Evangélikus Kossuth Lajos-Gimnázium, Nyíregyháza, 1939
46 Febr. 19. Megemlékezés Mátyás királyról, születésének 500. évfordulója alkalmából. Március 1. A kormányzó úr Őfőméltósága ország-kormányzásának 20. évfordulója. Március 4—8. Főigazgatói látogatás. Március 15. Ünnepi istentisztelet után iskolánk dísztermében tartottuk meg szabadságünnepünket a következő műsorral: 1. Gárdonyi Zoltán, Szabadságkánon. Énekli az iskolai gyermekkar. 2. Nemzeti dal. Szavalja Vityi István VIII. o. t. 3. Ünnepi beszéd. Irta és elmondja Budaházy Miklós VIII. o. t. 4. Jelentés a Kossuth- és a Petőíi-pájyázatról. 5. A pályadíjak átadása. 6. Részlet a pályanyertes műből. Felolvassa a szerző. 7. Remenyik Sándor, Erdélyi március. Szavalja Szesztay András IV, o. t, 8. Kossuth-induló. Játssza az ifjúsági zenekar. 9. Himnusz. Ezídei Kossuth-pályatételünk: Erdély, mint a magyar alkotmány és a protestantizmus védelmezője. A kitűzött határidőre két dolgozat érkezett be. Az 1. dolgozat jeligéje: Van erőnk, van, csodás erőnk van Jézus drága vérében. A pályamű írója 7 forrásmunkát említ, amelyből anyagát merítette, Azonban úgy látszik, az olvasottakat nem bírta eléggé megemészteni és nem jutott el az önálló alkotás határáig. Dolgozatában alig van egyéni gondolat, inkább tankönyvszerűen, időrendi sorrendben sorolja fel az eseményeket. Amit mond, az igaz. Dolgozatában elég részletesen sorolja fel a fejedelmek idevágó tetteit, a vallásszabadság és alkotmány biztosítására vonatkozó küzdelmeket és békéket, de önállóan alig tesz hozzá valamit ,s a tulaj- donképeni kérdés a dolgozatból nem domborodik ki. A mű szerkezete jó. Beosztása arányos. Stílusa világos, magyaros. j A 2. dolgozat jeligéje: Erdélyországban van az én hazám. A dolgozat írója már a címet is eltévesztette. Szerzője 10 forrásművet említ meg. Ez a pályamű az előbbinél több eredetiségre vall. Egyes részeiben, — mint pl. Vallásos világnézet. Miben állott a nemzeti vonás az erdélyi vallás- és államszervezetben? A ma protestantizmusa, — önállósága és eredeti gondolatra törekvés
