Nyírségi Virrasztó, 1941 (5. évfolyam, 1-22. szám)
1941-07-15 / 14. szám
nyírségi virrasztó 7 Igét, nem így kiragadva a teljes Szentírásból, olvassuk, az előtte való vers megadja a választ, hogyan, miként, miikor tudom letenni az aggodalmaskodás ólomterhét. „Keressétek először Istennek országát és az ő igazságát, és ezek mind megadatnak néktek.“ Mind megadatnak. Nem úgy magunktól tudunk leszokni bűneinkről, és így aggodalmaskodásainkról is, hanem úgy megadatik. Szinte észre se Vesszük és ha akarnánk se tudunk aggodalmaskodni Isten országának előbb keresése után. Itt van lám ez a mai napom is. Tegnap fáradtan, megterhelten fejeztem be estémet, ma először Isten országát, Isten akaratát keresve, Tőle annyi békét, boldogságot kaptam, hogy tele van vele a szívem. Nem fér bele a mai naptól való félelem, aggódás. Nem magamtól való, úgy kaptam, úgy adatott nekem. Testvérem, annyi boldogságot veszítünk el azért, mert gyakorlatilag nem hisszük el, nem vesszük komolyan, nem engedjük bennünk élni az Igét. Állj meg most csendesen az Ur színe előtt és öntsd ki, mint a vizet, a szívedet a tégedet oly igen megértő'1 Krisztus előtt s engedelmesen keresd először Isten országát és az ő igazságát, hogy megadhassa néked is a keresztyén élet boldog, örvendező valóságát. B. V. M. MAGDALÉNEUM Érdemes-e ? Ez a kérdés a Magdaléneum munkájával, szolgálatával merül fel igen gyakran, nemcsak a kívülállók, hanem a közelvalók részéről is. Nemcsak a világban benne élők mosolyogják meg ezt a „naiv“ vállakózásunkat, mondván: Hogy gondoljuk öt-hat lélek megmentésének próbálkozásával megoldhatni az elbukott nők nagy és megoldhatatlan kérdését? A közülünk valók pedig abban látják a meggondolni valót, hogy vájjon ezért az inkább kudarcot eredményező, mint „élvezhető“ gyümölcsöket termő munkáért érdemes-e olyan nagy áldozatokat hozni -azáltal, hogy az evangélizáció munkájából alkalmas és megáldott munkásokat vonunk ki e munka számára és meglehetős nagy anyagi áldozatokat is hozunk az érdekében? Miért csináljuk ezt a munkát? Semmiesetre sem számításból, mert ebből csinálni valóban nem érdemes. Azért sem, hogy a prostitúció iés az elbukott nők szégyenteljes világiproblémáját országunkra vagy akár egy Városra nézve is megoldjuk. Nem kis vederrel akarjuk a tenger vizét elhordani. Két, egészen más szempont indít bennünket a munkára, a felelősség vállalására és az áldozat meghozatalára. Az egyik az, hogy ezt a munkát minden kudarcával, nehézségével, terhével Isten bízta ránk. Nem térhettünk ki előle. Csinálnunk kell még akkor is, ha a józan meggondolások és számítások ítélet-mérlegén: nem is érdemes. A másik pediglen az, hogy előttünk nem a tömeg, a prostituált, elbukott nők összessége áll, mint megoldandó probléma, nem az ő helyzetükön akarunk nívó, helyzet és sors emelésével segíteni, hanem azt látjuk, hogy e szörnyű nyomorúságba Isten előtt kedves lelkek is süly- lyedtek el a maguk bűne, a társadalom bűnt segítő „jó-indulata“ és a lelkigondozás elmaradása miatt. Ezek a lelkek drágák; Isten őket is nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon, hanem a hibátlan és szeplőtlen Bárány vérén váltotta meg. Ok a mi testvéreink, akikért kötelesek vagyunk odaadni életünket is. Hogy a kívülvalók hogyan nézik ezt a szolgálatunkat, . rájuk bízzuk. A velünk tartókat, a velünk imádkozókat nagy szeretettel arra kérjük, hogy ebből a szempontból nézzék, segítsék s hordozzák ezt a szolgálatot; éppen azért különös gonddal, szeretettel és hűséggel, mivel minden más szempontból megáll a kritika: nem érdemes. Ezzel a kérdéssel együtt újra hadd mondjuk el: Kiket veszünk föl a Magdaléneumba? Olyan elesett, bűnbe sodródott -nőket, akik evangéliumi lelkigondozásra s igehirdetésre a szabadulni akarás vágyával felelnek és önként kérik felvételüket, vállalva a Magdaléneum- nak, mint zárt intézetnek fegyelmét. Azért, ha valakit a Magdaléneumba bejuttatni kívánunk, legelőször azt ítéljük meg, hogy ő akar-e szabadulni bűnös életéből és nemcsak környezetéből, sanyarú helyzetéből, vagy a társadalomból való kitaszítottságából, hanem valóságosan bűnéből. Ha ez megvan, akkor kérje 5 a felvételét, azzal a nyilatkozattal, hogy hajlandó engedelmesen beleilleszkedni a Magdaléneum, mint zárt intézet fegyelmébe és rendjébe. MIT OLVASSUNK A BIBLIÁBÓ1 ? Augusztus >> 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. '29. 30. 31. 15. II. Sámuel 13. Efézus 5:1—16 II. Sámuel 14. II. Sámuel 15. II. Sámuel 16. II. Sámuel 17. II. Sámuel 18. II. Sámuel 19. II. Sámuel 20. II. Sámuel 21. II. Sámuel 22. II. Sámuel 23. II. Sámuel 24. I. Királyok 1. I. Királyok 2 I. Királyok 3 I. Királyok 4 I. Királyok 5 Efézus 4:17—32. Efézus 5:1—21. Efézus 5:22—33. Efézus 6:1—1. Efézus 6:11—20. Efézus 6:21—24. Filippi 1:1—30 Filippi 2:1—18. Filippi 2:19—30. Filippi 3:1—14 Filippi 3:15—21. Filippi 4:1—9. Filippi 4:10—20. . Filippi 4:21—23. . Kolossá 1:1—2. Kolossá 1:3—14.
