Nyírségi Virrasztó, 1940 (4. évfolyam, 1-19. szám)

1940-07-01 / 8. szám

—

—

nyírségi virrasztó

MEGBÉKÉLÉS HÁZA

Ml elevenedett meg bennem,

hogy visszajöttem a Megbékélés Házába?

Közel egy éve, hogy a Megbékélés-házát elhagytam. Egy egész nyarat töltöttem itt, s sok áldást nyertem. Azzal a reménnyel távoztam, hogy Isten vissza fog vezérelni Ez a vágyam beteljesült Mikor leszálltam a vonatról, megindultam azon az úton, mely a Megbékélésháza felé vezet, megelevenedett bennem mind az az érzés, melyet első utam alkalmával éreztem. Akkor hosszúnak tűnt fel előttem az út, most azonban tudtam, hogy rövid 20 perc alatt a Megbékélés Házában leszek. Sokszor megjártam ezt az utat. Sok kedves vendéget kisértem ki az állomásra, s ez az ismert út, most még is újnak és szebbnek tűnt fel, mint máskor- Mintegy 50 méterről pillantottam meg a Megbékélés Házát. Már messziről feltűnt az a sok változás, mely egy év alatt történt. A kőépület előtt két, új veranda épült. Az egész épületet újjá festették. A konyha elé egy ereszt emeltek, melynek különösen örültem, legalább a déli nap hevében árnyékban kuktáskodha- tom. A konyha kétszer akkora lett, mint amekkora volt. Teljesen új harangláb készült, faragott, díszes, s más helyen is van felállítva, mint azelőtt volt.

Mindezzel szemben megelevenedett a Megbékélés Háza régi képe, s örömmel tapasztaltam, hogy mennyire megszépült minden.

, A Megbékélés Háza azonban csak külsőleg változott meg Isten Igéje ugyanolyan erősen szól hozzám, mint azelőtt- S most, hogy annyira megszépült az a hely, hol minden Isten dicsőségét hirdeti, úgy érzem, hogy Isten is közelebb van.

Hajts Emma.

. *

Készülődés Sződligetre.

Istennek sok áldása elevenedik meg előttem most. amikor Sződligetre készülök. Menynyi lelki kincset kaptam, mennyi örömben volt részem már, milyen csodálatos volt az első ottlétem. Keserű szívvel, szomorúan bűneimtől megterhelten mentem oda, és milyen jó volt felszabadulni, meglátni Jézust, megtalálni Öt, Aki által megbékélt velem az Atya. Életemnek legnagyobb öröme és legnagyobb élménye fűződik első sződligeti nyaramhoz. Hogyne, hiszen akkor nyíltak meg szemeim, akkor vitettem a sötétségből a világosságra, akkor oldódott meg életemnek legnagyobb kérdése: az Istennel való viszonyom, £ akkor

nyertem bizonyosságot afelől, hogy mégis szeret az Isten. Ha semmi más nem kötne is a Megbékélés Házához, már ezért is igen kedves hely lenne a számomra. Óh, de milyen csodálatos munkát végzett bennem az Ür ezenkívül is ott. Emlékezem, hogy milyen kedvetlenül és félve mentem a tavalyi nyáron oda. Istennek a kegyelme mégis megdicsőítette magát. Bűnöket hozott elő bennem, terhek alól szabadított fel, utat és világosságot mutatott kérdéseimre. Milyen csodálatos élete van ott az Igének. Úgy érzem én mindig, szinte eleven valóságát. Most, amikor pár óra választ csak el a Megbékélés Házától, újra ezek az érzések vannak bennem. Mennyi kérdésem van most is, mennyi tehertől szeretnék megszabadulni, milyen sok világosságra lenne szükségem s tudom, hogy azért kell mennem, mert Istennel fogok ott találkozni. Ott az Ő ítélete, az Ö kegyelme, az Ő szeretete vár rám.

De nemcsak magamra nézve kedves hely ez, de öröm tölti el szívemet, hogy annyi kedves testvéremmel találkozhatom ott. Milyen jó együtt lenni a hívek közösségében. Milyen jó együtt örülni az Ige ^áldásának, együtt érezni a Lélek jelenlétét és együtt engedni az Isten munkájának. Hány ember .van, akikkel egész esztendőben nem találkozom és hogyan ké- szülgetünk rá már előre, elmondani egymásnak Isten csodálatos dolgait, lelkünk tapasztalatait, amiket ebben az évben is megmutatott nékünk. Áldott dolog nekem nagyon Isten gyermekeivel találkozni, velük együtt lenni a Megbékélés Házában.

De ugyanolyan öröm tölt el, amikor ismeretlen arcokat látok, olyanokat, akik talán még sohasem voltak ott, vagy akikkel én még sohasem találkoztam. Milyen öröm nékem látni, mikor Isten Lelke egy-egy szívet kezd nyi- togatni, mikor egy-egy küzdő-vergődő, szomorú lélek kezd felfigyelni az Igére, mikor egy magányos lélek kezd elindulni azon az úton, amelyen van nékünk a megtartatásunk, életünk, üdvösségünk.

Istennek csodálatos kegyelme veszi körül a Megbékélés Házát. Minden évben csodálatos módon újul meg az Ö ereje ott mirajtunk, éppen ezért nagy öröm nékem, hogy odamehetek, hogy Isten ott készít áldást, hogy oda is vár engem.

... i ... r