Nyír, 1868 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1868-08-08 / 32. szám
Uram! egy alkotmányos felelős kormány nem pápa, s ha mégis oly „non possumus“-féle nyilatkozatot tesz, bizony nem gyanúsítás az, ha azok, a kik „érzik“ egy ily nyilatkozatnak súlyját, őszintén kijelentik, hogy mit tartanak az ilyfajta „loyalis miniszteri magatartásról“. Óvakodnia kellett volna alulirtra ráfogni, hogy „prognostisálni“ akart valamit a bekövetkezendő városi tiszt- ujitásról. — Tehát alulirt nézetét S+E nem osztja, hogy nem kell ily korán már e térre vinni a dolgot, mint azt a „Polgártársak“ czimü felhívás tévé? — tehát S+E más prognosticont akar felállítani, mint azt, hogy csak a személyes tulajdonok nyomjanak a latban, szabadelvű alkotmányos városban, a tisztujitásnál, s nem párt vagy más érdekek? — Köszönjük az ily tanácsot, de a kik városunk javát akarjuk, nem élünk vele. Óvakodnia kellett volna S+É-nek még számokba is bocsátkozni. — Meglehet, hogy majd ezerheten is lesznek azok, a kik a „Polgártársak“ czimü felhívást aláirandják; de hogy most a felhívás aláírói csak tizenheten, sőt már csak tizenhatan vannak, az tény. — A ki sokat bizonyít, mit- sem bizonyít. Végre nem tudom, hogy az S—E alatt, sajátképen nem két aláírót s nevet kell-e értenem, tekintve azon többes számot, melyben alulirtat „figyelmeztetik, hogy ne játszék kaméleon színeket“. — A figyelmeztetést, mint hozzám nem férőt, egyszerűen visszautasítom. — Mind a ketten kijártuk már az iskolát, s már egyszer én is „figyelmeztettem“ S—E-t, hogy nem vagyok iskolás gyerek, kihez oly magas lóról beszéljen. — Hogy ki a kaméleon? az-e, ki mint szegény magam, szerény állásomban, most is az 1848-, 1861- és I86ö-ik évi alapon vélem állani magamat, és a volt prímás 1861 utáni elvét, hogy „minden áron“ ki kell békülni Ausztriával, sajátommá tenni nem bírtam, vagy más? uzt Ítélje meg egy harmadik.— Nem jártam én abba az iskolába, a hol kaméleonokat nevelnek; de bizonyosan S—E sem volt ott, a hol viszont a „Tűrjük el egymást“ elvének iskolája van; s alulirt sokkal jobban tiszteli önmagát, mint hogy nevét betűk alatt eltakarva, viszouszivlelésül S—E-t, hasonértékü vagy értelmű czimmcl tisztelne meg, a mely S—E-től nem távol áll. Ezzel az újabb levelezést befejezettnek tekinti Nyíregyházán, aug. 1. 1868. Bartholomaeidesz János. Nyiiialomliok. XIV. (Egy „olvasó“ krónikája. — Szerény nefelejts.— Hátlia nem az? — Górcső neki! — A világhírű spanyol lovag — magyar kiadáshun. — Beszéljünk komolyan.— Ha lehetne!—Egy kis szellőztetés.— Első utolsó komoly szó.) Az ötvenes évek elején „Pio nono ö szentsége“ egy értékes „olvasót“ küldött ajándékul a nápolyi királynőnek. Az ajándék becsét a művészi kivitel is tetemesen emelte, a mennyiben tizenkét nagyobb kövén a tizenkét apostol arcz- képe volt remek domborvésésbon ábrázolva. Hanem a művész a pápai „csalhatatlanság“ daczára is az „italianissimik“ közé tartozott, s igy történt, hogy midőn a magas ajándék megáldva, beszentelve szerencsésen elérkezett küldetése helyére, és ott műértő szemle tárgya lön, — a nápolyi udvar azon „sajátságos“ meglepetésben részesült, hogy Péter és Pál helyett két modern „olasz“ apostol szerepel az arczképek között, még pedig, corpo di bacco! plane Mazzini és Garibaldi. (Volksboole 1851.) Hasonnemü meglepetéssel találkoztunk a „Nyir“ folyó évi 30-ik számában a „Nyiríulom- bok és nefelejts“ czimü, s úgy látszik a szerkesztőség előtt magas becsbon álló — mert Cicero-betükkel nyomatott — czikkben, hol bizonyos S+E., uramfial még úgy adja ki magát, mint valami szerény nefelejts 1 Risum teneatis! Az „Idők Tanúja“ és „Pesti Hírnök“ „pápa szemén“ lehet hogy az; de Linné Jussieu és más tekintélyek szerint — nem. Hiányzik jelesül nála a negélyzett „azúrkék“ szin, de sőt igen fekete szirom-köntösben díszeleg; no meg a szerénység sem nagyon erős oldala, mert különben nem nyújtogatná nyakát, hogy az ártatlan „Nyírfa- lombokat“ megtépássza; hanem az igaz annyi tüskével és tövissel van elborítva, hogy egyenesen a „belladonna" vagy „csirapaj“ egyik válfajául tekintenék, lm azon kétely nem merülne fel lelkűnkben : hátba épen a „kryptogamok“ osztályába tartozik? De micsoda hát, ha nem nefelejts? Eb, mit tűnődünk ... elő a górcsővel s azonnal felismerjük ; „vajh ki ő, és merre van hazája?“ Jó ég! hiszen nem növény ez, hanem egy hatalmas dalia, szakasztott mása a halkatlan Cervantes örök emlékű hősének, — a hirhedett levente „Don Quichotte“ legújabb magyar kiadásban ! Miként is lehetőnk ily rövidlátók, hogy bősünket rögrön fel nem ismertük? Ezer bocsánat nemes bajnok! nem láttuk oldaladon bü fegy- verkordozódat, a fidelis „Sancho Pansát“ (ha csak ezután nem válik ki onnan a „tizenhét — tizenhatos“ tríbusból) s egyedül e sajnosjiörül- mény okozta tévedésünket. Most már látunk hősiességed teljes magasságában és mélységében; látjuk mily délezegen poroszkálsz a kedélyes és elpusztíthatatlan flegmáju „Rozinautén,“ kezedben a „syllabus“ csorba pengéje, rozsdaette pajzsodon a kihívó devise : „Roma vagy a halál1, (persze pere Lonkai és Jean Turcq szellemében), látjuk, és pedig nem köznapi élvezettel, mint rontasz ádáz haragra gyuladva tárgyaknak és eszméknek, mik sokkal magasabban állanak, semmint apró emberkék nyomora baudabandái árthatnának nemes fönségöknekl Hát még a derék Cervantes dicsöült szelleme minő gyönyört élvez látásodon, — halkatlan hősénekXlX-ik századi kitűnő díszpéldányán! * * »5» Hanem legyen elég a tréfából, — beszéljünk komolyan. Komolyan ? Lehetetlen! Komolyan beszélni azzal, ki „Nyirfalombok és nefelejts“ csikkének, a czim által szabatosan körvonalozott keretébe nem csak a „Tűrjük el egymást“ czimü tapintatos czikk Íróját, nem csak a „Nyírt," hanem a nyíregyházai „balkört“ (sic), sőt még Tisza Kálmánt is — hogy úgy szóljunk — „üstökönragadva" berántja; és bírál, tanácsol, gyanúsít a nélkül hogy eljárását indokolná, — „árgusi szeme,, pedig elannyira meggyöngült a „pápaszem" miatt, hogy „látván nem lát.“ Komolyan beszélni azzal, ki mintha a „Gesuchen, vagy a „nagy“ Escobar, a „tudós“ Gu- arez, az „okos“ Diána „lábainál“ végezte volna logikai tanulmányait, ezen passusunkból: „nem rajongunk ugyan az. „uj“ püspökségekért, sőt átalábau semmi „püspökség“ nem eszményképünk (lévén elvünk és jelszavunk álladalmi és egyházi téren a „de- centralisatio“) hanem azért — kivételesen — „ezen“ uj püspökségnek életet, virágzást, bel és külterjes gyarapodást óhajtunk lelkünk mélyéből, szivünk egész melegé- . vei, —- igen mert kultusánál a magyarnyel vet akarja visszahelyezni régen nélkülözött ősjogaiba“ — ezen passusunkból — mondjuk — Loyola fiainak elvét: „a czél szentesíti az eszközöket“ erőlködik ráolvasni árva fejünkre, sőt „elvtársa- inkra“ is holott mi bár „fejedelmi többest“ használva mindig csak saját szakálunkra nyilatkozunk; s holott az általa idézett elvre épen ő válthatna „kizáró szabadalmat,“ mint a ki a világszellemtől mcnthetlenül elitéit „szegény (!) j ............kát“ kegyes szemforgatások között mentegeti.................................................• K omolyan beszélni azzal, ki szavainkat : „a magyar klérus nyolezszáz év óta békésen él s másik nyolezszázig élni törekszik e hazában“ mint rágalmazást denunciálja; s midőn a magyar klérust az egekig emeli, tökéletesen igno- rálja a kegyetlen fanatismust, mely Ivolonics és Zinzcndorf kardinálok, Bársony, Erdödy püspökök és Sámbár, Zablnszki Kárász stb. stb. által annyi sóhajt, könyet és vért árasztott e szegény hazára. Komolyan beszélni azzal, ki az apostoli elv ellenében a püspökségre, mint az apostoliság kifolyására apellál, s az „egyház egységének," Róma e telhetetlen „Moloch"-jának a nép szellemi és erkölcsi épülését öntudatosan feláldozza. Komolyan beszélni azzal, ki midőn mi a dorogi uj püspökség kultusánál a magyar nyelvnek, tehát anép nyelvének teljes érvényesítését üdvözöljük, s innen folyólag, de a hivatok apostoli elv alapján is mindenütt és egészben a nép nyelvét óhajtjuk és sürgetjük a latin helyett használtatni, — azért bojtorjankodik belénk, mert nem ütközünk meg azon, hogy „más egyházakban — Zemplén vágj’ más tót megyékben (nesze neked Zemplén) tót nyelven, Szubolcs- megyében is egyik városban szláv, másik városban német nyelven papolnak s énekelnek“. Komolyan beszélni azzal, ki a famozus „non possumus“ éktelen bálványimádásában nyiltan és vakmerőén hadat izén a népjognak, közművelődésnek, hazának, emberiségnek; s még hozzá „Isten szent ügyére“ hivatkozik; mintha nem ismerné már a világ annak az emlékezetes „ad majorem Dei glóriám“ jelszónak súlyát horderejét, sötét, véres iszonyait! Nem, — a ferdítések, csűrés-csavarás és antediluvianus eszmék „nagy Kophtája“-val komolyan nem lehet beszélnünk. Ilyenek ellenében, mint egy kitűnő iró megjegyzi : „mit Beweisen aufzutreten, würde überflüssig sein, und es blieb nur übrig, sie lächerlich zu machen“. Ám beszéljen tehát S—E a mit akar, vele többé komolyau nem állunk szóba, — nem még akkor sem, ha azt cselekedné, miről a genialis Weber emlékezik : Und drauf ging Göckings Prior weiter, Und blieb an einem Schranke steh’n, Und zeigte mir ein Stückchen von der Leiter, Die Jakob einst — im Traume geseh’n. Hanem első és utolsó komoly szavunk hozzá, czikkünk befejezéséül : — Boszankodol, tehát nincs igazad. És, mint Taubman találólag mondja : Si cum Jesuitis, non cum Jesu itis, Si cum Jesu itis, non cum Jesuiti». Z. Y. LEVELEZÉSEK. N.-Kalló, jul. 31. Politikailag mozgalmas korunkban, midőn a közfigyelem országgyűlésünk közjogi s beligaz- gatási és tövénykezési rendezésünk érdekeiben munkálkodásira van irányulva, — szinte nyug- pontul szolgál a társadalmi mozgalmak figye- ése s szemlélése annak, mély érdekeltséggel és erővel lép előtérbe minden törekvés, mely hazánk szellemi felvirágoztatását czélozza. Ez irányban, egyik legégőbb szükségünk, a közokt. érdekeinek való szolgálat, vezette ez év elején a „Szabolcsi Takarékpénztár-Egylet“ közgyűlését, egy N.-Kállóban tervezett, minden hit- felekezetre közös reál-iskola társadalmi utón létrehozásának kezdeményezésére, melyről a minap jelentve lett, hogy az addig beérkezett 61 gyüjtő-iven 13,688 fr. 67 kr. lett aláírva, s részint be is fizetve. Lelki élvezettel vettük az elégtételt, hogy az ország minden vidékéből polgári állás és felekezeti különbség nélkül üdvözültetett e törekvés — a többek közt kiemelve soraik érkezeiének sorrendében Pankovics István munkácsi püspök, Mandel Pál pesti jogtudor, Perger János kassai püspök, Mikita Máté m.-pócsi monostorfőnök, Rohrback Antal szegedi gyógyszerész, Dogály Gusztáv t.-büdi földbirtokos urak által. Nagy érdekűnek ismerjük a veszprémi magyar csizmadia ezéh, s a pestvárosi egyesült, szabó ezéli leveleit, melyek „tekintve a czélnak nemes irányát és hazafias szellemét“ küldték be adományaikat, azon óhajtással : „adja az isten, hogy azon üdvös és hasznos czél az emberiség javára mielőbb létrejöjjön!“ s „Isten segítse önök törekvéseit, hogy ezen elvetett nemes lúag mihamarább. az egész országban elágazzon és dúsan gyümölcsözzön az egész nemzet előhaladásában.“ Legközelebb pedig szab. kir. Debreczen város közgyűlése 3%,0. számú határozatával e czélra földtehBrinentési kötvényekben 10UU irtot adományozván, ezen adományát következő szavakkal kisérte : „Adja az ég, hogy ezen nem csak N.-Kálló és közel vidéke, hanem az egész haza érdekében is üdvös kezdeményezés, az alapitó társulat nemes törekvéséhez méltó elismeréssel találkozván, az ügy fontosságának megfelelő buzgalommal karoltassék fel, nem csak Szabolcs- rr.egye lelkes közönsége, hanem hazánk szellemi és anyagi elökaladása iránt fogékonysággal és érdekeltséggel biró minden igaz ügybarát által, hogy mielőbb létrejővén a tervezett reál-iskola, nevelhessen a hazának oly iparosokat, kik jóakarattal és szorgalommal szakértelmet párosítva, erőteljes tényezőivé váljanak a hazai közvagyo- nosodásuak, melyben nemzetünk jobb jövője megszilárdításának egyik leghatliatósabb eszközét kénytelen mindenki felismerni, ki a világ- események színvonalára képes emelkedni.“ — Mily egyszerűségében nemes kifejezése az igazságnak ! Mindezekből örömmel konstatáljuk azon tanúságot, hogy a közoktatás s népnevelés fejlesztése iránti törekvés, közérzület kifolyása, s hogy azon elv, mely a közoktatás s népnevelés érdekeit a vallásfelekezetesség egyoldalú korlátoltságából, a különböző vallásfelekezetek hitelvei sérelme nélkül, s minden hitfelekezet vallásoktatási szabadsága teljes megóvásával, a keresztyén szeretet s műveltség egyenvonalára óhajtja emelni, s a tudományokat és ismereteket tárgyilagos függetlenségben általánosítani s fejleszteni czélozza : — napjainkban s nálunk is, hála Istennek, a társadalom minden rétegében érik, sőt érett; s jogosult azon reményünk, melynél fogva az ugyanezen elv alapján a hit- felekezetek jogai s igényei kíméletével szervezett közoktatásügyi törvényjavaslatot hazánkban, mint kihatásában mérlegczhetlenül áldásost — üdvözöljük. *... BEL- ÉS KÜLFÖLDI HÍREK. — Az északkeleti magyar vaspálya igazgatójává Ivánka Imre és főtitkárrá Podhorszky Lajos neveztettek ki. — Bécsi lapok ismételve Írják, hogy Fest Imre államtitkár ur az államszolgálatot elhagyja, s az angol-magyar bank igazgatóságába lép.— Ugyanezt beszélik Weninger Vincze úrról, ki hir szerint a magyar hitelbanknál vállal alkalmazást. — Az igazságügy minisztérium utasította a megyéket, hogy küldjék be jelentéseiket, vájjon a telekkönyvi tisztviselők letették-e a szabályszerű vizsgát vagy nem? Jövőre e vizsgák a hivatalképesség előfeltételét képezendik s e végre a minisztériumban külön vizsgáló bizottmány állittatik. .— A magyar északkeleti vasútra vonatkozó aláírási felhívás aug. 2-áu jelent meg. Az aláírás aug. 8-án és 10-én megy végbe a bécsi és pesti anglo-bankoknál. — A Beniczky-ügyben következő felhívást tett közzé a pestvárosi kapitányság : „Azon névtelen levél Írója, ki f. é. aug. 3-ról Beniczky Lajos ügyében a pestvárosi főkapitánysághoz czimzett s a Lipót-külvárosbnn feladott levelet irta, lélkéretik, hogy velem személyesen értekezni — vagy egy újabb levélben — a névtelen levélben homályosan jelzett körülményekről — bővebb felvilágositát adni szíveskedjék. Pest 1868. aug. 4-én. Polgár Károly, b. főkapitány.“ — Az esküdtszéki tárgyalásról való kimaradás miatt két budai esküdtre pénzbírságot szabtak : az egyikre 50, a másikra 30 irtot. VEGYES HÍREK. f Révész Bálint debreczeni lelkész és a tiszáninneni egyházkerület főjegyzőjének egyetlen leánya Emma aug. 2-án meghalt. ** A „Felsőtiszavidólri Gazdasági-Egylet.“ mintagazdászat felügyelője Nyíri Fercncz ur f. hó 9-éu a gazdászati kertben dinnye-szüretet rendez. ** A Hajdú-kerület f. hó 3-án tartott kis- gyiilést, melynek rövid jegyzőkönyvi kivonatát jövő számunkban közöljük. ** Nyíregyházának szeptember 1-től kezdve rendes és jól felszerelt könyv-, mű- és hangjegy kereskedése lesz. Ifj. Csáthy Lajos ur erre nézve az engedélyt már megnyerte, és a városházával szemben levő Barcsay gyógyszer- tára melletti bolti helyiséget ki is bérelte. — Örömmel üdvözöljük e vállalatot, melynek hiányát városi és vidéki közönségünk mindezideig nagyon érezte. ** T. olvasóinknak figyelmébe ajánljuk lapunk mai számának hirdetési rovatában olvasható meghívást a Nyiregyháza-Unghvári vasút érdekében tartandó gyűlésre vonatkozólag. ** A „Tiszavidéki Naptár“ előfizetési iv- tartókat felkérjük, azokat legfeljebb f. hó 15-ig beküldeni. A később beérkezők csak mint egyszerű megrendelések fognak tekintetni. — Debreczenben aug. 2-át, mint a debreczeni önvédelmi harcz 19-ik, a honvéd-emlék fönnállásának első évfordulati napját, a polgárság és honvéd-egylet kegyeletesen kívánták volna megülni. E czélból a 49-ből megmaradt és a főkönyvtárban őrzött lobogó elölvitele mellett, délután a honvéd-sirokhoz népes menet indult meg, élén Kaskovics István honvéd alezredessel. Azonban itt némely izgága fő kiabálni kezdett, hogy nekik Wesselényi kell vezérül. A viszály kitört. A honvédek, kik dicsőén elhunyt bajnoktársaik emlékét megülni gyűltek össze, veszekedést támasztottak, s aztán mentek résziut a korcsmába, részint haza. Ü Z L E T. — Tokaj, aug. 7. Búza küblönkint 8 fr. Kétszeres 7 fr. Rozs 4 fr. 40 kr. Árpa 3 fr. 20 kr. Zab 2 fr. 80 kr. Köles 10 fr. 50 kr. Tengeri 3 fr. 80 kr. Szalonna mázsája 36 fr. Burgonya köble 2 fr. Szesz magyar iteze, 30 fok, 20 kr. Marhahús fontja 20 kr. — Miskolcz, aug. 1—5. Búza mérőnkinl 3 frt 60 kr—3 írt 80 kr. Kétszeres 2 frt 30 kr—2 frt 40 kr. Rozs 2 frt 10 kr—2 frt 20 kr. Árpa 1 frt 40 kr—1 frt 60 kr. Zab 1 fii 00 kr—1 frt 10 kr. Kukoricza 1 frt 60 kr— 1 frt 70 kr. Kása 2 frt 60 kr—2 frt 70 kr. Bab 3 frt 50 kr—3 frt 80 kr. Borsó 4 frt 0! 1 kr—0 frt 00 kr. Lencse 4 frt 00 kr—0 frt OO kr. Burgonya 1 frt 20 kr—0 frt 00 kr. Szesz nek itezéje 30 fok 00—00 kr. Szalonnának fontja 00—00 kr. Marhahús fontja 00 kr. — Debreczen, auguszt. 6. Ezen a héten a gabonniizlet élénkebb hangulattal kezdett mű ködni; az árpa nagyon keresett volt, és az el alkudott összeg néhány ezer köbölre rúgott. kész idei rozs is szállíttatott külföldre; és :■ hogy a körülmények mutatják, lesz kivitel augusztus hóban. Az árak következők : buzaköblo 6 frt 40 kr—7 frt; rozs 4 frt 40—60 kr.; árpa 3 frt 20—40 kr.; zab 2 frt 80—3 frt; tengeri 3 frt 60—80 kr. — A gyapjú nagyon pang. — A szalonna is el volt hanáagolva; az ár egy kevéssé megcsökkent, 35 írton lehetett szép nehéz szalonnát venni. A nyíregyházi gabnacsamokban jegyzőkönyvileg beigtatott terményárak o. értékben. Alsó ausztr. mérő szerint Búza ..................................... R ozs ..................................... Árpa, serfözésre .... „ táplálékra . . . . Zab ........................................... K ukoricza................................ K öles...................................... Bab........................................... Rcpcze..................................... M ák........................................... Bükköny ................................ Lenmag................................ Vö rös Lóhere ..... Luczerna.......................... . S zesz, magyar iteze . . . Virágolaj, mázsánkint . . . °ug- »■ . . 3.00—3.60 . . 2.30—2.40 . . 1.30—1.50 . . 0.00—0.00 . . 1.20—1.30 . . 1.80—2.00 . . 2.00—2.20 . . 3.00—3.20 . . 0.00—0.00 . . 0.00—0.00 . . 0.00—0.00 . . 0.00—0.00 . . 0.00—0.00 . . 0.00—0.00 . . 21—21 . . 20—21
