5000 frtnyi biztosítékot kívánni, s hogyan lehet e biztosíték le nem tétele miatt reá azon bünte­tést alkalmazni akarni, melynek a 31. §. értelmében egyedül csak a politikai időszaki lapok tekintetében van, s le­het törvényesen helye? Ezt vádlott nem értheti. Nem értheti pedig annálinkább; mert hiszen a közvádló által keresete alapjául felvett, és már többször idé­zett törvény 31-ik §-a nem azt ren­deli ám) hogy ha valamely lapszer­kesztő nem politikai lapjában időköz­ben egy vag}T több állítólag politikai czikket csak egyszer is közöl, tehát az „egy évi fogság és 500 frtnyi bir­ság“ reá ezért szabassék ki, hanem ezen büntetés alkalmazhatása tekin­tetében a fősulyt világosan és határo­zottan arra helyezi : ha valaki poli­tikai időszaki lapot a 30-ik §-ban előirt feltételek teljesítése nélkül kiad. Ámde ez az eset itten egyátalában fen nem forog. Igen! ha a „Nyír“ czimü lap már kezdetben mint „politikai“ közlöny adatott volna ki, s azután is is ily jel­leggel szerkesztve, folyton politikai közleményeket is hozott volna, és ha a szerkesztő attól, — mint ilyen proc- lamált politikai laptól, mulasztotta volna el a 30-ik §-beli -5000 frtnyi biztosítékot betenni: ekkor, de csakis ekkor lehetne helye vádlott irányában a tiszti közkeresetnek, illetőleg az 1847/s XVm-ik t, ez. 30-ik §-ában kirótt kettős büntetésnek. De miután a „Nyir“ az A. alatti programm szerint sem eredetileg nem volt, sem most egyátalában nem po­litikai lap : telát a tiszti közkereset, s az ennek alapjául felvett törvény 30 és 31-ik §§-ai a vádbeli esetre, telje­sen egyátalában nem alkalmazhatók. Nem alkatmazhatók pedig annál is inkább; mert eltekintve a fentebb kifejtett tulajdonképi védelmi alapok­tól, és feltéve meg nem engedve, ha az •/. alatti vádlevélben részletezett czikkek csakugyan mind politikai czikkek lennének is, még ekkor is itt mindenekelőtt azon kérdésnek meg- birálása lépne előtérbe : ha vájjon e kérdéses czikkeknek csupán egyszeri közlése politikai lappá varázsolhat­ná-e a „Nyir“-t ? Es miután a „Nyir“ politikával nem foglalkozik, sem pedig az 1847/s XVIII. t. czikk az ily politikával nem foglalkozó, tisztán helyi s vidéki jel­lemű és érdekű lapoknak mily felté­telek alatti kiadását és kezelését specifice épen s egyátalában nem sza­bályozza, s e részben a törvény ebbeli hiányát pótló más kormányrendeletek sem léteznek; a biró lelkiismeretének itélőszéke elébe méltán lép azon kér­dés is : vájjon e fontos és méltány­landó körülményekkel szemben csak azért,'mert egy tisztán üzleti s társa­dalmi közlöny — mint a milyen a „Nyir“, — egyszer állítólag politikai czikkeket közlött, — lehet-e épen egyszeri hibáért — ha ugyan ez hi­bának vétethetik — méltány és igaz­ság szerint ugyanazon súlyos kettős büntetést alkalmazni, mely a többször idézett törvény 31. §-ában más nemű,,

Next

/
Thumbnails
Contents