Nyírségi Virrasztó, 1941 (5. évfolyam, 1-22. szám)

1941-04-15 / 8. szám

nyírségi virrasztó 3 SZOMBATHELY. — Április 23-tól május 2-iq. — Szombathelyen, szép kultúrájú dunántúli városban mintegy 800 református lélek él. Nem régi gyülekezet, új lelkipásztorát, Dőbrőssy Lajost, a volt bulgáriai mohamedán missziná- riust. alig egy esztendeje választották meg. Ez a harmadik evangélizáció volt. Nem túl nagy, de állandósult érdeklődés mutatkozott az evan­gélium üzenete iránt. Vizsolyi Bözsike testvér ebben a gyülekezetben szolgál. Reggelenként bibliatanulmányozó óra volt, melyen Jézus példázatait vettük át. Délután középiskolás leányoknak, nagylányoknak, kö­zépiskolás fiúknak, konfirmandusoknak és asz- szonyoknak tartottam külön összejövetelt. Va­sárnap délelőtt gyülekezeti istentiszteleten hir­dettem az Igét, utána férfiakhoz szóltam. Este fél hét órakor volt a templomi evangélizáció, melyeket a templomban utóösszejövetel köve­tett. írásban több komoly lelki kérdést vetettek fel a gyülekezet tagjai. Többen magánbeszél­getésen is felkerestek. A záróösszejövetelt a gyülekezeti nagyteremben tartottuk, melyen közel harmincán mondották el, hogy milyen döntő áldásokat nyertek az evangélizáció által Istentől. Egy vak fiú így szólt: Sóik nyomorúságon, betegségen mentem keresztül. Azt hittem, hogy mindenki elhagyott, hogy egészen egyedül élek ebben az ismeretlen világban. Most bizonysá­gát nyertem annak, hogy nem vagyok egyedül, hanem velem a Krisztus, gondol rám az Isten. Egy kereskedő ezeket mondotta: Én követtem Jézust, de nem egészen becsületes módon. Most megvilágosodott előttem, hogy Krisztus nélkül nincs élet, de Krisztust csak becsületesen érde­mes és lehet követni. Egy erdélyi menekült: 22 évig azon igyekeztem sok harc között, hogy megtartsam hitemet. Most döbbentem rá, hogy nem is volt. Elhiszem, hogy Jézus szeret, meg­váltott s most azt hiszem, hogy nem én a hitemet, hanem a hit engem tart meg. SZÉKESFEHÉRVÁR. — Május 3-tól 6-iq. — Éppen egy esztendővel ezelőtt volt Szé­kesfehérvárt az első evangélizáció s most evan- gélizáló csendesnapokat tartottam Bódás Já­nos lelkipásztor meghívására. Háromszor volt bibliaóra és imaóra, vasárnap délelőtt az isten­tiszteleten hirdettem az Isten Igéjét, utána férfiaknak tartottam külön összejövetelt, délu­tán pedig nőknek. Négy este a templomban gyülekezeti evangélizáló istentiszteleten hir­dethettem az evangéliumot. 5-én és 6-án délelőtt az állami leányjavító­intézet protestáns növendékeinek tartottam előadásokat az intézet igazgatóságának meg­hívására. Alkalmam volt 25 leánnyal lelki be­szélgetést folytatni. Szomorú sorsok tárultak fel előttem. Újra igen rám nehezedett a „ja­vító nevelés“ megoldatlan kérdése. Komoly eredményt csakis evangéliumi légkörben, nem nevelési, hanem lelkigondozási eszközökkel le­hetne elérni. Evangéliumi erőkre volna szük­ség ahhoz, hogy ez a kérdés valamiképen meg­oldódjék. Református egyházunkban kinek kérdése ez, vájjon ki foglalkozik vele ? Békefi Benő. EGYÜTT AZ UR SZÍNE ELŐTT Mai idők tanítása. Autóbuszon beszélgetnek. Szidják az egységes kenyeret. Megértük azt az időt, mondja e,gy asz- szony, hogy mlégi kenyeret sem ©hetünk. Olyanfor­mán mondta, mint tágén Izrael: E hitvány eledelt utálja a mi lelkünk. Hentesnél szintén nagy a veszekedés. Zsírhoz;, húshoz alig lehet hozzá jutni. Egy asszonyt gyor­san kiszolgál a hentes, mert biztosan gyenge ideg­zetű -asszony. Ügy eilőifogta a reszketés, hogy azt hitték, ájulltan esik össze. Milyen jó a mai időkben Jézushoz közel lenni. De v-ajjon az övéi szabályszerűen -harcolják-e meg a mai idők harcát? Neon ügy t-esznek-e sokan, mint Izrael, hogy lopnak is, hazudnak is és edé­nyeik közé is dugdosnak? (Józsué 7.) Miajd ha be kell jelenteni a készletet, ki ál Íja-e az a Jézus tiszta tekintetét? N-eim panaszkodik-e az ő néipe együtt a világ­gal ős nem hiíetíe«kedik-e a holnap felől, mikor pedig Jézus megmondta, hogy elég minden nap­nak a maga baja? Jézust érdekelte feltámadása után, hogy van-e az -övéinek ennivalója. Beszélni akar ve-lök mindig a -nehéz időkben. Óh, nemcsak külön akar ja táp­lálni őket, mint Illíést, hanem áldássá akarja őket ten-n-i a világ számára. Hogy mily-em lesz -az időjá­rás. meddig tanít a háború és milyen lesz a kime­netele, az nem fent, hanem F E N T Istennél d'őil -el, ahová I-sten gyermekeinek .van szavuk és bejá­rásuk. Ér,zik-e e tekintetben -a választottak a -nagy felelősséget? Nem- -úgy gondolják-©, hogy ez a .világ dolga és alig imádkoznak érte? Közben az evangéli-záci-ó, külmiisszáö és Isten minden drága -ügye szenved mdiatltla. Az Ige nyilván mondja: Tartassanak könyörgések, királyokért és minden méltóságban lövőkért, hogy csendes és nyugodal­mas életet éljünk. Hány lélek ifertőződik a tn-ehéz idők miatt. Mennyi alakoskodás, képmutatás, titkon vásárlás, rejtegetés, gyűlölködés, i-rígyiked-és, Istenkáromlás.

Next

/
Thumbnails
Contents