Nyír, 1868 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1868-10-31 / 44. szám

** (Kincsásás Nyíregyházán.) Egy helybeli polgárjtöbb évek óta azon rögeszmével foglal­kozott, hogy házában nagy kincs el van rejtve; folyamodott a minisztériumhoz kutatási illető­leg áshatási engedélyért, azt meg is kapta — és a napokban már kezdte a házat elbontani; de Ja városi kapitány — megtudva hogy a házra nagyobb összeg árvapénz bekebelezve van — azt igen helyesen betiltatta. — Azon hir, hogy a belügyminiszter egy pesti szabadkőmives páholy alakítását betiltotta, hamis volt. A páholy szervezkedik és naponta tömérdek fölvételi kérvény érkezik nemcsak a testvérfővárosokból, hanem a vidékről is. A pá­holy jelszava : Egység a hazában. — Szentkirályi Móricz pestvárosi főpolgár­mester csakugyan átadott minden hivatalához tartozó irományt az alpolgármesternek és hatá­rozottan kijelentette, hogy a jelenlegi viszonyok közt a polgármesteri tisztet tovább semmi esetre nem viheti. — Székely József volt honvédszázados, ki az utolsó lengyel fölkelésben is tetemes részt vett s ép e téren tett szolgálataiért az orosz kormány által Szibériába deportáltatott, kegyel­met nyert és már útban is van — mint egy lap hallja — hazafelé. — A „Debrcczeni Lapok“ Írja : Egy deb- rcczeni polgárnak, Zöld M.-nak derék, 21 éves, kitűnő egészségnek örvendő nejét érte azon szc- rencso. bogy a fenséges királyi legifjabb sarj mellé szoptató-dajkául választasott, s már e hé­ten el is utazott. — A dubrinicsi korcsmárost tegnapelőtt este midőn pénze számlálásával volt elfoglalva, az ablakon keresztül meglőtték, egy helység­beli suhancz épen akkor lépett a korcsmába, mikor a lövés történt, s nagy rémület fogta cl, mert a kocsmáros neki fordulva zuhant a földre s rögtöp szörnyet balt. A tettesnek még nem jöttek nyomába, csak azt gyanítják, hogy a korcsmáros magán koszának esett áldozatul. , (Ung.) — Thuróczmegyében a számra nem nagy zsidóság elhatározta, hogy daczára a helyi viszonyoknak, melyek a magyar nyelvro nézve oly mostohák, miszerint a gyermek egy magyar szót sem tanulhat az iskolában, — Sz.-Márton- ban egy iskolát állít fel, magyar oktatással. Az iskola bizottmány magyar tanítókat alkal­mazott, és a magyarosítást minden osztályra nézvo határozatikig kimondta. — KÓBkinárkon e hó 18-án a városi re- douto mögött lövő b. Wildburg-fólo házban tiiz ütött ki, s azt elbamvasztá. A tiiz terjedése c helyen mogakadályoztatott, do a szél a tüzes perjét átvitto az ódon épitósii katholikus temp­lom fedelére, hol a merész góth ivezotet épen most újítják. A templom fedelét nem lekötött megmenteni, mert a vizfecskendő olyan ma­gasra fel nem hatott. E szerint csak a szom­széd házak megmentésére kellett szorítkozni. A templom teteje tehát összcégett, de midőn össze­omlott, szerencsére nem törte bo a boltozat, s igy a templom belsejében kár nem esett. — Kecskemét és Izsák közt az állampos- tát rablók támadták meg, a kocsist és a kisérő katonát lelőtték. A katona védelmezte a szál­lítmányt, cgyot a rablók közül szintén agyonlőtt. Pénz a malimban nem volt, talán ezen körül­ménynek tulajdonítható, hogy a kocsit el­égették. — Egy nagyváradi iparos neje tiltott vi­szonyban élt bizonyos fiatal emberrel, kit a félj azzal fenyegetett, hogy ha még egyszer házába lép, lelövi. Este. csakugyan lesbe állt a szerencsétlen férj, és egy egészen ártatlan ifjút lőtt agyon, kit útja véletlenül épen arra ve­zetett. — Dobreczcnben ezelőtt 2 héttel nagy iz­gatottságot okozott azon hir, hogy a timár-ut- czábnn egy Molnár I. nevezetű polgár és ház­birtokos, fejszével agyonütve találtatott. A gyanú, egyik katonnfiát terhelő, kivel igen feszült vi­szonyban ólt. Az apagyilkos a múlt héten szom­baton csakugyan kézrekerült, s most a városi börtönben várja gonosz tettének méltó bünte­tését. — A „Budapestéi- Nachrichten“ czimii igénytelen német lapocska közelebb egy ily czimii czikket hozott. Miért nem tudja sok pol­gár fizetni az adót? E czikkért Budán annyira megharagudtak, hogy hétfőn reggelre a szer­kesztőségnek volamenyi ablakát heverték. — Lövőn f. hó 27-én épjel fegyveres rab­lók jelentek meg a vasúti or lakában. Az őr kitűzvén a vész lámpát, a vonat megállt. A szorongatott ember titokban félköré az utaso­kat, hogy nyújtsanak neki segélyt, de a vona­ton csupán két civil, s két tiszt levéli, ezek fegyver hiányában mit sem tehettek; mire a rablók az őrnek csekély pénzkészletét s egy te­henét magukkal vivén, eltávoztak. — A statistika legújabb számításai szerint n vasút naponta 27 millió mázsa málhát és 3 millió személyt szállít; a tolegrafi sürgönyök száma 58,000; a levélbordók naponta l millió levelet hordanak ki; a világ összes pályái 8 millió ftot vesznek bo, 10,000 locomotivval, 1.200,00.0 kocsival bírunk és naponta 1 millió embert foglalkoztatnak. A telegrafi huzalok liosz- sza elégséges volna arra, hogy a föld és hold közt kettős összeköttetés lótesittessék. — A közbeszéd tárgyát a fővárosban je­lenleg Szentkirályi Móricz volt főpolgármester visszalépése s az azzal kapcsolatos koiubinátiók képezik. Sokat beszélnek a fogadtatásról is, melyben a volt főpolgármester a hozzá menesz­tett engesztelő bizóttágot részesítette s melyet oly vastag kifakadásokkal fűszerezett, bogy a küldöttség elszomorodva fordított hátat Szent- királyi ur lakásának. Az expolgánnestert, mond­ják, legjobban azon körülmény ingerelte fel, hogy a szavazás eredményét a karzat közön­sége hangos éljenekkel fogadta. A hangos él­jenzés — mondta — meggyőzte arról, hogy a többség ellenszenvet érez iránta, annálfogva le­köszön és átadja a pénztárakat. S hevesen tá­vozott a teremből. Széltében hosszában beszé­lik, hogy a kormány Thaisz Eleknek orsz. rend­őrfőnökké leendő kinevezésével altalja a gordi- usi csnmót ketté vágni s Szentkirályi Móriczot a polgármesteri székben ekép megtartani. (M. U.) — Fugyivásárbely községben egy magyar nő legkközelebb egyszerre három gyermeket szült, egy fiút és két leányt. Nevezetes ebben még az is, hogy ugyanezen nő két és fél év lefolyása alatt már öt gyermeknek anyja. — (Curiosum.) A temes-lippai postahiva­talhoz a napokban egy tisztességesen öltözött román polgártárs állít be, s egy levelet kér fölvétetni; midőn a posta-kezelő az 5 krajezá- ros bélyeget nedvesítés végett nyelvével érintő, kétségbeesetten kiált föl a román : „Nu munka -— ősei punye pe kartye!“ — mi magyarul annyit tesz : „Ne edd meg, hanem tedd a le­vélre I“ — Midőn a kezelő megmagyarázta neki, hogy ennek igy kell lenni, mert különben nem ragad a bélyeg a lejéire, — csodálkozva monda a román, hogy ő ezt még soha nem látta, pe­dig már többször vitt levelet a postára! (P. K.) — (Beküldetett.) A Nyír 43-ik számának vegyes hírei között első helyen figyelmeztetik az utibiztos a Nyíregyháza és N.-Kálló közötti hidak kijavítására. Ezen figyelmeztetés nagyon helyén van. miután o hidak valóban oly álla­potban vannak, hogy az azokon) közlekedés majdnem lehetlennó vált. Alulirt kötelezségszerüleg elkészítvén a ki­javításra vonatkozó költségelést; nem késtem a kijavitás eszközlésére az illető szolgabiró urat még e hó 17-én fölhívni. Hogy a kellő kijavitás eddig nem teljesí­tetett, annak ezen előzmények után, azt hiszem nem az utibiztos az oka. Egyébiránt megnyugtatásul tudósíthatom t. szerkesztő urat, miszerint a kérdéses hidak ki­javítása mai napon foganatba vétetett. Nyíregyházán, október 27. 1868. Láner Lajos. — (Beküldetett.) A Nyír 43-ik számában Nyilttór rovat alatt a megyei tlonvédegyletet érdeklő közlemény jelenvén meg, annak zársza­vaiban foglalt kérdésre „ha valók-e azok“ alul­iét kötelességének ismeri következőkben meg­felelni : Mindazon rokkant és munkaképtelen hon­védek, kik csak e megyei Ilonvódegylet utján országos segélyért folyamodtak —■ nem csak mint ilyonek fel voltak terjesztve segélynyerés végett, — de biztos tudomásommal részükre főispáni utón a segélypénzok már régen tény­leg ki is adattak. Minthogy pedig többen, részint vagyonta- lanságok, részint munkatehetlenségüknek bo nem igazolása miatt, — némelyek pedig mivel kérvényeiknek benyújtásával elkéstek, országos segélyt nem nyerhettek, — ez okból a f. évi szept. hó 3-án N.-Kállóban tartott homvéd-gyü- lés elhatározta rendelkezése alatt álló minden pénzének sogélyképeni kiosztását mindazok kö­zött, kik az országos segélyezésbe a fentebbi okok miatt nem részesülvén, — a segélyező bizottság által (melynek egyik szerény tagja voltam én is) arra képesítetteknek fognak vé­leményeztetni, — mihezképest: — A segélyzö bizottság a f. évi okt. hó 10. tartott lionvódgyülésnek a Honvédegylet általi segélyezést illetőleg munkálatát vélemenyes je­lentésével beadta, mely minden pontjaiban el­fogadtatván, határozatba ment, hogy az egylet pénzéből előbb azok, kik az országos segélye­zésbon felterjesztetések daczára sem részesül­tek, — azután pedig kik később csak az egy­lethez folyamodtak elégittessenek, mely utóbbi tnnácskozinány határozata foganatba is vétetett azáltal, hogy valamint az egyletnek a n.-kállói takarékpénztárban levő pénze felmondatott, úgy kellő intézkedés tétetett a tekintetben is, hogy nz 1861-iki jótékony adakozás utján begyült s egyeseknél kintlevő összegek azonszerint a kí­vánt czélra perrel is behajtassanak. Ezekben véltem megfelelni nngytiszteletü Bartholomaeidesz János ur felhívására, egy­szersmind kijelentvén, miszerint azon helybeli rom. katli. N. N. honvéd, mint tudomásomra jött Szlavik Péter, ki a Honvédegylet által kö­zelebb VI. osztályú segelyro érdemesittetett, — társa pedig kivol Budára volt menendő oly egyén, ki az országos segélyalapból 80 ftot kapott. Könnyen el lehet találni ezek szerint, hogy N. N. honvéd a megyei főispán és a Honvéd- egylet ellen kigondolt gyanúsításait csak azért használta fel, hogy azáltal a közönség részvé­tét maga iránt felköltse, azon terv sikeresité- séro, bog)- még több segélyért folyamodhassa­nak közvetlen a minisztériumhoz. Kelt Nyíregyházán, 18G8. október 20-én. Krasznay Gábor. Irodalom. — Beküldetett hozzánk Morzsányi Sándor­nak cg)- legújabb javaslata a keleti marhavész meggátlása, s kiirtása érdekében. A javaslat tartalma következő : I. Honnan ered a marhavész ? H. Mily rendszabályokat kell ál­talánosan felhasználni, hogy a mindig növekedőbb mérvben uralkodó mar­havész meggátoltassék, s kiirtassék. III. Hogyan lehet az előjelek, s kórrohamok bekövetkeztével metri­O télni, vájjon mily nyavalyában van a betegnek észlelt marba V — mely máig is sokszor a fel nem ismert be­tegség miatt, csekélyebb bajokban is a tulajdonosnak nagy kárára lebun- kóztatik. Ezen javaslat ára 20 kr, kapható minden könyvkereskedésben és Orbán Károly fűszerke­reskedésében Niregyházán. NYÍLT t é r. Nyilatkozat. *) Az embernek, hogy erkölcsi méltósága ma­gaslatán megmaradhasson: becsületre van szüksége. Becsületre e magasztos jelentő­ség legszélesebb értelmében. A becsület agyongázolása : erkölcsi halál. Mint minden hálálnom, melyet nem az igazság Ítélete mond ki és hajtat végre gyilkosság: úgy főkép ily jellemű az erkölcsi halál bünte­tése. Ezen kérő szónak az az akarata, hogy haza ne kövessen el gyilkosságot, mert a hazá­nak szentnek kell lennie! Tisztelem én minden embernek a meggyő­ződését, az akaratát, az életirányát és hatását akkor ha igazi erkölcsi alapon nyugszik, ha az senkinek és semminek nem árt. Tisztelni tudnám ennélfogva azon egyént is, ki miként a leviharzott kényuralom egyik jobbkezo, honunk szláv eleménél az izgalom szi­tásának egyik perpetuum mobiléje — általáno­sabban ismeretes, mintsem itten különös bemu­tatásra szorulna, — tisztelném én öt is, ha nyíltan azon szent birodalom fiai közzé ál­lana és tartoznék mint állampolgár, kikre Nagy Péter azt az örökséget hagyta, hogy : egy Is­ten, — egy czár! És az irányt, melyet követ ép oly természetesnek találnám, mintha a ma­gyar az egész világot magyarrá akarná bübá- jolui. .. igen : tisztelném öt majdnem úgy mint Horváth Istvánt. De a ki az Isten világát a magyar égen pillantotta meg legelőször, kinek az anya em­lője e földön adott éltető tápot, kinek kenyere, vagyona, állása — mindene a magyar föld ál­dásából való, és most szentsógtörő hálátlanság­gal azon erőködik, hogy a házigazdát kiverje a saját házából, hogy a hon üdvének oltárát az egyenetlenség titkos tüzének gerjesztésével felégesse, kire a nemzet képviselői testületé diadalnjongva és egy lélekkel kimondotta á kárhoztatna Ítéletét: ismételten és ünnepélye­sen kijelentjük mi is azon nyilatkozatot mi az ő ' egész életének eljárását nem csak nem iri­gyeljük, hanem a legmélyebb honszeretettől égő kebellel azt megvetjük és mint minden bonel­lenes irányt — megátkozzuk, — az illető úr­ral semminemű családi, vér, — szív, — vagy elv-rokonság lánczán össze nem függünk. Mai ne­vünk csak helytelen használat folytán idomult el Dobrából Dobránszkyvá (a mint a Beregh megyében lóGO-ik évben kihirdetett és jelenleg is családunk birtokában és jogi élvezetében levő nemes levelünknek a leleszi káptalanból kivett liiteles másolata által minden perezben beigazolhatunk). A gyakorlat által életre emelt névválto­zást, mely sok más családnál is előjön — nincs szándékunk kicsinyes okok miatt eredeti alak­jába visszaönteui, itt csak azt jelentjük ki büsz­ke szívvel, hogy mi nem tudunk más nem­zeti Istent imádni, mint a magyarok Istenét, hogy a mi keblünk minden üdve azon magasz­tos tény isteni érzetében van, hogy mi utolsó csepp vérünkig magyarok vagyunk. Arra pedig, ki az erkölcsi (polgári) halál birodalmát elfogult emberek előtt nevünkre is kiterjesztette (mert volt eset a mult évben Pesten, hogy midőn engem egy képviselő ta­gokból álló gyülekezeten bemutattak — a házi­úr nyílt magyar szivüségevel úgy fogadott hogy : „de csak tán nem annak a gazembernek a fia.“) kijelentjük : hogy ha van keblében egy nemesebb szikrája az emberi és polgári önér­zetnek, azon a földön, melyet rut hálátlan­ságával megfertőzött, melynek ege alatt a nem­zet millióinak a törvényhozás templomában ki­mondott ünnepélyes kárhozata, elitélése, meg­vetése és átka sújtja őt — azon a földön nem maradhat bűnbánó javulás nélkül. De hogy is tűrhetné a hon szivében azt a kést, mely belé gyilkos szándékkal betolakodott ? ! Korom még nem engedte eddig, hogy na­gyobb körben, mint mogyém közlönyében („Xyir“) polgári életem hitvallását és az oltárt, melyre élettörekvésem áldozatát hordani fogom — le- leplozhettoiu volna; de ha a magyarok Istene agyamban, szivemben, izmaimban az erőt meg­tartja : szeut akarattal buzgó lélekkel, honfiúi tűzben lángoló kebellel fogom a productio tet­tek mez.cjón bebizonyítani azt az itt ünnepé­lyesen kijelentett tényt, hogy olyan Dobrzánsz- kynak, ki felett a hon méltó pálezát tört : sem vér, — sem elvrokona nem vagyok, valamint kiérdemelni igyekezem a nemzet azon igazsá­gos megkegyelmczését, melynél fogva a ben­nünket alaptalanul sújtó erkölcsi halál guillo- tinja alul felment. Szegény vagyok és az elet útnak kezdetén még ; (mert csak pár héttel előbb végzem jogi tanulmányaimat és hagytam el a berlini egye­temet), de ezen nyilatkozat miatt, roolylyel lel- kiismeretemnok (hogy a hon ellenének ne tart­son), polgári becsületemnek tartoztam, — nem rettenek viszsza még ha a vaskorona, Wladi­mir — és Isten tudja micsoda rendek lovag­*) A hazai lapok tisztelettől kéretnek ezen nyilatkozat felvételem. 11. pt .iával is van dolgom... nem! először, mert je­lenem és jüvum garantiáját jellemem és törek­vésem oszlopára építem : nem ! mert a méltiny- lat és igazság istennője — ha majdan crömeg- feszilésem és munkám jutalmát kérem a hon­tól — bekötött szemmel fogja nz érdemleges szót kimondani; nem félek, nem akarok ret­tegni, mert c lépésnél tiszta, nyugodt, emelke­dett önérzetem Istensége fogad fedező vértje alá. Áldás e házára! Kelt Kassán, október 22. 1868. Szabolcs- megyébonvfckvö kótaji vérrokonaim jóváhagyá­sából és megbízásából is Dobránszky Péter jogtanárjelölt. Értésemre esvén, bog)- vannak, kik a Nyír 43-ik számában, „Vájjon igaz lehetno-e ?“ czi- mii, alulirt által közlött kérdés 2-ik pontjában előforduló ezen szavakat: „azou kérdésre hogy miért nem folyamodnak a főispán úrhoz azt fe­leié, hogy kérvényök már ogy évig Kál­iéban hevert elintézetlenül,“ úgy értel­mezik, mintha „Kalló“ alatt a megyebizottmáuy lenne értendő; szükségesnek tartom kijelenteni, hogy én őzen kifej ezés alatt csak Szlá­vi ]; volt honvédnek saját szavát idézve azokban a megyebizottmányt érteni, teljesen tá­vol állott tőlem. Az 1. pont alatti kérdés nyilvánossá téte­lére azon körülmény szolgáltatott okot, mórt az illető lelkész ur, az c tárgyban hozzá inté­zett hivatalos levelemet, válaszra nem méltatta. — Egyébiránt felszólamlásom . következtében, mai nap nálam megjelent g. k. kántor és ogy- házfi urak kijelentése szerint, közöttük és az ovang. anya között történt ugyan élesebb szó­váltás, do az említett keményebb kifejezések általuk nem használtattak. Alkotmányosság és vallásszabadság, nyilvá­nosság nélkül holt hetük; azért szokjuk meg azt, és ne haragudjunk érte. Bartholomaeidesz János. UZLE T. A nyíregyházi gabnacsarnokban jegyzőkönyvileg beigtatott terményárak o. értékben. Alsó ausztr. mérő Baerint Búza • . . . Rozs . . . . Árpa, sörfőzésre „ táplálékra 7, ab ..................... K ukoricza . . . Köles . . . . Bab...................... ltepcze . . . . Mák..................... Bük köny . . . . Lenmag .... Vörös Lóhero . . Luczerna .... Szesz, magyar itezo Virágolaj, mázsánkint okt. 31. 3.00- 2.45- 0.00- 1.G0­1.30- 1.70­2.30­3.00- 0.00- 7.50- 0.00- 4.80­Ó.00­0.00­18Ü­20­-4.00-2.55-0.00-1.70-1.35-1.90-2.40-4.00-0.00-8.00-0.00-0.00-0.00-0.00-19-21 — Miskolcz, okt. 28. Búza mérőnkiut 3 frt 20 kr—3 frt 70 kr. Kétszeres 2 frt 40 kr—2 frt 50 ki-. Rozs 2 frt 20 kr—2 frt 30 kr. Árpa 1 fi t GO kr—1 frt 70 kr. Zab 1 frt 30 kr—1 frt 40 kr. Kukoricza 1 frt 70 kr— 1 frt 80 kr. Kása 2 fit 20 kr—2 frt 30 kr. Bab 3 fi t 30 kr—3 frt 70 kr. Borsó 0 frt 00 kr—0 frt 00 kr. Lencse 0 frt 00 kr—0 frt 00 kr. Burgonya 0 frt 00 kr—0 frt 00 kr. Szesz­nek itezeje 30 fok 00—00 kr. Szalonnának fontja 00—00 kr. Marhahús fontja 00 kr. — Post, oct. 29. A mai üzletben a hangu­lat a búza iránt valamivel kedvezőbb volt; az árak jól tartják magukat; a többi változatlan. — Pest, oct. 29. Gabnnaüzloti árak : Iluza : 87 fns 4.G7—4.70, 80 fns 4.45—4.00, 3 hóra; 85 fns 3.80-4.10, 83 fns 3.40—3.90, kószfiz. — rozs : 81—82 fns 2.95 79—80 fns 2.90, 78—80 fns 2.87—2.90 árpa : serföz. 2.G0—2.75, középszerű 5.50—2.55 etetésre 2.30—2.43, zab 49—50 fns 1.85, kukoricza tiszai 83—84 fns 2.50, készfiz. 2.G5, 3 hóra. — Krasznaköz, okt. 20. A mi szüretünk is megtörtént. Hála az égnek van búzánk, tenge­rink, vau borunk is quantum satis. Sok ember­nek annyi bora termett, hogy ha száz köböl alá edényt kap valakitől bizonyosan 50 köblöt a hordótulajdonosnak engedett volna által. — Utón útfélen kinálgatják bortermelő gazdánk, a bor- s illetőleg inustvcvöket, adván köblét 40—50 krórt, — s ez utóbbi árért ha több mérföldekre nem kell vinni, a vevőnek helyébe szállítják. Elcsodálkozik az ember e potom ár felett, holott most midőn oly sok asszu volt a szőlőszemek közt, kitűnő jó bornak kell lenni. No de nem lesz ez mindég igy! Ha a munka idején csak egy gyermek szőlökötőnek is adtak napszámot GO—80 kit, bizony kevés haszon marad szőlősgazdáinkn ik, igaz, hogy a nagy- mennyiség kipótolná talán a veszteséget, úgy de a bordó méregdrága levőn, a haszon ele­nyészik. Abdában elmondhatjuk : hogy a ter­melő osztálynak pénz tekintetében szorult hely­zete van, mert habár fob sen termett búzája, de küblit 4—5 fton kelletvén adni, a tengeri­ért pedig 3 frt 20 krt kap, s ime most a bo­rért 10—50 krt fizetnek, egyéb áru czikkok igen drágák levőn, a bőségben szükséget kell szenvedni. E vidék szénatermésro nézve is igen jól meg volt áldva, s csak az egy zabtermés volt gyenge. Mostanában pedig kissé meg van­nak ütődvo száutóvotó embereink, amennyiben osőhiáuy miatt elvetett magjuk a porban he-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents