Nyírségi Virrasztó, 1940 (4. évfolyam, 1-19. szám)

1940-06-01 / 6. szám

*

NYÍRSÉGI virr asztó

3

I LÉLEKMENTÉS SZOLGÁLATA

Képek a neszményi árvaházból.

Falunkbeli 17 éves fiú. ki a húsvéti ünnepekre hazajött a fővárosból, látogatott meg bennünket. A beszélgetés folyamán kitudódik fiatal barátunknak a visszaesése. Nincs lelkiközössége. hol időnkint felfrissülhetne, bátorsága pedig nincs a bizonyságtevésre. A világi szórakozások csábítólag hatnak reá, de visszatartja ezektől annak félelme, hogy ismét úrrá lesz fölötte régi életének bűne, szennye. Beszélgetés közben ráébred veszedelmes állapotára s egyszerre kétségbeesetten tör fel belőle: — „Megbocsát-e még nékem Isten?“ — „Nem hétszer, de hetvenhétszer“ — volt rá a felelet. Eleinte nem bírta elfogadni, hogy Isten ingyen kegyelemből újból fiává fogadja, de Isten Lelke végül is legyőzte az ő megfoghatatlan, soha ki nem érdemelhető, nagy szere- tetéről. Öröm volt látni azt a ragyogó arcot, azt a boldog felszabadulást, hogy Jézussal újból kezdheti a megváltott lélek győzelmes életét.

Már jóideje vágyakozva gondolunk arra, hogy kis leányainknak egyforma piros pettyes nyári ruhát csináljunk. Mivel égető szükség nem volt erre, így mindég fontosabbakat helyeztünk előtérbe, örvendezve hallottuk a napokban, hogy az árvaház leánybarátainak egy kis vidéki csapata az „árvák perselyéből“ pettyes, nyári ruhaanyagot vesz. Mivel senkinek nem beszéltünk erről, így boldogan örvendezünk Istenünk gyengéd, soha meg nem fáradó gondoskodásának.

élek, aztán meg majd lesz valahogy. Később rájöttem, hogy mind a kettőt a sátán akarta velem elhitetni. Isten megmutatta, hogy az én erőm nemhogy erre a földi életre nem elég, de semmire sem jó és Isten kegyelme oda is elvezetett, hogy fontossá tette előttem az örökkévalóság kérdését, az üdvösségem kérdését. Mikor aztáp ez az erő, a saját erőm elfogyott, mikor Isten kegyelme azt is megláttatta velem, hogy a saját erőmből: nyomorúság, teher, elégedetlenség, kételkedés, félelem, végül összetörettetés, kétségbeesés és kárhozat vár reám, akkor olyan jó volt ebbe az erőbe belekapaszkodni! Olyan jó volt megtapasztalni ennek az igazságát! Hogy lehullott rólam minden nyomorúság! Hogy lettem szabaddá, mikor le tudtam tenni az én Megváltóm keresztjéhez minden bűnömet és gyengeségemet. Hogy lett könnyűvé a teher, megelégedéssé az elégedetlenség, biztonsággá és bátorsággá a félelem, örömmé a bánat, megbocsátássá a harag, édessé a keserű, vidámsággá és szeretetté a komorság. Szárnyra keltem, mint a sas és nem lankasztott meg ugyanaz a teher, ami alatt azelőtt majdnem öszeroskadtanj.

Olyan jó most is naponta tudni, hogy Isten az Ö erejét a Krisztusban állandóan készenlétben tartja az én számomra. Mint ahogy a forrásból állandóan meríthetek szomjúságom csillapítására.

S végül olyan jó arra gondolni', hogy mikor a testi erőm végképen elfogyatkozik, akkor is ott van mellettem és az Ö erejével átvisz az Ö örök birodalmába, ahol már nincs erő és hatalom többé, ami, ha csak egy pillanatra is, elszakíthatna az Ö szerelmétől, ami van a Jézus Krisztusban.

EGYÜTT AZ UR SZÍNE ELŐTT |

Az Ur erejében.

„De akik az Űrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a saskeselyűk, futnak és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el!“

(Ézsaiás 40, 31.)

Mindig kedves vers volt számomra a fenti Ige. Akkor is nagyon szerettem és sokszor elolvastam, mikor még a benne rejlő nagy igazságot nem tapasztaltam meg. Hittem benne akkor is. Most már nemcsak hiszem, hanem tudom is, hogy milyen igaz! Míg a saját erőmben bíztam, addig csak gyönyörködtem benne, nézegettem, mint valami szép, de nem nagyon hasznos tárgyat. Jól esett elmondanom, sokszor ismételgetnem, mint egy-egy szép verset szoktunk. Akkor még bíztam a saját erőmben, nem éreztem szükségét a felülről jövő erőnek, azt hittem, ez az erő elég a földi életre, kitart, míg

Gesztelyi Nagy Lenke.

MIT OLVASSUNK A BIBLIÁBÓL?

Június 1. Példabesz. 9:1—10. I. Kor. 10:14—22. „ 2. Lukács 14:16—24. Róma 10:1—Í5.

„ 3. Zsoltár 125. I. Kor. 11:2—16.

„ 4. Jób 32:1—10. I. Kor. 11:17—26.

„ 5. Jób 33:6—14. I. Kor. 11:27—34.

„ 6. Jób 34:1—16, 31—37. I. Kor. 12:1—3.

„ 7. Jób 383:1—11. I. Kor. 12:4—11.

„ 8. Ésaiás 12. I. Kor. 12:12—27.

„ 9. Lukács 15:1—32. Ap. csel. 3:1—16.

„ 10. Zsoltár 126. I. Kor. 13:1—13.

„ 11. Jób 38:12—30. I. Kor. 14:1—5.

„ 12. Jób 38:31—40. I. Kor. 14:6—9.

„ 13. Jób 40. I. Kor. 14:10—19.

„ 14. Jób 42:7—17. I. Kor. 14:20—25.

„ 15. Ésaiás 65:17—25. I. Kor. 14:26—33.

„ 16. Lukács 6:36—42. Máté 5:13—16.

„ 17. Zsoltár 1127. I. Kor. 15:1—11.

„ 18. Ámós 3:1—18. I. Kor. 15:12—19.