Nyírségi Virrasztó, 1941 (5. évfolyam, 1-22. szám)

1941-01-15 / 1. szám

2 volt a nagy hideg. Voltak, akik elfőttek egy­szer, megfáztak és nem tudták többször el­jönni. De azért is voltak kevesebben, mert már nem szenzáció itt az evangélizáció. Csak azok jönnek, akik tudják, hogy szükségük van reá, akik vágynak lelkiek után. Reggel félnyolckor volt a bibliaóra, melyre kitartóan jártak el azok, akik kívánták Jézust jobban megismerni, mert ennek tárgya: „Jézus és én“ volt. — Délután 3 órakor kezdődött a gyülekezeti munkásképző tanfolyam, melynek húszegynéhány kitartó hallgatója volt. Ezek emlékbe „bizonyítvány“-t is kaptak az elvég­zett jó munkáról. A külön összejöveteleknek egy-egy iskolatermet megtöltő hallgatósága volt. Az este 6 órai templomi evangélizációnak is volt törzsközönsége, akiket semmi se tudott visszatartani. Sokáig lesz emlékezetes számom­ra az az este, amikor rettenetes hidegben, erős szélben mentem a templomba azzal a gondo­lattal, hogy ma nem lesz talán senki sem, és ott láttam többek között egy beteges, fájóslábú, hetvenegynéhányéves asszonytestvérünket, aki mégis eljött. Ezen az estén is voltunk több, mint 200-an. Az utó-összejövetelekre általában a hallgatóság több, mint kétharmada maradt ott, de voltak, akik csak erre tudtak eljárni. Sokaknak hozott megoldást kérdéseikre a meg- szentelődés részletekben való megbeszélése. A záró-összejövetelen elhangzott bizony­ságtételekből nyilvánvalóvá lett, hogy Isten közöttünk volt és munkálkodott. Voltak, akik arról tettek bizonyságot, hogy most győzte le őket Jézus. A legtöbb bizonyságtételt a már elindultak tették arról, hogy megkívánták a győzelmes keresztyén életet és Jézus Krisztus­ban látják is ennek lehetőségét. Ha imádkoztál ezért a szolgálatért, akkor adj hálát is érte, mert nem volt hiábavaló kö­nyörgésed. Békefi Benő. LÉLEKMENTÉS SZOLGÁLATA Fogházban. Fogoly voltam és eljöttetek hozzám . . . Bizony mondom nektek, amennyiben meqcselekedtétek eggyel az én leg­kisebb atyámfiai közül, énvelem cse- lekedtétek meg. (Máté 25 : 31—40.) Ezzel az Igével mentem először a fogházba, most az őszön. Nem tudtam, kik lesznek ott, csak azt, hogy éppen olyan szükségük van az NYÍRSÉGI vtr r a sztó Űr Jézus szerétetéhek megismerésére, mint nekem volt. Azt is tudtam, hogv nem bűnö- sebbek azok sem Isten előtt, mint én és velem együtt sok, minden istentiszteletet végig­hallgató, szabadon járó-kelő, hitetlen szívű, Istennek eleget tenni akaró atyámfia. Abban is egyformák, hogy igaz emberek ők ott bent a fogságban is, még annak a bűnnek sem ők az okai, amiért a földi igazságszolgáltatás utolérte őket. Éppen ezért a számukra való szolgálat se más, mint azok számára, akik között idekint forgolódunk. A fogházi szolgálatot is csak abban látom, hogy Isten nékünk adott Igéjét a Szentlélek által adjuk tovább nekik. Egyedül Ő végezheti el azt, amit a földi büntetés könnyebb, vagy súlyosabb formája sem ér el: lássák meg ma­gukat igazán bűnösnek, akiket nem méltatla­nul ért a büntetés s akiknek meg kell mene­külni ök Isten haragja elől is. Nagy-nagy szere- tetre és sok hosszútűrésre van szükség ebben a szolgálatban. Sokszor csak pusztába hangzó szó a bizonyságtétel, de az Űrtől való külde­tés nem enged elcsüggedni, sőt reménységeket és bizonyságokat ad, hogy az Űr Igéje nem tér vissza üresen. Egy férfi szabadult ki nemrégiben. Sok­szor találkoztunk bent vele. ö is mást okolt azért, hogy odakerült. Csak szívességből írt alá más helyett valamit, de „Csak kérjen még egyszer valaki ilyesmire, olyat fogók neki szó nélkül lekenni, hogy azt megemlegeti“ — mondotta nekünk. — „Ez nem fogja magát a bűntől megőrizni. Nem más bűne teszi bű­nössé“ —- volt a válaszunk. Bibliát kapott. Ezt olvasgatta is. Mire búcsúzásra került a sor, ő maga mondotta: „Egyedül csak éh vagyok az oka annak, hogy idejutottam. Most kérem Istent, őrizzen meg attól, hogy újra idejussak.“ Mi is kérjük. Hetenkint egyszer van bibliaóra a férfiak­nak hétfőn délután, a nőknek is egyszer, szer­dán délelőtt. Fiatalok, öregek vegyesen van­nak. Ha szomorú, könnyes arcukat látom, ma­gamat látom bennök. Az ő bűnük se nagyobb Isten előtt, mint az enyém. Az, Aki engem megszabadított, számukra is szabadító. Ez az erőforrása közöttünk való szolgálatomnak. Sok imádság kell ehhez a szolgálathoz. Szoktál-e a fogházban folyó munkáért imádkozni? Szeged. Somkúti Ilona. Én azért jöttem, hogy életök legyen és bővölködjenek. (János 10 : 10.) Ezért jött az Űr Jézus Krisztus. -Értem. Hogy énnékem életem legyen és bővölködjem.

Next

/
Thumbnails
Contents