Nyírségi Virrasztó, 1942-1943 (6. évfolyam 1-24. szám - 7. évfolyam 1. szám)
1942-02-15 / 4. szám
Kol enium II. (YI.) évfolyam 4. szám. Nyíregyháza, 1942. február 15. ...a sötétség szűnni kezd és az igaz világosság már fény ik. I. János 2:8. ... ideje már, hogy az á ómból felserkenjünk... Az éjszaka elmúlt, a nap pedig elközelgett Róma 13:11-12. A REFORMÁTUS (jYÜLEKEZETI EVaNGÉLIZACIÓ BARÁTI TÁRSASÁGÁNAK LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nyíregyháza, Józsa András-u.23, Telefon: 599. Főszerkesztő: BERECZKY ALBERT lelkipásztor, a R Gy- E. B T. elnöke. Megjelenik minden hó 1 és 15-én. Előfizetési díja egy évre 3'— P. Egyes szám ára 20 fillér. JMLi közöd hozzáP # A keresztyénség, a Krisztus tanítványság kétségtelenül szabadságot és függetlenséget is jelent. Azzal, hogy Krisztus megszabadítja övéit a bűn és a kárhozat, a világ és a sátán hatalma alól, és hogy ajándékul és zálogul az ő tulajdon Lelkét adja, megízlelteti övéivel az igazi szabadságot és függetlenséget. .. ahol az Urnák Lelke, ott a szabadság.“ — „Annakokáért a szabadságban, melyre minket Krisztus megszabadított, álljatok meg, és ne kötelezzétek meg ismét magatokat szolgaságnak igájával.“ Ez a szabadság és függetlenség Isten kizárólagos szolgálatában s a Krisztus rabságában teljesedik be. A mai nehéz idő mindenkitől a lehető legnagyobb odaadást és áldozatot igényli... Vájjon mi, akik e mostani nehéz időben az evangéliumi keresztyénség elhivatottjai, reprezentánsai és hitvallói kellene, hogy legyünk, ebben a legnagyobb mértékben va- gyunk-e keresztyének, Krisztus tanítványai? A keresztyén szabadság és függetlenség sokszor és sok mindenben veti fel a kérdést: Mi közöd hozzá? ... Mikor Jézus Péternek megjelenti jövendőjét, Péter János sorsa iránt érdeklődik és akkor kapja Jézustól a figyelmeztető, a rendreutastífy választ: „Mi közöd hozzá? Te kövess engem!“ Vájjon itt Jézus meg akarta szakítani Péter és János közösségét? Vájjon itt Jézus őt arra hatalmazza fel, hogy közömbös legyen Jánossal szemben? Távol legyen! Ezeket a gondolataimat egy beszélgetés ébresztette fel bennem. Vonaton utaztamban kerültem beszélgetésbe egy keresztyén körökben forgolódó férfival. Szóbajöttek magyarság problémák is s számomra még mindig fájóan azt a feleletet kaptam, hogy őt csak keresztyén problémák, a hívő ember kérdései érdeklik; ő szabad és független ettől a világtól. Hát lehet és szabad így gondolkozni? Alig ocsúdtam felez alól a fejbecsapásként érintő, álkeresztyén, tévelygő kijelentés alól, mindjárt fölrémlett bennem egy másik eset s még jobban összeszo rult a szívem, látván, hogy nem egészen szórványos esetről van szó. Lelkipásztor testvérem mesélte el, hogy vasámapiiskolai előkészítő órán került szó a Bábel tornyáról s mikor megkérdezte, mi lehet ma Bábel tornya, a közösség legnagyobb megdöbbenésére egyik tagja azt felelte: a hazafiság. Hányán vannak keresztyén, hívő körökben is olyanok, akik bár félelmek között, de mégis felelőséget maguktól elhárító fölénnyel mondanak kritikát és véleményt a mai világi helyzetről, politikáról, háborúról, közellátásról és az efélékről. Vigyázzunk, mert ezen a ponton f is mélyen és messzire él lehet tévélyegnünk. Az tény, hogy az egyháznak, keresztyén közösségeknek és hívő, bizonyságtevő mozgalmaknak semmiképpen se az a hivatásuk, hogy beleavatkozzanak a politikába s általában olyan dolgokba, amity nem az ő dolguk s főként nem az, hogy a világ módszerével, tehát, hogy nem is az ő módszerükkel, nem is az ő dolgukat végezzék. Ez azonban nem azt jelenti, hogy semmi közöm sincs hozzá. Nem bírálni, kritizálni, megítélni, elítélni kellene azt a sok nem jó dolgot, ami körülöttünk van, amik e mostani
