Nyír, 1868 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1868-09-05 / 36. szám

kelen minden salakjától megtisztult eszmének testet is birt adni : aziránt, elismerésünket, be- csiilésüuket, sőt bálánkat kijelenteni bazatiui «zent kötelesség. E sorok Írója legalább többre becsüli azt, ki egy garas-árát cselekszik, mint azt, a ki százforint árát beszél.

Ha még hozzá vetjük, bogy P. L. ki annyira büszske és makacs volt ifjú korában, hogy magának még az édes apjától sem kért itt — hogy tervét kivihesse— megtagadta magát. így kezdődött meg ez egyszerű gyámiutézet, mely Isten segedelme és az emberbaráti szeretet gyá- molitása alatt napról napra növekedést nyerend — és nyerjen is. Sz.

Nyirfaloiiiliok.

XWH.

(Menjünk a zöldbe! — Regényes utazás. — Kérünk egy omnibuszt! — A (űrdós 7. o ha, foly o só é s dal no ka i. — Há t betegek is vannak itt? — Aligha nem u no I it i ka. okozza! — Szégyen a futás, d e hasznos.)

Meneküljünk kissé az élet zajából és súlyos gondjaitól; meneküljünk a portol bőségtől, unalomtól, ShBOlűsmustól, perpatvartól; meneküljünk ti politikától, korunk o telhetetlen szőr- melegétől, mely a pínczi kofák akadémiájában os’ a salonokban, kávéházban és irodában, csu- ládóletbeu és társaskörökben, szóval mindenütt torkon ragad és fojtogat bennünket, — menjünk a szabadba, a „zöldbe“, menjünk a „Sóstóra“.

Az ám

__ hanem egy kis felakadásnnk van,

a mennyiben kocsisunk, no meg kocsink és fogatunk is „türénetesen“ nincs; az a Nyíregyháza —Ungvári vaspálya pedig még csak „in spe\ a remény rózsaszínű madártávlatában létezik; aztán meg a csúz is lábainkban erélyesen tiltakozik azon merénylet ellen, hogy lépéssel méljük meg a nyíregyházai ezukrászda és Sóstó egymástóli távolságát....

Ellj mit... megyünk úri módon, „rangunkhoz illölog“ fiakke.ren... azaz tulajdonképen... talyigán.

— Barátóm Gyúró! mennyiért visz ki a Sóstóra V

— Ety forint.

— Sok pénz az, braty. Elég lesz felöl

...Még szemünk közé neveti

.— üreg! mit kívánna a Sóstóig?

— .leden zlaty.

— Mit? Egy egész forintot fizetni s még hozzá „fraucziálil“ társalkodói a kigyeimed borsos fejével?... He már azt nem teszem 1... Szerolmotcs Janó öcsém... Sóstó!

— Jeden zlaty.

— No üsse meg a Guta a habotokat, itt ii pénz... de aztán hadd koezogjou az a száz esztendős Buoefalus? 1

Koozug is már szegény pára, hanem ugyan átkozott pogányái ráz ez a Gellért püspök ko- esija, nem marad épen egyetlen egy Csontunk

som, mire czélunkhoz érünk__ Édes „joden

z

laty“ barátom, ez a düczczenés megérné egy „vonás forintot“ de a termetedre, — talán azt gondolod, hogy „németet“ viszesz?... holló! most meg kicsi liián feldőltünk,.., kapja is értté az abrakot - óstornyóllol — u jámbor állat... jámbor? valódi malitiosus 'gebe, hiszen egyenesen a sünibe ragad bennünket... vigyázz! ... hó__ Klapszl akaratunkon kivid a földön vagy

unk, azonban bála az áldott boinoktengernek,

minden sérülés nélkül.........fanó káromkodik, a

Inioefalus háta pillog, a mellettünk plrobpgó kocsik népe jóiziin kaezag, lmrofalus Janót oldalba üti patájával, Janó nagy mérgesen visszn- rugja. bucofalus újból replikázik, Janó ostorral és lábbal Írja a duplikál... káromkodás, roppanás. piifógés, horkolás, talyigatörés, hámsza- kadás, emberrsántiilás... valóságos „divina co- moedia“, moly okvetlenül megérné azt a .jeden zlatr't ha benne - már tudniillik a feldö- lés és fogathiáuy által — saját magunk is nem szerepelnénk__

S

zerencsére egyik ismerősünk a helyszínére érkezvén felvesz bentiünket szekerére, s nem

kell „gyalog támponton“ odébb utaznunk.......

Hanem nem volna-e czélszorü, ugv a nagy közönség. mint a Sóstó érdekében, ba az a „Sóstó "ügylét“ gondoskodnék legalább ogv árva „om- nibusz“-ról. mely a város és fürdője közt mérsékelt árak mellett fciitartuná a közlekedést. — egyelőre legalább szombat- és vasárnapokon, azután podig. a (orgalomboz köpést naponta ? Azt hisszük a vállalati igen kifizetné magát még az elkészülendő vasat mellett is. — a publikumot pedig megmentené'a talyignsok önkényétől s a kényelmet len és nyaktörő kalandoktól, mig a Sóstó emelési re minden bizounyul hatalmas befolyást gyakorolna__

No de csakhogy már itt vagyunk! „János uram“ elkészítette a fürdőt... az aj fürdőszobák csinosak. kár begy az ..obiigát“ két gyékényszék mellett hiányzik berniek egy-egv szerény díván... a tágas corridor, melyről a fiir- dörzobák nyilunk, valamint a csengető szobát jelző készülékek az ajtók felett, dicséretére válnak a tervezőnek, —- hanem azok a folyosó talaját súroló „mosdutlan szépségek“ biztosan elhagyhatnák azt a frivol „nótát“, melylyol a fürdőknek — bár „gratis“ —■ tele torokkal kedveskednek. ...

Kivált lm ezek a fiinlö vendégek betegek isi Betegek 1 hiszen a fürdői idény maholnap végéhez közéig, már pedig a Sóstó — mint ezt dr. Baruch a „Nyír“ valamelyik számában kifejezte — csalhatlán gyógyhelye minden betegségnek. Valóságos Betliesdn-to. Talán még az ellen is használ, miről azt mondja a profanám vulgus, begy ellene „nincs orvosság patikában, vagy más helyen“ ? Hanem persze ezek a sápadt arezok, ezek a szegény görvélykór-bénitott gyermekek, és mindazok, kik huzamos idézés után is reményekben csalódva, gyógyulás és vigasz nélkül távoztak el innen, — erősen tanúskodnak Aeskulap „sokatmondó“ utóda ellen, s a fürdő gyógyértékét kissé alantabb fokra redukálják.

Egyébiránt hátba a gyógyulás ezen hiánya nem is annyira a vizlien keresendő, mint inkább a levegőben, mely mint mindenütt, úgy itt is tökéletesen saturálva van a politika fertözetes „miasma“-Javai ? Íme alig közelítünk a valóban elegáns „svájezi lak“ táján, —- rendben tartott sétányon — tett kőrútunkból a régi épület keleti oldalán mulató vendégekhez, már hangzik felénk a zajos kiáltás, s utána rögtön a még zajosabb antiphona :

— Éljen Deák!

— Éljen Kossuth atyánk 1

— Uraim poharamat emelem Andrássy

Gyula ó excjáért__

— Nem koczezantunk az olyan hadügymi- nisterert, ki csak egy szál szuronynyal sem rendelkezik.

— Éljen az országgyűlési baloldal 1

— Éljen a dicsőségesen uralkodó majoritás!

— Le vele... éljen... vesszen... ki vele...

éljen... vivát... nechzije.......

.

.. Brr 1 táguljunk innen, mert különben aligha elkerülhetjük az „ipecacuanát“ vagy a „diák-konyha“ más hásonnémii, méregdrága és még is átkozott rósz dekóktuniát.

Jetünk a mi „patronusíml;“ Bálint Mihály uram védszárnyainuk csendes békés árnyékába.

Z. Y.

Mi iíjísáj“ Nagy-Kúllóban í

Mi is.élünk, azonban csak úgy piano, mert uem igen dicsekedhetünk, hogy valami szellemi élvezetben részesülhetnénk, így tehát megengedi tisztelt szerkesztő ni* hogy lapjába minden jó akaratom mellett sem küldlieték oly értesítéseket, melyekkel meg lehetnénk elégedve, mert oly prósai és már elcsépelt dolgokról : Hogy a marhahús tnltsigázott ára (20 kr.) mellett sem felel meg a várakozásnak.

Hogy a vendéglőkben mérni szokott borok, sok variatiókon mennek keresztül mert ha nagyobb kellendőseg van — azért, ha pedig nincs kelendőség, akkor meg ez okból emelik fel az ital árát, e mellett a minősége soha sem üti meg a mértéket.

Avagy, hogy utczaí kivilágításunk különösen a legsetétebb időkben, és midőn eső esik, vagy szél fuj, oly rósz lábon szokott állaui, hogy alig pislog itt-ott egy pár lámpa fénye — igaz ugyan, hogy a sétatér leginkább , el van látva ezen világitásbeli jótéteménynyel, de mit érj az, lm különösen a mellékút ez.ákbáii pokoli sötétség vau, — hiszen ez olyfnrnm, mint a sordidus diák csizmája, — az eleje fényes, a hátulja, azaz a sarka sáros; — miután pedig pallóink némely helyen emelvényesek. és a földdel nrány- lagosan nincsenek feltöltve, mint például a megyeházától, különösen a ref. és római kath: templomig. Nagyon vigyázni kell az embernek, hogy valahogy a palló mellé ne lépjen, mert ha a nyaka nem is. de a lába kényen kitörhetik. — mire már volt is egy szomorú eset, a múlt időben midőn a lámpagyujtogatónak — no lám, ón ' is mindig a legkisebbet kárhoztatom — már hogy mi okból, azt még bizonyosan nem tudjuk. — uem tetszett világosságot Csinálni, s egy tisztes öreg ur. midőn hazafelé ment, a sötétségben véletlenül, az ily felemelt pallóról egy helyen lelépett, s úgy megütötte a lábát, hogy nem csak fájlalta azt, de pár napig feküdt is vele; — ezen setétségre vonatkozólag urambátvám — a kit általánosan igy nevezünk, — azon ártatlan megjegyzést tette: „Az biz az, hogy a keli fojtsa meg; ebben még pápaszemmel sem lehetne látni.“

Vagy pedig, hogy egy olyan kicsis-féle kereskedő megbukott, behúzván bukásával, néhány jó hisztién hitelezőt — kinek a boltja bezáratott, különben itt ezégek mcglmkása gyakori dolog, mert gyakran lehet látni X. ezóg és X-nö czimét ugyan azon egy boltnál.

Avagy hogy az év elején tartott kaszinói nagy gyűlés alkabuával meg volt Ígérve, hogy az alapszabályok az idő, és kor kívánalmaihoz képest át lesznek idomítva, mi azonban még sem történt — és, hogy. kaszinói elnökünk nem tud fogni választmányi tagokat, hogy ülést tarthasson.

Vagy pedig, bogy a boltok háta megett a r. kath. templom mellett elégett és részben öszveouilott épület falai — a nagy szemétdomb udvarral. miként Jerikó falai, most is azon romladozott állapotban vaunak, a város disztc lonségúro. mert e miatt a városnak ezen majdnem legszebb része oly kinézésű mint ha az embernek fogni küzzfil előírói vagy kettőt kivennének. — azaz csorbán — — büszkélkednek mintegy mutatni akarván, hogy őket helyzetükből kiemelni nem lehet.

Avagy, hogy bárom helyen is kugliznak es hogy ebből áll az egész mulatság.

Vagy pedig. hogy minden vasárnap szokott a kisebb korcsmákban, és utezáu egv kis remi szeres verekedés történni, hol, a botok fejről fejre, vállról vállra-járnak, fájdalmas emlékeket hagyván magok után hátra.

Avagy tűz vész alkalmával, mint például folyó lió 17-én délben is — a vizipuskák rendesen akkor érkeznek a színhelyre — midőn a tetőzet már nagy részben elégett, és az is csak úgy, ha egypár értelmesebb ember ló liiúnyá- ’ ban. — mint ezt tette jelen alkalommal, H. P. nem Kállóbeli ügyvéd ur — megfogta a vizi- puska-szekér rúdját, és maga húzta többed magával a vész helyére — pedig meglehetős távolságra.— Ez is valójában szomorú köiiilrtiéuv. hogy az ily kisehbszeru városok és a községek majdnem mind általánosságban, nem képesek ha csak egy lovat is tartani hogy az a város vagy községháza, udvarán lévő vizipiiskn -szekérbe azonnal befogatván — jó idejében segélyül lehetne vinni, s sok tűznek elejét l. iieiue venni, különösen oly helyen is. mint Kalló, a hol a tüzesetek gyakoriak — de hátha s> in lenne jó, a mennyiben ezt szokták mondani, hogy közös lónak túrós a háta.

Vagy pedig hogy csak egyetlen egy Elyseum nevezetű fürdő és mulató helyisegünk van, és az sem látogatott.

Avagy hogy ha az ember Gelsére küld levelet, az illető öt nap múlva kapja meg azt holott, csak két mérlöldnyi távolság, — ezen azonban nem igen lehet csudálkozni. inert a postaut olyan tekervényes hogy mikor inén ki indul egészen más irányban megy — és egy egész félkör utat tesz — inig oda érkezik.

Avagy hogy a vendéglőben minden olcsóság daczára. sem szállíttatott le a preiscourrant, — azaz az árjegyzék.

Különben végre Örvendetes tudomásul Írhatom, hogy rom. kath. templomunk valahára a lehetőségig kitataroztatott. s nemsokára az ujo- nau beállított orgona hangját is meg fogjuk hallani.

Református egyháziad; tetőzete is fenn vau nem csak, de a tetejének egyrésze piciivel be is fedetett,' — mint halljuk, — őszre készen lesz az egész.

A tavasz óta mióta a színészek elmentek, különösen a nyár folyama alatt, minthogy sókan a fürdőre mentek,, csak azon egy élvezetet élvezhetjük, hogy esténként a sétatéren társaságok gyűlnek összve, s a társalgásban különösen, K. A. és K. A. urhölgyek igen, kedélyesek; e mellett hallhatjuk K. Á. ur házából, (minthogy ez a séta térhez közel van és az ablakok nyitvák) a zenét; mely egy hegedű- és zongorakiséretből áll, s v alójábaii művészi, — és a zenészét kedvelőit örömre ragadja,

Jövőre többet — ha lesz mit. lm.

BEL- ÉS KÜLFÖLDI HÍREK.

.— Andrássy Gyula gróf miniszterelnök sept.

3-án reggel Tokajba utazott.

— A „Kronstiidter Ztg • azt újságolja, hogy a dunai fejedelemségekbe Eder báró helyébe Perczel Mór fogna kineveztetni,

— A honvédelmi minisztériumnak egy közzétett kibocsátváuya tudtul adja azon feltételeket, melyek mellett ifjak a hadtengarószfitbe felvétetnek. Növendékek, kik oda belépni óhajtanak, igazolni tartoznak, hogy 14 évüket betöltötték, a 10-at azonban túl nem haladták, kifogástalan eíkölcsiiek, jól kifejlettek, különösen jó látási szervekkel bírnak, Írni, olvasni tudnak. E növendékek - egy iskola-hajón matrózokul és matróz-altisztekül képeztetnek ki; a kérvények ez évben sze.pt. I végéig nyújtandók he a, polai kikötő parancsnoksághoz. — Óhajtjuk, hogy minél számosabban lépjenek magy. ifjúink közül ezen előttünk eddig meglehetősen idegen térré is.

—• Ballá Gergely felől egy lapban ismét érdekes dolgokat olvasunk. Miután nagy alázatossággal bevallotta, hogy ó csakugyan azon egyén, ki 1852-ben a makói fegyházból' megszökött s „köszönettel“ fogadta, midén tudtára adatott, hogy akkor megszakított fogságát még közel, 5 és félévig folytatni fogja, megmaradt a mellett, hogy ö voltaképen nem Balta József és nejének fia; mint a törvényszék előtt elmesélte, ö ezt 1846-ban tudta csak nicg Bukarestben. hova Telytclyes módon elvitték, egy elfátyolozott hölgy elé állították, ki azt mondta neki, hogy ő, t. i. gr. T. Bl. édesanyja s b. Wesselényi Miklós az atyja, de e titokról hallgasson, niert felfedezése nagy veszélybe döntené, stb. Ezáltal, ugylátszik, a Wesselényiéi; ellen már megmert összeget akarná magának megmenteni.

— Grosz kassai asztalos-mester közelebb oly talyigát talált fel, mely csupán taszító eró használata mellett íelforditás vagy emelés nélkül kiürjthetö.

— Miskolczon két erőszakos halál történt. Ugyanis Dóriiig nevű szabó agyonlőtte magát, és Schvvarcz Jónás ki sánta mellék néven nagyon ismeretes volt s számos éven át pénzüzlettel foglalkozott, saját pinezéjében kötél által vetett véget életének;, ez utóbbi tetemeit pe- czérckkel cz.ipeltctték ki a temető kerítése alá s a hullát egy lábnvi vastag földdel fedték be. — Szomorú példáját adta ezáltal az izr. vallása pap, azon szép tannak, mely a megbocsátást hirdeti, s hogy lmbár régi elavult vallásos hagyományok tiltjuk is az öngyilkosok eltemetését - - nem tud vagy akar a kor színvonalára emelkedni. — De az ily felületes beka- parás egyszersmind rendőrellenes is.

— A Portát már régeu fogialkodtatja a Budapesten felállítandó föcousnli állomás kérdése. Ennek szervezése most már elhatároztatott s élére a finom műveltségű Dani eb etlpndi, a dunai kormányzóság diplomatikai osztályának főnöke fog kineveztetni. Ezen államférfi persona grata Becsben, és ti Felsége által legközelebb diszittetett fel a Fenencz József renddel. Törökország a második állam, a mely a Budapesten felálltaudó consulatus szükséges voltát elismerte.

— Belgrad, aug. 31. A Mihály fojedolem részéről gazdagon dotált.nemzeti színház alapköve ina tétetett le. Milán fejedelem s a kormányzóság tagjainak jelenlétében, mely alkalommal az érsek celebrált. Az ünnepélyen a tegnap szabadságról visszatért Kálluy osztrák fó- consul is megjelent.

— A „Gazette de France“ azon híre. hogy Luzernben az angol királynő ellen merényletet követtek el, mégsem alaptalan. A párisi „Figaródnak Írják, mik ép egész összeesküvés forog fenn a királynő ellen. Jóllehet ő Felsége azt akarja, hogy e dolog ne jöjjön napfényre, a per mégis elkerülhetetlen.

VEGYES HÍREK.

X Rosenzweig ur nem haragszik, csak prüszköl a minapi felszólamlásunkért, Jaj szegény fejűnknek a piiiszkóléstuála harag szokta követni; sebaj, tuujd lecseudesül, ba megmutatta, hogy IC. D.-t kivetette a nyeregből. De hátha mégis lehet okunk haragjától félni ? I gyöngéd tapintatosságának violaszin nyomait volt már szerencsénk egy védtelen nő karjain látni. Bizony uem szeretnénk körmei közzé kerülni ! de igaz, hisz mi uem házias, hanem csak izgága vendégei iránti tapintatosságát emeltük ki, s ilyes tehetségét ö újabb hallomás szerint csakis garázdák ellen — ha azok miudjárt grófok lennének is — fogván érvényesíteni; mi, kiknek hála istennek, u garázdálkodás nem kenyerünk, haragjától vagy tapintatosságától mit sem tarthatunk. De a mi paroxismusában ellenünk szórt priisszögését illeti, azt mi előre tudtuk. hogy agy lesz. Bánja is Rosenzweig ur, akármit mond felölő a világ, csak neki pénze legyen, de sok: neki pedig — úgymond — vau pénze, tehát. ur. urnák pedig és bolondnak minden szabad, nemde ? a/.t tartja a példabeszéd I

X Miután azoknál vagyunk, kiknek — úgy látszik egy idő óta felderült világuk; kik sokszor nagyobb eredményeket vívnak ki a viliig bölcseinél; s kikről az áll hogy egy bolond százat csinál; ezen világnézet fuusöbb magaslatának színvonalán álló bölcsek pápaszemén keresztül, nem árt körül tekintenünk, s szem- iigyre vennünk egyet-inást, mi köröttünk történik, vagy füstbe megy. A „Nyír“ múlt számában megjelent „városi téglagyár hasznosítását“ tárgyazó czikk azonnal szemünkbe ütlik; és sajnáljuk különben jóakarata Írója aligha jó eredményű elmefuttatását. Igazmondás ném emberszólás. Czikk Írónak tudnia kell hogy. ilyes kérdések nálunk titkos confereueziák tárgyait képezik, s nem az előadás irály tani szépségei, hanem a szerint döntetnek el, a mint és a mely mérvben pedzik azok az „édes mindnyájunké“ féle cosmópolitikus elveket. — Hogy városunknak a téglagyár házikezelésére nincs elegendő pénze, az régi dolog, hogy mégis kifizeti magát, mindamellett hogy tetemes előnyöket nyújt kivált, a kevésbbé tehetős építkező lakosságnak : az már kézzelfogható dolog. De bút miért is ne lehetne azt másként hasznosítani, tehát haszonbérlet utján;. úgy legalább gyára és pénze lesz a városnak, mi talán mégis előnyösebb a sóstói bérletnél, hol se pénz, se posztó. Telizünk nekünk úgy is elég vau, csak ugv szórjuk a srgólyadomáuyokat, mert hiába szép dolog ám az. ha n nevelés ügyét is szivünkön hordjuk, s Hun fprintucskát ajándékozunk oly ezelokra. melyekből aligha háramol- hütik a közenibcriségic oly haszon, mint ha a tanyai iskolás gyermekeknek egy-ogy ABC-t vettek volna az illető kegyurak. No de pénz volt. s lesz is, mondaná megboldogult urunk bátyánk. De hu most. élne, bezzeg látná, hogy kell is ám?! Első októberig csak 23,ŰUU forin- tocska pénztári szükségletünk mutatkozik; udó- hátnínynnk is van vagy 60.000 fiiiintooskn, — vígan vagyunk! mondja valaki aztán, hogy minek az a sok esküdt a városnál V mi úgy hisz- sziik. hogy ezek működési hatálya vetekedni fog a helyben alakulandó zálog-intézetével, ha ugyan felül nem imilaudja azt. Üapieuti pauca 1

X A „Bihari“ szerint Nagyváradon megalakult szeszfinomitó részvény társaság végre életbelépett. Az esetleges kiadások fedezési alapjai tova 60 db. részvényét* kívül a többi mind alá van Ívva, sőt maga a gyárépület már e folyó évi novellier 1-sőjen meg is kezdendi működését. - - Nálunk is volt ily nemű vállalati társulat keletkezőben, de nem tudjuk vájjon az illetőknek elágazó véleményein, vagy a kellő tőke hiányán niult-e el. denique összement az egész, úgy kell nekik, miért nem kerestek valami heverő grófot elnökül s a vállalat bizonyara nem mond csütörtököt.

X Miért fizetjük a kutyapeezórt ? ily czimü pályakérdés van kitűzve legközelebbi községi egészségügyi osztályunk által. Megfejtési határidő : jövő januárins elsője; jutalomdij : egy tc- livór juhászkutya. Halljuk az éralatti utczában egy városi képviseleti tag ur akar pályázni e kérdésre, kinek kutyája folyó hó 2-án egy ti- zeimégyóves leánykáról letépte ruhácskáját. A gyermek szegény anyja talán hálával is tartoznék az illető urnák, hogy kutyája legalább testi sérelmek nélkül hagyja elhaladni az arj-a menőket. Mi egyelőre csak a rendőrség figyelmét lmjuk fel ez esetre, s bevárjuk P. 8. urunk pályázati kérdésünk megfejtését, nehogy más puskaport legyünk kénytelenek használni.

Gr. Hegelijeid Gusztáv e napokban jegyző el Knrncsay Melánie gróf kisasszonyt. Ez alkalmainál a vőlegény nővérét, hg Odescalchi Gyuládét (Aranvos-Medgyesen) a lovak elragadnák és kocsiját feldüuték; de a Jignő csak arczán kapott és szerencsére csupán jelentéktelen sérülést.

— Az egyesült óhitüek aug. 27-én N.-Bol- dogasszonyról nevezett búcsúja nagy és fényi s ünncpélylyel tartatott meg Máaia-Pócson: 20 ezernél többen voltak jelen a búcsú-vándorok, kiknek mindegyike szeméből az üdv és megelégedés köuvcsepjei ragyogtak föl. Honnan ez öröm és megelégedés V A koszorús körmenet, mely Hajdu-Doroghról szokott e szent helyre elvándorolni, ez öntött, életet az egészbe.* A rend és külcsín, s a keblek bnzgalma tette nagy- gyá e napot. Lehetett olvasni e nagy tömeg arczárói a megelégedést, mit méltóságos püspök«