Nyír, 1867 (1. évfolyam, 1-13. szám)
1867-11-10 / 6. szám
I. évfolyam. 6. szám. Vasárnap, november 10. 1867. Szerkesztői és kiadó iroda: Nyíregyházán, Széna-tér, 121. szám alatti házban. Bérmentetlen levelek el nem fogadtatnak. nyír. Előfizetési dij helj'ben házhoz hordva vagy postán küldve : Egész évre .....................5 írt. F él évre .....................2 frt 50 kr. Negyed évre .... 1 frt 25 kr Hirdetések dija : minden három hasábos petit-sor egyszeri hirdetésnél 5 kr., többszörinél 4 kr. Bélyegdij 30 kr. Vegyes tartalmú hetilap, a gazdászat, kereskedelem és ipar körében. Megjelenít minden héten egyszer vasárnapon. Előfizetési föl hí vas A NYÍR vegyes tartalmú hetilapra. Előfizetési feltételek: Egész évre ... 5 fit. Félévre . . . 2 „ 50 kr. Évnegyedre . . . 1 „ 25 „ Á „Nyir" szerk. és kiadó-hivatala. Béesi börze. Bécs, nov. 4. 5% metalirines 50.30. 5% nemzeti kölcsön 05.20. 1800. államkölcsön 81.70. Bankrészvény 070. Ilitelrészvény 175.00. London 124.45. Ezüst 122.00. Arany 5.05. ÜZLET. — Nyíregyháza, nov. 9-én. A mai üzlet igen élénktelén volt, egyedül a kukoricza az ország északi megyéiből érkezett vevők által nyert élénkséget. A nyíregyházi gabnacsarnokban jegyzőkönyvileg beigtatott terményárak o. éltékben. Alsó ausztr. mérő szerint nov. 6. nov. 9. íf! ■“* a legfent f cc 5 a legfent B úza.................... R ozs .................... Á rpa.................... Z ab......................... K ukoricza .... Köles.................... B ab......................... R epcze ...:.. Mák......................... S zesz, magyar iteze Virágolaj, mázsánkint — — 4.00— 5.00 3.50— 0.00 1.90—2.10 1.45—1.50 2.00— 2.10 2.40—2.50 4.50— 4.75 5.00— 5.10 8.00— 8.50 22—00 22.50— 23 A pesti börze hivatalos árjegyzéke. November 5. Az adott-vett értékek megnevezése £ te <D O- N N * <o történt eladások z árárfolyam pénzj áru I. Részvények da r a fisz á m r a. Kereskedelmi bank .... 600 — 700 710 Pesti takarék-pénztár . . . 63 — 1320 1320 Buífai takarék-pénztár . . . Ó-budai takarék-pénztár . . — — 425 430 40 ■ — 65 70 Pesti hengermalom .... 500 — 1320 1325 Pannónia gőzmalom . . . 1000 — 2120 2140 Első budai gőzmalom . . . 500 — 785 790 Budai gyárudvar ..................... 40 0 — 500 505 Keresk. kamra épület . . . 210 — 390 400 Pestbudai lánczhid .... 325 — 375 385 Alagút..................................... 105 — 72 74 Magyar biztositó társaság 315 — 645 648 Pannónia viszontbizt. társulat 210 — 265 270 Pesti biztositó intézet . . . 300 — 242 245 Magyar északi vaspálya . . 200 — 82 83 II. Záloglevelek. 5%%-os Földhitelintézet . . — — 8975 9000 6%-os Jövedékjegyek ... — — — Pesti gabonaárak nov. 5. Árak ausztriai értékben. Alsó-ausztriai mérő szerint súly font szerint 0! be c A Búza, bánsági 86—87 5.70-5.90 „ „ . . 88—89 5.80-6.35 „ tiszamelléki és pesti . 86—87 5.80-5.90 88—89 6.10—6.35 „ fehérmegyei 83—85 5,90-6.20 „ bácskai 83—86 5.60—5.80 Rozs 78 80 4.00—4.05 Árpa, sörnek való . 68—70 2.80-3.10 „ takarmánynak 68—70 2.60-2.75 Zab 45—47 1.70-1.75 Kukoricza, bánsági . — — 0.00-0.00 Bab — — 5.50-6.00 Köles — — 0.00-0.00 Repcze — — 6.00—6.00 Posta-kocsik menetrendé : Nyíregyházáról Beregszász felé indul mindennap reggeli 7 órakor. Beregszászból Nyíregyházára mindennap reggel 5 órakor. Nyíregyházáról N.-Károly, Szathmár és Nagybánya felé mindennap este 7 órakor. Nagybányáról Szathmáron és N.-Iváro- lyou át Nyíregyházára mindennap estve 9 órakor. GAZDÁSZAT. Egy pár szó a nyíregyházi közlegelő hasznosításáról. Számos év óta gyakorlatban van Nyíregyházán, hogy a közlegelő, vagy is az úgynevezett gyepföldnek 2/:i-ad része szántás-vetés alá kiosz- tatik. A város lakosai ház szám után holdankint kapják használatul a gyepföldet • egyszer őszi, egyszer tavaszi vetésre — felváltva. És ez csekély véleményem sze- rintr czélszeriítlen eljárás, itt a czél tévesztve van; mert a földnek kellő megművelése, javítása, a mi kétségkívül a főczél, — teljességgel nem éretik el: tehát a lakosok kárára van. Hogy is lehetne az föltételezhető, miként azon polgártárs, ki p. o. tavaszszal bemunkálja földjét, s előre tudja, hogy azt másnak, — ki őszszel jut hozzá s használni fogja, — kénytelen átadni, a földet javítsa, trágyázza, sőt szorgalommal munkáltassa? Ezt bizonyltja is a tapasztalás. így, a helyett, hogy az a nélkül is nem rendkívüli kövér földek évről évre termőbb erejüekké lennének; a jelenlegi kezelés mellett, cg-y-két évtized múlva, valósággal kiélt, silány, parázs homokká változnak át. A jó Isten megáldotta ugyan a nyíregyházi határ talaját egy kevés termő erővel, de ha az nem táplál- tatik, nem gyarapittatik : nem sokára a földek értéke alászálni, s ez által az anyagi jólét csökkenni fog, s a várt nyereség helyett majd veszteség áll elő. — Ha ez úgy találna bekövetkezni, nagy baj lenne belőle, s úgy hiszem nem nagy örömére és dicsőségére szolgálna magának a képviselő testületnek sem. Hogy lehetne itt rövid úton segíteni? igénytelen véleményem szerint következő igen egyszerű módon. Ha már a városi képviselet jónak látta a város hitele érdekében a közlegelőt megtartani és annak örök áron szándékolt eladásától el- állani, — legczélszerübbnek tartanám, — úgy a mint eddig szokásban volt — a holdankinti kiosztást, de nem egyszeri — hanem hat, vagy legalább három évi használatra. így meg vagyok győződve, hogy minden egyes polgár saját érdekében mindent elkövetne a föld javítása és kellő bemunkálása körül. Trágyázná, tisztítaná, —- és nem élné ki a földet. Mert, — ha egy év szűkén jutalmazná is fáradozását, lenne reménye, hogy a következő években bővebb aratása lesz, s igy kárpótoltathatik; inig ha csak egy év viszontagságaira kell minden reményét fektetnie, gyakran nagyobb kárt szenved mint a mennyi hasznot nyerhet, s nem fog buzdit- tatni soha a föld javítására. Nem pártolhatom azon javaslatot sem, mely a közlegelőnek 30 évre leendő bérbeadását ajánlja, nem oszthatom pedig azért, mert itt is úgy mint amott ■véleményem szerint nem éretik el a czél. A közlegelő a belső telkeket illeti; azért osztatik az ki házszám szerint, mióta csak közhasználatra van bocsátva. Es a czél itt az, hogy a belső telkek tulajdonosainak, igy leginkább az iparos osztálynak, ha már legelője nincs, legalább egy kevés föld jusson, hol marháinak táplálásáról némileg gondoskodni legyen képes. Már pedig ha 30 évre, úgy a belső mint a külső, s igy az összes telkek illetőségeiül kiosztatik; meg- vagyok győződve, hogy a szegényebb sorsú lakosok le fognak szo- rittatni, s csak uj tanyákra van kilátás, s ezek szaporítása pedig úgy hiszem nem czélja a városi képviseletnek. Igen világos példáját mutatják ennek az örökös földek, hol egy-egy jobb módú birtokos, öt-hat szomszédját is lebirta szépszerivel szólítani. Harmincz év nagy idő, egy fél emberi kor s nagy csábitó érővel bír. Igaz, hogy szabadságában áll az átengedés mindenkinek, de sokszor kell az embereket saját érdekükben olyanoktól visszatartani, mi egyenes kárukra van, legalább módot, és alkalmat nem kell reá nyújtani. — Még a kiosztásra magára mun-
