Nyírségi Virrasztó, 1942-1943 (6. évfolyam 1-24. szám - 7. évfolyam 1. szám)

1942-06-01 / 11. szám

NYIRSÉGI VIRRASZTÓ előtt áll. Lelkészlaikást, majd templomot akar építeni. Az előbbire egy ember adományából harmincezer pengőt kapott. Dacára a megol­dandó nagy feladatoknak, a hangsúlyt mégis a belső építésre helyezték. Közvetlenül a lel- » készbeiktatás után evangélizációt rendeztek pünkösd hetében. Három este tartott az evan- gélizáció. Nem nagy tömeg járt, de kedves, összemelegedő társaság. Az Igét figyelmesen hallgatták és minden lelki kérdés iránt érdek­lődést mutattak. A nagy tömeg természetesen benne élve a világ sodrában, észre sem vette, hogy evangélizáció van. Ígéretekkel teljes kezdet volt ez a pár nap. Kialakulóban van egy kedves gyülekezeti közösség, amely magva lesz az egyházi élet­nek. Már is jó látni azt a kis csapatot, amely­nek minden tagja szinte lesi az alkalmat arra, hogy mit tegyen, mivel szolgáljon. Ha ez a kis közösség lelkileg jobban elmélyed s így szol­gálata biztos alapokra épül. nagy áldás szár- mazhatik belőle. III. Mátraháza. — Május 24—29. — Az egyetemes konventnek van Mátraháza körzetében 700 méternyi magasságban, fiatal tölgy-erdőben, gyönyörű kilátást nyújtó helyen kétemeletes, iól felszerelt, 70 személyt befo­gadó diáküdülője. Most a Református Leány­egyesületek Szövetsége leánykori vezetők szá­mára rendezett ott konferenciát május 22—29-ig. Nem voltak sokan, de kedves és kereső, Igére éhes társaság volt együtt, főként a fia­talságból. A konferenciát Kiss B. Júlia kon- venti leánytitkár Rendezte, Szőnyi Juliánná- vál együtt, ki szintén a 'leányszövetség mun­kása. Az első két napon Szikszai Béni és Vajda Mária szolgáltak. Én feleségemmel együtt pünkösd vasárnapján érkeztem meg elég fá­radtan -a pozsonyiuti kettős szolgálat után. — Pünkösd első napján a délelőtti istentisztele­ten hirdettem az Igét, amit délután megbeszél- -tünk. Másnapján délelőtt előadást tartottam, amit szintén délután beszélgettünk át Regge­lenként áhítatot vezettem, esténként evangéli- záló előadást tartottam, az utolsó nap dél­előttjén pedig úrvacsorái, istentiszteletet. Fele­ségem bibliakört vezetett. Ugyanezt a szolgá­latot látta el Goebel Tina. Előadást tartott és megbeszélést vezetett Victor Zsófia, Fazekas Lajosné és Farkas József. A konferencia záró- összejövetele eleven, örömteli volt. Mindenki­nek volt valami mondanivalója, hálaadni való­ja. iMndenikünk tapasztalta, hogy hatalmasan munkálkodott a Szentlélek Isten. Nekünk az áldott lelki megtapasztalások és főként az imádságok azonnali meghallgatá­sain támadt hálás örömünkön kívül a jó he­gyi levegő, az erdőben tett séták, sok pihe­nésre való idő testi felfrissülést is hoztak. Békefi Benő. IV. Kecskemét. — Május 26—-28. — A Duna—Tisza közének eme „hirös vá­rosában“ a pünkösd utáni héten háromnapos evangélizáció volt. Az evangélizációt dr. Vass Vincze lelkipásztor hozzájárulásával egy kis imádkozó közösség rendezte. (Dr. Hetessy Kál­mán. a másik lelkipásztor gyöngélkedése miatt szabadságon volt.) Kétségtelen, hogy az evangélizáció késői időben volt rendezve. Kecskeméten nemcsak a földművesleknek, a gazdáknak, hanem szinte mindenkinek van egy kis szőlője, gyümölcsöse, s május végén szabad idejét mindenki ott tölti el. Tudták ezt azok is, akik az evangélizációt előkészítették, de mégis örültek annak, hogy végbement. A szép nagy templomban a máso­dik napon már sokkal többen voltak, mint az elsőn és az volt érezhető, hogy ha még pár este folytatni lehetne a munkát, akkor szépen megnövekedne a gyülekezet. Isten Lelke felkeltette az érdeklődést és megszületett egy alkalmasabb időben rende­zendő evangélizáció terve. Dr. Ecsedy Aladár. EGYÜTT AZ UR SZÍNE ELŐTT Ne szegyeid hát!... És monda nékik: így van megírva és így kel­lett szenvednie a Krisztusnak és feltámadnia a ha­lálból harmadnapon; és prédikáltatni az Ö nevé­ben a megtérésnek és a bűnök bocsánatának minden pogányok között Jeruzsálemtől elkezdve. Ti vagytok pedig ezeknek bizonyságai. Lukács 24:46—48. Való szent igaz: szükséges volt. Szükséges volt Neki jönnie s betelni áldott Személyén mindannak, ami írva volt felőle. Mégcsak nem is a világtörténelem ha­talmas és áttekinthetetlen méretein tetszik meg ne­künk ebben a pillanatban, meilnyire szükséges volt min­den. ami megtörtént, hanem szegény, nyomorult, ici-piei kis életemen. Ha Ö nem szenvedett volna, nekem volna szenve­dés az életem, bölcsőm rengésétől a koporsóm bezá"- táig. Ha fal nem támadott volna a halálból harmadnapon, reménytelenebb és kilátástalanabb volna az életem a tiszavirágnál. Ha nem prédikáltatnék a pogányok között az Ő nevében a megtérés és a bűnök bocsánata Jeru­zsálemtől kezdve, akkor még mindig elfeie botorkál­nék Tőle és roskadoznék bűneim terhe alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents