Nyír, 1867 (1. évfolyam, 1-13. szám)
1867-11-10 / 6. szám
doni el szinten csak egyéni igénytelen nézetemet A kiosztás foganatba vétele évről évre, rendesen annyira elkésik, hogy csupán a jó Isten kegyelme engedi a szántás és vetés befejezhe- tését mint p. o. az idén is; úgy van ez a pusztai földekkel szintén, hol a kiosztás még mai napig sincsen befejezve; pedig már novemberben Márton napja körül vagyunk, s a földnek minden órán szabad csonttá fagynia és akkor majd tavaszszal lehet szántani. .Ezen id kés ősnek oka abban rejlik véleményem szerint, — hogy a kiosztandó földeken mindenféle marha, mint ló, tehén, sertés, juh stb. szokott járni, s ezen legeltetés kedvéért halasztatik a kiosztás, a mily későre csak lehet! Hogy mennyire jogosan, ezt nem vitatom; de könnyen a lakosok kárára, az a fönnebb mondottakból kiviláglik. A nyíregyházi iparos osztály ezen gyepföld béli illetőségét rendesen felibe szántatja; igy kérem, ha a pusztai földekkel egyszerre történik a földosztás, rendesen már akkor, midőn a földművelőnek legtöbb a dolga -— nagy fáradságába jön felest szereznie, s néha teljes lehetetlen, mit tehet tehát egyebet, mint hogy földjét műveletlen hagyja — s bevárja a tavaszt — Ez is újabb bizonyíték az egy évi használat ellen. Igen gyakori eset, hogy egyik a másikának szántja s veti be földjét, természetesen tévedésből, de minek gyakran kellemetlen per a vége, — ritkábban történik ez a pusztán, hol a kerülőnek lajstrom van kezénél, — s kétes esetekben útba igazit; de a gyepföldeken ez nincs szokásban. — Pedig ez igen czél- szeríi szokás, s ajánlható az illetők figyelmébe, a lakosok érdekében. Mindezekből az látszik ki, hogy a közlegelő vagy is az úgynevezett gyeptöldeknek czélszerü hasznosítása csak úgy fog élérethetni, hogyha a most divó egy évi használatul adás, beszüntettetik, — és az általam ajánlott több, — de legfeljebb csak hat évi bérbe adás fog életbe lépni. Ez egyéni vélemény és nem követeli, hogy szent Írásul vétessék; mondjon s ajánljon jobbat, czélsze- rübbet bár ki, tőlem is csak köszönetét várhat. ________ J . . . Szab olcsmegye bizottmányi gyűlése. A folyó hó 5-én kezdett bizottmányi gyűlés igen népes és zajos volt: 1-ör mert a főjegyzői, a kis-várdai járás főszolgabírói és egy csendbiztosi állomás betöltendő volt. Főjegyzőnek szavazattöbbséggel Korányi Miklós, főszolgabírónak Mikecz János és csendbiztosnak felkiáltás utján Kralovánszky Frigyes lettek megválasztva. — Következett a megye székhelyének N.-Kallóból Nyíregyházára áttétele. — Jelen számunkban csak igen röviden emhthetjük meg ezen fontos ügyet, mert a már kiszedett dolgozatok elfoglalták a tért. Megyeid; több községe, mint tudva vau, a székhelynek N.-Kállóból Nyíregyházára áttételét kérelmezé a megye-bizottsági gyűlés előtt. A kérvény tárgyalása — mint fennebb említők — a jelen havi gyűlésre lett kitűzve ; másod napján — nov. 6-án — az ügy rendszabályoktól közgyűlési határozat folytán történt eltéréssel fel is vétetett. A kérvény felolvasása után — következett amiak megvitatása.*) Nagy bajos káliéi ügyvéd, mint Kalló város megbízottja szót emelt. Az áthelyezési kérvény időszerűtlenségét, okszerütlenségét és kivihetetlenségét szabatosan kidolgozott beszédjében fejtegette. Szilvásy János; az áthelyezést pártolja is, nem is; s a kivitel különféle módozatait fejtegette. Kauzsay, Gréfly, Genesy Károly — sem az áttételt kívánók, sem az ellenzők ügyét nem mozditák elő. A kérvény védelmére legelőször: Bodnár István szólt sa pártolók által zajos tetszésnyilatkozatokkal kisért beszédjében Kálié város megbízottjának érveit igyekezett megdöriteni. Simon Endre a megy esz ékhély áttételét pártolja és Nyíregyházának a nevelés terén kitüntetett előlialadottságát emelte ki. Támár Imre : a mégyeszék áttételt Kallóra nézve életkérdésnek tartja, s ez okból azt nem pártolja, Mesko Pál; az áttételt pártolja, Riszdoi'fer János; a kérdés történetét nagy jártassággal adja elő. A november 7-iki gyűlés már nem volt oly népes, számosán távoztuk. Először is Zoltán János szót emelt. Kalló hátramaradását látva, nem remélheti, hogy valaha e megye méltó fővárosává lehessen, az áttételt meleg szavakban pártolja. K ál lay Ödön elismeri, hogy Nyíregyháza számos előnynyel bir Kállö felett, de az áttételt néni tartja eszélyesnek. A többség akarata előtt azonban meghajol. Vidliczkay József; azon állítást, hogy ezen áttétel kérdése a megyeféndezés előtt időelőtti volna, alapúéiküliuek mondja; s azt argumentumokkal bebizonyítani igyekezett. Kálláy Ernáiméi: a székáttóteltárgyában beadott kérvény styjjét bonczolgatja, helyesli Genesy, illetőleg Nagy bajos azon véleményét, hogy ezen1 kérdés a megyerendezés befejeztéig időelőtti. Kovács Gergely ildommal tünteti ki ezen kérdés előnyét nemzetiségi szempontból. Követik Uray Tamás és Jármy Menyhért, mig ellenük Mészáros Dániel szavaz. Gróf Vay Adám az áttételt pártolja,- de mivel — úgymond — az érvek mindkét részről annyira kimeritvék, hogy ezen kérdéshez az ékesszólás sem tehet már — szavazást ajánl. — A még szólásra feljegyzettek szaroktól élállották. Elnöklő főispán szavazás alá bocsátja azon kérdést: k i v á nr j a - e a megye mi at b e i s m ért s zü k- s é g 1 e t e t k i ni o írd ári i á z t, hogy az áttétel megtőrténjék-e vagy nem? mire igennel 129-en, s nemmel 103-an felelvén : a „több év óta csak időre várt ha t. á r o z a t “ ki lett mondva. Az áthelyezési czélszerii módozatok és eszközök kidolgozásával Bpnis Barnabás első alispán elnöklété alatt egy küldöttség lett megbízva, melynek tagjai — a mennyire a folytonos zaj közt hallhattuk ; Gr. Vay Ádám, Elek Pál, Kovács Gergely, Mesko Sámuel, Riszdoi'fer János, Kállay Gusztáv, Zoltán Fe- reuez, Genesy Károly, Pilisy bajos, bászló Alajos, Blahunka József. Említés nélkül nem hagyhatjuk azon pártatlanságot és tapintatot, melylyel elnöklő főispánunk a gyakran tullmves tanácskozást vezeté. Megeriiliteni felejtettük, hogy f li. 6-án a választás után határozatba ment, miszerint a deczenibei'i bizottmányi gyűlésen a bárom ülnök és két pótülnök, a központi szolga- birói, az első aljegyzői állomásokra tisztválasztás lesz; nemkülönben a netaláni előléptetések áltál megürült állomásokra is azonnal történem! a választás. *) Sajnáljuk, hogy a többek által kitünően előadottakat csak rövideden adhatjuk; de igyekezni fogunk a beszédeket megszerezni és egész ieijede- lemben adni. Szerk. Jegyzőkönyvi kivonat a szabolcsmegyei honvéd-egyletnek N.-Kálidban 1867. október 1-én tartott gyűléséből. A számosán egybegyült tagokat elnök Rakowszky Sámuel üdvözölte. A gyűlés, első teendője .volt az egylet alapszabályait elkészíteni. Olvastatott a pozsonymegyei honvéd- egylet megkötése, moly szerint a zsigárd- peredi csatákban dicső halállal elesett honvéd testvéreink közös siija felett emelendő honved-emlék1 költségeibeni részvételre, a szabolcsi lionvódegyletet is felhívja — se végre gyűjtő ivét is megküldi, Ezen felhívás annyival is inkább osztatlan pártolásra talált, mert a szabolcsi 48- dik honvéd zászló — egyik legfényesebb diadalát e csatatéren vívta, hol fenuebbi zászlónak egyik századosa Mikesz Tamás, — később őrnagy, vitéz századával, támogatva bős zászlóalja, által, a mintegy 14,000-ből álló ellent a legnagyobb gyorsasággal s hősi elszántsággal vissza nyomta, — s ezen hősi tette által az ott csatázó egész magyar tábort, egy különben, bekövetkezhetendott nagy veszélytől megmentette, és továbbá, mert a zsigárd-peredi csatatéren a 48-ik zászlóaljból Szabolcsmegyének igen sök bős fia találta dicső halálát, mindezekért a szabolcs- megyei bonvédegylet maga részéről szűk körülményei között is a fenuebbi czélra 20 o. é. irtot ajánlott saját pénztárából kifizetendőt, egyszersmind egyleti jegyző Szabó Ábrahámnak utasításul adatott, hogy az egylet több tisztjeihez gyűjtő iveket is bocsásson ki — az egylet által ajánlott 20 o. ó. Irt a gyűjtés utján begyülehdő összegekkel együttesen fogván a pozsonyi testvér-egyletnek megküldetni, — a gyűjtőivel; pedig kibo- csátattak Mikecz Taniás őrnagy, Jelics József százados, Kralovánszky Gyula százados, Gruden Ernő hadbíró; Vinkler József törzsorvos, Kelcz István főhadnagy, Szerem Fe- rencz, Apagyi Antal, Köszörűs János és Felnin József hadnagy urakhoz, összesen 10 példányban. Olvastatott az egylet pénztárának s számadási iratainak átvételére kinevezett küldöttség jelentése. Ezen jelentés tudomásul vétetett s a mennyiben a jelentésből kitünőleg az előbbi bonvédegylet volt pénztárnoka tekintetes Kállay Ákos úrral — távollété miatt — a még mind ez ideig magánál tartott 1503 o. é. írt 10 kr., 4 darab császári arany, 3 darab eíiiist huszas s ezeknek 1861. év óta járó* törvényes kamatai, iránt megbízását be nem fejezhette, — ugyanazon küldöttség annak minél előbbi befejezésére s fenuebbi összegek és kamatainak sürgős átvételére — s e tekintetben erélyes intézkedésének teljes kifejtésére utasittatótt. Kállay Ödön és Kállay Emánuel őrnagyoknak igazolása Apagyi Antal hadnagy által ismét indítványba tétetvén. Ennek folytán, miután beísmertetett az, hogy Kállay Ernáiméi 1848. Szabolcsmegye fiaiból valósággal egy önálló szabad-csapatot alakított s annak parancsnokává lett, — annyival is inkább, mert u csapatában szolgált közliavczosok közül, kik ez egyletnél jelentkeztek, igazolt honvédeknek nem csak elfogadtattak, hanem ugyancsak nevezett Kállay Emánuel parancsnoksága alatt a Bártfánál vívott csatában kapott sebei miatt Demjén József közharezos, úgy szinte Lázár János ugyanazon szabadcsapatbeli százados a rokkantak sorába segélyezés alá is félterjesztetett. Kállay Ödön pedig, miután honvédőrnagyi rangja Perczel Mór honvéd-tábornok nagy hazánkfiának kétségbe nem vonhatott sajátkeziileg Írott levele által bizonyítva van, Ezeknél fogva egyhangúlag határozta-! tott. hogy nevezettek mindketten mint hon- védöi'nagyok igazoltatnak, s egyleti jegyző Szabó Abrahám utasittatótt, hogy nevezett őrnagyokat az igazolt honvédek névlajstromába vezesse be. Székely Benedek százados indítványba tette, hogy a jövő farsangi idényen az egylet pénztárának nevelési czéljából az egylet által egy honvéd-bál lenne rendezendő. — Mely indítvány egyhangúlag elfogadtatott s ennek létesítése tekintetéből az elöintézke- désel; megtételével Székely Benedek százados elnöklete alatt Kelcz István főhadnagy és Szabó Abraliám hadnagy mint a honvéd-bál rendező bizottmány tagjai megbizatnak. Apagyi Antal hadnagy megírván az egyletnek pénzbeli szűk viszonyait, az egylet
