Nyír, 1867 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1867-10-27 / 4. szám

vandó-—túlsága— mindenesetre, a mennyiben a gépet mozgató egyén­nek egészségét támadják meg, a fá­rasztó és erőltetett folytonos haj- longások. Ezek után, távol legyen tőlem, hogy ajelen mértéket általánosság­ban óhajtanám alkalmaztatni, mint mindenütt az életben, úgy itt is : „nincs szabály kivétel nélkül“. Tény az, hogy a jóhiszemű gazdaközön­ség félrevezetésére igen sok törté­nik; de azért tisztelet azoknak, a kik megérdemlik! — Vannak jeles és czélszerü szecskavágók is, de sajnos, hogy eme közmondás da­czára : „jó bornak nem kell czé- gér“, a versenyben a jó mindig el­marad, felettébb sajnos azonban, hogy haszonleső üzérek, kik feledik, hogy a rászedett egyes gazdában, egyenesen a nemzet tőkéjét támad­ták meg, kik eljárásukat a divatba jött „mundus vult déeipi“-vel vélik igazolhatni, épen annak szárnyai alatt emelkednek a magasba, kinek reájok kárhosztató Ítéletet kellene mondania : a sajtónak. Mig mindene téren a vatlan toli­nak nyílt tere és alkalma leszen,— félre vezetve ez által a jóhiszemű közönséget —megénekelni minden érték nélküli vásári munkát, addig kívánnunk sem lehet, hogy nemcsak a szecska vágók — de más gépekre nézve is előállhasson amaz üdvhozó verseny, mely eg37edül képes jót és tartóst teremteni. Igaz, egyesek nem egykönnyen mondanak le biztos jövedelemfor­rásról; hiszen hány lapkiadó nem riadna vissza ez áldozat nagyságá­tól : visszautasítani a jövedelmező hirdetéseket! — mert kérem, a ti- zenkilenczedik században nemcsak az idő, hanem a hirdetés is pénz! Azonban van egy középút és „medium tenuere beati.“ Legyen közvetítőnk az országos magyar gazdasági egyesület, a mennyiben az — figyelemmel kísérhetvén és megvizsgálván a piaezra állított gé­peket — helyet hirdetési rovatában csupán olyanoknak engedjen, a me­lyek ezt — ajánlat gyanánt — meg is érdemlik. Viszont a gazdaközön­ség ismét csak oly gépeket vásárol­jon, miket az országos magyar gaz­dasági egyesület mint haszonvehe­tőket ajánlt és hirdetett. Es akkor el fognak hallgatni a hamis prófé­ták, mert ha látandja az iparos, hogy a közönséget, vásári munkával többé rászedni nem lehet : igyekezni fog bizuiiynyal olyas gépeket létrehoz­ni, mikre azután megnyerje is, az országos magyar gazdasági egye­sülettől az approbatiót. Fábián Ferenez, gazdatiszt. Hogy képezzünk jó cselédet? Tudva levő dolog, hogy egy évek óta megrögzött betegséget felette nehéz orvosolni, és még kérdés, lehet e véglegesen kigyó- gyitaní ?! Oly helyzetben vagyunk cselédrendsze­rünkkel is, — azt rögtön gyökeresen javitni nem lehet, de szigorú hatósági rendszabályok, és a gazdák közreműködése mellett, nem so­kára elérhetjük. A legelső és legszükségesebb eszköz a dolgozó ház, — ezen intézet nélkül sikerte­len vohia minden kísérlet, legalább nem könnyen kivihető. A dolgozó háznak a cselédjavitó inté­zeten kívül még más jó oldala is van : 1-ör a várost minden csavargóktól megszabadítja; 2-or az annyira elterjedt és szemtelenségig határos koldulást megszünteti; 3-or a valódi vagyontalan kereset nélküli, de munkaképes egyénnek menhelye és tápintézete; és végre a közönségnek olcsó és jó munkásokat ad. Ezen intézet czélszerüsége és üdvös volta felül máskor értekezünk; most csak azért említettük, mert a cselédrendszer javí­tásához felette szükséges. A második s leghathatósahb eszköí a hatóság szigorúsága és pontossága, mert a nélkül a dolgozóház is hasztalan intézmény; miért is óhajtandó, hogy a hatóság követ­kező rendszabályokat léptetne életbe és szi­gorúan kezelné. 1- ör. A cselédek összeírása. Minden utczabiztosuak kötelességébe tétessék a ke­rületében levő házakhoz elmenni, és a kellő rovatokkal ellátott jegyzőkönyvbe, minden házban a cselődtartó nevét és foglalko­zását, a nála szolgálatban levő cselédnek nevét, születési évét és helyét, szolgálati minőségét, szegödségi tartalmát és cseléd- könyvét vagy igazolási jegyét, — beírni: az ilyen módon elkészült statistikai összeírás adassák át a rendőri hivatalnak nyilvántartás végett. 2- or. Szigorú felelősség terhe alatt té­tessék mindeukinek kötelességébe, a cselédet melyet megfogad három nap alatt a rendőri hivatalnál bejelenteni, — ha azonban azt el­mulasztaná, pénzbírsággal büntettessék. 3- or. Cselédet igazolvány nélkül meg­fogadni szigorúan tiltassék meg, ellenesetben büntetendő mint a 2-ik pontban. Ezen iga­zolványok vagy cselédkönyvek és bizonyítvá­nyok a rendőri hivatalnál letéteményezendők; és csak akkor adatnak vissza a cselédnek, ha ez szolgálatából kilép. 4- er. A cselédek szigorú büntetése fenn­álló törvényeink szerint. 5- ör! Mindenki köteles cselédjének bi­zonyítványt adui, ha szolgálatából elbocsátja; azok pedig, kik Írni nem tudnak kötelesek legyenek azt, Írást tudó emberrel megiratni, vagy elbocsájtott cselédjével a .rendőrségnél megjelenni, hogy ez által a cseléd maga­viseleté a cselédkönyvbe igtattassók. 6- or. Minden cseléd különbség nélkül köteles legyen magának a rendőri hivatalnál cselédkönyvet váltani. Ezen cselédköuyvbe föl- jegyzendő a rendőri hivatal által a cselédnek magaviseleté, azon bizonyítványok nyomán, melyeket gazdáiktól nyertek; a bizonyítvá­nyok pedig a rendőrség levéltárában ma­radnak. 7- er. Ha valamely gazda cselédkünyv nélkül cselédet megfogad, a 2-ik poutban említett büntetésen kívül, joga ne legyen pa­naszra, ha roszul is viseli magát a cseléd. 8- or. Oly cselédek, Idle restség, iszákos- ság, gorombáskodás, s több apróbb hibák miatt helyeiket gyakran változtatják, küldes­senek a dolgozóházba, nem különben mint a csavargók s iugyenélok. A harmadik eszköz Önön magunk va­gyunk és véleményünk szerint kötelességünk 1- ör. A cseledrendszabályokat szigorúan megtartani; — mert a hatóság szigorúsága, fáradhatlan szorgalma és pontossága hasz­talan volna, ha mimagunk nem igyekszünk pontosság által támogatni. 2- or. Ne fogadjunk hónapszámra cselé­det, hanem egész évre. 3- or. Legyünk szigorúak a háztartásnál s ne engedjük cselédeinknek az északai csa­vargást és más egyéb fajtalanságot, főkép a nőnemnél; ellenben ne legyünk túlkövetelők és csak annyi dologgal terheljük cselédeinket, mennyit elvégezni bírnak, ne szidalmazzuk, ne verjük, hanem büntettessük a hatóság által, ha vétuek. Ünnepnapokon ha különös szük­ség nincs reájok küldjük a templomba, és engedjünk nekik egy kis szórakozást vagy mulatságot, 4- er. Tűzzünk ki jutalmakat, de nem csak egyet-kettőt, hanem legalább 30—40-et, ez ösztönözni fogja a cselédséget a jó ma­gaviseletre. Ez tulajdonkópen a jótékony nő­egyletnek lenne föladata. Ilyen intézkedés és szigorú eljárás mel­lett bizton hiszszük, hogy nem sokára jó cselédeink lennének, és nem kellene félve s rettegve távozni lakásainkból, hanem nyugodt lélekkel végezhetnék házunkon kívüli dol­gainkat s egyéb teendőinket. A hatóságnak, illetőleg a rendőrségnek az általunk tervezett cselédrendszer mellett nagy mérvben szaporodna a teendője, miért is szükséges lenne ezen hivatalt még egy tiszt­tel szaporítani; de miután mi tűztük ki a zászlót, kötelességünknek ismerjük a közön­ség érdekében a mennyire lehet kivihetőnek tenni: ennélfogva föl is ajánljuk szolgálatun­kat, a midőn kimondjuk, hogy a nyíregyházi tudakozó intézet az 1-ső, 2-ik és 3-ik pont­ban a nyilvántartásra vonatkozó teendőket dij nélkül magára válalja, ha az utczabiztosok által kisziteudő statistikai munka elkészül. Ezen tervezetre vonatkozó észrevétele­ket és módosításokat örömmel fogadjuk s Ígérjük, hogy kívánatra közöltetni fognak. ________ Börkey. S zent-Mihály, okt. 14-én. Tisztelt szerkesztő ur! Becses lapjának közönségét kétségkívül érdekelni fogja azon tény, hogy folyó évi szeptember hó 28-án állíttatott föl a szent-mihályi róm. kath. te­metőben azon nagyszerű emlék, melyet a megszomorodott család hőn szeretett fejének, hazánk felejthctlen nagy fiának, gróf Des- sewffy Emilnek készíttetett. Az emlékkő egy magasztosan egyszerű, nemesizlésü óriási •— mert lü lábnyi magas — keresztet képez, mely karsti márványból jeles Skalniczkynk rajza után Kauzer Jakab fiatal pesti kőfa­ragó által készíttetett el. A talapzat négy oldalán aranyzott betűkkel következő fölirás van bevésve: Gróf Dessewffy Emilnek A Magyar Tudós Társaság És A ;j Magyar Földhitel Intézet Elnökének, szül, Febr. 12. 1812. f Január 10. 1866. Akarata Hajthatatlan S Czélra Ha Tört Csüggedetlen Volt. De Hogy A Sikert Kivívja Körülményszabta lldommal Minden Eszközt Mérlegezve Erejét Mind Megfeszítve Kifáradást Nem Ismerve Időt Vagyont Ilászentelve S Bizalommal Istent Kérve Küzdött Szüntelen. És így Lön Hogy Noha Mindig Akadály Sok És Nehézség Tornyosult Czélja Útjába Győzedelmeskedett Rajtuk Gyakran S Ekként Nem Tágító Törekvése Szült Eredményt. S A Sokból Hát Miért Buzgott Többet Maga Is Láthatott Hontársai Segélyével Megalkotva Fölépítve Édes Hazája Javára Dísze S Gyarapulására S Köszönet Is Jutott Érte. Megpihenni Ki Nem Szoktál Nyugodj Most Már Siri Csöndben Keserűt Is Sokat Eltűrt Súlyos Terhekkel Nyomasztott Munka-Hős! Te Az Erényeket Kötelesség Gyanánt Gyakorlód S Szándékid Tisztasá­gának Bírtad Mindenkoron Öntudatát. S Bár Éltedben Vonakodva Nyújtók Is Oda Dijjadat Számíts Bizton A Jövőre A Majdan Teljes Készséggel Adandja Meg Jutalmadat: Tiszteletet Jellemednek Méltánylást Bel-Értékednek Beismerést Érdemidnek Meleg Hálát Emlékednek! A nagyszerű emlékkereszt fölállítása 2000 írtnál többe került, de mi az azon ma­gasztos századokra szólló érdemekhez képest, miket a jeles hazafi, a kitűnő tudós, a pá­ratlan nemzetgazdász szerzett. Az Akadémia palotája ős Dunánknak partján, a Földhitel- intézet oly válságos időben létesítve ércznél, kőnél maradandóbb endéket állitandanak neki a hálás utódok szivében. D. A.

Next

/
Thumbnails
Contents