Evangélikus Kossuth Lajos-Gimnázium, Nyíregyháza, 1941
6 eredménnyel, de annál nagyobb buzgalommal megadóztattuk. Éreztük, hogy ez az idő nem a Bőd Péterek, Tompa Mihályok és a többi szegény tehetséges diákok ideje. Mintha azt vettük volna észre, hogy a gimnázium kezdi elveszteni eredeti jellegét és célját, amikor úgy az első, mint az ötödik osztályban — ebben a két tehetségdöntő osztályban — valósággal kierőszakolják az ismétlő tanulók szülői a megtagadott felvételt, s nem akarják gyermekeiket a nekik való polgári, kereskedelmi és szakiskolákba adni, hanem a bukott első és ötödik osztályos bizonyítvánnyal az egyedül üdvözítő gimnáziumi érettségi bizonyítványról ábrándoznak. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy az első osztályba jelentkező tanulók elég nagy százaléka elégséges — sokszor kikunyorált elégséges — elemi iskolai bizonyítvánnyal jelentkezik, akkor tiszta képet alkothatunk magunknak egy elinduló első osztály tehetetlenségi nyomatékairól. Ilyen terheltséggel induló osztályokkal nem lehet pedagógiai sikereket elérni, nem lehet tanulmányi szintünket emelni. Még jobban elkeseredik az eredménytelenségen a tanár, ha iskolafenntartói kénytelen számításokból 60-as, 65-ös a létszám. Az ország 72 vidéki gimnáziumában évenként 600 tehetséges gyermeket fog szétosztani a miniszteri elgondolás. A felekezetek arányszámuknak megfelelő számú tehetséges gyermeket fognak kapni, akikért az állam — jobban mondva az iskoláztató szülők, javító és bukott tanulók, mert ezektől szedi be az állam fokozatok szerint a szükséges összeget — fog fizetni tanulónként 600—600 pengőt. Természetesen az egyházi intézetek saját erejükből is taníttathatnak szegény, tehetséges gyermekeket ; de hogyan tudjuk ezt elgondolni olyan iskoláknál, amelyek maguk is szegények, ahol az internátusok az állami támogatást még megpótolni volnának kénytelenek? Ezek azok a kérdések, amelyek a versenyvizsgálatok erkölcsi és anyagi oldaláról felvetődnek. Ezeket a jövő, a megértés, jóakarat fogja megoldani. A fődolog az, hogy az ige testet öltött és az állam vállalja 600 tehetséges gyermek költségeit. A felekezetek is, anyagi erejükhöz mérten, természetesen továbbra is folytatják megkezdett munkájukat, már csak azért is, mert tőlük indult ki az eszme, így már ebben az évben, illetve a jövő tanév őszén számításunk szerint legalább 800 tehetséges szegény gyermek hoz némi kis vérfelfrissítést gimnáziumainkba. Az előbb említett és egészséges fejlődésnek egyáltalán nem mondható jelenségeket a statisztika, a maga döntő erejével világítja meg. Magyarország szorosabb értelemben vett mezőgazdasági lakosságának, a 39%-ot kitevő törpebirtokos, mezőgazdasági napszámos és cselédeknek gyermekei csak 1'33%-kal szerepelnek a gimnáziumokban ; már a kisbirtokosok, kisbérlők, ipari és bányamunkások 31%-ot kitevő csoportja 9% ot mutat fel, míg a 30%-ot, tehát nem egészen a népesség egyharmadát képviselő iparosok, kereskedők, jobb gazdák és az értelmiségi osztály gyermekei 90%-át teszik ki a tanulók létszámának. Az anyagi erő hiányának a szellemi fejlődésre gyakorolt káros hatását, a helyzetadta előny és igazság egyenetlen
