Nyír, 1868 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1868-10-17 / 42. szám
de sőt Démely tanárok is, mint a „Nyirág-rend nagymesterei“ igényt formálnak a „Nyir“ hasábjain megjelenésükhöz ? Hallotta-e szerkesztő ur hírét a „tatárfutásnak“ ? No ezt a „rémdrámát“ adják majd akkor Nyíregyházán, csak hogy e czimen : „előfizetőfutás.“ Ön pedig — mint az amerikai lapszerkesztők cselekesznek — mindenesetre lássa el szobáját és udvartáját a reá özönlő támadások és rohamok ellenében fustélyokkal, tyukodi ólmosokkal, kardokkal, dárdákkal, lefauchouxkel, chassepotkal, revolverrel, „pipacspiros arczu“ drabantokkal, armstrong ágyukkal, és a menekülési „luftballonnal,“ — mindenek felett pedig biztosítsa életét, de nem a „Hazánk“-nál, mely a K. aláírása czikk szerint nem nyújt elég „garantiát,“ hanem az öreg „mutternél,“ mely elsőnek nevezi ugyan magát, do maholnap hátúról számítva a sorozatot, lesz „első,“ — „magyar“ pedig körülbelül csupán annyiban, mint Horvát István szerint... Adám apánk... ... Ezt ugyan hatalmasan megijesztettük... No csak bánjunk el a másikkal is hamarosan és mig kellő méreggel vagyunk „adjustálva“... — Hát Ön tapasztalatlan fiatal barátunk 1 (nem tudjuk ugyan, ha fiatal-e vagy nem, de mint ifjat tekintve, nagyobb „tekintélyt“ gyakorolhatunk irányában) számot vetett-e magával és jövőjével, midőn a „Nyirfaágak“ kezelőjéül megfejthetleu könyelmüséggel, s talán épen „hívatlan dalnokként“ vállalkozott ? Ifjú ember ! kit egyedül lázas szenvedélyek, nem pedig „magas világnézletek“ vezérelnek, kit — mint minden kortársait — a „tapasztaltság hiánya“ annyi ballépésre tántoríthat. — mit cselekedett Ön V Ám zengett légyen andalító ékes rhytmu- szokat a „chignouos angyalokhoz,“ a „Sóstó Najádjaihoz,“ a „szerb tövishez,“ vagy — bánja a manó — akár a Hütteman-Ganz féle „okos elefánthoz,“ — de polémikus czikksorozat Írására vetemedni, ez valami rettenetes ! Nem tudja Ön, hogy valamint a botnak, agy a „Nyirfa- águak is rendesen két vége szokott lenni, hanem az ogyik végével, (s talán mindkettővel is) Ön fog kikapni ? Nem akar okulni a „mi“ gyászos példánkon és vereségünkön, — contra I1’. contra S. ? Nem ismeri a megvilágositott barát épületes maximáját : „nil mali loqui de domino nostro admodum revortíndo guardiano,— officia sua talitor qualiter praestare, — ot omnia sinere vadőre, sicuti vadunt“ ? Azt kérdi Ön, hát mi miért nem követjük e bölcs tanácsot? Ilin hm... No már ez megint plus quam vakmerőség, csak kérdezni is ilyesmit 1 Haj haj romiolt világi... magna fűit quondam capitis rcvorentin enni, magnoqua in pretio ruga senilis erat! Most már csak azórtsem felelünk ma- litiosus kérdésére 1 Értette ön : „csak azért sem“ 1 Hanem hogy elmondhassuk : „dixi et salvavi ani- mam meam“ — jóakaratukig figyelmeztetjük Önt, hogy ha a „Nyirfnlomhok“ és „Nyirfaágak“ czimeit összetévesztik valami nem nagyon szolid természetű embertársaink, (mint Jókai egyik humoreszkjében Jaksát a szolid ügyvédet és Jaskút a könnyű vérü gavallér poétát; vagy Irinyit és Irányit, vagy Szigligeti Szökött katonáját és Harai Szökött színész és katonáját) ezen tévedésből származható mindennemű anyagi és szellemi kárért, ütlegért, sérelemért ezennel egész ünnepélyességgel önt tesszük felelőssé ; — megezitáljuk, convincáljuk, in contumacziam elmarasztaljuk, in effigie megégetjük; nem különben a perköltségeket, kamatokat, mulasztott haszonvételeket F. barátunk „odorjas“ ügyvédi számlája betüszeriuti értelmében, Önön haladéktalanul, kérlelhetleuül exequaljuk és exequál- tatjuk... ... Reméljük, ez az „üdvös szigor“ (mint a szent inquisitio nevezte a kinzás szolidcbb fokozatát) megteendi ifjú barátunknál a kellő hatást, s tökéletesen biztosítja számunkra a „Nyirkon“ a „Nyirfnlomhok“ kizárólagos (és... dúsan jövedelmező) szabadalmát. — Es most már tisztelt uraim és hölgyeim, jobb és baloldaliak egyiránt... „plnudite“ — „tapsoljatok“!... Z. Y. A vajai lóverseny. A „Szabolcs-vajai agarász-egylet“ által rendezett lóverseny folyó október hó 11-én tartatott meg, és pedig fényes néző közönség jelentében. Ugyanis nevezett nap délelőtti óráiban már egymást érték Vaján a szebbnél szebb négyes fogatok, melyek nagy részben a gr. Vay Adám vajai várkastélya előtt állottak meg, honnan az előre kijelölt szálasra vezettettek. A várkastélyban tartott társas ebédet már valódi magyaros jókedv füszorezte, melyet legtávolabbról sem zavart meg a korunkban annyira divatos politizálás, melynek határozott kirekesztésével mondattak a lelkes poburköszöntések is! gr. Vay Adám poharat emelt báró Weuckheiin Bélára mint hazánkban a „sportia“ egyik legbuzgóbb és fáradhatatlanabb emelőjére, gr. De- sewfy Aurel felköszöntötte a jelenlevő itj. báró Wcnckheim Bélát; lelkes poluírköszöntésboii részesültek gr. Vay Adám mint az egylet elnöke és b. Horváth Gedeon mint alelnök és többek. A jókedvű társalgást 3 óra után a versenytérre való ünnepélyes kivonulás szakította félbe. Nagyszerű lalvauy volt a számtalan négyes fogatokat egymással versenyezvo repülni látni u verseny tér felé, hová megérkezvén a tér nyugoti oldalánál levő emelkedett helyet a kocsik es a néző közönség teljesen elborították. Négy óra után vette kezdetét a verseny. Pályabirák voltak : báró Vécsey József, gr. Vay Adám, gr. Dégenfeld Gusztáv (nem volt jelen). Teherre ügy elő k : Patay András, Dé- zsy Ferencz. Intézők: Bottka Béla, Vay István, Péchy László, Vay Miklós, Zoltán János; Indítók : Zoltán Géza, Jármy Ödön. Első tiszteletdij volt a gr. Dégenfeld Gusztáv által adott gyönyörű billikom, melyre futhatott minden szabolcsi agarász-egyleti tagnak Magyarhonban nevelt lova, 1)4 ang. mf. 5—3 láb magas sövénynyel. Ezen gátversenynél hárman versenyeztek u. m. : 1) gr. Forgácli László 4 é. vp. m. „Maniac“-jával, ap. Teddington, any. Sampler. 2) Dravetzky Aurel 5 é. sga. h. „To- pasz“-jával, ap. Teddington any. Opal. 3) ifj. Elek Mihály id. szk. k. „Iréne“-jével ap. Sau- ter la Coup. Közülök a dijat gr. Fogácli László „Maniac“-ja nyerte, mely is a versenytórt csaknem egyedül futotta be, a mennyiben versenyző társai mielőtt az első akadályhoz értek volna — „kitörtek.“ A második gátverseny tisztelet diját, adta Bottka Béla, melyre szintén futhatott minden szabolmegyei agarász-egyletek tagjainak birtokában levő Magyarhonban ellett ló, 1)4 ang. mf. 5—3 láb magas sövénynyel. Ezen díjra ismét csak hárman versenyeztek : 1) gr. For- gách Sándor 3 é. sgp. m. „Baronet“-jével ap. Chief Baron Nicholson. 2) Dravetzky Aurel a „Topász“-szal és 3) ifj. Elek Mihály „Irené“-veL Á dijat nyerte Dravetzky Aurel. A harmadik gátverseny titztelet dija előre nem is volt hirdetve mivel azt már csak a verseny napján tűzte ki ifj. b. Wcnckheim Béla, futhattak rá a Szabolcs - vajai agarász-egyleti tagoknak beíratott agarász lovaik. E díjra többen versenyeztek. Első dijat nyerte b. Horváth Gedeon, másodikat Újhelyi Antal. E közben a nap már leáldozott, s a mint a versenyzők befutották a tért mintegy vezényszóra egyszerre indult meg a temérdek kocsi, robogva, vágtatva keresztül a tarlón, holott a könnyű kocsik jobbra balra csak úgy hányták vetették a bennülöket, hogy ugyancsak meg kellett kapaszkodni, ha az ember a kilöketés kellemetlenségének ki nem akarta magát tenni, nehány perez múlva néző és versenytér üres volt, s ezen sietség azon érdekes eseményt idézte elő, hogy a közszemlére kitett két billi- komról mindenki megfeledkezett, s csak midőn a társaság a várkastélyban összegyűlt, kezdettek felőle kérdezgetőzni, de a billikomröl senki sem tudott semmit, s a legnagyobb zavar volt készülőben, midőn Vaja község bírája tudtul adta, hogy mivel látta bogy a billikomok ott maradtak, ha ő is ott hagyja könnyen érdeinet- leu kezekbe juthatnak — bátorságot vett magának azok haza hozatalára. Ezzel aztán minden ismét rendin volt, s következett a „Kaláka.“ Nyolcz órakor a báliusan öltözött fényes vendégekkel már megtelt a tágas tánezterem s Balázs Kálmán jeles zenetársulata közreműködése mellett elkezdődött a táncz s tartott kivilágos viradtig a szó toljes értelmében, csak 11 órakor szállíttatván kevés időre félbe a mikor is nagyszerű lakoma volt a legizletesebb magyar étkekből kiállítva. A társaság oly népes volt hogy a tágas ebédlőben kétszer kellett teríteni egymás után, hogy mindenki részesülhessen az étkezésben. Ennek elvégződése után a tánozkedvelök visszamentek a téneztorembe, a másként mulatni kiváuók pedig az ebédlőben maradtak s a pezsgös palaczkok mellett társalogtak. A jé kedv keresetlen és általános volt, különösen a csárdást oly animoval lejtették, mely semmi kívánni valót nem hagyott. A társaság csak reggel kezdett oszlani, a mikor Balázs Kálmán is búcsút mondott Vajának, és pedig mint hisszük megelégedve mert ha többet nem, de 600 frtót bizonyosan elvitt 24 órai szolgálatáért. Október 12-én a reggelizés elvégzése után agarászati verseny tartatott, melyről 4 óra tájban érkeztek haza a versenyző tagok, első dijat nyerte b. Horváth Gedeon „Szellő“ agarával a másodikat Újhelyi Antal. Midőn ezen ló és agár versenyrőli tudósításunkat bezárnánk ki kell emelnünk a házi asszony Vay Miklósné asszonyság fáradhatatlan szorgalmát és ügyességét ki magyar gazdasszonyi előzekenységgel és szívességgel igyekezett megfelelni minden igényeknek, s a vezetése alatt készített Ízletes magyar eledelekkel nem kis mértékben emelte n mulatság érdekét. ______ □ LEVELEZÉSEK. Tokaj, okt. 14. Tisztelt szerkesztő ur! Becses lapját — tudtommal — városunkban többen érdekkel olvassák, mert a szomszéd Szabolcsmegyo érdekei bennünket is érdekelnek, de menuyivel nagyobb érdekkel olvasná azt nőm csak Tokaj város, hanem Zemplénmegye közönsége, ha abban Zemplénmegye érdekei is képviseltetnének. Zemplén nagy megye az in- telligentia számos és mégis helyi érdekű közlönye nincs, ennélfogva bizton hiszem, ha t. szerkesztő ur lapja Zemplénmegye érdekeit is képviselné, az itt számos pártolókat találna. Ne gondolja azt, hogy megyénk értelmiségének közönsége oka annak bog)- a „Zempléni híradó“ megszűnt, nem. — hanem véleményem szerint egyrészt a szerkesztőségben rejlett a hiba, mis- részt az igazán pártoló közönség nem oly nagy hogy egy közlönyt önmaga leutartliatna. Csekély belátásom szerint egy inegyében sincs oly nagy pártoló közönség, hogy egy lap subventio nélkül feunállkasson; azt saját lapjának 39-ik száma igazolja azon szerkesztői czikkben, — melyben a közönséget nagyobb pártolásra felkéri. Megyénkben ha valaha, úgy most legszükségesebb volna egy helyi érdekű közlöny, mert országos lapokat annyira elfoglalja a politika, hogy azokban az egyes megyék érdekeit tüzetesen kiemelni lehetetlen, és 52 megyének anyagi és szellemi érdekei oly számosak és különbözők, hogy ha megannyi országos lapjaink lennének, a tér elegendő nem volna. De minden embernek nincs is módjában annyit áldozni hogy sok lapot járathasson; hanem egy politikai, és a megyei érdekeket képviselő lapot áldozattal is szívesen járatna az értelmiségnek nagyrésze. Tanácsommal nem akarok azon hibába esni mint több mások, kiknek leveleit a Nyü- 41-ik számában olvastam, ez csupán csekély véleményem melyet Zemplénmegye érdekében és lapja iránti előszeretetből teszem, és szerkesztő ur belátására bízom. Ha véleményem az önével egyezik, kisértse meg, — úgy hiszem nem sokkal több költséggel lenne összekötve mint jelenben, — és reményiem hogy fáradsága és költsége meg lesz jutalmazva. Zemplén Szabolcscsal szomszéd és oly számos együttes (nem akarom azt a szócskát „közösügy“ használni) érdekei vannak, hogy uzok megkívánják az eszmecserét, az eszmecsere pedig csakis a sajtó utján vezet jó eredményhez. De elég ebből ennyi, mert még arra gondolatra jöhetne t. szerkesztő ur hogy én önérdekből beszélek, s magamat mint jövőbeli zempléni fizetéses munkatársi feltolni akarom, távol attól, mert helyzetem nem engedné, és phisicai érkezésem sincsen; de azt előre megígérem hogy egyszer-inásszor apró újdonságokkal szívesen szolgálok, mit ezennel meg is kezdek. Tokajban és az egész Hegyalján e héten kezdődött a szüret, de én azokat kik megkezdték nem követem, mert jókoráink tartom, s bizton hiszem, ki még egy-kót dórt bevár sokkal jobb bort fog nyerni mint azok, kik már leszüreteltek. — Tegnap és tegnapelőtt eső esett, és ez méginkább megerősít határozatomban később szüretelni. Borunk felényivel kevesebb lesz mint a mennyit augusztusban reméltünk, de annál finomabb és jobb — s főleg az aszszu, hiszem a 11-ikit is felülmúlni fogja. A hordókban nagy hiányt szenvedünk, párját 10 írtai is fizetik de nem kapui eleget. Városunkat most a szüretre számos távolvidéki meglátogatja, s valóban szegyeim kell magunkat, bogy egy év óta már kövezet-vámot szedünk és az uj köveztetés még meg sem kezdetett ; pedig a városi kövezetünk annyira ki vau járva és rósz, hogy ugyan vigyázva kell haladni szekérrel, hogy tengely vagy kerék no törjön, gyalog pedig hogy orra ne bukjunk; vannak oly kijárt helyek is hogy könnyen fel is dűlhet a terhes szekér, és ki ennek az oka ? én tudom de nem mondom meg, mert a lámpa miatt már összezördültem a jelenlegi városi töbiráukknl s nem akarok magamnak több kellemetlen órát szerezni. Igaz hogy kivívtuk ismét a városnak esténkiuti kivilágítását, de mégis érdemeljük, mert K. A. főbíró letétele után sokáig setéiben kellett botorkáznunk vagy kézi lámpával az utozán járni, melyben magától érthető faggyugyertyát égettünk, a mi nem a városi közönségnek, hanem egyedül a szappanosok illetőleg gyertyamártóknak hajtott hasznot. A Tisza hídja, mely úgy hiszem — Sza- bolcsmegye közönségét épen úgy érdekeli, mint bennünket, — Isten segedelmével tavasszal a forgalomnak fog átadatni (?) a munkálatok ugyan lassan folynak de mégis már végre va- lahára megkezdettek, és ha nem is tavasszal de jövő ősszel úgy hisszük nem'lesz kénytelen az utas ember napokig a tiszapartján várni mig átmehet, és a terhes szekerek elébe nem lesz szükség forspontot fogni hogy a partra vergődhessen, vagy a szegény állatokat kínozni mint jelenleg. Valóban hajmeresztő látvány némelykor azon kegyetlenkedés mit gyakran egy részeg vagy szívtelen kocsis és béres a szegény- oktalan állaton véghez visz. A takarékpénztárunk mely két év óta fen- áll, igen szép haladásnak örvend, de jelenben szűkölködik pénz dolgában ; betevő alig jelen- kezik de annál több a kölcsönkérő. Az ujonezozás a jövő héten veszi kezdetét. Volna itt még sok megemlítendő, de mostanra elég, máskor többet és talán érdekesebbet. Isten velünk 1 Tokaji Béla. VEGYES HÍREK. □ Nyíregyháza városi képviseletének okt. 16-án tartott közgyűlésén következő nevezetesebb dolgok tárgyaltattak : I 1) A néhai Hattzel Márton ur által alapított két 180 frtos Ösztöndíjak egyike betöltendő lesén, két közelebbi rokon folyamodott elnyer- hetéseért. Mindkét rendbeli felszerelt folyamodványok, mellékleteikkel együtt felolvastatván : az ösztöndíjra szikszói születés és lakos Har- sányi Sándor V osztályt végzett tanuló vétetett fel, ki az alapítványt tevő Hattzel Márton ur nővérének fia. 2) A Kállay Kristóf-féle 40 köblös földnek mely jelenleg Dráskóczy Sámuel ur zálog birtokában van, s mely föld a már most a város birtokában levő kállai pusztán levő földek közzé szögellék be — megvevése kimondatván, az adás-vevés körül elő jöhető körülmények megvizsgálására, s c vizsgálat eredményinek a képviselő testület ebbe leendő terjesztésére polgár mester ur a tiszti ügyészszel és főjegyzővel kiküldettek. 3) A sóstói részvény-társulat elnöke egy folyamodványban szakértő mérnöki kimutatás kíséretében azon intézkedésre hívja fel a képviseletet, miszerint, nehogy a naponkint emelkedő és nagyobb-nagyobb hírre vergődő sóstói fürdő, azon a városnak is hatványára szolgáló nem várt körülmények közzé jöjjön, hogy vize végkép kiapadjon — szükségesnek látná egy ásatandó csatorna által, ezen helyiséghez oly vizvezetést eszközölni, mely alkalmatos lenne a netalán szükséglendö esetben a Sóstóba leendő vizbocsátást eszközölni : a városi képviselet szükségesnek látván a tervezett csatorna létesítését, annak eszközlésére oly Ígérettel hatalmazta fel a részvény-társulatot, hogy a bérlet k:teltével annak becs szerinti költségei betu- dnndók lesznek. 4) Felolvastatott a nyíregyházai lielv. hitvallású egyháznak azon folyamodványa, melyben építendő uj temploma részére helyiséget, s egyszersmind auyagnemüokkel leendő segé- lyeztetést kér. A képviselet átalanosságban, minden felekezeti tekintetek mellőzésével kitűnő lelkesedéssel karolta fel az ügyet, s úgy a helyiség, mint anyagbeli segedelem adás elvileg kimondatván, egy küldöttség, menesztetett polgármester ur elnöklete alatt, mely megvizsgálván az ügyet még e hó végével javaslatot fog a képviseleti gyűlés ebbe terjeszteni. 5) Felvétetett még az érkerti vonalat szabályozó mérnöki munkálat is, do a mely mivel még az e tárgyban kiküldött deputatio által sem vitattatott meg, ezen küldöttséghez és a városi szépitészeti bizottmányhoz áttétetui ha- tároztatott, s majd csak ezek megvizsgálása s előterjesztése után fog feletto a képviselet tanácskozni. — A magyar királyi földmivelés, ipar s kereskedelmi miniszter következő körlevelet intézett a gazdasági egyesületekhez. „A folyó évben mutatkozott napszám-drágaság s az ezzel rokon munkáskéz-hiány oly veszélyes jelenség földmivelésünk terén, — moly mezőgazdaságunkat elláthatlan bajokkal fenyegeti. — Nem kételkedhetem arról, bogy a gazdasági egylet, mint förészese az érintettem viszásságuak, készségesen nyujtaiid nekem segédkezet arra, hogy az idei napszám-calamitás keletkezésének okai beható vizsgálat alá vétessenek, s egyúttal a gondolható orvoslásmódra nézve kellő tájékozás szereztessék. Felhívom ezen bizalmamnál fogva a gazdasági egyletet, hogy a nap ezen égető kérdését mielőbb tárgyalván, nekem tüzetes jelentést adjon. — A munkáskéz hiányának az erőkimélő gépek alkalmazása nevezetes óvószer lévén, szükség tudnom : mennyire működtek a gazdasági egyletek területén a lefolyt aratási időszakban aratógépek, és mily sikerrel; melyok tűntek ki a gépek között jeles munka, lehető kéz- és igaerő kíméléssel, mint szintén jeles constructs és olcsóság tekintetében. Midőn a gazdasági egyletet az adatok megszerzése, s velem mielőbbi közlésére is fellivuám, nem mulaszthatom el egyúttal kifejezni azon várakozásomat, hogy ezen, a hazai közgazdászat érdekében tett kiszólitásom azon hazafias készségre s buzgalomra találand, melyet a földmivelés fontos érdekei minden oldalról sürgősön követelnek.“ F E L HÍVA S. Az országos központi ötös honvéd-bizottságnak, e megyei honvéd- egylethez intézett felhívása folytán,— a megye területén lakó mindazon igazolt honvédek, kik a felállítandó honvédségben szolgálni óhajtanak, valamint azok is, kik nyugdíjra vagy nyugzsoldra tartanak igényt, úgyszintén, kik egyszer mindenkorra kívánnak segélybeli kielégítést, — ezennel felhivatnak, hogy alnlirtnál Nyíregyházán, és Szabó Ábrahám egyleti jegyzőnél N.-Kállóban mielébb, akár személyesen, akár írásbeli nyilatkozataik által jelentkezzenek. — Az e tárgyban tartandó közgyűlés batárideje, mely a jövő hó elejére mindenesetre ki fog tűzetni, a „Ilon“, „Magyar Újság“ s e lap utján leend közzétéve. Nyíregyházán, okt. 15., 1868. Krasznay Gábor __________________________h. jegyző. ÜZLE T. A nyíregyházi gabnaosamokban jegyzőkönyvileg beígtatott terményárak o. értékben. Akt. 17. Alsó ausztr. mérő szerint Búza Rozs . . . . Árpa, serfőzésre „ táplálékra Zab ..................... K ukoricza . . . Köles . . . . Bal)......................... Kép ező . . . . Mák..................... Bük köny .... Lenmag .... Vörös Lóhere . . . Luczema . . . . Szesz, magyar iteze Virágolaj, mázsánkint — Miskolcz, okt. 14. Búza mérőnkint 3 fit 40 kr—3 frt GO kr. Kétszeres 2 Irt 50 kr—2 frt 60 kr. Rozs 2 frt 20 kr—2 frt 30 kr. Árpa 1 frt 50 kr—1 frt 60 kr. /ab 1 fit 30 kr—1 frt 35 kr. Kukoricza 1 frt 70 kr— 1 frt 80 kr. Kása 2 fit 10 kr—2 fit 20 kr. Bab 3 frt 20 kr—3 frt GO kr. Borsó 0 fit 00 kr—0 frt 00 kr. Lencse 0 fit 00 kr—0 frt 00
