Nyír, 1867 (1. évfolyam, 1-13. szám)
1867-10-27 / 4. szám
vandó-—túlsága— mindenesetre, a mennyiben a gépet mozgató egyénnek egészségét támadják meg, a fárasztó és erőltetett folytonos haj- longások. Ezek után, távol legyen tőlem, hogy ajelen mértéket általánosságban óhajtanám alkalmaztatni, mint mindenütt az életben, úgy itt is : „nincs szabály kivétel nélkül“. Tény az, hogy a jóhiszemű gazdaközönség félrevezetésére igen sok történik; de azért tisztelet azoknak, a kik megérdemlik! — Vannak jeles és czélszerü szecskavágók is, de sajnos, hogy eme közmondás daczára : „jó bornak nem kell czé- gér“, a versenyben a jó mindig elmarad, felettébb sajnos azonban, hogy haszonleső üzérek, kik feledik, hogy a rászedett egyes gazdában, egyenesen a nemzet tőkéjét támadták meg, kik eljárásukat a divatba jött „mundus vult déeipi“-vel vélik igazolhatni, épen annak szárnyai alatt emelkednek a magasba, kinek reájok kárhosztató Ítéletet kellene mondania : a sajtónak. Mig mindene téren a vatlan tolinak nyílt tere és alkalma leszen,— félre vezetve ez által a jóhiszemű közönséget —megénekelni minden érték nélküli vásári munkát, addig kívánnunk sem lehet, hogy nemcsak a szecska vágók — de más gépekre nézve is előállhasson amaz üdvhozó verseny, mely eg37edül képes jót és tartóst teremteni. Igaz, egyesek nem egykönnyen mondanak le biztos jövedelemforrásról; hiszen hány lapkiadó nem riadna vissza ez áldozat nagyságától : visszautasítani a jövedelmező hirdetéseket! — mert kérem, a ti- zenkilenczedik században nemcsak az idő, hanem a hirdetés is pénz! Azonban van egy középút és „medium tenuere beati.“ Legyen közvetítőnk az országos magyar gazdasági egyesület, a mennyiben az — figyelemmel kísérhetvén és megvizsgálván a piaezra állított gépeket — helyet hirdetési rovatában csupán olyanoknak engedjen, a melyek ezt — ajánlat gyanánt — meg is érdemlik. Viszont a gazdaközönség ismét csak oly gépeket vásároljon, miket az országos magyar gazdasági egyesület mint haszonvehetőket ajánlt és hirdetett. Es akkor el fognak hallgatni a hamis próféták, mert ha látandja az iparos, hogy a közönséget, vásári munkával többé rászedni nem lehet : igyekezni fog bizuiiynyal olyas gépeket létrehozni, mikre azután megnyerje is, az országos magyar gazdasági egyesülettől az approbatiót. Fábián Ferenez, gazdatiszt. Hogy képezzünk jó cselédet? Tudva levő dolog, hogy egy évek óta megrögzött betegséget felette nehéz orvosolni, és még kérdés, lehet e véglegesen kigyó- gyitaní ?! Oly helyzetben vagyunk cselédrendszerünkkel is, — azt rögtön gyökeresen javitni nem lehet, de szigorú hatósági rendszabályok, és a gazdák közreműködése mellett, nem sokára elérhetjük. A legelső és legszükségesebb eszköz a dolgozó ház, — ezen intézet nélkül sikertelen vohia minden kísérlet, legalább nem könnyen kivihető. A dolgozó háznak a cselédjavitó intézeten kívül még más jó oldala is van : 1-ör a várost minden csavargóktól megszabadítja; 2-or az annyira elterjedt és szemtelenségig határos koldulást megszünteti; 3-or a valódi vagyontalan kereset nélküli, de munkaképes egyénnek menhelye és tápintézete; és végre a közönségnek olcsó és jó munkásokat ad. Ezen intézet czélszerüsége és üdvös volta felül máskor értekezünk; most csak azért említettük, mert a cselédrendszer javításához felette szükséges. A második s leghathatósahb eszköí a hatóság szigorúsága és pontossága, mert a nélkül a dolgozóház is hasztalan intézmény; miért is óhajtandó, hogy a hatóság következő rendszabályokat léptetne életbe és szigorúan kezelné. 1- ör. A cselédek összeírása. Minden utczabiztosuak kötelességébe tétessék a kerületében levő házakhoz elmenni, és a kellő rovatokkal ellátott jegyzőkönyvbe, minden házban a cselődtartó nevét és foglalkozását, a nála szolgálatban levő cselédnek nevét, születési évét és helyét, szolgálati minőségét, szegödségi tartalmát és cseléd- könyvét vagy igazolási jegyét, — beírni: az ilyen módon elkészült statistikai összeírás adassák át a rendőri hivatalnak nyilvántartás végett. 2- or. Szigorú felelősség terhe alatt tétessék mindeukinek kötelességébe, a cselédet melyet megfogad három nap alatt a rendőri hivatalnál bejelenteni, — ha azonban azt elmulasztaná, pénzbírsággal büntettessék. 3- or. Cselédet igazolvány nélkül megfogadni szigorúan tiltassék meg, ellenesetben büntetendő mint a 2-ik pontban. Ezen igazolványok vagy cselédkönyvek és bizonyítványok a rendőri hivatalnál letéteményezendők; és csak akkor adatnak vissza a cselédnek, ha ez szolgálatából kilép. 4- er. A cselédek szigorú büntetése fennálló törvényeink szerint. 5- ör! Mindenki köteles cselédjének bizonyítványt adui, ha szolgálatából elbocsátja; azok pedig, kik Írni nem tudnak kötelesek legyenek azt, Írást tudó emberrel megiratni, vagy elbocsájtott cselédjével a .rendőrségnél megjelenni, hogy ez által a cseléd magaviseleté a cselédkönyvbe igtattassók. 6- or. Minden cseléd különbség nélkül köteles legyen magának a rendőri hivatalnál cselédkönyvet váltani. Ezen cselédköuyvbe föl- jegyzendő a rendőri hivatal által a cselédnek magaviseleté, azon bizonyítványok nyomán, melyeket gazdáiktól nyertek; a bizonyítványok pedig a rendőrség levéltárában maradnak. 7- er. Ha valamely gazda cselédkünyv nélkül cselédet megfogad, a 2-ik poutban említett büntetésen kívül, joga ne legyen panaszra, ha roszul is viseli magát a cseléd. 8- or. Oly cselédek, Idle restség, iszákos- ság, gorombáskodás, s több apróbb hibák miatt helyeiket gyakran változtatják, küldessenek a dolgozóházba, nem különben mint a csavargók s iugyenélok. A harmadik eszköz Önön magunk vagyunk és véleményünk szerint kötelességünk 1- ör. A cseledrendszabályokat szigorúan megtartani; — mert a hatóság szigorúsága, fáradhatlan szorgalma és pontossága hasztalan volna, ha mimagunk nem igyekszünk pontosság által támogatni. 2- or. Ne fogadjunk hónapszámra cselédet, hanem egész évre. 3- or. Legyünk szigorúak a háztartásnál s ne engedjük cselédeinknek az északai csavargást és más egyéb fajtalanságot, főkép a nőnemnél; ellenben ne legyünk túlkövetelők és csak annyi dologgal terheljük cselédeinket, mennyit elvégezni bírnak, ne szidalmazzuk, ne verjük, hanem büntettessük a hatóság által, ha vétuek. Ünnepnapokon ha különös szükség nincs reájok küldjük a templomba, és engedjünk nekik egy kis szórakozást vagy mulatságot, 4- er. Tűzzünk ki jutalmakat, de nem csak egyet-kettőt, hanem legalább 30—40-et, ez ösztönözni fogja a cselédséget a jó magaviseletre. Ez tulajdonkópen a jótékony nőegyletnek lenne föladata. Ilyen intézkedés és szigorú eljárás mellett bizton hiszszük, hogy nem sokára jó cselédeink lennének, és nem kellene félve s rettegve távozni lakásainkból, hanem nyugodt lélekkel végezhetnék házunkon kívüli dolgainkat s egyéb teendőinket. A hatóságnak, illetőleg a rendőrségnek az általunk tervezett cselédrendszer mellett nagy mérvben szaporodna a teendője, miért is szükséges lenne ezen hivatalt még egy tiszttel szaporítani; de miután mi tűztük ki a zászlót, kötelességünknek ismerjük a közönség érdekében a mennyire lehet kivihetőnek tenni: ennélfogva föl is ajánljuk szolgálatunkat, a midőn kimondjuk, hogy a nyíregyházi tudakozó intézet az 1-ső, 2-ik és 3-ik pontban a nyilvántartásra vonatkozó teendőket dij nélkül magára válalja, ha az utczabiztosok által kisziteudő statistikai munka elkészül. Ezen tervezetre vonatkozó észrevételeket és módosításokat örömmel fogadjuk s Ígérjük, hogy kívánatra közöltetni fognak. ________ Börkey. S zent-Mihály, okt. 14-én. Tisztelt szerkesztő ur! Becses lapjának közönségét kétségkívül érdekelni fogja azon tény, hogy folyó évi szeptember hó 28-án állíttatott föl a szent-mihályi róm. kath. temetőben azon nagyszerű emlék, melyet a megszomorodott család hőn szeretett fejének, hazánk felejthctlen nagy fiának, gróf Des- sewffy Emilnek készíttetett. Az emlékkő egy magasztosan egyszerű, nemesizlésü óriási •— mert lü lábnyi magas — keresztet képez, mely karsti márványból jeles Skalniczkynk rajza után Kauzer Jakab fiatal pesti kőfaragó által készíttetett el. A talapzat négy oldalán aranyzott betűkkel következő fölirás van bevésve: Gróf Dessewffy Emilnek A Magyar Tudós Társaság És A ;j Magyar Földhitel Intézet Elnökének, szül, Febr. 12. 1812. f Január 10. 1866. Akarata Hajthatatlan S Czélra Ha Tört Csüggedetlen Volt. De Hogy A Sikert Kivívja Körülményszabta lldommal Minden Eszközt Mérlegezve Erejét Mind Megfeszítve Kifáradást Nem Ismerve Időt Vagyont Ilászentelve S Bizalommal Istent Kérve Küzdött Szüntelen. És így Lön Hogy Noha Mindig Akadály Sok És Nehézség Tornyosult Czélja Útjába Győzedelmeskedett Rajtuk Gyakran S Ekként Nem Tágító Törekvése Szült Eredményt. S A Sokból Hát Miért Buzgott Többet Maga Is Láthatott Hontársai Segélyével Megalkotva Fölépítve Édes Hazája Javára Dísze S Gyarapulására S Köszönet Is Jutott Érte. Megpihenni Ki Nem Szoktál Nyugodj Most Már Siri Csöndben Keserűt Is Sokat Eltűrt Súlyos Terhekkel Nyomasztott Munka-Hős! Te Az Erényeket Kötelesség Gyanánt Gyakorlód S Szándékid Tisztaságának Bírtad Mindenkoron Öntudatát. S Bár Éltedben Vonakodva Nyújtók Is Oda Dijjadat Számíts Bizton A Jövőre A Majdan Teljes Készséggel Adandja Meg Jutalmadat: Tiszteletet Jellemednek Méltánylást Bel-Értékednek Beismerést Érdemidnek Meleg Hálát Emlékednek! A nagyszerű emlékkereszt fölállítása 2000 írtnál többe került, de mi az azon magasztos századokra szólló érdemekhez képest, miket a jeles hazafi, a kitűnő tudós, a páratlan nemzetgazdász szerzett. Az Akadémia palotája ős Dunánknak partján, a Földhitel- intézet oly válságos időben létesítve ércznél, kőnél maradandóbb endéket állitandanak neki a hálás utódok szivében. D. A.
