Nyírségi Virrasztó, 1942-1943 (6. évfolyam 1-24. szám - 7. évfolyam 1. szám)
1942-02-01 / 3. szám
nyírségi virrasztó 2 •.gazolja — magával Istennel szemben. Nincs, nem lehet addig békesség, míg Isten meg nem bekül. Azt a prófétát, aki hamarabbi és másmilyen békességről beszél, nem Isten küld te, nem Isten szálat ja• Magasztalunk Uram, hogy megmutattad nekünk testvérünket, a másik embert s felelősséget ébresztettél szívünkben iránta. Kö- nyörgünk Hozzád, Jézusunk, add szivünkbe a Te szereietedet, hogy segíthessünk is rajta... Drága Jézusom! Te békíts ki minket a Te Atyáddal és a mi Atyánkkal, mert nem lehet békesség addig, amíg Te halálod áldozatával ki nem engesztelted és meg nem békítetted azt, aki egyszerre igazság és kegyelem. Minket pedig hatalmazz fel és kötelezz el, hogy mindaddig hirdessük az ítéletet, míg azokat, akiknek szól, érvénye Hozzádig nem ostoroz. DR. KARÁCSONY SÁNDOR. | GYÜLEKEZETI EVANGELIZAC Ó BARANYÁBAN. Január 8-^22. — Három baranyai gyülekezetben kezdhet tem Isten jóvoltából ez esztendőben evangéli- záoióe szolgálatomat. Meghívást már a nyáron kaptam. így ők is, én is régóta készülődtem. Bennük várakozás, bennem pedig félelem volt. Megképzettek bennem gyermekkori emlékeim. Az iskola, ahová évről-évre kevesebben jártunk. Rektor-tanító nagybátyám intelme kis- gimnazista koromból: „Csal? pap, vagy tanító ne legyen belőled, mert mire azzá leszel, nem lesz kittek prédikálnod, vagv kit tanítanod!“ Mégis pap lettem s most harmadjára mentem Baranyába hirdetni Isten evangéliumát, szorongva, de remélve, hogy mégis csak lesz kiknek. Becefa. (Január 8—12.) Szigetvidéki jellegzetes baranyai falu kis fehér templomával, egv tanerős iskolájával, 309 alá fogyott lélefc- számával. Lelkipásztora Hatvani Lajos, aki harmadéve harcol Igével és imádsággal ezért a népért. Nagy hóesésben és hófúvásban félnapi késedelemmel szánon érkeztem. Borza Erzsébet testvér már ott várt. Esténként az iskola egészen megtelt. Jöttek férfiak, szülék, fiatalok s még akadt néhány gvermek is. A hallgatóság szaporodott. A templomtól elszokott népben, mintha valami vágv ébredt volna Isten Igéje után. A csoport-ősze jő vételektől csak a férfiak zöme maradt távol: fiúk, lányok mind, asszonyok bőven jöttek el. Az érdeklődés lelki volt, de a döntéstől mintha sötét érők tartották volna vissza a belső mélységből szabadulás után síró lelkeket. Ahogy egy gazdag pógáí mondotta: „Jó volna az, amit kigyelmed akar, de nem lehet.“ Zsibót. (Január 12—13.) Becefától két és fél kilométernyire, völgykatlanban fekvő, templom és iskola nélküli, ősi település. Egyházi- lag Becefához tartozik, holott már Somogy. Estéről-estére vártuk a zsibótiakat, de csak nem akartak jönni, végül is Erzsébet testvérrel és Hatvani Lajossal neki Öltözve elindultunk „kiásni őket a hóból.“ Mikor a „hordhó“- hoz értünk, nem csodáltuk, hogy nem jöttek, mert bár takarították a havat, mégis alig bírtunk átgázolni rajta. Meglátogattuk a két presbitert S megbeszéltük, hogy másnap újra átmegyünk, hívják össze az embereket, Másnap már szán jött értünk s úgv mentünk délelőtt iO-re. Egv özvegvasszonv nyitotta meg házát, ahová több mint ötveneh összegyűltek. Néni volt ház, ahonnét ne jöttek volna. Ritkán tápasztalt éhséggel és szomiúsággal szívták magukba az evangéliumot. Itt mintha melegebb leiiki légkör volna, mintha igényelték is volna áz evangéliumot. Erzsébet testvér látogatásokat is tett. Nagypeterd. (Január 13—18.) Becefától körülbelül 5 kilométernyire fekszik. Alapjában véve jómódú, 300 alá fogyott lélekszámú község. Közjagvzőság székhelye, egy tanerős iskolával, ahol' jelenleg a gyülekezet lelkipásztora Pátkay János tanít. Bizonytalannak látszott az érdeklődés, de már az első este minden váradalmat felülhaladt. Az iskolában, hóimét a padokat ki kellett hordani, hegvin-hátán állt a falu népe. Alig bírtuk, ki az órát az elhasznált levegő miatt. Záróéneklés alatt az egyik legjobb módú fiatal pógár megtette az ajánlatot, hogy befűtik a templomot. Egymásra néztünk meglepődve a lelkipásztorral, de hinnünk kellett s kihirdettük, hogv másnaptól kezdve fűtött templomiban lesz az evangélizáció. így is lett. A postamester kölcsön adott két kály- hályában másnap délután már ropogott a tűz s- a nagv hidegben kibírhatóvá szelidítette a levegőt az ürességhez szokott templomban. Itt sem csappant a látogatók száma, csak váltakozó volt személyeiben, mert felváltva iöttek a házaktól. A csoport-összejövetelek iránt az iskolában nagv érdeklődés mutatkozott. Vasárnap délelőtt istentisztelettel fejeződött be szolgálatom. Ez volt a legnehezebb helv. Az ítélet szívesebben hallgatott beszéd volt, mint áz evangélium. Erősek a kötelékek. Akikben ébredt valami, átjártak Rózsafára. Nyugatszenterzsébet. (Január 15.) A nagy- peterdi első estén többen voltak Nvugatszent- erzsébetről lelkipásztoruk: Kovács Sámuel vezetésével. Igen kértek, hogy ne hagyjuk ki őket. így aztán egy délelőttre az értünk kül-
