Nyír, 1867 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1867-12-01 / 9. szám

kezési költségek biztosítása. 111. Haláleseti tőkebiztositás a befizetett dijak ö% kamatélvezetével. IV. Ideiglenes (rövid) halálesett tőkebiztositás. V. Kölcsönös túlélési tökebizto- sitás. VL Egyoldalú túlélési tőkebiztositás. A biztosítottak a nyeremény őO;„-ban részesülnek. VII. Vegyes tőkebiztositás. Vili. Életeseti tőkebiztositás. IX, Életeseti tőkebiztositás dijvisszafizetéssel. X. Kiházasitási biztosítás- XI. Kiházasitási biztosítás dijvisszafize- téssel. XII. Kiházasitási biztosítás feltételes díjfizetéssel. XIII. Kiházasitási biztosítás feltételes díjfizetéssel és dijvisszafizetéssel. XIV. Közvetlen évjáradék. XV. Elhalasztott évjáradékok. XVI. Kölcsönös túlélési évjáradék biztosítása. A biztosítottak a nyeremény 50;j- ban részesülnek. XVII. Egyoldalú túlélési évjáradék biztosítása. XVIII. és XIX. Ellenbiz- tositás a túlélési csoportoknál, és végre XX. Túlélési csoportok.

Ezen biztosítások közül kiemeljük a leginkább igénybe verteket, u. m.: I. Haláleseti tőkebiztositás. Példa. Egy 30 éves családatya, ki éltében családjáról eléggé gondoskodni képes, kívánja családját a szüköl- ködéstől megóvni bármikor bekövetkező halála után, s e végre biztosit tulajdon halála esetében fizető 5000 irtot, akkor ezen biztosítás évenkinti dija 11(5 írt.

III. Halálesett tőkebiztositás a befizetett dijak 5% kamatélvezetével. Példa. Egy 25 éves egyén biztosit örökösei számára 5000 frtot, mely összeget a bank a biztosított bármikor bekövetkező halálakor fizetni fogja. A biztosított az első évbon ezen biztosításért fizetni fog : 370 frtot, a 2-ik évben csak 351 frt 50 krt, vagyis 18 frt 50 krral, mint 370 frt 5% kamatjával kevesebbet, a 3-ik évben ismét 18 frt 50 krral kevesebbet, vagyis csak 333 frtot, és igy tovább éveukint 18 frt 50 krral kevesebbet, inig végre a 21-ik évben, tehát már éltének 4(i-ik évében éppen semmi dijat se fizet; a 22-ik évben a biztosított húz a banktól 18 frt 50 krt, a 23-ik évben 37 frtot, és igy tovább óvenkint 18 frt 50 krral többet, úgy hogy élte 65-ik évkorában már nemcsak minden befizetett diját visszanyerte, de még magának életében biztosított egy éven- kint növekedő járadékot, és azonfelül örökösei számára egy tökét, mely kedvező esetben, ha a biztosított a nyeremónybeni részesülését évenkint a tőke nagyobbítására fordítja, az eredeti megállapított összeg kétszeregét is túlhaladhatja.

V. Kölcsönös túlélési tőkebiztositás. Példa. Egy házaspár, hol a férj 30 éves, a nő 25 éves, kíván 4000 frtot akképen biztosítani, hogy a bank ezen összeget bármelyik halálakor a túlélőnek fizesse, akkor az évenkint fizetendő dij : 133 frt és 20 la-.

VIL Vegyes tőkebiztositás. Példa. Egy 2(5 éves hivatalnok, ki magáról és családjáról elegendőleg képes gondoskodni, mig él és erőteljes, ,— tulajdon aggkorát, és halála esetén családját a szükölködés ellen biztosítani kívánja.

A „Haza“ magyar életbiztosító bank 116 frt 50 kr. évenkinti díjfizetés mellett biztosit részére 5000 frtot, mely összeget vagy magának a biztosítottnak fizet ki, mihelyest az a 65-ik korévet elérte, vagy a netalán korábban bekövetkező halála esetében a kijelölt kedvezményezetteknek.

Vili. Életeseti tőkebiztositás. 1. Példa. Egy atya kivan 3 éves leánykája számára 2000 frtot biztosítani, hogy abból a kiháza- sitás költségeit fedezze, ha a leány a 18-ik korévet elérte. Ez esetben a biztosítási idő 15 év lévén, az évenkinti dij lesz : 92 frt 60 kr.

Megjegyzendő, hogy ezen biztosítási nemhez még azon feltétel is köthető, hogy a biztosítottak a korábbi elhalása esetében az addig befizetett dijak visszafizettessenek, és ezen esetben a dijtöbbfizetés csak jelentók- telenül nagyobbodik; igy a felvett példában a dijvisszafizetés igénybevétele mellett az évenkinti fizetés volna: 97 frt 40 kr.

2. Példa, Egy jelenleg 25 éves egyén tulajdon aggkorát kiváuja biztosítva látni, a szerint, hogy az elért 60-ik évkorában 10,000 frt vagyoú felett rendelkezhessék. Itt a biztosítási tártam 35 év lévén, az illető évenkinti dija 93 frt. Ha a biztosításhoz azon feltételt kötné, hogy az általa befizetett dijak korábbi elhalása esetében utódjainak visszafizettessenek, akkor a fizetendő évi dij 110 forintot tenne.

XI. Kiházasitási biztosítás. Példa. Egy atya 249 írt évenkinti befizetéssel a jelenleg egy éves gyermeke részére, annak nagykorúsága elérésekor 10,000 frtot biztosíthat ak- k ént, hogy a gyermek előbb bekövetkező halála esetében, az addig befizetett dijakat mind vissza nyerje.

XV. Elhalasztott évjáradékok. 1. Példa. Ha egy huszonöt éves hivatalnok magának 600 frtnyi évenkinti nyugdijt akar biztosítani az elért 60-ik korévétől kezdve, akkor évenkint fizet 49 frt 38 krt.

2. Példa. 25 frt 10 kr. évenkinti befizetéssel egy atya biztosit a jelenleg 6 éves fia részére évenkinti 1000 frt nyugdijt, melynek élvezése a 60-ik korévében veszi kezdetét.

Vegyes hírek.

— A szabolcsmegyei honvédegylet jövő decz. hó 11-én reggeli 8 órakor, N.-Káliéban a megyeház nagy teremében közgyűlést fog tartani, melyre az egyletnek minden tagjai meghivatnak. N.-Kálló, nov. 28. Szabó Ábrahám, egyleti jegyző._

** Gyors utazás. F. hó 25-én 3 úri ember a nyíregyházi gyors, illetőleg postakocsival Szatmárba utazott, akarám mondani gyorsan utazni óhajtott, de nem messze Káliéhoz a részeg kocsis kitálalta őket s gyalog kellett Kálióba menniük, honnan paraszt szekerén tovább utaztak, de azért újra kellett fizetni. A kallói postahivatalnál panaszkönyvet kértek, de nem kaptak. Szép intézmény a postai de a vidékünkön még nem, mert nincs rend.

** Szemet prémért. Egy helybeli szücs- mesternél egy segéd dolgozott több ideig, utóbbi igen szeretett gavalléroskodni s bőven költeni, de nem csak hogy szeretett, hanem valósággal tette is; gazdája azonban soha sem tudhatta, honnau van annyi pénze, a segéd urnák. A mester egy Ízben vásárra ment, s mikorra onnan visszajött, segédjét már nem találta; az egy más pajtással búcsút vett Nyíregyházától, nem lehetett tudui hová. A két jó madár több idő után összevész s a szücslegény pajtása azonnal vissza jön s megmondja a szücsmesternek, hogy a volt segédje bizony a mester ur prémje árából gavalléroskodott és ivott. E napokban a helybeli rendőrség megcsípte a jó madárt, és elzárta, mestere is megidéztetvén a dolgok tárgyalása , végett, meg is jelent a város házánál, de volt segédjét meglátva, annyira dühbe jött, hogy egy kis követ felvett és annak szemébe oly szerencsétlenül vágta, hogy az azonnal kifolyt. — A mester haza, a legény a kórházba ment.

** Törvényjavaslatok. Biztos értesülés szerint 12 törvényjavaslat készült el a minisztertanácsban, s fog legközelebb a képviselőház elé terjesztetni. Ezek a következők: 1. a törvénykezési rendtartás; 2. a honosítás és polgári házasság; 3. a uépnevelés és felsőbb tanrendszer reformja; 4. a nemzetiségi kérdés; 5. a megye-rendszer; 6. az erdélyi unió; 7. a horvát ügy; 8. a fiumei ügy; 9. a fennmaradt urbériségi viszonyok; 10. a

honvédelmi rendszer; 11. a quota-kérdés és 12. a jövő évi költségvetés.

** Görgey Arthur közelebbi Pesten léte alkalmával, kir szerint, azt a kívánságát fejezte ki egykori honvédbajtársai előtt, hogy haditörvényszék hivassék össze és Ítéljen tettei fölött.

** A „Wiener Abdp.“ Tegethoffirak következő távsürgőnyét közli : „Beust bárónak Bécsben. Miksa holttestével tegnap indultam meg. Salm s a többiek mind szabadon bocsáttattak, Bio Frio, nov. 13. Tegethoff.“

** A kormány Miskolcz város közmunka váltságát hat évre elengedé, mely összeg a város főbb utczáinak kikövezése és számos mellékutczák feltöltésére fog fordittatni. (Nálunk is óhajtandó volna, hogy városi hatóságunk eziránt kellően eljárna. Szerk.) — Továbbá a szegény ápolda ügy annyira előrehaladt, hogy a koldusok összeírása a rendőrségnek elrendeltetett, s igy hihető, hogy uj évi ajándékul, meg leend szabadítva a közönség a számos, városi, de még számosb vidéki, igazi és naplopó koldusoktól. (Ezt is figyelmébe ajánljuk a hatóságnak. Szerk.)

** Jókai Mór szombaton küldé el Garibaldinak az olasz sebesültek számára lapjánál eddigelé begyült 3000 frankot. — Melegen irt sorokat csatolt hozzá, mondván : „a szabadság istene uáy rendelte, hogy sebek legyenek a legékesebben szóló ajkak, mik az ő tanait hirdetik! azoknak szavát legjobban megértik a .rokonéivá nemzetek."-—Méltóidé az adakozók névsorát is, melyből az olasz népvezér meggyőződhetik, hogy ez ösz- szeg nem egyes gazdagok könnyű adományaiból, de valóban a nép nehezen keresett filléreiből gyűlt össze.

** Illinois (Amerika) tartomány Decatur nevű községében bizonyos idő óta a lakosok jótéteményeiből élt egy szegény koldus. Nem régiben a község egyik ügyvédénél, Murphy E. S. ümál, Mac György nevű skót jelent meg, s az ügyvéd legnagyobb bámulatára kinyilatkoztatá, hogy azon koldus, kit oly régen keres, a nemrég kimúlt Clan- ricarde Károly, Skóczia egyik leggazdagabb s befolyásosabb nemesének kisebbik fia. A történet, melyet Mac György elboszélt, egy három kötetes regényre elég volna anyagul, mi egyébiránt pár szóval ennyiből áll. A szegény koldus 40 év előtt az angol testőrségben tiszt volt, s szerelmes lön egy szép fiatal leányba, kit alacsony származása daczára, s e miatt atya- s bátyájának ellenére is nőül vett. Engedetlensége miatt kitagadták, s ő nejével együtt Amerikába utazott. Miután a nyugoti erdőségekben fekvő kisded telepitvé- nyekben 5 évet boldogul eltöltőnek, a nő meghalt, a férj pedig tört szívvel s minden czél nélkül bevándorolta az egész tartományt. Később a mexikói háborúban az egyesült államok hadseregébe lépett. Ennek végével indiánok kíséretében beutazta a legtávolabbi részeket, csekély értékű árukkal kereskedett, végre mint koldus Decaturben telepedett meg. Mac György őt most arról tudósitá, hogy bátyja meghalt, kinek czimeit s évenkinti jövedelmét mintegy 30.0,000 font sterlinget örökli. Azonnal elutazott Mac György kíséretében invernesi palotájába, — sajnos azonban, hogy a sors üldözöttét ily későn akará kibékitni, miután testben lélekben megtörve gazdagságát csak rövid ideig élvezheti.

** Táncsics M. előfizetési felhívást küldöz szét a „Magyar krónika“, „Világkrónika“, „Bordács Elek, a gyalog árendás“, „Fővárosunk“. „Magyar nyelvtanitási kézi könyvecske“ czimü műveire.

Adakozási felhívás

a Nyíregyházán 1866-ik évben alakult nő- egyesiiíet által czélozott árvaház javára!

Hazánk viszonyainak szerencsés fordulata, örömmel tölté el kebleinket; felbuzdi- tott minden gondolkozni és érezni tudó embert, tenni a mennyit tenni képes, hogy — megérdemelve e szerencsét — Isten kegyelme maradjon velünk!

A nőnemnek is jutott — hála a Mindenhatónak —• e működési körből! Nekünk is megengedik a társadalmi törvények, részesülhetni azon édes kötelességekben, a melyekkel az ember, hazájának és az emberiségnek tartozik!

Hazánk e kedvező uj korszaka, serkentő hatalmával, városunk nemesebb érzelmű asz- szonyait is tettre hívta fel!

Régen érezve hiányát egy jótékony nőegyesületnek, — a milyennek létezésével hazánk majdnem minden megyéje és nagyobb városa dicsekedhetik — mi is — óhajtva városunkat azok közzé sorozhatni, — a mi mindenkor a műveltség előhaladásának biztos jele, — megalakítottuk nőegyesületünket 1866-ik évben.

Többirányú jótékonyságán kívül, egyesületünk kiváló czéljául tűzte ki, egy árvaház létesítését. Ennek kiviteléhez bár nem csekély anyagi erő kívántatik, de mégsem nagyobb, mint a mennyit ily szent czélra áldoznunk lehet, és mint a mennyi arányos lesz azon erkölcsi elégtétel élvezetével, a mit adományaink — ha czélt értünk — minden , adakozónak .szerezni fognak!

Hogy tehát czélimk kiviteléhez minél közelebb juthassunk, mindazok, lak jó szándékunkat helyeslik! kik' egyesületünk szent czélját, az emberiség legnemesebb^ czéljai közzé sorozni hajlandók! ezennel egész tisztelettel felkéretnek, kegyes adományaikat attól meg nem vonni!

Árváink és az emberiség nevében kérünk pártfogást és segélyt!

A kegyes szivü adakozók, — kik szent czélunkat pártolni és támogatni hajlandók — tisztelettel értesittetnek, hogy egyesületünk pénzbeli segélyen kívül, mindennemű élelmi csikket és vászonneműt is hálával fogad.

Kérjük továbbá a vidéki kegyés'adako- zókat, adományaikat ide városunkba szállítani be, és azt Kobilitz Ottilia asszony, az egyesület pénztárnokának házáníl, annak kézbesíteni.

Kelt Nyíregyházán, nov. 14-én, 1867.

A helybeli nőegyesülét választmánya.

Szerkesztő és kiadó-tulajdonos: JBÖl’key IIlire.

Főmunkatárs : Jurányi Hugó.