Nyír, 1867 (1. évfolyam, 1-13. szám)
1867-11-10 / 6. szám
pénztárába évenkint fizetendő 5 o. é. írt fizetését — felajánlotta — s az első jelen évi illetőségét készpénzben le is fizette. — Mely ajánlat az egylet által hálásan fogadtatván, határoztatott, bogy úgy Apagyi Antal hadnagy urnák jelen ajánlata, mint a netalán még bejövendő több lelkes honfiak ajánlatai is ennek utánüa hirlapilag közzé tétessenek. A jegyzőkönyv hitelesitésére Székely Benedek századosj elnöklete alatt Kelcz István és Apagyi Antal kineveztettek — ezzel a jegyzőkönyv bezáratott. Jegyzetté: Szabó Ábrahám, __________egyleti jegyző. L óvonatu vasút Nyíregyháza és Unghvár között. A műveltség és anyagi gyarapodás érdeke fenhangon sürgeti a közlekedési eszközök fejlesztését. Mig egy részről hazánknak e tekintetben hatramaradt állapotát mindenki érzi, más részről azon kevés és hiányos közlekedési eszközök, melyekkel bírunk, súlyos terhet í'óvnak az államra és forgalmunkat külföldi tőkék javára zsibbasztólag megadóztatják. Ideje már, hogy önálló, független működésre ébredjünk, hogy szellemi és anyagi erőnket számba vegyült s ne fogadjuk könyör- adomány vagy uzsorás kölcsönként azt, mit szorgalmunk, leleményességünk s hazafias szellem mások gyámkodása nélkül előteremthet. E nézettől vezérelve kívántuk a közérdekeltséget egy Nyíregyházát. Ungváriul ösz- szekötő lóvonatu vasút, eszméjére fölhívni. E vállalat két alapföltételhez van kötve. Egyik^ az, hogy a nm. m. kir. közlekedési minisztérium a Záhonynál úgy is tervezett r közlekedési tekintetből nélkülöfchetlen Tisza és Latoroza hidakat elkészítve, ezek használatát engedélyébe; — mit, ha az érdeklett hatóságok pártolásában részesülünk — megnyerhetni reményiünk. Másik az, hogy az érdeklett megyék a tervezett vonalon részben már, létező és közmunka erővel némileg kiegészítendő s igazítandó töltéseken a sínek lerakatását, egy szóval vasutkéut használhatását tüzetes!) tervezet alapján s szerződésileg megállapítandó viszontszolgálatok fejében megengedjék. Kettős az érdek, mely hasonvállalatok- nál tényezőként szerepel: a közjóiét előmozdítása szellemi és anyagit irányban és a Vállalat jövedelmezősége. Ha tekintjük a polgárisodás és közműveltség azon előhaladását, mely a gyors közlekedési eszközökkel mint egy lépést tartva ezek által elöidéztetik; — ha tekintjük azon anyagi hasznot, mely tervezett vasutunk által a földbirtok értékének emelésében, a személy- és terményforgalom megkönnyítésében, az ipar s kereskedelem előmozdításában, a vonalba eső községeknek az annyira nyomasztó katonai átvonulási beszállásolástóli fölmentésében, a közlekedési eszközöknek közvetve tovább fejlesztésében s a t. mutatkozik, e vállalatnak a közvggyonosodás s közvetlenül az érintett vidék érdekeire kiható jótékonyságát kétségbe vonni nem lehet. Mi a vállalat jövedelmezőségét illeti: általánosságban hivatkozunk azon körülményre, hogy az Anglia s Amerikában már régen fennálló, s újabb időben a világ minden művelt államaiban s különösen hazánkban is keletkezett lóyouatu vasutak 9—15 sőt 20% is jövedelmeznek; különösen az általunk tervezett vonal pedig, mint a mely termelési és közgazdászat! viszonyaiban különböző, de épen ez okból jelentékeny csereviszonyban álló vidékeket köt össze, — hatalmas forgalomra bizton. számit hat. Tájékozásul szolgáljanak az ez ideig beérkezett ide vonatkozó forgalmi kimutatások, melyek pedig köztapasztalat szerint a mozgalom olcsósága, biztonsága s könnyítésével mindig fokozott számokban emelkednek, u. m.: A tiszavidéki vasút nyíregyházai állomás hiteles kimutatása szerint; az lHtiü-ik évben érkezett 13,858,129 vámfont, elkiildetott 55,999,800 vámfont. Továbbá az 1807. augusztus hóban — egy szakértő bizottság által — kidolgozott torvezet szerint járulna a lóvasúti forgalomhoz a kisvárdai járás 42 községe, évenkint középszámitás szerint 142,347 mázsa ter- méuyszállitással. Nem különben beigazoltatván Hauser Károly mérnök kiszámítása nyomán, miszerint a záhony-nyiregyházai közlekedési országúinak kavicsoltatása közönséges fuvarozással 3,460,000 forintba, a loerejü vasút által pedig csak 881,380 forintba, s igy összesen 2,578,730 forinttal olcsóbban elkészülne; hozzájárul még az említett országidnak évenkiuti fenntartásra szükséges kószállitás, mely a. fölemlített forgalmat nagy mérvben növesztené. Ezen adatokat még több más itt föl nem említettekkel szaporítani lehetne, de fölöslegessé válik, mert az előadottak már eléggé bizonyítják ezen vasúti vonalnak biztos szép jövedelmét. A lóvonatu vasút terve helyi viszonyok befolyása alatt s ezek kellő megfontolásával keletkezett. A lóvonatu vasutak mindenütt ország-útakon, sőt népfes utczákou vannak; a közforgalmat épen nem gátolják vagy veszélyeztetik. — Ä vonat midőn elhalad, csak 8 láb széles tett foglal el, szükség eseten 'á kocsikra alkalmazott osavar-dörzs segélyével csaknem égy pillanat alatt megállítható s elhaladtával fi pálya' semmi-akadályul nem szolgál; kisebb mérvű lejtésekét megbir, s a közforgalomra használt faludat síéi k rend^ szerint meghívják a.vasúti jármüveket is. Tekintve, hogy e vonal terménygazdag vidéken vezettetvén, a forgalom legkiválóbb részét termény és áruqzikkek képezendő;, melyeknél nem a szállítás fokozott gyorsasága, hanem annak olcsósága és biztonsága az elérni óhajtott czél, határozottan előnyösb a gőz- erejü vasútnál, mert mig a hívásút folyó mér- földenkint üzleti tőkével együtt 60—70 ezer forintból kiállítható—-egy pár ló pedig rendes körülmények között 180—200 mázsa,terhet ügetve szállíthat, — addig a rendes vasutak körülbelül tízszeres befektetést igényelnek. Minket azon eszme vezérel, hogy vidékünk önereje, saját igyekezete állal fokoz- tassék, hogy megtöressék egy — Isten segélyével sikerülendő — vállalat által azon.csiig- gesztő alárendeltség, melyben külföldi szellemi és anyagi erők által cddigelé tartatánk, mert öntehetségünket nem ismertük, és erőnket egyesíteni nem tudtuk. Azért mi ezen vállalatot tisztán hazánk, szellemi és anyagi erején, vállalkozó szellemén, gyár és kézműiparán alapítjuk — és uem felünk, hogy ebben csalatkozzunk. A fenn előadott két .alapföltétel mellett e vállalathoz mintegy 700,000 frt szükséges. E tőke fedezésére bét ezer darab egyenkint egyszáz o. é. frtot képviselő egész, illetőleg ötven forintot képviselő fél részvény bocsájtandó ki oly módon, hogy a részvényösszeg három egyenlő részletben, névszerint a társulati alakuláskor egy harmada, másik két harmada pedig' egy-egy évi időkÖzonkirit befizetendő. Az előleges munkálatok névszerint fejt- mérések, technikai kiszámítások, levelezések, nyomatási, posta költségek, szükségessé válható utazások s a t. fedezésére 5000 frt befizetését láttuk egyelőre szükségesnek, s ezt aképen kívánjuk elérni, hogy lez öss/.ég fedezése végett az ide zárt aláírási iveket kibo- csátjuk, kijelentvén, miként minden aláirt s befizetett 2 frt az aláírót egy ■— 100 forintos egész részvény birtoklására jogosítja, de nem kötelezi, az ekként előleges költségekre befizetett összegek a részvény első részletébe be fognak tudatni, illetőleg visszaadatni. Az alapítók az engedély mellett minden esetre előjogot kérendnek a vonalnak Munkácsig leendő tovább elütésére. Az előadottak kedvező kilátást nyújtanak a tervezett vállalat kívánt emelkedésére, mi okból hazafiui tisztelettel fölkérjük mindazokat, kik áthatva ennek hasznosságától, közvetlenül az érdekelt vidék, közvetve hazánk föl virágzására közremunkálni kívánnak, miként az előlege^ költségek fedezéséhez járulva a vállalat kezdeményezői közé belépni a gyűjtő urak pedig az aláírási iveket s begyük összegeket zárókig Hornján Sámuel úrhoz, ki az ideiglenes pénztárnoksággal meg- bizatott — Nyíregyházára beküldeni szíveskedjenek. Nagy-Iválló, november elején, 1867. Báró Yécsey József. Gróf Vay Ádám Jármy Menyhért. Czobel Albert Elek Pál- Szentimrey Kálmán. Gyürgyényi Iguúcz. Csathó Dániel. LEVELEZÉSEK. Nyir-Báthor, nov. 1867. T. szerkesztő ur! Örömmel értesültem, hogy Szabolcsmegye haladását, — lapja által — előmozdítani, önként vállalkozott. Vajba e megyének minden fia úgy örvendene an- uak mint én, de nem csak örvendene, hanem kötelességének tartaná e lapot anyagilag és szellemileg tehetségéhez képest támogatni, mert véleményem szerint a megye érdekeit gyorsan előmozdítani és czélszerüen megvitatni csak is ily helyi érdekű lap által lehet, melynek ez egyedüli föladata, igy legkivált fi. megye fiaitól várhatja pártoltatását.. — i)e fájdalom, találkoztam már olyan orral is, ki a „Nyíriről igy nyilatkozott : mire való ez a lap? ha újságot akarok járatni, úgy pesti lapokat járatok, ezekből legalább megtudom a világ állását is, én e lapra elő nem fizetek, inkább a czigánynak adom az öt forintot. — Higyje meg szerkesztő ur, igen megsajnáltam azon bizonyos uraságot; adjon az Isten neki jobb erkölcsöt, még több vagyont, hogy azt is a külföldön elpazarolhassa, az ilyen magyar urak örök dicsőségégére! —■ Ily Ítéletüket már magúkban rejtő nyilatkozatok ne csüggeszszók el fáradozásában, mert bizton merem állítani, hogy Szabolcsmegyé- uek kevés, sőt mondhatnám talán több olyan fia nincsen. Ennek némi tanúságául mellékelem az általam gyűjtött 14 előfizető névsorát és az előfizetési összeget — olyan tizennégy előfizetőnek névsora ez, kiknek összesen nincs annyi vagyonuk, mint ama bizonyos urnák! Isten veliiuk! U. i. Kedden és szerdán Nagy-Kállóban voltunk a bizottmány! gyűlésben, de nem erről akarok megemlékezni, hanem a megyei székhely kitűnő jó vendéglőjéről, hol drága pénzéért rósz ételt és italt kap csak az ember, s hol a főpinezér nem dupla de tripla krétával számol, jól tenné szerkesztő ur, ha az utazó közönség figyelmébe ajánlaná. (Mi csak a hatóság figyelmébe ajánlhatjuk. Szerk.) * * * Vegyes hírek. — Mai számunk a Nyiregyháza-Ungh- vári lóvonatu vasút tervezetét közli, melynek egyik aláírási ive szerkesztőségünknél van letéve, előjegyzések elfogadhatása végett. — A nyíregyházi ,róm. kath. egyház tornyára f. hó 7-én este tűzték fel a keresztet szokott áldomások és zeneszó mellett. A kereszt alatti gomb a torony magasságához képest felette nagy, a födele pedig nem szép sugár, uem válik a mester dicséretére. — At. eszlári ref. egyház t. lelkésze áltál tudomásunkra jutott, miszerint a f. c. június 25-én villám által lerombolt tornyuk felépítésére, az egyház a szükséges összeget önerejéből előállítani képtelen. Felhívjuk a kegyes j óltevőket azon elszegényedett egyházat filléreikkel támogatni. — A kegyes adományokat szerkesztőségünk is szívesen elfogadja és az illető helyre juttatandja. — Eperjesen egy suszter, a lövöldéből töltött fegyverét haza vitte, egy szegletbe álh'tá és ismét távozott; az ott dolgozó legények egyike felveszi a puskát és czélozgat többfelé, a midőn épen az inasra czéloz a fegyver elsül, s annak fejét összezúzta. — Ismét egy példa a gondatlanságnak, és intés hogy, fegyvereinket otthon töltve ne tartsuk, vagy oly helyre tegyük, hová avatlan kezek nem férhetnek. — Rakámazon a múlt héten éjnek idején egy szolgalegény, ki gazdája udvarán aludt, ismeretlen tettesek által annyira megveretett, hogy életéhez semmi remény nincsen. — A járásbeli szolgabiró ur erélyesen vizsgálja ezen ügyet, de még eddig eredmény nélkül. Fölhív á s. A szabolcsmegyei honvédegylet f. évi október hó 20-án tartott gyűlés határozata folytán, — ugyan csak folyó évi november hó 16-án Nyíregyházán, a városház nagy teremében közgyűlést fog tartani, melynek egyik fő czélja leend, annak kitudása, hogy a hou- védtisztek, altisztek és közhonvéd harezosok közül kiknek lenne szándékuk és hajlamuk, honvédi szolgálatukat felajánlani azon esetre, ha a magas kormány által a honvéd-zászlóaljak szervezése és felállítása csakugyan elhatároztatnék. Folhivatnak azért a szabolcsi honvédegyletnek minden tagjai, hogy a kitűzött helyen és időben megjelenni s fen- nobbi szándékaikat kijelenteni szíveskedjenek, — hogy az egylet a tervbe vett honvéd-iskolák felállítása végett a jelentkezők száma szerint czélszerü intézkedését minél előbb megtehesse. Kelt N.-Kallóban, nov. 5-én 1867. megbízásból Szabó Abrahám, mint a szabolcsmegyei honvéd-egylet jegyzője. Szerkesztő és kiadó-tulajdonos: BÖl’kcy Illll'C. Főmunkatárs : Jurányi Hugó.
