Evangélikus Kossuth Lajos-Gimnázium, Nyíregyháza, 1940
18 nyiban mégis átvihetők új anyagra is, amennyiben a régi és új anyag között bizonyos megegyezés mutatkozik, vagy más szóval, amennyiben a régi bennfoglal tátik az újban. És ez különösen fontos, mert az iskola az emlékezőképességet a sokféle tananyag meg- tanultatásával sok irányban és olyan anyagokon fejleszti, amelyek sokkal több közösséget mutatnak a való élettel, mint a sakkjáték a költeménnyel. Alii az iskolában a történelmi anyagot jól megtanulta, s ezirányú képességét kellőképen kifejlesztette, az, ha pap lesz, prédikációját, ha képviselő, szónoki beszédjét, ha ügyvéd, védőbeszédjét könnyebben fogja emlékezetébe vésni, mint az, aki a feladott tananyag összefüggő előadásában sohasem gyakorolta magát. Ha a történelmi vagy természetrajzi tankönyv anyaga nem is mutat semmi közösséget egy prédikációval, mégis mind a kettő egy adott gondolatsor összefüggő elmondását kívánja meg. Eny- nyiben tehát az iskola és az élet anyaga megegyezik egymással, s az egyikben szerzett gyakorlat érvényesül a másikban. Nem lehet kétséges tehát, hogy a tankönyvi anyag megtanulása ez emlékezőképességet fejleszti. Ugyanekkor fejleszti a tanuló előadókészségét is, mert egyrészt egy adott gondolatsor szóbeli előadására alkalmat nyújt, másrészt megismerteti a tanulóval a különböző tudományágak szókincsét és frazeológiáját, így hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló szókincse sok új szóval és kifejezéssel gyarapodjék. A tankönyvi anyag elmondása az emlékező- és előadóképességeken kívül még bizonyos értelmi képességeket is kifejleszt. És itt nemcsak arra gondolunk, hogy a megtanulandó anyag megértése sokszor gondolkodásra kényszeríti a tanulót, hanem főképpen arra, hogy a gyakran terjedelmes anyagból ki kell hámozni a lényeget, a logikai gerincet, mert utóvégre minden szót vagy mondatot nem tanulhat meg. Ennek következtében elméje lassanként megszokja, hogy a lényegest a lényegtelentől elválassza. Ha ez a képesség valóban kifejlődik, jelentősége rendkívül nagy a tanulóra nézve. A jó tankönyv még bizonyos érzékek kifejlődéséhez is hozzájárul. A jó történelmi és földrajzi tankönyv például az előírt ismereti anyag nyújtásán kívül, még arra is rászoktatja szinte észrevétlenül a tanulót, hogy az élet jelenségeit ne elszigetelten, hanem időbeli, illetve térbeli összefüggéseikben vizsgálja meg, A jó irodalomtörténeti tankönyv rávezeti a tanulót arra is, hogy mi módon, milyen szempontok szerint kell egy irodalmi alkotást elbírálni, s általában mi az irodalmi alkotások lényege. így a tankönyv hozzájárul a történelmi, földrajzi, irodalmi stb. érzékek kifejlődéséhez. A jó tankönyv e tekintetben nagy segítségére lehet a tanárnak.
