Nyír, 1867 (1. évfolyam, 1-13. szám)
1867-10-20 / 3. szám
„E most közakarattal hozott határozat közben a méltó,ságos Kál- lay családnak jelen volt rendes ügyvivője nemzetes Matyasovszky Menyhért fölállván, előadá, liogy ha a szóban forgott megyeháza, a t. család által csak e czélra adott helyen, más még éleve el nem láthatott. használatra fordittatiiék, a családnak netalán lehető észrevétele kihallgatására a rendek figyelemmel lenni mél biztassanak. Végzés: „A megye rendei, tulajdonuk fölötti szabadon intézkedésüknél a Kállay család kihallgatását elrendelni szükségtelennek látták.“ N.-Kálló városa e tárgyú jogosultságára nézve szintén könnyű a felelet. Szabol csmegyében t. i. a múlt század derekáig nem volt megyei állandó székhely, hanem gyűlések hol egyik, hol másik helyen tartattak. Igazságszolgáltatás és a rabok elhelyezése tekintetéből azonban legtöbbet volt ez oldalról K.- Várda igénybe véve. 111. Károly országrendezői uralkodása alatt kiterjedt a törvényhozói figyelem erre is, s az 1723 : 73. t. ez. által elrendeltetett, hogy magának minden vármegye a megye középpontján s legnépesebb királyi vagy mezővárosában, szóval oly helyütt, mely a közönségnek legnagyobb előnyére szolgál, állandó megyeházat épitsen. Abban az időben Nyíregyháza városa a török hadjáratoktól elpusztulva állott e megye kellő közepén; szomszédságában pedig N.-Kálló, mint végvári hely a kincstár hatósága alá tartozott. Midőn a megye kormányszékileg szorittatott arra, hogy magának megyeházat épitsen, közepe táján nem talált más népesebb helyre mint N.-Kálló városára. De ez szabadságai iránti féltékenységből, határozottan megtagadta a megyeszék befogadását, úgy hogy, mint előbb is érintve lett, királyi biztos utján, közhatalommal kellett annak helyét kebelében kijelöltetni. Ha tehát azt jogosultságnak lehet mondani, a mit valakire ráerőszakolnak, akkor N.-Kálló városának ez oldalról előnye lehetne. De ha azt nézzük, hogy az ilyen székhelyek áthelyezésénél nem magát az érdekelt helyek közhasznát, hanem az egész megyei közönség közérdekét veszik szabályul; továbbá, hogy N.-Kálló városa a midőn ezen megyeszék kebelébe behelyeztetek, talán még különb volt mint jelenleg, s igy jövőjének sikeres emeltyűjét benne föl nem találta; s végre, ha tekintjük, miként ugyanazon közérdek, mely az előtt Nagy-Kállót szemeié ki, most már kicsinynek és kényelmetlennek találva ezt, Nyíregyházával mint közlekedési, piaczi, népességi, iskolai és minden tekintetben előnyösebb helylyel tartja jónak rendelkezni : ezen szempontok komoly me'rlegezésével úgy hiszszük, hogy N.-Kálló városának sem marad hátra semmi jogi követelménye az iránt, a mit először akarata ellenére rászabtak, most pedig más helyre tesznek át. A mi a költségbeli nehézségeket illeti, ezeket már tagadni nem lehet. Meg is kísérelte már régibb időkben a megye a maga kiváló tagjait önkéntes adományokra birni a Nyir- egyházán fölállítandó uj megyeház létesítéséhez. S többek eleven emlékezetében van, miszerint az egri káptalan, Debreczen városa, valamint több más tehetősb birtokosok, igazán nagylelkű áldozatokat aján- lának föl ezen közügyre. Pár év előtt újból keringett az ily aláírási iv, rajta Nyíregyháza is, a telek és 50,000 forint adományozásával szerepelt ; aláírtak több egyes birtokosok is; de ezen aláírások sorában méltó figyelmet ébreszt e megyének egyik igen nagy birtoku s a hazának is nagytekintélyű fia, Kónyái Menyhért, a ki önkéntes adomány helyett az ügy természetére és a megye tekintélyére hivatkozva kijelenté : miszerint a mit e czélu- lag a megye reá kivetend, azt polgári készséggel fogja teljesíteni. Igen is polgártársak! nem gyiijte- ményezésre vagy lotteriázásra való tárgy az, a midőn az ősi dicsőségű Szabolcsmegye magának illő hajlékot emelni kíván! Járuljon ehez min- denik fia a megyének, hogy önérzettel elmondhassa, miszerint azon épület, valósággal édes mindnyá- junkké lesz. De egyébiránt járulhat ahoz, hogy a megye székháza Nyíregyházán legyen, az ország részvéte is; mert ezen székáttétel által az országos kormány és ország közügye is nyer. Válaszsza a megye bölcsesége ezen költségek kiteremtésénél bármelyik utat is, annyi mindenesetre állani fog, miszerint csak azon fáradság, előfogat és kiadás, melyet jelenleg maga a telekkönyv megtekintései iránt a közönség minden irányból a semmi más érdekkel nem vonzó — N.-Kállóba pazarolni kénytelen, s mely telekkönyvi ügyeket Nyíregyházán nagyobb részint a különben is minden oldalról látogatott piacz teendőivel mellékesen, és igy minden költség és idővesztés nélkül el lehetem! végezni : pár év alatt nemzetgazdászatilag helyre pótolja az egész ide szükségelt tőkeösszeget, s kamatul és biztos jutalmul a minden tekintetbení előny tiszta nyeresége marad. 3) A mi végre a székáttétcl előnyeit illeti, ezekről a hivatkozott 1841-iki határozat részletesen nem nyilatkozik, s mintegy föl sem tehetvén, hogy azt minden megyei lakos ne érezze, csak általában beszél róla, s „jótékonyosnak“, „rég óhajfottnak“ nyilvánítja azt. Mi erre nézve bátorkodunk némely részletességekre is teijeszkedni. N.-Kálló- ban legelsőben is a székhelynek szűk volta okozta azon kényelmetlenséget, mely azután magát a székhelyet is máshova telepíttetni óhajtá. Nyíregyházán, mely háromszor oly nagy mint Kálló, ez oldalról panasz nem lészen. Nyíregyháza, mely jelentékeny vasúti állomásnál, továbbá a megyét áthasitó pesti, kassai, munkácsi és szatlnnári országos és hadi útvonalok öszpontosulásánál fekszik, már eddig is az egész vidékre kiható piaczi igen terjedelmes összeköttetéssel, eleven ipar és kereskedéssel, naponta jobban virágzó takarékpénztárral, főpostaállomással, három irány felé menő távírdával, minden iránybani gyorskocsi, társaskocsi s egyéb tömérdek kész szállító eszközökkel, számos jótékony intézetek és egyleteken felül a közoktatásra nagy kihatással bíró öt hitfelekezet- beli városilag gyámolított elemi, és egy, szintén a város által alapított algymnasiummal is bir; s ezen elősorolt előnyös tulajdonaiban, hely- hatósági autonómiája mellett polgári önérzettel biró lakosai között a további előhaladás kétségtelen eszközeit búja; mikhez, ha még a megyei birtokos osztálylyali közelebb érintkezés, és a megyekormányzat, igazságszolgáltatás s telekkönyvi intézet közvetlen jótékonysága is ide áttelepítve járulni fog: a megyei közjóiét, valamint a kormány érdeke által is velünk együtt hangosan igényelt várossá emelkedés, legalább ezen egy helyen e megyében — elérhető leend. — Szó- varmegyei székhelyül alkahnasb és előnyösebb helyet nálánál találni bizony nem lehet. Nem újítási viszketegből származott tehát a fönnebbi, immár huszonhat éves határozat, mely ezen mogye székhelylyé áttételt elrendeli, hanem a megye és közönsége érdekének minden oldalróli megfontolása hozta azt létre; s a jelenlegitö- rekedés, mely ezen kérdést a jövő hó elején újra szőnyegre hozandja, úgy véljük, nem egyéb, mint a rég érzett szükségnek újra nyilvánulása. Kívánjuk, hogy a czél mielébb el legyen érve. Kétesitése által a közönség és közügy bizonyosan még többet nyer, mint azon hely, mely ezen czélnak valósulása által ekkép a megye székhelyévé leendene. (a + b.) Vegyes hírek. — A két protestáns egyházfelekezet Nyíregyházán f. hó 27-én reggeli 11 órakor, az evangélikusok templomában ünnepélyes gyász istenitiszteletet tartaná, az aradi vértanuk emlékére, összekötve templomi adakozással, azon vértanuk síremlékére. — Nyíregyházán f. hó 17-én a városház tanácsteremében élénk képviseleti gyűlés volt, melyben különféle tárgyak kerültek
